Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
Húsvéti népszokások (Sólymos László felvétele) Perekről és perlekedőkről A járásbíróság beszámolója a városi tanács ülésén Jogásznemzet vagyunk — szoktuk mondani. Hogy nem egészen alaptalanul, arról meggyőződhettünk tegnap, a városi tanács ülésen is. Valóságos jogi ismeretterjesztő előadássá kerekedett dr. Farkas József szóbeli kiegészítője, s a tanácstagok alaposan megismerkedhettek az elnöksége alatt működő Miskolci Járásbíróság tevékenységével, a népi ülnökök munkájával, a bírósági ítélkezés gyakorlatával. Az írásos és szóbeli tájékoztató után számos kérdés is elhangzott. A nyuszi hozza... A húsvét az ősi hagyományokban, szokásokban gazdag ünnepek között is megkülönböztetett helyen áll; a hozzá kapcsolódó szokások körének bősége tulajdonképpen a tavaszíordulóval függ össze. A földműves népek életében a tavaszi munkák kezdete, a nomád pásztornépek életében pedig a téli szálláshelyről a nyári legelőkre költözés nagy esemény volt. Valószínűleg a mi őseink is a tavaszfordulótól számították az új év kezdetét. MÁSUTT IS FESTIK Az ünnep jellegéből következik, hogy a szokások, hagyományok alapjai a termékenység-varázsló hiedelmek, ceremóniák. Írásos emlékek tanúsága szerint a Kárpát-medencébe érkezett magyarok, akik fokozatosan tértek át a nomád pásztoréletről a földművességre, még évszázadokon át fenntartották a téli és a nyári szállások rendszerét, s így maradhattak fenn a költözéssel, illetve a tavasz köszöntésével kapcsolatos szokások is. Ma már nehéz különválasztani, hogy az élő hagyományok között mi volt eredendően magyar és mi került az évszázadok során a szomszédos népek szokásaiból kultúránkba. Mindenesetre már a kora középkori írások is utalnak az „öntözés” és a tojással kapcsolatos szokások elterjedtségére. A tojás ősidők óta szinte egész Európában és Ázsióban a termékenység általános szimbóluma. A festett tojást — a díszítés sok vidéken szinte különálló népművészeti ág — sok országban ismerik. Festett tojást ajándékoznak hús- vétkor a köszöntésre érkező látogatóknak, többnyire gyerekeknek, fiataloknak. Ma már rjtka az. hogy fiatalok lányok, legények — tojással telt tálat küldenek egymásnak annak jeleként, hogy egy életre testvérré fogadják egymást. MÉG FOLYÓBA IS Az öntözés szintén a termékenység-varázsló szokások közé tartozik. A környező népek közül egyesek — például a lengyelek — ismerik, ám A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében ma este 6 órakor kezdődik a Miskolci Üj Zenei Műhely újabb hangversenye. Műsoron Kurtóg György: Bornemissza Péter mondá>Jc Locsolkodóknak való..; inkább a vesszőzés szokását sorolják a húsvéti termékenység-varázsló hiedelmek közé A magyaroknál — mint az középkori írásokból, egyházi tilalmakból kitűnik — a locsolásnak ősi gyökerei vannak. Már hosszú évszázadokkal ezelőtt országosan elterjedt és általános szokás volt. Ödön krónikákat lapozva olvashatjuk, hogy húsvét másnapján a férfiak végigjárták az ismerős házakat, verses köszöntőket mondtak, azután vízzel bőségesen meglocsolták a háziakat. Előfordult, hogy a lányokat patakba, folyóba dobták, manapság azonban a tréfás túlzások, a kivételek közé tartozik, ha egy egész vödör vizet zúdítanak a lányokra. A locsolkodás szokása a városokban is terjed, igaz, más formában. Ma a férfiak és az ifjú emberek, sőt a gyerekek is illatos kölnivízzel indulnak húsvétot köszönteni. TOJÁS A KERTBEN A gyerekek egyébként hús- vétkor is jól járnak: ez újabb alkalom az ajándékosai: Op. 7. — concerto szopránhangra és zongorára című darabja szerepel. Énekel Bruckner Anna. zongorázik Schmidt Nóra. Közreműködik Blaskó Péter színművész. zásra. A csokoládétojás, a nyuszi-, és bárányfigurák az ablakban vagy a kert bokraiban „várják”, hogy a gyerekek rájuk találjanak. Közismert, hogy a húsvéti ajándékot a „nyuszi hozza”, ám a nyúl mint húsvéti figura, csupán néhány évtizede terjedt el, s eleinte csak a városlakó, középosztálybeli gyermekekhez volt „hivatalos”. Fájdalmas hírrel, megrendítő bejelentéssel kezdődött tegnap az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta képviselőtársait: dr. Ortuíay Gyula akadémikus, hosszú betegség után, március 22-én éjszaka elhunyt. A képviselők és a parlament vendégei néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Nemeslaki Tivadar miniszter, ózdi képviselő, és dr. Ortutay