Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Salem és Amszterdam Két hónap múlva kerül sor Washingtonban a NATO ta­nácsülésére. Az esemény, a csúcsszinten megvalósuló atlanti találkozó előkészítése azonban már hosszú idő óta folyik. Nem vitatott tény, hogy ezen a tanácskozáson számos olyan döntést kell szentesíteniük a NATO-államok vezetőinek, ami jelentős befolyást gyakorolhat az enyhülési folyamat további sorsára. A napirend pontjainak ösz- szeszámlálása azonban már most, márciusban sem el­képzelhetetlen. Az észak-at­lanti • katonai paktum új fegyverkezési programok be­indítását tervezi, s ez a lehe­tőség a fegyverkezési verseny valóban veszélyes felgyorsí­tását eredményezheti. A washingtoni tanácskozás előkészítésében a fő propa­gandista szerepét, mint már annyiszor, Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka kap­ta meg. A generális a mi­nap beszámolt az atlanti fő­hadiszállás tevékenységéről az amerikai szenátus védel­mi bizottságának. A beszá­moló szerint a NATO több mint 900 „elsőrendű fontos­ságú rendszabályt” vett terv­be, s valósít is még a tömb katonai potenciáljának növe­lésére. Ez a szám valóban elgon­dolkoztató. Bizonyítja azt, hogy az Egyesült Államok és a többi NATO-ország vezető körei az enyhülési folyamat fontosságát hangoztató gya­kori szónoklatok ellenére a fegyverkezés, a katonai fe­szültség fokozására töreksze­nek. Carter elnök még a megvá­lasztását megelőző kampány­ban hosszasan szónokolt a nukleáris fegyverzetek visz- szaszorításának szükségessé­géről. Nos, most a Fehér Ház lakójaként egyáltalán nem úgy cselekszik, mint ígérte. Bizonyítja ezt az a harcias beszéd is, amelyet Salemben, a Wake Forest egyetemen mondott el. A beszéd gerin­cét most is a szovjet katonai fenyegetés igen jól ismert sablonja jelentette. Csupán néhány pont a beszédből: Az elnök kijelentette, utasítást adott a szárnyas rakéták gyors fejlesztésére, s gyártá­suk mihamarabbi beindításá­ra. Ismert tény, ez a nehezen ellenőrizhető fegyver a SALT-megállapodás megkö­tésének egyik legnagyobb akadálya, olyan eszköz, ame­lyet a Szovjetunió katonai fenyegetésként értékel. Ugyanakkor, mint azt Carter bejelentette, tov ihb dolgoz­nak az MX interkontinentá­lis rakétán is. Az elnöki beszéd ez alka­lommal nem tért ki a neut­ronfegyverek kérdésére, de éreztette azt, hogy ez olyan kérdés, amelyről májusban az amerikai fővárosban hoznak majd végleges döntést. Ügy tűnik, a nyugati vezetőket zavarba hozta a mély erköl­csi felháborodásnak az a hulláma, amely jelenleg vé­gigvonul Nyugat-Európa . or­szágain. A tömegmozgalom több százezer embert mozgó­sított, a legkülönbözőbb párt­állású poli tikai személyisé­gek ítélik el az N-bomba ki- fejlesztését, s nyugat-európai elhelyezését. Elegendő itt csupán a holland kormány­nak a minap lemondott ke­reszténydemokrata hadügy­miniszterére, Kruisingaara utalni, aki mély vallásos meg­győződése alapján ítélte el a kannibáli cinizmussal „humá­nusnak” nevezett fegyvert. Jó} jellemzi a nyugat-euró­pai tömegek viszonyát az at­lanti katonai vezetők tervei­hez az Amszterdamban meg­rendezett nemzetközi fórum, amelyen 29 ország, 6 nemzet­közi