Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
a miskolciaké a szó Pikáns megoldás A rongálókat meg kell fékezni! Elrettentő példák a Szcntpéteri kapui lakótelepről: A 10. sz. Általános Iskola diákjai — az iskola párttitkárának irányításával — társadalmi munkát szerveztek a közeli park kitisztítására. Az eldobált papírokat, üres palackokat összeszedték, csomókba gyűjtötték, s szorgoskodtak tovább. Néhány ifjú huligánnak bántotta a szemét a rend, s a csomóba rakott hulladékot szétrugdosta, az üvegeket összetörte. A tanárnő természetesen rájuk szólt: no tegyék, hiszen a gyerekek most takarították össze. A válasz — nyomdafestéket nem tűrő szidalmak közepette: na és! Ráérnek, takarítsák újból össze. Más: a Huba és a Pozsonyi utca sarkán nagyméretű hulladéktároló kukák vannak. Az edényeket ürítő darukocsi ifjú vezetője nyilván „játékos” kedvében volt: a kukát — helyesebben konténert — megemelte, aztán visszaejtette a betonra. A „szórakozás” eredménye: a konténer megsérült, a szemét egy része kiömlött. Más: fiatal súhancoknak jéghokizásra szottyant kedvük. Csakhogy a hokihoz botok is kellenek. Nem téma. A park tele van fiatal fákkal. S a fásítási hónapban oly nagy gonddal és szeretettel, társadalmi munkában elültetett husángokat rángatták ki a fészkeikből. Ezekből készítettek hokibotot. ;Az embernek sírni vagy ütni volna kedve...) Sajnos, lehetne sorolni tovább ezeket a példákat, amelyek „ízelítőt” adnak: mi mindennel kell számolnia az 1/5. sz. területi pártalapszervezetünk tagságának, hogy valóra válthassa célkitűzését, s mintakörzetté fejlessze lakókörnyezetét. Beszámoló taggyűlésünkön _ január 31-én — nem véletlenül esett oly sok szó erről. Mert amennyire igaz, hogy a körzethez tartozó terület lakói közül a múlt évben is sokan csatlakoztak az úttörők és a szocialista brigádok társadalmi munkájához, s szépítették a parkokat, annyira igaz az is: a jövőben nemcsak ezekre az akciókra kell figyelnünk, hanem nagyobb összefogást kell kialakítanunk a rendbontókkal szemben is. Ezúton is szeretném felhívni a lakótelepen élők figyelmét rá: meg kell fékeznünk a rongálókat, a kártevőket. A szabálysértési eljárások eszközével is rászorítani őket, hogy becsüljék, tiszteljék azt az erőfeszítést, amelyet a kulturált környezetért tesznek a jóérzésű emberek. Pártszervezetünk tagsága határozatot hozott arra, hogy nagy nemzeti ünnepeinkre méltóképpen készítjük fel lakókörzetünket. Ehhez kérjük a területen működő tömegszervezetek, iskolák segítséget, az itt élők megértő támogatását. Meg kell érteni mindenkinek: csak közösen tudjuk megóvni parkjaink, játszótereink, s lakóépületeink értékeit, tisztaságát, kulturáltságát. * TJglyai Sándor, a miskolci 1/5. sz. pártalapszervezet területi politikai felelőse Kíméletlen kukások i Németh Sándor, Miskolc, Széchenyi út 97. sz.: Kedves sorait köszönjük, örülünk, hogy oly rövid időn belül reagált az ÉMASZ, s szakemberei — cikkünk megjelenését követően — elhárították a hibát. Persze még jobban örültünk volna, ha két héttel korábban intézkednek. Nem kellett vona a nyilvánosság . . . Pál istvánné, Kazincbarcika, Mikszáth u. 23. sz.: Nem szükséges aláírást