Gyula emlékének. Még az ülésszak megkezdése előtt a folyosón sokan fogták körül Teleki Istvánná borsodi képviselőt, aki tagja volt a Szovjetunióban járt országgyűlési küldöttségnek. Élményeiről faggatták, s ő nem is fukarkodott a felejthetetlen napok eseményeinek felelevenítésével : — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa vendégeiként Moszkván kívül megismerkedtünk Breszt és Minszk városával, de a legnagyobb hatást valamennyiünkre a Csillagvárosban tett látoga. tás tette. Az űrhajóskiképző központban — ahol néhány napja már a . magyar jelöltek megkezdték a felkészülést az űrrepülésre — Be- regovoj őrnagy kalauzolt bennünket. Bemutatta annak a Szaljut—6 űrállomásnak a földi mását, amelyben Grecsko és társai végezték 96 napig tartó űruta. zásukat, és amelyben az első nemzetközi legénység is töltött néhány napot. Felejthetetlen élmény volt a Gagarin életéről szóló film megtekintése, amelyet csak itt vetítenek. Belemelegedtünk az emlékek felidézésébe, és szinte észre sem vettük az ülésteÉvente negyvenezer üggyel foglalkozik a járásbíróság és ezek közül tízezer a per. Évről évre növekszik a bontóperek száma — hallottuk az elnöktől. Három évvel ezelőtt ezerháromszáz válás volt a járásban, tavaly azonban már csaknem ezerhét- százan bontották fel a házasságukat. Elszabadulnak az indulatok Sokan úgy vélik, hogy a válások számát adminisztratív eszközökkel csökkenteni lehetne. Ez azonban erősen vitatható álláspont. Van olyan szocialista ország, ahol ötévi különélést l$ell igazol, ni a házasság felbontásához. Két ember elrontott kapcsolatán azonban az sem segít, ha hosszú évekig kell várni a bírósági határozatra. Nehéz feltárni a válások okait. Ha ugyanis a két fél megegyezik, nem kell kiteregetniük a bíróság előtt családi problémáikat, és így, rembe hívó csengőt Itt, a már említett megemlékezések után Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter fűzött szóbeli kiegészítést a belkereskedelemről szóló törvénytervezethez. A tegnapi felszólalók sorában kapott szót Kiss Imre borsodi képviselő is. — Az életszínvonal emelkedésével — mondotta egyebek között — egyre több a vásárlásra fordítható összeg, és így a kereskedelemmel szemben is várhatóan fokozódik az igény. Ez egyrészt abból adódik, hogy több árut vásárol a lakosság, másrészt pedig minőségileg is differenciálódik a kereslet. Külön hangsúlyt kapott felszólalásában a termelő és forgalmazó, gazdálkodó szervek között eddig elért eredmények elismerése — tette hozzá a képviselő —, s a jelenleg meglevő gondok megoldásához még nagyobb szükség van az ipar és a kereskedelem kapcsolatainak továbbfejlesztésére. A hiánycikkek számának csökkentése, a választék bővítése, valamint az áruk minőségének további javítása alapvetően a termelőüzemek munkájától függ. A gyakorlat azt igazolja, hogy éppen az áruk mennyiségének, vá. lasztékának hiánya idézi elő az úgynevezett árukapcsolást, és egyes vásárlók előnyben részesítését a külön juttatásért. Borsod megyében egy év alatt 75—80 ezer pár cipőt kell a kiskereskedelemnek minőségi hiba miatt visszavenni, a vásárlók nem kis bosszúságára — tért át a tarthatatlannak minősített cipőgyári tevékenységre. A továbbiakban arról szólt, hogy Borsod üzleteinek több mint a fele korszerűtlen, elavult bolt, fejlesztésük egyközös megegyezéssel zajlik le a válóperek hetven százaléka. A további harminc százaléknál — ha feltételezzük az őszinteséget — az alkoholizálást a gyakori okok közé sorolhatjuk. Különös gonddal mérlegeli a bíróság a gyermekek helyzetét a válóperes eljárás során. Ha mindkét fél alkalmas a gyermeknevelésre, akkor a hat éven aluli gyér-jy mekeket általában az anyánál hagyják, az ennél idősebb fiút az apának, a lányt pedig az anyának a nevelésére bízzák. Gyakran elszabadulnak az indulatok a gyermek odaítélése miatt, ám az sem ritka. hogy a vagyonmegosztás szül késhegyre menő vitát. Manapság lakás, gépkocsi, telek és hétvégi ház is szerepelhet a .megosztandó vagyontárgyak listáján, s a peres felek jóval könnyebben mondanak le házastársukról, mint néhány százezer forintról. általán nem biztosítható e területen. Tények igazolják, hogy az elmúlt időszakban a forgalom növekedésétől messze elmaradt a hálózat- fejlesztés. További gondot jelent, hogy a kereskedelmi dolgozók szakképzettségi aránya jelentősen alatta van az országos átlagnak. Ezért is kérte az illetékesek