Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-20 / 67. szám

Cérnafolyosó, kapu és karika Egyesülés után egy évvel Mpírral Lisszabonba- Vasárnap, reggel kilenc óra. A miskolci 22. számú is­kola udvarán katonás — pontosabban szólva: rendőrös — rendben sorakoztak Bor­sod m?gye járásainak (váro­sainak) győztesei, hogy bizo­nyítsák. ki a megye legjobb kerékpárosa, segédmotorosa. Sarlai Péterné megyei út­törőelnök köszöntötte a fia­talokat. Először az úttörők közlekedés? versenyéről, a kerékpáros Nemzetközi Is­kola Kupáról szólt. Ismertet­te a célját, az egyes állomá­sait, a benevezettek számát. Ezután köszöntötte az ifiket (14—18 éveseket), akik se­géd-motorkerékpárral mérik össze tudásukat a Nemzet­közi Segédmotoros Verseny keretében. Ez után Kristóf András rendőr főhadnagy ismertette a megyei verseny „menet­rendjét”. ¥ Az úttörők — külön érté­kelték a fiúk és a lányok teljesítményét — három számban vetélkedtek: KRESZ- elméleti. ahol (totóformában) 35 „érdesre kellett válaszol­ni, ügyességi és forgalmi verseny. Rendkívüli izgal­mak után a következő ered­mények születtek: Az úttörő leányok csapat- versenyét Mezőkövesd nyer­te, Encs és Edelény előtt. Egyéniben Bárányt Elvira végzett az első helyen, a má­sodikon pedig Beresnyák Ágnes. (Mindketten az ede- lényi járás versenyzői.) ök képviselik Borsod megyét az országos döntőn. Az úttörő fiúknál kettős miskolci siker született. Csa­patban első Miskolc város — Edelény és Mezőkövesd előtt —, egyéniben Kopcsó Dezső állhatott a dobogó legfelső fokára, míg má'sodik Balogh Zoltán lett. Mindketten mis­kolciak. és résztvevői lehet­nek az országos vetélkedés­nek. * Az ifjúságiak — életkoruk­nak megfelelően — két kor­csoportban versenyeztek. Leginkább az ügyességi és Találkozó Tatán Ásványok es gyújtóik A szó szoros értelmében szemet kápráztató látvány­ban volt részük vasárnap azoknak, akik részt vettek az amatőr ásvány gyűjtők első országos tatai találkozóján. Hazai nyersanyagból csiszolt színpompás féldrágakövek, magyarországi barlangokból származó kristály virágok, a tokaji hegység vulkáni ha­mujában konzerválódott, sok millió éves őslények kövüle­tei, a Kárpát-medence, euró­pai és tengerentúli lelőhe­lyek reprezentáló ásványai sorakoztak a tárlókban. Hazánkban mintegy 300- an foglalkoznak szervezetten ásványgyűjtéssel, és közülük számosán muzeális értékű gyűjteménnyel rendelkeznek. A tatai találkozó több száz résztvevője több érdekes szakmai előadást is meghall­gatott. Van erejük változtatni Küldöttgyűlés a Miskolci UNIÓ Áfész-nél Szombaton, az MHSZ mis­kolci székhazában tartotta mérlegzáró küldöttgyűlését a miskolci UNIÓ Áfész. A 215 küldött mellett részt vett a tanácskozáson több meghí­vott vendég is, így például Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Molnár Bertalan­ná, a Kereskedelmi Pártbi­zottság titkára, Orosz László, a városi tanács osztályveze­tője, Mikita Ferenc, a mis­kolci járási hivatal vezetője, Csege Géza, a MÉSZÖV me­gyei elnöke, Szűcs István, a ZÖLDÉRT helyi igazgatója. A ma már 1 milliárdos forgalmat-felvásárlást lebo­nyolító UNIÓ Áfész elmúlt évi gazdálkodásáról, idei ter­véről szóló beszámolót írás­ban kapták meg a küldöt­tek. Az írásos jelentéshez az igazgatóság nevében Ráski László, a szövetkezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Egyebek között beszámolt arról, hogy az elmúlt egy esztendő bizonyította: helyes döntés volt a