Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

Hat forint a várkapitánynak Pécsett napvilágra került az eddig ismert legrégibb ba­ranyai jobbágylevél. 1661-ben íródott Somberekén. A cím­zettje: a veszprémi vérkapi­tány. A dokumentum — kor- történeti jelentőségén túl — megyetörténeti szenzációnak számít. A régi baranyai ma­gyar dokumentumok ugyan­is a török uralom alatt szét­szóródtak, megsemmisültek. Ez az első olyan ismert irat, amely a hódoltság idején Ba­ranya földjén keletkezett és a baranyai nép életéről ad hírt. A jobbágyok levelükben beszámolnak helyzetükről és tudósítják a veszprémi kapi­tányt, hogy egyidejűleg hat forintot küldenek neki adó fejében. Abban az időben ez számottevő összeg volt, ki­váltképpen olyan szegény jobbágyfalunak, mint Som­berek, amely egyidejűleg a töröknek is köteles volt adózni. A titkos levél- és pénzkül­demény Somberekről Veszp­rémbe való eljuttatása vitézi bravúr volt 1661-ben. A két­száz kilométeres távolság az akkori út- és közlekedési vi­szonyok között óriásinak szá­mított. Ráadásul az akkor már több mint egy évszáza­da fennálló török hatalom szigorú ellenőrzése alatt tar­totta a hódoltsági területet. A veszélyes vállalkozást — mint a levélből kiderül — egy Mihály nevű görcsönyi ember hajtotta végre. BÉLYEGGYŰJTÉS A sci-fi-sorozat kiadását már­cius 10-re halasztotta* a Posta. Márciusban — valószínűleg 31- én — még egy bélyeg kiadását tervezik. Ez a bélyeg a 200 éves Képző- és Iparművészeti Szak­iskolát köszönti. A IC. országos ifjúsági bélyeg­kiállítás előzetes bélyegzőjét 1978. március 15—-31. között hasz­nálja a Hatvan 1. sz. Postahi­vatal. Az erre vonatkozó bé­lyegzéseket tehát csakis ennél a postahivatalnál lehet megszerez­ni. ★ Az előzetes tervek szerint — a széljárástól függően — 1978. április 1-én 12 órakor kerül sor arra a ballonrepülésre, mely a hatvani országos ifjúsági bé­lyegkiállítás rendezvényeinek egyik programja. A ballon pos­tai küldeményeket is szállít, me­lyeket 1978. április 1-én 11 órá­ig lehet bedobni a Hatvan, Baj­csy-Zsilinszky út 8. sz. alatti, Hámán Kató Általános Iskolá­ban erre a * célra elhelyezett postaládába. A ballonposta-kül- deményekre legalább 2,60 Ft-os bélyeget kell felragasztani. ★ Április 1-én 16 óráig lehet fel­adni azon küldeményeket a Hat­van, Bajcsy-Zs. út 8. sz. alatti, Hámán Kató Általános Iskolá­ban — a 16. országos ifjúsági bélyegkiállítás színhelyén — el­helyezett, erre a célra rendsze­resített postaládába, melyet moz­gópostával továbbítanak Szom­bathelyre, a SZOCFILEX idei városába. Ezen küldeményeket legalább 2 Ft-os bélyeggel kell bérmentesíteni. A feladott kül­deményeket Hatvanban ellátják a 16. országos ifjúsági bélyeg­kiállítás bélyegzőjével, a szállí­tás alatt rákerül a mozgóposta bélyegzője, Szombathelyen pedig a SZOCFILEX előzetes bélyegző­jével érkeztetik és onnan viszi ki a posta a címzettnek. V. Gy. # Szőlőmetszés (Kerényi László felvétele) Moszkva, Kijev, Leningrad Béke- és barátságvonat indul megyénkből április 26-án, többnyire miskolci résztvevőkkel, a Szovjetunió­ba. A vonat több mint há­romszáz utasa nyolc napon át gyűjthet élményeket Moszkvában, Kijevben és Le- ningrádban. Utazóknak való A turistákat az idegenfor­galmi szervek tapasztalata szerint némileg megzavarta, hogy januártól az adminiszt­ráció csökkentése érdeké­ben nem kell kitölteni a va­lutaigénylő űrlapot, a bank az útlevélkérőlapon engedé­lyezi a valutát. Jó az utazók­nak tudni, hogy a turistava­luta rendelkezésre bocsátásé. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Kárrendezési újdonságok nak feltételei nem változtak. Nem változott a megvásárol­ható összeg sem, ez továbbra is négyezer forintnak meg­felelő valuta. Természetes viszont, hogy a leértékelt va­lutákból a négyezer forin­tért többet, az értékesebbé vált valutákból kevesebbet kapnak. Kik voltak a tribünön? A DVTK idei első mérkőzését 15 ezren szurkolták végig. Ebben a fordulóban ez — figyelembe véve, hogy a Fradi- pályán csak 12 ezren, máshol 2—5 ezren voltak — rekord. Nemcsak a bajnok-aspiráns Dózsától elvett egy pont a figye­lemre méltó, hanem a nézőszám is. Tizenötezer embei. Figyelmeztetem az olvasót, hogy most nem sporttargyu eszmefuttatást olvas. Mégcsak nem is a televízió ellen doho­gok, amely végkimerülésig közvetített mostanában síversenyt, műkorcsolya Európa-bajnokságot, viszont a VB évében hang­súlyos labdarúgó-bajnokság nyitányáról (egy nyúlfarknyi kis tudósítást leszámítva) hiányzott. Ez más téma, s nem kevésbé borzolja a kedélyeket... Szóval, szerdán délután két órakor 15 ezer ember csücsült, állt a diósgyőri stadionban. Aki nem ismeri a dörgést, az most arra gondolhat, hogy legalább 15 ezren voltak Miskolcon szabadnaposak, illetve egy részük nyilván a harmadik műszakban dolgozik. Máskülönben ho­gyan nézhették végig a meccset? A hivatalok általában négykor, fél ötkor zárnak. Az ipari üzemekben kettőkor van műszakváltás. A reggeleseknek korai, a délutánosoknak késői volt ez a kezdési időpont. Lógást, a munka korábbi befejezését, vagy későbbi elkezdé­sét nem feltételezve vélhetnénk, hogy a szabadnapos és sza­badságon levő, illetve harmadik műszakos férfiak mellett csupa, sok szabadidővel rendelkező háziasszony foglalt helyet a tribünön. De a szurkolók többsége férfi volt! Honnan jöt­tek? És hogyan jöttek el? Tudom, roppant népszerűtlen ez a kérdésfeltevés éppen most, s éppen a foci kapcsán. De szent meggyőződésem sze­rint a szurkolók háromnegyede valamilyen indokkal lógott a munkahelyéről. Vajon hogyan tükröződik majd ez a sok embert vonzó foci-idénynyitó a munkaügyi statisztikákban és a termelési eredményekben? Lesz-e, aki számba vegye a hiányzást, s egyáltalán mérhető-e a közvélemény szemében bocsánatos bűnnek számító munkahelyi távoliét anyagi vesz­tesége? Egy nemrég megjelent statisztikai kiadvány szerint (Munkaidő-teljesítmények és munkaidő-veszteségek a nép­gazdaság szocialista szektorában) az ipar, az építőipar és a szállítás-hírközlés munkahelyein napi átlagban együttvéve 1,509 millió fizikai dolgozó jelenik meg, 267 ezer marad távol. Csak a szocialista iparból naponta 185 ezer hiányzik: 76 ezer fizetett szabadságát tölti, 89 ezer táppénzen volt, napi tízezer hiányzott engedéllyel, de fizetve, további hatezer igazoltan, de fizetés nélkül, s végül 3500-ra tehető azoknak a fizikai dolgozóknak a száma, akik naponta Igazolatlanul mulaszta­nak. Hasonló vizsgálatot Borsodban is végeztek. A reprezenta­tív felmérés szerint egy ember, egy év alatt átlagosan 282 napot dolgozhat. Dolgozik viszont 244 napot. A különbséget a szabadság, a betegség, az igazolt és nem igazolt távoliét, a kétórás meccskezdés teszi ki... A miskolci-borsodi adatok jobbak az országos átlagnál, de ebben aligha a nagyobb munkafegyelem, sokkal inkább a jól, vagy jobban fizető több túlóra játszik szerepet... Sok érdekes, okos, de talán öncélú, nak tűnő játékra kínál lehetőséget a teljesítményt jelző munkaidőalap-kihasználási statisztika. Csak egy példa! Az ipar, építőipar, szállítás és hírközlés fizikai dolgozóinak en­gedélyezett (de nem fizetett!) és az igazolatlan távolléte 3,7 millió munkanapot tesz ki, azaz jelent 6—7 milliárd forint termeléskiesést. Csak az igazolatlan (tehát: nem betegség, nem szabadság, nem valamilyen gyűlés