Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
A X. magy ar jáíékíilmszemlén Mozi és közönsége (Folytatás az'1. oldalról) A közönségnek kiemelt szerepe van ezen a szemlén. Vagyis, hogy az alkotókat mennyire izgatja a filmek fo_ gadtatása, a bemutatók utáni sorsa, egy-egy film pályafutása, mi sem bizonyítja jobban, mint a tegnapi tanácskozás, amelynek A magyar film és közönsége címet adták. Elsősorban a forgalmazás módjairól, lehetőségeiről volt szó, tehát a filmnek a közönséghez vezető útjáról. Csupán a fele Több részletes statisztikai kimutatást tartalmazó füzetet bocsátottak közre ebből az alkalomból, és a számok azt mutatják, hogy járunk azért moziba. Tavaly 745 673 előadás volt az országban, 76 millió látogatót tartanak számon. Ebből majdnem 14 millióan néztek magyar filmet. Természetesen a forgalmazás nem egyszerűen kereskedelem; ha tekintetbe vesszük, hogy a számok az ország lakosságának 50 százalékát érintik (a másik fele nem jut el a mozipénztárokig), akkor van mit tenni. A filmklubhálózat programjának gazdagítása mellett ezért esett sok szó az úgynevezett társadalmi forgalmazásról, amelynek a lehetőségeit a filmművészek szövetségértek keretében alakult alkotó bizottság vizsgálja. A lakosság és a filmkultúra kapcsolatát kívánják szélesíteni, vagyis olyan közönségrétegekhez szeretnék eljuttatni a filmet, amelyek nem jutnak el a moziba. A lehetőségeket az idén kezdődő kísérlet keretében Komárom és Veszprém megyében próbálják ki. Csak aki jár is A forgalmazást azonban végső fokon a filmek határozzák meg; ezért készülnek nagyon a szakemberek az elmúlt évi munkát értékelő Magyar Játékfilm 1977. című tanácskozásra. Ugyanakkor mindenki nagy érdeklődéssel várja filmgyártásunk legújabb termését. Hétfőn, a megnyitó napján vetítették Fábri Zoltán Magyarok című filmjét. A rendezőt köszöntő taps, s a film keddi vitája a későbbiekre is érdeklődést ígér. Nagy szakmai figyelem kísérte Dárday István Filmregény című alkotását is, melyben a rendező amatőr szereplőkkel beszéltet el mai élethelyzeteket, egy egészen sajátos műfajban. Csak túl hosszan, négy és fél órán keresztül. Szerdán Dömölky János Amerikai cigaretta és Sára Sándor Nyolcvan huszár című filmjének vetítésén volt zsúfolt a Petőfi mozi, és így lesz ez még szombat este 7-kor is, amikor utolsónak Rényi Tamás K. O. című filmjét vetítik. A pécsiek ugyanis őszintén helyeselnek Szabó B. István filmfőigazgatónak, aki a szemlét megnyitva célzott rá, hogy jogos véleményt csak az alkothat a magyar filmekről, aki jár is moziba. A vetítésekre húszezer jegyet adtak el. MAKAI MARTA Én tudom ... (Kerényi felv.) Néprajzi és npészeli Kuba közelről III. A Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Intézete, a megyei tanácsokkal és a munkaügyi szervekkel együtt, országos néprajzi és nyelvészeti gyűjtőpályázatot hirdetett. A pályaművektől azt várják, hogy írják le a falusi építkezés hagyományait, a gazdasági épületek elhelyezkedését, jellegzetességeit, építési technikáit, berendezéseit. A Magyarországon élő nemzetiségek népköltészetét, szokásait, művészetét bemutató írásokat, a személy-, állat-, növénynevek gyűjteményeit várják a pályázat ki-, írói, akik elsődlegesen az amatőr gyűjtők pályaműveire számítanak. A pályázati felhívás e hónap végéig minden iskolába, múzeumba, szakkörbe megérkezik. Ebi Magyarok Az életműbe szervesen illeszkedik, de legnagyobb alkotásai sikerét — Körhinta, Hannibál tanár úr, Két félidő a pokolbon, Húsz óra, Isten hozta, őrnagy úr!, Az ötödik pecsét — aligha fogja elérni Fábri Zoltán új, Balázs. József azonos című regényéből készült, Magyarok című filmje. Tél, tavasz, nyár, ősz, majd újra tél. A cselekmény egy évet fog át, egy kis magyar faluból indul és itt ér véget. Az időpont: 1943. • Idegenbe — egy németországi uradalomba — toboroznak munkára magyar parasztokat. Tízen, férfiak és asszonyaik, a jó kereset reményében jelentkeznek és útra kelnek. Semmit nem tudnak a háborúról. Az