korábbi három kis áfész egyesítése, egyet­len, erős szövetkezetté. Ezt igazolták a közelmúltban le­zajlott tagértekezletek is. A ma már több mint 18 ezres tagság aktivitását mutatja, hogy az összesen 103 tagér­tekezleten 533-an mondtak véleményt a szövetkezet munkájáról, terveiről, fel­adatairól. Felhívta a figyel­met a szövetkezet elnöke ar­ra, hogy a több ezer kert­hasznosítási szakcsoporttag közül sokan nem tagjai az áfész-nek. Március 31-ig van lehetőségük arra, hogy be­lépjenek az UNIÓ-ba is. A fogyatékosságokat sem hallgatta el Ráski László, amikor a szövetkezeti de­mokratizmus fórumainak működéséről szólott. A szer­vezési fogyatékosságok is hozzájárultak — mondotta egyebek között —, hogy az elmúlt évben nem javult áfész-ünknél a vagyonvéde­lem. A leltárhiányok össze­ge több mint félmillió forint­tal haladta meg az előző évit, s nőttek a selejtkárok. Szi­gorúbb szankciókkal, helye­sebb anyagi ösztönzéssel kell változtatni e helyzeten — mondotta. Kedvező változást eredményeznek majd a már­cius 1-én végrehajtott át­szervezések, a már végrehaj­tott, s még ezután végrehaj­tásra kerülő személyi válto­zások. Az elnöki szóbeli kiegészí­tőt követően Rozsnyói Tibor, a felügyelő bizottság beszá­molóját ismertette. Ő is fel­hívta a figyelmet a leltár- eredmények romlására. Az előterjesztések felett vita bontakozott ki, amely­nek végén a küldöttek elfo­gadták az 1977. évi felada­tok teljesítéséről, s az idei tennivalókról szóló beszámo­lókat, azok szóbeli kiegészí­tését, illetve a felügyelő bi­zottság jelentését. Elfogad­ták a küldöttek a küldött- gyűlés határozati javaslatát is, amely szerint a különbö­ző társulások (Skála Áruház, SZÖVÁRU, OMSZV) kül­döttgyűlésein Ráski László elnök, illetve Czifrus Mihály és Luterán István elnökhe­lyettesek képviselik a Mis­kolci UNIÓ Áfész tagságát Ny. L A segédmotor-kerékpárosok ügyességi versenye ugyancsak megizzasztotta a fiatalokat. Az egyik feladat: átjutni a bil­lenő pallón. terep-segédmotorozás tette próbára őket. Még felsorol­ni is sok, mi mindent kel­lett teljesíteni — például — az ügyességin: indulás után egy cérnái oly oson motoroz­tak át, majd két kör követ­kezett. Ezután kapukon haj­tottak keresztül, majd nyol­cas íveket kellett rajzolni. A legnehezebb feladat az volt, amikor motorozás közben négy karikát kellett egy-egy fél méterre levő rúdra rádob­ni. Viszonylag jól sikerült a pincérpróba, amikor is egy tálcát — pohárral együtt — vittek egyik helyről egy má­sik helyre. Nem hiányzott a szlalom sem. A terepen a legtöbb gon­dot az árokvétel jelentette, de a legügyesebbek ezzel is megküzdöttek, éppúgy, mint a forgalmi és a KRESZ-el- méleti feladatokkal. Végül is a következő ered­mények születtek: Az „A” korcsoportban (14 —16 év) Mezőkövesd nyerte a csapatversenyt Miskolc és (Sólymos felv.) Sátoraljaújhely előtt.. Egyé­niben Pető József (Mezőkö­vesd) bizonyult a legjobb­nak, a Miskolc városi Kosc$ Péter a második helyre szo­rult. De mindketten ott lesz­nek az országos döntőn. A „B” korcsoport csapat- versenyét Miskolc város nyerte Szerencs és Miskolc járás előtt. Egyéniben is mis­kolci a siker. Első lett Gaj­dén József (városi, második pedig Mádat Attila (miskol­ci járás). Természetesen ők is részesei lesznek az orszá­gos vetélkedésnek. * A Borsod megyei bajnok­ságnak vége. Az országosra a tavaszi szünetben kerül sor. Addig még van idő ed­zeni, KRESZ-t tanulni. A tét ugyanis óriási: akik ott meg­felelő helyezést .