gyűjtenie, mi készséggel elhisszük, hogy lakásukban a fűtés — enyhén szólva — elégtelen. A 13 Celsius-fokos „hőség” nyáron sem kánikula. A barcikai szak- igazgatási szerv segítségét kérjük panaszuk megoldásához. Válaszukra visszatérünk. . özv. Kiss Béláné, Miskolc, Petőfi tér 4. sz.: Kérdéseire jogtanácsosunk rö-. videsen válaszol. Észrevételét köszönjük, bár meg ken le^vez- nünk: lapunkban gyakran írunk a nőkről, s még gyakrabban a nőket foglalkoztató témákról. Ami pedig azt illeti, hogy a nők számára is írjunk: úgy véljük, ami városunkban, megyénkben vagy az' országban történik, egyként érinti a nőket és a férfiakat. Mint állampolgárokat — természetesen. Papp Lajos, Miskolc, Szepessy Pál u. 10. sz.: Még egy kis türelmet kérünk. Kovács Elemér, Miskolc: Igaza van. Csak abban nincs, hogy nem írta meg a címét. Miért?! Adorján Tibor, Miskolc, Széchenyi út: Hálásak vagyunk a tájékoztatásért. A közösség számára azonban hasznosabb lenne, ha kevésbé volna pesszimista, s vállalná a nyilvános vitát is. Joga van hozzá. A közérdekű bejelentőket, javaslattevőket törvény védi. # A közúti elektromos jelzőtábla leterítve. Hogy mit ábrázol — ki törné rajta a fejét? Lehet, hogy parkírozást tilt, esetleg behajtani tilos, mindenesetre most nagyon is „engedékeny”. Illusztrálja a mikrobusz is. Nem is merünk reménykedni abban, hogy lapunk megjelenéséig időszerűtlenné válik a fotó, amelyet a Szabadság téren, kedden délután kapott lencsevégre Pusztai László. Veszélyes játék Idős anyósommal sétálva haladtunk hazafelé az SZTK- ból február 8-án este fél 6 körül. Öva-félve vezetgettem a beteg asszonyt, amikor a Vörösmarty utcai régi iskola kőkerítésén egy egész tégla repült át, s a hátunk mögött, tőlünk méternyire ért földet. Mondanom sem kell, az ijedtségtől földbe gyökerezett a lábunk, pillanatokig szinte mozdulni sem tudtunk. Aztán megláttam a két fiút, a nagyobbik — a tettes —, 10— 12 év körülinek látszott, míg a nála kisebb, még ott szőriünket, kereket oldottak. Az iskolát telefonon értesítettem a történtekről. Elmondották: nem bizos, hogy az ott tanuló diákok közé tartoznak az elkövetők (bár kizártnak sem tartják). A környéken lakó gyerekek ugyanis bemennek „játszani” az iskola udvarára, bár ott nincs semmi keresnivalójuk. Az esetet csak azért szeretném nyilvánosságra hozni, hogy a szülők figyelmeztessék otthon gyermekeiket: veszélyes az ilyenfajta „szórakozás”, komoly balesetet idézhetnek vele elő. Még rágondolni is rossz, mi lett volna, ha a tégla valamelyikünket eltalálja. Ügy vélem, ennek a megmagyarázása elsősorban a szülők feladata. De azért én is szívesen vállalkoznék a magyarázatra, ha netán megtalálnám a tettest. Sz. L-né ' Miskolc, Vörösmarty u. A diósgyőri Tölgy utca zsákutcájában 12—15 család él. Mindannyian becsületesen fizetjük az úgynevezett szemétdíjat, amiért — véleményünk szerint —, a Miskolci Köztisztasági Vállalat kicsit nagyobb figyelmet is fordíthatna ránk. Mert bár a szemetet rendszeresen elszállítják, a zsákutca elejére kirakott saját edényeinkből, azt azonban tűrhetetlennek tartjuk. hogy miután kiürítették, a vállalat dolgozói dobálják az edényeket az árokba. A