egy év alatt aztán ki így, ki úgy, ki hamarabb, ki később, rá. döbben, vagy inkább csak megsejti,- hogy mi is történik a világban. Az esztendő leteltével hazajönnek, és itthon hármójukat SAS-behívó várja. Harcolni indulnak azok ellen, akiket szívükbe zártak, azokért, akiket meggyűlöltek. ..A Körhinta és a Hannibál tanár úr! olyan eredmények voltak, amelyek elég nagy rezonanciát keltettek országon belül cs kívül. S ez mindig megnehezíti a következő téma kiválasztását. Ha visszaemlékszem és elemezni próbálom a magam akkori helyzetét, azon kaptam rajta magam, hogy a kővetkező téma keresésénél — nyilván az átélt történelmi időszakokból következően is — előtérbe lépett valami. ami mindennél jobban izgatott: az erőszak kérdése, az erőszaktétel az emberer... Ez azóta Is kísért. Furcsa belső igénnyé vált, örökké nyugtalanít ... Abban a bonyolult korban, amelyben élünk, ahol az erőszak fellépése különféle formában, a legirtózatosabb megnyilvánulási formájában, a fasizmusban, de a világ különböző tájain ma is szüntelenül jelen van, úgy érzem, az embertelenség elleni tiltakozás kényszere olyan téma, amiről mindig szük- ■égszerü cs kell beszélni.. .** — írta ars poeticájáról 1965-ben Fábri Zoltán. Erről beszélt Az ötödik pecsétben és erről beszél a Magyarokban is. Ez utóbbi filmjében egy olyan kis közösség sorsán keresztül, akik önmagukon szinte észre sem veszik az erőszaktételt, csak mások tragédiái láttán kezdenek ráébredni helyzetükre. És bármennyire hitelesen ábrázolja a film ezeknek az embereknek a világát — akik a ma (első. sorban fiatal) nézői számára szinte hihetetlen elszigeteltségben. tudatlanságban élnek —, talán éppen e két gondolatjel közé szorított vélemény miatt nehéz a néző azonosulása a hősökkel. Ugyanakkor, ha a mi vilá. gunkra gondolunk — szinte megszokottan, közönnyel lapozunk át a földünkön felfellángoló harcokról szóló híreken —, a hibát önmagunkban kell keresnünk. Csak akkor érezzük az ostort, ha saját bőrünkön csattan. És ha csak ennyi gondolatot ébreszt a film, már érdemes volt elkészíteni. Nehéz lenne valakit is kiemelni a szereplők közül; egyenrangú, kiváló teljesít, ményt nyújtanak. Illés György képei több helyütt szívbemarkolóan drámai élményt jelentenek. Sz. G. A forradalom emlékei Mondhatni egy ugrás Trinidad Santa darától, majd Cienfuegos, s elérjük a Karib-tengert, a karib indiánok földjét. Kuba déli része szinte mindig a történelmi viharok színtere volt: az őslakó indiánok és felfedező spanyolok, később a gyarmatosítók és az Antillák kincseire áhítozó új raDlók, az angolok, franciák, hollandok, portugálok, nemetek vívtak itt élethalálharcot egymással, majd a sziget belsejében a taino és szibonej indiánokkal, akiket majdnem sikerült teljesen kiirtaniuk. A vallásos spanyolok szinte valamennyi helynevet szentjeikről adták az újvilágban. Az ember csak keveri a sok sántát, de a könnyebben megjegyezhető Trinidad is a Szentháromságról elnevezett város. Ma is magán viseli a történelmi viharok emlékét, a földszintes, kőcserepes házak között füstösen áll a templomtorony, mely arányaiban, szépségében kiemelkedne európai társai közül is. A lejtős, domborúhátú utcákon lovacskák kocognak, kislányok, kisfiúk (öt-hatévesek is) .számáragolnak, bibliai hangulatot árasztva, hangos énekszóval.. Cienfuegos hangulatos kisváros, hatalmas cukorkikötővel, raktárakkal. Alkalmunk volt megtekinteni, egy éppen feltöltésre váró cukorraktá- rat, ahonnan a sárga, jellegzetes szagú nyers cukrot rakodták, automatikus szállító- rendszerrel és súlymérővel. Két Volvo-típusú tológép dolgozott a raktárban, s az arányokat úgy kell elképzelni. mintha kis lendkerekes autók mozognának egy lakótelepi szobában. Kuba az ellentétek o^zága; kis pálmakunyhók és monumentális hotelek, ipari üzemek férnek meg békésen egymás melleit. A ZAPATA- MOCSARAKBAN Az indiánok ntolsó menedékhelye a Kuba déli részén fekvő Zapata-félsziget, melyen ma is csak egyetlenegy út vezet át, körül