Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
.. -a # V, w Naponta hétszázan ingáznak A szabál’, az szabál’ Épül a leányszálló, de engedély nélkül Kinek ne lenne öröm a gyarapodás, a gazdagodás? Ügy is volt, hogy mint ilyenről, csupa ovációval íródik minden sor. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában ugyanis háromszáz férőhelyes leány- szállót építenek. S mi több, a mi beruházási gyakorlatunkban szokatlanul rövid idő alatt hozzák tető alá. Üdvözlendő ez, különösen itt, és most, Tudja azt mindenki, hogy az ország textilipara milyen munkaerőgondokkal küzd. Sok-sok lehetőséget fel kellene villantani a nők előtt, hogy beáll ja- nak. vagy megmaradjanak a fonó- és a szövőgépek mel_ lett. Nem könnyű a csábítás, hiszen amit itt nap mint nap csinálni kell, az sem könnyű. Aki csak vendégként nézi a gyárat, figyeli a munkásokat, nem is tudja igazán. Csak az, aki bele is kóstol. Albérletbe kényszerülnek Nem csoda hát, ha a vállalat munkaerő-megtartó té. nyezőnek tekinti az épülő leányszállót. Ma még sokan laknak albérletben, s nem is a legrózsásabb körülmények között. Igaz, a vállalat fizet egy csekélyke hozzájárulást. (Hétszázan pedig naponta ingáznak.) A hatemeletes, házgyári elemekből épülő szállóban barátságos, második otthon várná a pamut- fonós lányokat. Minden szinten főzőfülke, hűtőszek. lények, televízió. Egy közös nagy könyvtár és társalgó lenne benne, betegszoba és elkülönítő, szóval minden, ami egy korszerű munkás- szálló fogalmába belefér. Sőt, nem lenne gond az ipari tanulók elhelyezése sem. Az iparág vezetői is ismerik a témát, s nem fukarkodtak. A 39 milliós beruházásból az állam 36 milliót adott. S mi több, már jó előre megelőlegezte. fis itt vegyül az örömbe az ’"üröm. Tulajdonképpen nem is tudom, hogy azok az emberek — a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói —, akik most tartópilléreket emelnek be daruval, tudják-e, hogy engedély nélkül építkeznek? Jogerős építési engedély ugyanis még nem látott napvilágot. Egyszer már volt, de visszavonták. Igaz, Homér József, a vállalat főmechanikusa, a be. ruházás gazdája és dr. Szi- gethy Tibor igazgató „tartja a hátát” a következményekért, de mint mondják, a rizikót vállalni kell. Addigra megszüntetik D 0 Miért is járják ezt a kálváriát? Pár száz méternyire tőlük a Településtisztasági Szolgáltató Vállalat fekália- bekeverést végez. Ettől az objektumtól a közegészség- ügyi előírás szerint mindenféle épületnek egy kilométerrel távolabb kellene lenni. De a szabály, az szabály, így is van rendjén. Ki akarná nap mint nap a legyeket hajku- rászni? De... ‘A fekáliabe- keverést 1979. március 1-étől megszüntetik. Áttelepítik, mindössze 300 ezer forintos költséggel. Emiatt lóg a levegőben egy olyan építés, ami ennek több mint százszorosa. Sőt, a szálló csak akkor nyílna meg, amikor ezt a telepet már szanálták. Miért ne lehetne addig nyugodtan folytatni az építést? Az ügynek már regénye, nagy stósz irodalma van. Gyártja mindenki a maga posztján a kérelmeket, a fellebbezéseket, a határozató, kát, az engedélyt és a visz- szavonást. Az egyik fiókból csúszik a másikba. Ott egy időre megpihen, majd továbbvándorol. Faramuci helyzet, hogy ilyen nehezen akarjuk befogadni ezt a „pár milliócskát". Pedig fel kellene érte már mutatni valamit ... OLÁH ERZSI Miskolc és agglomerációja A városfejlesztés vezérfonalául szolgáló általános rendezési tervet 1970-ben hagyta jóvá a kormány. Kidolgozásához azonban körülbelül tíz évvel korábban láttak hozzá, így másfél évtizedes helyzetelemzéseken, vizsgálatokon alapszik. Azóta pedig sok víz lefolyt a Szinván, s a város társadalmi és gazdasági életében beállt változások sürgették a terv felülvizsgálatát. Szükségessé tette továbbá a terv felújítását az is, hogy fokozódott Miskolc és a vonzáskörzetébe