rongatta a kezében az apróbb kődarabokat, amelyeket csak azután dobta volna a „célba”. Amint észrevették benközölték: a csomagolóeszközökből az ellátás igen nehézkes, gyakori gondot okoz. „A tortatálca kettévágva történő felhasználása is kényszerhelyzet .volt. Egy tortatálca súlya 3 dekagramm, kettévágva 1,5 dekagramm. Az újságban leközölt súly a tejszín és gesztenye természetes nedvességtartalmának felvétele után állhatott elő, ami olyan mértékű súlycsonkításnak nem minősíthető” — írták a válaszban. (Csak. hogy: a panaszolt „göngyöleg” nem egy fél tortatáloa volt, hanem egy egész, amelyet szerkesztőségünk bármikor az ellenőrök szíves rendelkezésére bocsát. Persze lehet, hogy a „kényszerhelyzetben” ezt elfelejtették kettévágni. Ahogyan azt a panasz mellett közölt dokumentáció is tanúsította rovatunk január 26-i számában. A szerk.) kíméletlenség miatt a hulladéktárolóink összehorpadnak, összetörnek. Legutóbb — amikor ezt szóvá mertük tenni — a vállalati dolgozóktól meglehetősen nagy „letolást” kaptunk. Ráadásul azóta még inkább az árokban kötnek ki az üres szemetes edények. Kérjük az illetékeseket, fegyelmezzék meg a magukról megfeledkező dolgozóikat. A lakók nevében: K. I. Nem kerülne dobogóra Olykor-olykor betérek a Szentpéteri kapuban levő Péteri borozóba. Látogatásaim azonban ritkulnak, mert a kiszolgálással nem vagyok megelégedve. A két kiszolgáló közül az egyik szenvedélyes rejtvény fej tő, s ha belemerül a keresztrejtvénybe, bizony öt-tíz percet is várhat a „kedves vendég”, amíg megkérdezi: „mi kell”. (Ilyen egyszerű, „közvetlen” modorban!) Amiért az udvariassági versenyben — véleményem szerint — semmiképp sem kerülne a dobogóra! ő. G. Miskolc, Rákóczi u. 11. NSS * o V c *■' > ... a Miskolci Építőipari Vállalatnál elfogadtak Ka- bay László (Sarolta u. 10. sz. alatti lakos) olvasónk javaslatát, s az építési törmeléket a Kun Béla utca 13. sz. épületnél a továbbiakban csúszdacsatornán rakodják a szállítóeszközökre. A MIÉP főmérnöke elnézést kér a környék lakosságától az okozott „kényelmetlenségért”. S ígéri: a vállalat mindent megtesz azért hogy az említett épület felújítását a legrövidebb időn belül befejezték. (Ezzel kapcsolatos panaszt a rovatunk január 30-i számában közöltük.) ... a rovatunkban február 6-án megjelent panasz* alapján a Borsod megyei Állat, forgalmi és Húsipari Vállalat sajnálattal értesült arról, hogy az általuk gyártott kolbászban olvasónk „étkezés közben idegen anyagot talált”. (Egy centiméteres szög vagy drót volt az „idegen anyag”. Szerk.) Ismételten kioktatták a húskészítménygyártó üzemrész dolgozóit és illetékes vezetőit a gondos feldolgozásra és a fokozottabb gyártásközi ellenőrzés, re. Az okozott „kellemetlenségért” szíves elnézést kérnek. ... a Napsugár cukrászda „Zseniális göngyölegbe tárgyában az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Miskolci Vendéglátóipari Válla, lat belső ellenőrzése folytatott vizsgálatot. A vállalat vezetősége ennek alapján a szükséges intézkedést megtette a fogyasztói érdekek védelmére. Tájékoztatásul Találd ki, hogyan...? Forgalmi dugó a Bükkben Vettem egy „Sportmagazin” nevű, korkaclobós társasjátékot. A