szervezet képviselői fe­jezték ki tiltakozásukat a neutronfegyver ellen. A tanácskozás küldöttei felhívásukban megállapítot­ták: „A mozgalom annak az eltökélt szándéknak a tanú- bizonysága, hogy megvédik a világot az atomháborútól, amelyet közelebb hozhat, ha a neutronfegyvert a hadvise­lési eszközök közé sorolják. Feltétlenül meg kell hiúsítani minden olyan szándékot, amely a neutronfegyver gyár­tását szolgálja.” A józan és békeszerető köz­vélemény nyilatkozata és egyes nyugati államférfiak kijelentései tehát ellentéte­sek. Nyilvánvaló: az emberiség számára létfontosságú ügy­ben Amszterdam hallatta a józanság és humanitás hang­ját, míg a Salemben elhang­zott beszéd a milliók akara­tának nyílt semmibevételére tett igen veszélyes kísérletet. MIKLÓS GABOR Hogy szebb legyen a város Nemcsak a kukán múlik Bővült a kórház Az egykori füzérradványi kastélyszállót, amelyet a fel- szabadulás előtti utolsó tu­lajdonosa hazai és külföldi arisztokraták. pénzemberek szórakoztatására rendezett be, a felszabadulás utáni első időkben tbc-s gyerme­kek, utána pedig felnőtt be­tegek gyógyulására használ­ták és használják napjaink­ban is. A gyógyintézet eddig ön­álló intézetként működött, ettől az évtől kezdve a me­gyei tanács a sátoraljaújhelyi városi kórházzal egyesítette. s így a városi tanács végre­hajtó bizottsága lett az inté­zet felügyeleti hatósága. A városi tanács az 1978. évi költségvetésében tízmillió forintot irányzott elő a 161 ágyas füzérradványi gyógy­intézet céljaira. + Barkát tessék. A DIGEP jó partner Szivattyú-járókerekek Szegedről — Milyenek a jó megren­delő partnerek? — kérdez­tem Dobozi László főmér­nöktől, az öntödei Vállalat szegedi üzemében. — Sokat sorolhatnék, olya- nakot, akikkel régi a kap­csolatunk. Az újak közül pél­dául a Diósgyőri Gépgyár. — Miért? — Mert pontos, meghatá­rozott rendelést ad le. Igaz, az előzetes megbeszéléseken is sok mindent konkretizál­tunk. _ ? — Üzemünk dolgozói szá­mára újdonság a diósgyőri megrendelés. Eddig ugyanis csak vas és alumínium ön­tésével foglalkoztunk. Az el­múlt esztendőben kerestek meg bennünket a DIGÉP-től a kéréssel: öntsünk a szá­>(c Tortát készít az ország legjobb cukrász szakmunkás- tanulója, Török Ibolya­Képzeljék el, ho a DVTK, a fővárosi nagy csapatokot is maga mögé utasítva, meg­nyerné a magyar bajnoksá­got! '.örülbelül ehhez lehet hasonlítani egy bájos felső- zsolcai kislány, Török Ibolya cukrásztanuló teljesítményét, aki Keszthelyen, mindenkit maga mögött hagyva első lett a „Szakma kiváló tanuló­ja" verseny országos döntő jében. Műi kahelyén, a Miskolci Vendéglátó Vállalat Szeles utca,, 902-es sz. cukrászüze­mében először szakoktatóját, (Szabados György felvétele) mukra bronzot. Bronzból szi­vattyú-járókerekeket. Már az elmúlt év második felétől gyártjuk számukra ezt a ter­méket, megelégedésre, több ezres darabszámban. Semmi­féle problémánk nem akadt eddig egymással. — Tehát a DIGÉP jó part­ner?. — Igen, mert rövid ideig kell tartani a készárut, szin­te mindennap rakodunk, pe­dig aránylag kis sorozatok futnak ki tőlünk. — Feltétlenül vállalni kell a kis sorozatot, az ilyen egye­di gyártást? — Nem. Az