meleg vizű mocsár, néha-néha sima, nyugalmas víztükörrel, amely azonban sok helyütt megközelíthetetlen. Kis motoros bárkával hajóztunk át a 9 négyzetkilométeres Kincses tavon, ahová állítólag az indiánok kincseiket rejtették, a spanyolok elől menekülve. Ma is természeti kincs a tó és környéke, itt van a Guamá nevű indiánfalu, mely ide- genforgaltni látványosság, hatalmas indiánkunyhókkal, cölöpökre építve, .bambusz- hidakkal összekötve és természetesen légkondicionáló berendezéssel. A zapatai láp- világ érdekessége a krokodilfarm; a bekerített, sekélyvizű iszapos tavakban fajta- védelem és ipari felhasználás céljából tenyésztik a félelmetes ragadozókat. A hangulatos mocsárvilágon át a tengerpartra vezető út mellett azonban friss virággal borított, faragott kő. és márvány emlékművek figyelmeztetnek az új Kuba születésére. Itt, a, tengerparton, a Disznó-öbölben szálltak partra a kubai ellenforradalmárok amerikai támogatással 1961. április 17-én, hogy meg- döntsék a szocialista kormányt, leverjek a forradalmat. Ezt az utat a kubaiak a hősök bölcsőjének nevezik, hiszen itt született meg véres harcokban a kubai hadsereg; itt biztosította a forradalom győzelmét. Az a harckocsi (az egyetlen, amivel a kubai hadsereg rendelkezett), melyről Fidel Castro a védelmet irányította, most Havannában, a városháza előtt áll, szerény talapzaton — jelképként. A Forradalmi Múzeum őrzi a Batista-diktatúra és az amerikaiak elleni harcok emlékeit, sztaniolvékonyra égett amerikai repülőgépek maradványait, néhány elavult fegyvert, melyet a forradalmárok használtak, a Granma nevű jachtot, mellyel, 1956- ban Fidel Castro és 82 társa partra szállt Oriente tartományban. Ejtőernyős-egyenruha, -felszerelés alig maradt. A keskeny úton földet érni nem tudó amerikai és kubai ellenforradalmárok a mocsárba estek, s csak né- hányuk esett fogságba, a többiek örökre eltűntek. A mocsarakban egyébként — a becslések szerint —, 3000 krokodil él szabadon. A VIT JEGYÉBEN Kuba történetének legnagyobb vendéglátására készül. Itt gyűlik össze ebben az évben a világ haladó ifjúsága. A házakon, az utak mellett, a VIT emblémáinak tömege hirdeti az előkészületeket, Havannában felújítják a Capitoliumot, a házakat kívül-belül tatarozzák, a híres. tengeri akváriumot, orchideakertet újjáépítik, s a szállodák készülnek a vendégek fogadására. Kuba barátságos, sokféle vérből kevert lakossága mentes az előítéletektől, s ezt minden nép fia érezni fogja. A jelenlegi Kubát akarják, a szocialista fejlődés útját kívánják járni. BARTHA LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.15: Házunk tája. — 14.00; Téli berek... — 14.30: Duga Ilona és a KISZ XIV. kerületi kamarakórusa énekel. — 15.00: Hírek. — 15.10: Bach: d-moll szólószvit. — 15.30: Lamb: Shakes- peare-mesék. — 1£.00: Ütközben. — 16.08: .Nemzetiségeink zenéjéből. — 16.20: Brahms: II. szimfónia. — 17.0b: Hírek. — 17.07: Olvastam valahol... A magyarországi reneszánszról. — 17.27: Olasz művészek opera- hangversenye. — 18.15; Kritikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádiószínház bemutatója. Nagyapa és a világtörténelem. — 20.04: Bemutatjuk új felvételeinket. — 20.57: Székely népballadák. — 21.05: örökzöld dallamok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Hol hallgassunk hangversenyt? — 23.00: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Presser Gábor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33; Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Régi híres énekesek műsorából. — 13.25; Édes anyanyelvűnk. — 13.30; Zenevár. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Szórakoztató antikvárium. — 16.00: Kérek egy sztorit l — 16.30: Hírek. — 16.33: Kívánságkabaré. — 17.00: Zenei tükör. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor HÉTFŐTŐL február 13—18*" ig <i rmmic? Á "Pa SZOMBATIG A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN NDK* CSEH LENGYEL ÉS HAZAI KOZMETIKAI KIÁLLÍTÁS AZ I. EMELETEN TANÁCSADÁS:10“12 IG 14“18IG műsor sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: , Hírek. — 2u.33: Czabán tanító ur. — 21.04: Haydn: F-dúr trió. — 21.13: Dupla vagy semmi. Brahms élete és művészete. — 22.15: Verbunkosok.. nóták. — Közben 22.30: Hírek. — 22.23: Háború a határon ... — 23.30: Operettfiná- lék. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. — Fiatalok félórája: Farsangoló fiatalok. Szerkesztő- riporter; Dobog Béla. — Vendégségben a brigádnál: Jegyzet a szocialista brigádmozgalomról. . . A Fazola Henrik hengerészbrigádnál . . . Riporter: Pongrácz Judit. — Slágerpantomikum. — 10.00—lf.30; Észak-magyarországi Krónika. (Tetemvár-tervpályázat. — A vetőmagellátásról tartottak sajtótájékoztatót Egerben. — Országos középiskolai tanulmányi verseny orosz nyelvből.) — Üj lemezünk. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.15: Hírek. — 16.20: A Magyar Televízió Szabadegyeteme. — 17.00: Perpetuum mobile. — 17.45: Telesport. — 18.10; Hadüzenet nélküli háború. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.45: Osztrovszkij: Zivatar. — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.25: Világnézet. — 19.00: Francia nyelv- tanfolyam. — 19.15: Angol nyelv- tanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: „El pueblo unido . . .” A Nemzetközi Diákklub latin-amerikai tagjainak zenés, ^ táncos műsora. — 20.40: Tv-híradó 1. — 21.00; Magyar tudósok. Lissák Kálmán «akadémikus. — 21.35: Utószezon. Szlovák televízió; 16.40: Publicisztika. — 17.00: Kamerával az emberek között. — 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 13.00: Fórum. — 19.00: Híradó. — 19.30: Sportvetélkedő. — 20.25: Koenigs- mark: Az átlagélet ötödé. — 21.25: A rendőrség hírei. — 21.30: Híradó. — 22.00: Hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (7): Veronai fiúk. (Nyilvános főpróba.) Kiállítások: Miskolci Képtár (TO—18) : Mokri Mészáros Dezső- emlékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—18): Molnár Edit fotói. — József Attila Klubkönyvtár (13—20): Hincz • Gyula grafikái. — Herman Ottó-emiékház (10— IS): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum U0—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Cirkusz a cirkuszban Mb. szí. csehszlovák—szovjet film Kezdés: f4 órakor Kísértet Lublón Szí. magyar film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Cirkusz a cirkuszban Mb. szí. csehszlovák—szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Maréknyi szerelem Szí. svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Az elítélt Mb. szí. lengyel film Kezdés: fő, f7 órakor PETŐFI A tizenöt éves kapitány Mb. szí. spanyol film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A fáraó I—II. Mb. szí. lengyel film Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Dulszka asszony erkölcse Mb. szí. lengyel film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Magyarok Szí. magyar film Kezdés; 6 órakor HÁMOR Kálvária Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 3.00; Hírek. — 8.20; A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A kommunikatív jelenség. — 8.37; Zenekari muzsika. — 9.34: Hej. gerenda, gerenda, óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Számadás. Kis Ferenc versei. — 10.40: Saint-Saéns: Sámson és Delila. Részletek. — 11.00: Pa- taehieh Iván: Meseszvit. — 11.12: „Minden ragok osiuagvilága . . .” Fiatal bolgár költők műsora. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8 05: A paikos hercegnő. — ß.^0: Tíz perc külpolitika. — 8.30; Hírek. — 3 33: D^psszfeivételeinkből. — 9.11: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — k’i: Külföldről érkezett... — 9.53: Lottósorsolás. — 10.no: A zene hullámhosszán. — 11.50: Szabálytalan gondolatok a rendről. ő99as Miskolc 1. Megyei Postahivatal munkavállalókat keres az alábbi munkakörökbe: 4 órás hírlapkézbesítő, 8 órás hírlapárus. Jelentkezés: Postahivatal, Miskolc 1., Városi Hírlaposztály, Kazinczy u. 16.