érnek el, képviselhetik hazánkat a lisszaboni nemzetközi verse­nyen. Oda pedig ki ne sze­retne eljutni? Városi tanácsiagok beszámolói 1978. március 21. Csatlóczki Miklós, Korencsik János és Sándor János, 15. sz. Általános Iskola, Szirma, Mis­kolci u. 38/a., 18 órától; Fel­vinczy Ernő, Szeles utcai ált. is­kola, 18 órától. 1978. március 22. Szuhai József, Borsod megyei Vízművek, Tömösi u. 2., 17 órá­tól. 1978. március 23. Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalat, Szent, péteri kapu 5—7., 17 órától. 1978. március 24. Tasnádi László, BAÉV ebédlő, Magyar—Szovjet Barátság tér 2., 18 órától. 1978. március 27. Tóth Andrásné, Szeles utcai ált. iskola, 18 órától. 1978. március 29. Dr. Terplán Zénó, egyetem, A/in. ép. gépelemek tanszéke, I. e. 15., 16 órától; Varga Zoltán, 1 /8. területi pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17.30 órától. 1978. március 30. Dr. Drahos István, 34. sz. Ál­talános Iskola, 1. sz. terem, Könyves K. u. 2., 17.30 órától. D. T. B. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Hová keresnek munkaerőt? A Magyar Rádió miskolci stúdiója elmúlt hétfői adásá­ban a munkaerő-gazdálkodás kérdéseiről rendezett Fórum­műsort. A hallgatóktól levél­ben és telefonon olyan sok kérdés érkezett be, hogy ar­ra a műsoridőben nem tud­tak válaszolni a stúdió ven­dégei. A megválaszolatlanul hagyott kérdések közül ezút­tal kettőt ismertetünk, ame­lyekre Orosz István. Miskolc megyei város Tanácsa mun­kaügyi osztályának helyettes vezetője válaszol. JH) Sokan vannak, akik válo­gatnak a munkakörökben, s hiába közvetítik ki őket több helyre is, nem fogadják el a felajánlott állást. Az ilyeneket — véleményem szerint — kény­szeríteni kellene a munkára, mert többnyire közülük kerül­nek ki a közveszélyes munka­kerülők — írja egy magát megnevezni nem akaró, „Én csak jót akarok” jeligével je­lentkező hallgató. — A munkaerő-közvetítés gyakorlatában valóban sok alkájommal találkozunk olyaft munkavállalóval, aki nem a mielőbbi munkába ál­lás érdekében kéri a közve­títést, hanem azért, hogy a közvetítő lappal igazolni tudja munkába állási szán­dékát. Ezek a munkavállalók a munkaerő-közvetítő iroda által felajánlott munkakörök között válogatnak. Egyrészt azért, mert korábban már több munkáltatóval voltak munkaviszonyban, s alkal­mazásuk e helyeken nem látszik megvalósíthatónak. Másrészt olyan helyre sze­retnének kerülni, ahol a munkahely szabad mozgást biztosít, s a munkafegyelem laza. A közvetítési munka során tapasztaljuk, hogy a vállalatok egyre jobban el­zárkóznak az úgynevezett vándormadarak elől. a kör tehát egyre szűkül, de sajnos még mindig meglehetősen bő sugarú. 0 Helyes lenne, ha Miskolc megyei város Tanácsa munka­ügyi osztálya összefoglalóan tájékoztatná az újságban a la­kosságot arról, hogy hová, mi­lyen munkakörbe keresnek munkaerőt — javasolja levelé­ben Herencsi Géza miskolci hallgató. — Javaslatával nem tu­dunk egyetérteni, mert váro­sunkban a foglalkoztatottság teljesnek mondható. Az új munkaerőforrásként figye_ lembe vehető tanulóifjúság munkába állítása pedig nem okoz gondot, hiszen a legtöbb területen a képzés szakirá­nyának megfelelően megol- v dott. A betöltetlen munka­körök hirdetése tehát csak káros munkaerő-vándorlást segítene elő. Ennek ellenére napjainkban is vannak mun­kaerő-hirdetések, -toborzások, de csak olyan ágazatokban vállalatoknál, ahol