ilyet csak a megbízható, jó megrende­lőkkel szemben tesszük meg — mondja befejezésül a fő­mérnök. (vásárhelyi) Tóth Zoltánná üzemvezetőt kérdeztem: hogyan született meg ez a vidékiek számára legfeljebb csak évtizeden­ként „beütő” siker? — Ibolya nemcsak tehetsé­ges cukrász. Matematikából például a legjobb volt. őszin­tén .neg kell azonban mon­dani, hogy nem reményked­tünk az első helyben. Ami­kor megnyerte a megyei versenyt, majd a fővárosi elődöntőt, abban bíztunk, hogy Keszthelyen becsülettel helytáll. Az egész üzem, a Petőfi ándor szocialista bri­gád nagyon boldog, hogy vé­gű] is országos első lett. — Nehéz volt? Ibolya most már felszaba­dultan mosolyog: — Nem is tudom. Az írás­belitől és a szóbelitől nem fél. tem. A gyakorlatitól, a dísz­munka elkészítésétől inkább, noha ez volt a verseny leg­szebb része. Ám ott voltak a fővárosiak! A 12 verseny­zőből 9 a látványos ka- ramell-virág díszítést alkal­mazta. én marcipán nárci­szokat tettem a díszmunka­tortára. Ez egyszerű, ám íz­léses, szép. S végül is ez so. kát számított. Rendkívül megnyugtató volt számomra, hogy elkísért Keszthelyre szakoktatóm. Erzsiké néni. — Az egészben az az érdekes — mondja Erzsiké, azaz Tóth Zoltánné —, hogy Ibolya aem akart cukrász lenni. Ke­reskedelmi szakközépbe je­lentkezett, ám helyhiány (Folytatás az 1. oldalról) Pável János szólt arról, hogy a napokban az utcára kerttl egy plakát, Tiszta, virágos Miskolcért” címmel. A Déli Hírlap kérdésére Kassát említette példának. Ott naponta többször is tisz­títják a Skodák — nagynyo­mású vízsugárral — az utat. Olyan tiszták, hogy szinte enni lehet rajtuk. Az osztályvezető válaszá­ban két dolgot emelt ki: egy­felől azt, hogy a városon átmenő főútvonalak karban­tartása, tisztántartása a KPM helyi szerveinek feladata, másfelől azt, hogy nincs kel­lően gépesítve a Köztisztasá­gi Vállalat (mintegy hatmil­lió forint hiányzik). Az érdekelt képviselők kö­zül elsőként Csépes György, a III. kerületi Tanácsi Hiva­tal műszaki osztályának ve­zetője ismertette azokat a vállalásokat, amelyek a ke­rület tisztaságáért történtek, majd Nyíri István, a MIK igazgatója szólt egy nagy­szabású akcióról. Az Ady- hídtól a Bartók Béla iskolá­ig a Széchenyi út házainak beugróit szeretnék olyan ál­lapotba hozni, hogy az ide­genforgalmi idény kezdetekor se kelljen szégyenkezni. Csépányi József, a Miskol­ci Kertészeti Vállalat igaz­Villantó Január 1-től új halászati­horgászati jogszabályok van­nak érvényben, s ebben töb­bek között a kötelező hor­gászvizsgáról is van egy cik­miatt nem vették fel, Így jutott be a kereskedelmi szakmunkásképzőbe cukrász­tanulónak. Isméi Ibolyát kérdezem: otthon hogyan fogadták a hírt? — Már Keszthelyről táv­iratoztunk — meséli, szinte mégegyszer átélve a nagy örömet. — Apukám a DI- GÉP-ben esztergályos, anyu­kám pedig a miskolci Művész presszóban dolgozik. Nagy volt az örömük, hogy győz­tem. Keszthelyen a cukrászzsü- ri elnöke megyénk nemzet­közi hírű cukrászmestere, Köpetik Lajos volt: — A kislány nagyon te­hetséges. Igén színvonalas versenyen érdemelte ki az első helyet. Török Ibolya jó szereplé­sének egyik jutalma, hogy már most