Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

^ Tánclépésben: Barna Ágnes és a KÖDMÖN-ösök 'Keringi László felvétele) Most mutasd meg! Az ősember bizonyára csodálkozna, ha látná, hogy a mai fiatalok micsoda bonyolult tudattartalmakat tudnak kifejezni pusztán mutogatással. Ez ugyebár csak oly módon lehetséges — morfondírozna az ősember —, hogy időközben kialakult a második jelzőrendszer, melynek segítségével már nemcsak alapvető indulatokat, s a tárgyi világ néhány jelenségét lehet kifejezni, ha kommunikálni akarunk, hanem az elvont dolgo­kat is. Vagyis: mindenre van szava az utódoknak. De hát akkor miért nem beszélnek? Hiszen az ősember azért izzadt, mutogatott, verte magát a földhöz, mert nem tudta kimondani például a szeretett őslány előtt, hogy: „Sze­relmem könnyű szárnyán szálltam én, a vágynak gátja kőfal nem lehet...” Más kérdés, hogy az őslány ezt nem is igé­nyelte, annál is inkább, mert természetesen ő sem tudta mon­dani: 0 Rómeó, mért vagy te Rómeó?” De azért valahogy mégiscsak megvoltak — különben nem volnánk. Persze, azt is megértem, hogy már túl sok a szó, s ennél­fogva elvész a lényeg, a valódi tartalom. Bizonyára ezért következett be ez a (legalábbis látszólagos) visszafejlődés. A reneszánsz hevületú cikornyás szövegek helyett a ma Rómeója csak ennyit mond korunk Júliájának: „Jó vagy ná­lam.” Vagy ennyit sem mond, csak mutogat. Igen, a gyorsuló idő ... De még sincs valami rendben. Tud­niillik „lemutogatni” valamit sokkal bonyolultabb, mint ki­mondani. (Feltéve, ha beszélni is tud az ember.) De hát hogyan mondja ki valaki az általa ismeretlen sza­vakat? Mert ez a dolog izgalma. A kommunikálónak fogalma sincs róla, hogy mit jelent a bukolikus, vagy a delikvens, de minden nehézség nélkül leolvassa a szó hangalakját a másik mozdulatairól. Mintha csak könyvből olvasná. (Igaz, akkor sem értené,, ha csak nem az Idegen szavak szótára volna a Játékfilmek pécsi szemléje Pécsett tegnap megnyílt a város országos rangú kultu­rális eseménye, a X. magyar játékfilmszemle. Az érdeklő­désre jellemző, hogy a ven­dégek együttesen több mint hatszázan, száznál több or­szágból érkeztek. A nyitó előadás este 7 órakor zajlott le, a Petőfi filmszínházban, a megye és a város vezetői­nek jelenlétében. A rendező- szervek nevében Szabó B, István, a Kulturális Minisz­térium Filmfőigazgatóságánalc vezetője nyitotta meg a szemlét, amelyen az 1977-es év teljes játékfilmtermését — 24 magyar filmet — vo­nultatnak fel, közülük 11-et ősbemutatóként vetítenek. Bemutató: április 4-én • • Miskolc KODMON-e A ködmön török jövevény­szó, a gyapjas birkabörböl készüit rövideab-hosszabb uj­jú felsökabátot hívják így. Csupa nagybetűvel - KDu- MüN - a Központi Diák Mű­vészeti ünképzökör -nevének rövidítése. Több előkészítő tanácskozás, alapos szervező munka után e hó elsején, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban gyűl­tek össze azok a fiatalok — gimnazisták, szakközépiskolá­sok és szakmunkásképzősök —, akik jelentkeztek a felhí­vásra, kedvet, tehetséget érez­tek részt venni valamelyik csoport munkájában. A KÖD­MÖN négy csoportjának — néptáncosok, irodalmi színpa­dosok, formációs táncosok, énekkar — főállású művészeti vezetője Stoller Antal (és nem Stollár Béla, ahogy né­hány napja, a borsodiak Rö­pülj páva !