miatti) mulasztások napi kilencezer ember távollétét jelentették. Egyébként a labdarúgó-bajnokság szerdai fordulójának összesen, ötvenezernél több nézője volt BRACKÓ ISTVÁN Egyre több gépjármű köz­lekedik hazánk útjain is. A legfrissebb statisztikai ada­tok szerint a személy- és te­hergépjárművek száma meg­haladja a másfél milliót. Szabó Istvánnal, az Állami Biztosító BötsocL megyei Igazgatósága csoportvezető­jével arról beszélgettünk, ho­gyan jelentkezik a motori­záció fejlődése az ÁB mun­kájában, lépést tudnak-e tartani az ügyfélszolgálat nö­vekvő követelményeivel? TÖBBET TÉRIT Érdekes dolog az AB ol­daláról szemlélni a motori­záció növekedésével járó gondokat. Jól mutatja a biz­tosító megnövekedett mun­káját két összehasonlító adat. Amíg 1971-ben, a kö­telező felelősségbiztosítás ál­talánossá tételének évében 51 200 kárra 190 millió fo­rint kártérítést fizettek, ad­dig tavaly például 158 000 kárra 625 millió forintot... Hasonló arányú a növekedés a casco alapján rendezett ká­roknál is (tavaly a 350 ezer cascubiztosítással rendelkező részére 410 millió forint kár­térítést fizettek). Mindez azt igazolja, hogy a kártérítés dinamikusabban növekszik, mint a gépjárműállomány. Ne kutassuk most ennek szerteágazó okait, nézzünk meg inkább néhány olyan új ügyintézési módszert, amely méltán arat elisme­rést az autósok táborában, s amely amellett szól, hogy az Állami Biztosító lépést tart a követelményekkel. FELEMELTÉK A JÁRADÉKOT A közúti balesetek között sok a személyi sérüléssel já­ró. Országosan egy-egy hét végén mintegy 150 ember szenved kisebb-nagyobb sé­rülést közúti balesetnél. Jel­lemző, hogy a biztosító 1977- ben csak az elhunytak hoz­zátartozóinak és a baleset következtében csökkent mun­jfc Jó dolog, ha egy ilyen mértékű koccanás, ütközés után magunk mögött érezhetjük az Állami Biztosítót, ám még jobb, ha a kárrendezésre egyáltalán nincs szükség.., kaképességűekké váltaknak majdnem 75 millió forint kártérítést fizetett. Érthető, hogy ilyen körülmények kö­zött országosan, s ezen be­lül itt, Borsodban és Miskol­con is elismerést keltett a biztosítónak az a döntése, hogy 1978-tól — csakúgy mint a nyugdíjaknál — automa­tikusan évi 2 százalékkal emelik a közúti balesetisek járadékát. Az autósok elismerésével találkozott a számla nélküli, vagy úgynevezett készpénzes kárrendezési mód, illetve en­nek továbbfejlesztése is. Mint ismeretes, e rendszer keretében a kárfelvétel al­kalmával 5 ezer forint ösz- szeghatárig a biztosító kész­pénzben téríti a javítás költ­ségeit, ha állami vagy szö­vetkezeti javító végzi el a munkát. Az idén az Állami Biztosító felemelte a számla nélküli kárrendezés felső összeghatárát, s személygép­kocsiknál azt az új jármű értékének 20 százalékában maximálta. Ugyanígy helyes intézke­désnek bizo yultak az érték- csökkenés, a gépjárművek kárkori értékének és érték- emelkedésének körében ho­zott új rendelkezések is. HA VIGYÁZ, VISSZAFIZETI A legjobb azonban vi­gyázni, elkerülni a balesetet — vallják a biztosító szak­emberei. S bár igaz, hogy az új ÁB-rendelkezések ked­veznek a kárt szenvedettek­nek, óm arra is ösztönöz a biztosító, hogy biztonságosan vezessünk. Ilyen ösztönző például, hogy azoknál, akik saját hibájukból nem követ­nek el közlekedési balesetet, az Állami Biztosító éven­ként növekvő mértékben, há­romhónapi díjnak megfele­lő felső határig, visszafizeti a casco-díjat. Ám még en­nél is többet ér vélemé­nyünk szerint, ha épségben marad az autónk, vagy még inkább: ha mi magunk (vagy mások) egészségileg nem ká­rosodunk közúti közlekedési baleset miatt (nylkes) A magyar—szovjet szerződés mindennapi életünk