segítségét ahhoz, hogy már az elkövetkezendő tanévben a tokaji kereskedelmi szakmunkásképző iskola elsősorban Borsod képzési igényeit segítse elő. Nagy Sándorné miskolci képviselő vendégeként, a karzatról hallgatta végig a törvénytervezet vitáját Orosz László, Miskolc Tanácsa kereskedelmi osztályának vezetője. A hallottakról alkotott véleményét osztotta meg az ebédszünetben vendéglátójával : — A kereskedelemről utoljára 1875-ben alkottak törvényt — úgy gondolom, ez aláhúzza szükségességét. Rendkívüli előnye a tervezetnek, hogy a vásárlók érdekeit helyezi előtérbe, ugyanakkor szabályozza a kereskedelem és az ipar közötti eddig bizony nem mindig harmonikus viszonyt. A kerettörvény ugyanis már mellérendelésről beszél, s ez így is van rendjén. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a törvény- tervezet nyíltan szól a csúszópénzek ellen. Végszóra megszólalt az ülésterembe hívó csengőszó. együtt indultunk Orosz ; Lászlóval, hogy meghallgassuk Kiss Imre Borsod megyei képviselő felszólalását. Az országgyűlés ma a törvénytervezet vitájával folytatja törvényalkotó munkáját. T. Z. Sajnálatosan sok a gyermektartási per. Törvényeink azonban szigorúak és az adósnak végül fizetnie kell. Kapóra jött a betörőnek A büntető perek száma az utóbbi három évben nem emelkedett. Erősödött a társadalmi tulajdon védelme is, — bizonyítja a járásbíróság statisztikája. A bűnözőknek azonban még manapság is gyakran kezére játszik a felületesség, elővigyázatlanság. Példaként említette dr. Farkas József, hogy az egyik állami gazdaság dolgozói nem zárták, csak behajtották az ablakot, amin keresztül a betörő könnyedén behatolhatott. Az is elgondolkoztató, hogy a csokoládégyárból tetemes mennyiségű cukrot tudott eltulajdonítani egy erre a célra szövetkezett társaság, mivel könnyen ki játszhatták a felületes ellenőrzést. (Az ügyet rövidesen tárgyalja a járásbíróság.) Száztíz tőke szőlőért Nem csökken a fiatalok által elkövetett bűnesetek száma, és még mindig magas az erőszakos bűncselekmények aránya is. A tanácstagok által feltett kérdésekből kicsendült, hogy sokan enyhének tartják az erőszakos bűncselekményekért kikiszabott ítéleteket. Véleményüket azonban általában a szűkszavú sajtóközleményekre alapítják, azaz nem ismerik kellő részletességgel a körülményeket. Volt. aki ittas vezetésért is szigorúbb büntetést sürgetett. A járásbíróság elnöke egy példával válaszolt: nemrégiben öt és fél évre (!) ítéltek egy ittasan gázolót. Szó esett a „fülemüle-perekről” is. Egy'szirmai család például száztíz tőke szőlőért folytatott hosszú, ádáz pert. — Nem lehetne otthon, egymás között tisztázni ezt a kérdést? — próbálta helyes útra terelni őket a bíró. — Nem. Mi itt, a bíróságon tartjuk a családi összejövetelt — hangzott a válasz. Mulatságosnak is nevezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy az ilyen perek mérhetetlen időt, energiát rabolnak el az egyébként is túlterhelt bíróságoktól. (bek es) IG-es velerárrUal találkoztak A MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének KlSZ-fiataljai 9-es veteránokkal találkoztak. Az ifjúsá Klubban Répást LászL és Kendeházi La- *os mesé' az utódoknak a hősi időkről. Répási Lajos a Ing' dás hírű párcélvonat legénységéhez tartozott, és Kendeház* Lajos is közvetlen* részt vett a fegyveres harcokban. Most mindketten MÁ ’-nyugdíjasok. A fiataloknak sokáig élmény marad ez a találkozó. Manapság már igen ritkán adatik meg. hogy e tőrténel- mi eseményről a forradalmi idők részesei valljanak ... A hármas A sapka viselete kötelező. Alóla azért csak kikandikál egy. egy hajfürt. Különben a válláig érne. — Mi lesz belőle? A satu fölé hajló svájcisapka lassan emelkedni kezd, előtűnik az arc: csodálkozó, nyílt szemekkel. — Nyílászáró kitámasztó! Persze! Tudhattam volna, hogy az a kis micsoda pontosan az, és nem más. Nevét, iskoláját kérdezném, de a zsürielnök leint. — Csak a számát írhatja! Hármas. Megértem. Egy jó verseny — az eredményhirdetésig — titkos, névtelen. De ott... — A szakma kiváló tanulója vas- és fémszerkezet-lakatos országos versenyén — közli az eredményhirdető — második lett Tóth Gyula, a miskolci 100. számú Intézetből. Ahogy kilép a várakozók és érdeklődök tömegéből, azonnal ráismerek: Ö volt a hármas ... I). T. B. Ma: Miskolci Új Zenei Műhely GERGELY RÓBERT A belkereskedelemről alkotnak törvényt Parlamenti beszélgetések