a létszám- fejlesztés népgazdasági, vagv városi érdekből szükséges. T. Z. Fűtjük az utcát Mérni lehetne minden épületben... A távfűtéses lakásokban a fogyasztók által fizetett díj független az energiafelhasz­nálástól. Ez a rendszer nem ösztönzi energiatakarékos­ságra a fogyasztókat, sőt a korlátlanul rendelkezésre álló lakásmeleg és meleg víz nemcsak pazarlóvá, hanem követelőzővé is teszi az em­bereket. A népgazdaság összes ener­giafelhasználásának több, mint egynegyed része esik a fűtésre, ennek több, mint 20 százalékát a távhőellátás vi­szi el. A távhőellátásos laká­sok fűtésének és melegvíz- ellátásának közvetlen támo­gatására az állam a IV. öt­éves tervidőszakban 11 mil­liárd forintot fordított, s az V. ötéves terv előirányzata erre a célra mintegy 21 mil­liárd forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden kétszo­bás távfűtéses lakás hőellá­tásának dotációja évente 4000—4500 Ft. Ezek alapján nem szorul külön magyará­zatra, miért olyan fontos a központi és távfűtéses laká­sok tényleges energiafelhasz­nálásának csökkentése. A számítások szerint az ener­giafelhasználás 1 százalékos csökkentése már évi 30—40 millió Ft állami támogatás megtakarítását jelentené. A túlfűtött házakban a sok nyitott ablak arról árulko­dik, hogy a drága meleg az Utcára áramlik. A túlfűtés a távfűtésű épületek többségé­ben átlagosan 2—5 °C, s a mérések és vizsgálatok alap­ján megállapítható, hogy 1 °C túlfűtés 5 százalékos több­let hőenergia-felhasználással jár. Az országos energiafel­használásnak az épületek túlfűtésére fordított része csaknem 1 százalék — azaz 30—40 millió Ft-os felesle­ges kiadás. Ehhez járul még a távfű­téses lakásokban korlátlanul rendelkezésre álló meleg víz, amellyel takarékoskodni ma­napság nem szokás, hiszen az „úgyis jön a csapból”. A használati meleg víz fo­gyasztását a számítások sze­rint fogyasztásarányos elszá­molással több, mint 50 szá­zalékkal lehet visszaszoríta­ni, s ezzel előreláthatóan megtakarítható az országos energiafelhasználás további mintegy 0,5 százaléka. A lakókat a fűtéssel, a me­leg vízzel való takarékosko­dásra bírni elsősorban fo­gyasztásarányos elszámolta­tással lehetne. Ehhez viszont mérni kellene az épületek hőfogyasztását, méghozzá műszakilag megnyugtató, pontos módszerekkel. Ez elő­feltétele a dotáció csökken­tésének ill. megszüntetésé­nek. Az V. ötéves tervre elő­irányzott 21 milliárdos dotá­ciós költséget alapul véve a teljes fogyasztásarányos költ­ségelszámolás bevezetése a népgazdaságnak legalább 16 milliárd Ft megtakarítást je­lentene. Ta vasiköszöntő, szlo vákul Anyanyelvükön, szlovákul köszöntötték a tavaszt a püspökhatvani lányok és fiúk vasárnap Szentendrén, a mű­velődési központban, Pest megye nemzetiségi úttörői­nek és kisdobosainak kultu­rális találkozóján. Öt köz­ség és Százhalombatta vá­ros német, délszláv és szlo­vák népviseletbe öltözött csoportjai bemutatták ha­gyományos táncaikat, dalai­kat, színes-kedves gyermek- játékaikat. __ Szalonka-nász Húznak a szalonkák a Kis­alföldön. Tegnap Szigetköz­ben elejtették az első pél­dányokat a gyorsröptű ma­darakból. A nagy csőrű, íz- í letes húsú madarak most al- I konyát és virradat előtt tart­ják nászrepüléseiket. Vonu­lásuk mindössze 15—20 per­cig tart. (Egy-egy tojótrend­szerint két hím, is követ.) Ez alatt a rövid idő alatt lehet puskavégre kapni őket, ami ritka vadászbravúrnak szá­mít

Next

/
Thumbnails
Contents