része lett Beszélgetés Koszti Lajossal, az MSZBT Országos Elnöksége tagjával Holnap lesz 30 esztendeje annak, hogy hazánk és a Szovjetunió 1948. február 18- án megkötötte a két ország közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Az év­forduló alkalmából beszél­gettünk Koszti Lajossal, az MSZBT Országos Elnökségé­nek tagjával a szerződés eredményeiről. — Hogyan lehetne röviden megfogalmazni, összefoglalni a most harmincéves szerző­dés lényegét? — A szerződés aláírása annak idején mintegy bete­tőzése volt a magyar nép felszabadításának. Látnunk kell: ahhoz, hogy a magyar állam el tudja foglalni meg­felelő helyét a világban, hogy kivívja a legkülönbö­zőbb külföldi országok elis­merését is eredményeivel, nem volt elegendő csak a felszabadítás. Szükség volt támaszra is, aki segített a gazdasági, politikai, kulturá­lis felemelkedésben. Ehhez az ütat a magyar és a szov­jet nép között megkötött szerződés nyitotta meg. — A 30 éves jubileum egy­ben azt is jelenti, hogy az 1968-ban megújított szerző­dés végrehajtásának félide­jénél tartunk. Hozott-e lé­nyeges változást az előzőek­hez képest a megújított szer­ződés? — A szerződés alapgondo­latain nem volt szükséges változtatni. Tartalmában azonban már kifejezi a meg­újított szerződés az 1948— 68 között végbement válto­zásokat is. Konkrétabb, szé­lesebb körű együttműködési formák valósulhattak és va­lósulhatnak meg. Ilyen for­ma például a vegyipar te­rületén Kallus és Leninvá- ros együttműködése. Vagy: a megújított szerződés tette és teszi lehetővé az olyan kö­zös beruházásokat, mint az orenburgi gázvezeték építé­se, s az olyan közvetlen együttműködést, amilyen az LKM és a Cserepoveci Ko­hászati Kombinát között ki­alakult. Az együttműködés most már tulajdonképpen nemcsak a két ország, ha­nem a két ország egyes te­rületei között is megvan. Gondoljunk csak a testvér- városi, testvérmegyei kapcso­latokra, például Vologda és Borsod barátságára. — Az emberi kapcsolatok alakulásában, a szovjet nép épitőmunkája eredményeinek, életének megismerésében fontos szerepet tölt be az MSZBT... — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság azt a célt tűz­te ki maga elé, hogy a ma­gyar közvéleménnyel, társa­dalmunk egészével megis­mertesse a szocialista építő­munkában élen járó szovjet nép nagyszerű eredményeit, a szovjet emberek életét. Ennek a munkának számos formája van, attól kezdve, hogy neves szovjet tudóso­kat, közéleti embereket, vagy együtteseket meghívunk elő­adásokra, egészen a szocia­lista brigádoknak az ilyes­fajta vállalásain keresztül kiállítások rendezéséig, a testvérvárosi-testvérmegyei kapcsolatok támogatásáig. Személy szerint örülök an­nak, hogy ennek a munká­nak a megújhodásában, az MSZBT-tagcsoportmozgalom életre keltésében az LKM el­ső és példamutató volt. — On, mint mozgalmi ve­zető, több esetben is járt már a Szovjetunióban. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 30. évfordulóján melyik élmé­nyére emlékszik legszíveseb­ben? — Tavaly a magyar dele­gáció vezetője lehettem azon a Barátság-hajón, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából indult el Ogyesz- szából kéthetes útjára a szo­cialista országok delegációi­val a Szovjetunió—Románia —Bulgária—Magyarország— Csehszlovákia útvonalon. Életem legnagyobb élménye volt ez az út, ahol többek között olyan nagyszerű in­ternacionalistákkal találkoz­tam, kötöttem barátságot^ mint Merkáder Castro ku­bai őrnagy, aki feleségével együtt harcolt Fidel Castro oldalán, a nagyszerű vietna­mi harcosok, vagy például German Tyitov, a szovjet delegáció űrhajós vezetője. Ny. L

Next

/
Thumbnails
Contents