felszabadult, szak­munkás lett. — Iskolába azért még jár­ni kell — mondja. — Utána itt maradok, a Szeles utcai üzemben, mert nagyon jól érzem magam. S aztán ké­sőbb szeretnék továbbtanul­ni... * A Szeles utcai „kiváló bolt”, a „vállalat kiváló szo­cialista brigádja” ebben is sep terű fog. (nyikes) gatója elmondotta, hogy hol tartanak már ez évben: be­fejezték a parkok pázsitjá­nak gereblyézését, fűmaggal bevetették, megszórták mű­trágyával, és folyik a bokrok kitakarása, metszése, a vi­rágágyak kapálása. A tél fo­lyamán 515 padot javítottak meg, festettek át. Elmondta, hogy a belvárosi lakótelep parkosításához körülbelül kétszázezer forint értékű tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. Felhívta a figyelmet, hogy a gépkocsis (!) park- rongálók (éjszakai vandálok) feljelentése városlakói köte­lesség. Kállai Gábor, a városi ta­nács társadalmi munkabi­zottságának elnöke sorolta fel azokat a vállalatokat, amelyek már eddig Is társa­dalmi munkát ajánlottak fel a város szépítésére. Kovács Zoltán, a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazga­tója munkaerőgondokról, takarítandó négyzetméterek­ről, a lomtalanítási akcióról szólt. Dr. Fiedler Ferencné, dr. Tirpák Béla és még néhá- nyan hangsúlyozták, amivel mindenki egyetértett: a tisz­tasági akció csak akkor ér­heti el célját, ha a városla­kók együttesen felelősséget éreznek Miskolc tisztaságá­ért. D. T. B. kely. Ezt 1980-ig az ország egész területén be kell ve­zet- . A MOHOSZ egyelőre csak nyolc megyét jelölt ki, ahol már az idén megkezdik az ezzel kapcsolatos tevé­kenységet. Eszerint Vas, Bács-Kiskun, Tolna, Baranya. Hajdú-Bihar, Csongrád, Bé­kés és Fejér megyékben 1978-1 - minden ifjúsági és újonnan belépő felnőtt egye­sületi tagnak le kell tennie a horgászvizsgát. Borsod te- hát még kiesik a sorból, de nem árt már most felhívni a leendő tagok -igyelmét, hogy miből készüljenek. A vizsgák nyilvánosak, s nem tesztlaposak, hanem ok- .ató jellegűek. Két vizsgáz­tató vezetésével tartják meg az egyesületekben. Általános, szervezeti, szabályzati isme­retek, ellénőrzés és fegyelmi rendtartás, halismeret, hor­gászetika, víz. és környezet- védelem — ezekben a téma­körökben feltett kérdésekre kell májú választ adniuk a vizsgázóknak. Ha a „horgészjelöltek” megfelelően felkészülnek, ak­kor a kérdések természete­sen nem lesznek nehezek. Né ány kérdés, ami várható: mi a különbség a horgászat ■ a halászat között? Ki le­het horgászegyesületi tag? Mit kell tudni a horgászjegy­ről? Milyen módszerekkel tilos horgászni? Melyek a horgászat íratlan szabályai? Mit értünk zárt vízterület alatt? Mit kell tudni a ven­dég-horgászokról ? felkészüléshez nagy se­gítséget az „Amit a horgász­nak tudnia kell” című könyv ad. Aki eredményesen vizs­gázott, horgászigazolványa „Megjegyzések” rovatába be­ütik : „Horgászismeretekből beszámolt". Az eredményes szereplés­hez azonban nem elég a könyvet „bevágni” hanem ismerni kell a horgászigazol­ványban és a fogási napló­ban levő szabályokat is. Marcipán nárciszok a dísztortán Nem volt nála jobb Pedig nem is akart cukrász lenni Mit kell tudni a horgászvizsgáról?

Next

/
Thumbnails
Contents