tartozó települések, másképpen fogalmazva: a város és agglomerációjának egymásrautaltsága. Kézenfekvő, hogy a városi tanács párhuzamosan készítteti el az agglomerációfejlesztési tervet az általános rendezési terv felülvizsgálatával. Hiszen e kettő — mint már utaltunk rá —- ezer szállal kapcsolódik egyj máshoz. A minap a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén tájékoztatót hallhattunk róla, hogyan halad a tervezési munkával a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet. CSAK 1980-RA Rövidesen hozzá kell látni a város következő ötéves tervének kidolgozásához, és a tanács vezetői azt remélték, hogy e munkában az újjászületett általános rendezési tervre is támaszkodhatnak. A budapesti szakemberek azonban csak 1980-ra tudják befejezni a felülvizsgálatot, mert — mint a végrehajtó bizottság ülésén elmondták — hiba lenne elszakítani az i agglomerációs terv készítésétől. De ha a vártnál távolabbra is tolódott a határidő, segíteni tudnak a középtávú tervezésben, hiszen máris sok vizsgálati adattal rendelkeznek. A részszámításokat készséggel bocsátják a városfejlesztők rendelkezésére. Egyébként ez év derekáig — a többi településével együtt — elkészítik Miskolc tizenöt éves lakásépítési tervjavaslatát is. Lesz tehát anyag bőven a folyamatos konzultációhoz! PILLANTÁS A JÖVŐBE A tervező szakemberek abból indulnak ki, hogy Miskolc dinamikusan növekszik a következő években is. A népesség száma 1995-re eléri a 235—243 ezret. 2010-ben 270 ezer, 2050- ben pedig körülbelül 340 ezer lakosa lesz városunknak. Könnyű belátni, hogy ilyen mértékű fejlesztés a város jelenlegi területén nem valósítható meg, hiszen máris fogytán vannak az építési területek. Miskolc tehát túlnyújtózik majd határain, arról azonban még korai lenne beszélni, melyik irányba és meddig. A város fejlődésének fő mozgatója — mint eddig is — az ipar lesz. A munkaerő-tartalékok máris kimerültek. ezért csakis intenzív iparfejlesztésről lehet szó a jövőben. Ezt sürgeti egyébként az a tény is, hogy a megye vegyipara egyre „izmosodik”. és várhatóan növekszenek az agglomeráció, ban a munkaeVő-feszültsé- gek. A tervkoncepciók között szerepel a város szellemi bázisának erősítése, egyebek között olyan új oktatási intézmények idetelepítésével, melyek nem a műszaki, ha. nem a humán tudományokat képviselik. (békés) • • Üzemeink Veszprémben Az üzemtörténet-írás művelői találkoznak országos értekezleten, március 3-án, Veszprémben. Megyénkből hat meghívottja van a tanácskozásnak, amelynek alkalmából üzemtörténet-írási kiállítást is rendeznek. Miskolcról a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára, a MÁV Járműjavító, az ÉSZAKTERV, az ÉÁÉV és a Miskolci Közlekedési Vállalat üzemtörténeti dokumentumait állítják ki. „Tanítsa meg a családját helyesen közlekedni^ Yetélkedősoroxat Mielőtt hazánkban bevezették a nemzetközi közlekedési szabályokat, széles körű oktatási akciót indítottak. Borsodban 1975-ben 120 ezer gépjárművezetőt tartottak nyilván, akik közül 84 ezren vettek részt szervezett oktatásban és 70 ezren tettek sikeres vizsgát. 1976-ban a balesetek számának nagymértékű csökkenése bizonyította, hogy a jogszabályalkotók elméletét a gépjárművezetők helyesen alkalmazták a gyakorlatban, Noncsi-változatok Noncsi, azaz Noémi, ötesztendös hajadon. Lépcsőházi szomszédunk. Pici kora óta ismerem, a szem :m előtt növekszik. Jó barátságban vagyunk. Noncsi nem átlaggyerek. Gyönyörű kis kölyök. Filigrán porcelánbaba, a szeme kék, szőke haja fiúsra nyírva. Hanem a beszélőkéje, az még csak az átlagon felüli! Olyanokat mond, hogy ... Szóval, hogy milyeneket, abból állítok most össze egy csokrot. „Kiszólásaiból” egyébként valóságos gyűjteményem van .. , jjc Átadási határidő: 1978. december 31. Még csak ovis, de a betűk egy részét már ismeri és