benne levő két táblának négy oldalán négyféle játékot lehetne játszani. Node, hogyah . ..,! A hozzá mellékelt tájékoztató ugyanis csak két játékot ismer tét. Azt hittem, hogy a folytatása esetleg kiesett a dobozból. Visszamentem hát az üzletbe, ahol készségesen bizonyították: a többi dobozban is csak az az ismertető van, amit én is kaptam. Hogy a másik két játékot hogyan kell művelni, az eladók sem tudták. Egy délutánra való szórakozást mégis adott családunknak a két ismeretlen láb la: azon törtük a fejünket, hoev mit kezdhetünk így ezzel a játékkal? A témakör marad. Régóta keresek a mindenki által jól ismert magyar kártyához játékszabály-ismertetőt. Mert bármennyire nem értem, hogy miért, de lény, hogy a kártyagyár nem mellékeli a kártyákhoz a legalább ismertebb vagy kedveltebb játékok szabályait. Más kártyafajíákhoz — a romi és a magyar kártya kivételével — adnak szabályit)agy?rázatot. E kettőnél meg laláljuk ki, hogy helyesen tudják-e a szomszédban? Néhány éve kiadtak egy könyvet a kártyajátékokról. Több ízben kutattam utána a boltokban, Budapesten is. Sajnos még az antikváriumokban sem sikerült a nvomára bukkannom. Azóta is furdal a kíváncsiság: ha egyszer már volt ilyen könyv, vajon miért nem gondoskodnak vagy az utánnyomásról vagv az újabb kiadásról? Biztosan elkapkodnák, hiszen mi játszó, játékos kedvű nemzet vagyunk. Hollós! Attila Onga, Rákóczi u. 5. sz. Mint már tudjuk, új közlekedési rend lépett életbe a Bükkben. Most már Bánkú- ton át lehet feljutni a Bükk- fennsíkra. s Jávorkúton át lehet onnan lejönni. Jó is lenne ez, ha Eger felől nem jönnének szemDe a gépkocsik az egyirányúsított for. galommal. Az egriek miatt múlt vasárnap például órákon át állt a kocsisor, se előre, se hátra. Forgalmi dugó. A Bükk-fennsíkra vasárnaponként ezernél több gépkocsi gurul. Ám forgalom, irányítás nincs. Szomorú az összehasonlítás: nyáron a nagy balatoni „roham” idején több száz szakember biztosítja a forgalom zavartalanságát. A Bükkben nem lehetne — arra a mintára, persze szerényebb méretekben — megoldani? Akkor talán elmenne a kedvük azoknak a ..bátor emberek, nek” is. akik az egyiránvú- sitás ellenére közlekednek a bükki utakon. Még legalább hat vasárnap van, amikor csúcsforgalomra lehet számítani a Bükkben. Kérjük az illetékeseket: segítsék közreműködésükkel a zavartalan közlekedést. Tóth Gusztáv Miskolc, Thököly u. 11. Bárdos Béla Miskolc, Vörösmarty u. 31. Mi mennyi...? Nézem az antikvárium 006916 számú vételi jegyzékét és eszembe jut a vicc: A kapitány lekiált a hajó gépházába: — Mennyi-i-i...? Mire lentről: — Harmi-inc ... A kapitány elégedetlen, visszakiált: — Mi harminc ...? Mire lentről: — Miért? Mi meny- nyi-i... ? Hogy miért éppen ez jutott eszembe? Mert az ominózus jegyzéken felsorolták az antikvárium által megvett könyvek címét, darabszámát, — pontosan tizenöt kötet! —, s ráírták, hogy mennyit adtak érte összesen: 270 forint. A kötetek címénél a beszerzési árak rubrikája üresen maradt. Aióta is totózunk: mi, mennyit ért az antikváriumnak? F. László Miskolc A MISKOLCIAK® A SZÓ Szerkeszti: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonszám: 18-221