tízig számol is. A minap a mamája oktatta. — Ide figyelj, Noncsi. Van hat almád. Ebből kettőt elajándékozol a pajtásodnak, akkor mennyi marad neked? Noncsi töri a fejét néhány pillanatig, majd nagy komolyan így szól: — öt. — Dehogy. Számolj csak. Hatból kettő ... Na mennyi az? — öt. — Na de, ha hatból kettőt odaadsz, miért marad öt? — Azért — mondja öntudattal —, mert nem ajándékozok oda egyet se is. — Enyje. Ha nem adsz a hatból egyet se (is), akkor megmarad a hat. Noncsi arca felragyog. — Csak öt marad. Mert egyet megettem! Noncsi gyakran áT- látogat hozzánk. A minap este éppen vacsora közben csöngetett. Bejött a konyhába és beleszippantott a levegőbe. — Csókolommitesz- tek? — Pörköltet, Hokedlivel. Kérsz? Megvonta a vállát. — Hót«,. én már vacsoráltam. — Nézte, nézte a lábast, majd bizonytalanul azt mondta: — De ha nagyon akarjátok. társadalmi munkában még ráteszek egy lapáttal ... Noncsiért a papája jött át egyik este. aki nagy Fradi-drukker. afféle vérmes szurkoló, aki kölni képes’’ a csapatáért. Nos, érkezése qlótt éppen — biztatásomra — kórusban mondtuk Noncsival — mivel én nem vagyok Irodista —.hogy: Fűi. fuj, Fradi! Fuj. fuj Fradi!... Noncsi megérezte a csöngetésből, hogy a drukker-papa jön. ezért előrelátóan és diplomatikusan a fülembe súgta: Ne mondd mea Ottónak — jobb perceiben így hívja az apját, főleg ha az nem hallja —, hogy... tudod ... a Fradit... Megegyeztünk. — Noncsi, sipirc hazafelé! — Nem! — maka- csolta meg magát az amazon. — De igenis, méghozzá tüstént! — Mi még beszélgetünk ... — Azt mondtam, hazafelé! Noncsinak lebigy- gyedt az ajka, szemei nedvesek lettek. — U-úgy! Akkor azért is: Fuj, fuj, Fradi! Es még egyet a gyűjteményből... Annak idején — nem is olyan régen —, amikor a tévé Vitéz László hőstetteivel szórakoztatta a gyerekeket, Noncsi a fejébe vette, hogy ő is egy Vitéz László. — De Noémi — mondtam neki —, hogy lehetnél te Vitéz László. Hiszen a Vitéz László fiú, te pedig kislány vagy. Töprengett, töprengett a gyerek, majd kellő megfontoltság után így szólt: — Tudod, az még majd kiderül. Még kicsi vagyok... — a illetve óvatosan vezettek. Ellenben a következő évben némi lazulás volt észlelhető. Az új KRESZ oktatásában főleg a gépjárművezetők képzésével foglalkoztak és a gyalogosok, a legnagyobb számban közlekedők tanítását a társadalmi szervek végezték — az erőfeszítések ellenére gyengébb eredmény, nyel. A balesetek előidézői között a gyalogosok aránya feltűnően megnőtt. A Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács most új mozgalom indítását kezdeményezte, abból az elvből kiindulva, hogy a gépjármű- vezetői engedéllyel rendelkezők taníthatnák család, tagjaikat a KRESZ-re. A tanácskozásra meghívták a legtöbb hivatásos járművezetőt foglalkoztató nagyvállalatok, így többek között a VOLÁN, az ÉPFU, a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár szállítási osztályvezetőit és az Autóklub oktatásirányítóit. „Tanítsa meg a családját helyesen közlekedni” eine, vezéssel vetélkedősorozatot indítanak. A járművezetői engedéllyel rendelkezők családjuk két, de legfeljebb öt tagjának oktatását vállalhatják, akikkel jelentkezhetnek a vetélkedőre. A téma: a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. A vállalati selejtezők után az első helyezett családok jogot szereznek a városi döntőben való részvételre, ahol az első díj 3000, a második 2000, a harmadik 1000 forint és több vígaszdíjat is kiosztanak. A vetélkedő döntőjében minden versenyző család ajándékot kap. A szervezési munkát megkezdték. A jelentkezés és a vetélkedőfordulók lebonyolításának módját és határ, idejét később ismertetik. A Magyar Rádió miskoM stúdiója a mozgalom felett védnökséget vállalt, és folya- matosan tájékoztatja a hallgatókat a vetélkedő alakulásáról. A DH várospolitikai fóruma