-beli szereplését di­csérő írásunkban tévesen megjelent), az AVas Tánc- együttes vezetője, koreográfu­sa és a KÖDMÖN néptánco­sainak irányítója. A táncosok a Vologda lakó­telepi szép, új általános isko­la tornatermében próbálnak. Tegnap volt a harmadik fog­lalkozásuk; minden hétfő és csütörtök délután jönnek itt össze. (Az énekkar szerdán és csütörtökön próbál a Zrínyi­ben, a formációs tánccsoport kedden és csütörtökön a 4. sz. Általános Iskolában, az iro­dalmi színpad ugyanezen a napokon a Földesben próbál.) Míg a gyerekek Barna Ág­nes, az Avas táncosa irányi- . tásával az alaplépéseket sa­játítják el a zongoramuzsika ritmusára, addig Stoller An­tallal egy tornapadon ücsö­rögve beszélgetünk: — A városi tanács kezde­ményezésére és patronálásá- val jött létre a KÖDMÖN, de tálán nem vagyok sze­rénytelen, ha azt mondom, hogy nekem is volt benne némi részem. Én rendeztem a Rónai Művelődési Házban • • ünnepélyes megnyitó a Várszínházban Tegnap, Budapest felszaba­dulásának évfordulóján ün­nepélyesen megnyitották az újjáépített Várszínházát, a nemrég alakult Népszínház otthonát. Megnyitóként Her- nády Gyula: Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre című művét mu­tatta be a színház együttese. Mától, a két hétig tartó ünnepi rendezvénysorozaton 17 produkciót mutatnak be a Budavári Palota újonnan rekonstruált épületében. a november 7-i ünnepséget, ahol körülbelül hatszáz fiatal produkciója nagy sikert ara­tott. Ezen felbuzdulva jött az ötlet, hogy miért ne tarthat­nánk együtt egy ekkora mű­vészeti csoportot hasonló ün­nepségek, városi és iskolai rendezvények műsorainak előadására. Egyelőre négy csoport alakult — az énekkar még igencsak hiányos —, de további művészeti ágakat szeretnénk bevonni. Jövőre valószínűleg bábcsoporttal és zenekarral bővül a KÖD­MÖN. Körülbelül háromszáz diákot sikerült megmozgat­nunk, bevonnunk a munká­ba. Mostanra nagyjából ki­alakult a néptáncosok gárdá­ja, 65—70-en vannak, zömé­ben lányok. A fiúk többsége a 114-es szakmunkásképzőbe jár. Minden iskolában van egy felelős, az ő segítségük­kel tartjuk a kapcsolatot a gyerekek „anyaintézetével”. Felvételi vizsga egyik cso­portban sem volt, aki kedvet érzett, jöhetett és még jöhet. A bemutató előadásunk ápri­lis 4-én lesz. Sz. G. kezében.) De hát erre nincs ideje, mert mutogatni tanul. Ebben az országban tinédzserek is tizezerszámra élnek, akik ismerik az iménti szavak jelentését, sőt azt a szólást is képesek meg­fejteni, hogy: „cipóval eszi a kenyeret”, de esetleg nem tud­nak mutogatni. Mindeddig mással voltak elfoglalva. Lehet, hogy éppen szókincsüket, tárgyi ismeretüket gyarapították. De hiszen ez játék. A Magyar Televíziónak egy vidám, jó játéka, kéremszépen! Talán nem jó? Dehogynem. Szerintünk már csak azért is az, mert leleplező. Megmutatja a szellemi sivárságot, a csak gesztusokra programozott elmét. Persze, lehet, hogy a tévé nem ezt akarta megmutatni. (gyarmati) Ezenkívül speciális műsorok — a Balázs Béla Stúdió al­kotásai, valamint a Filmmű­vészeti Főiskola hallgatóinak filmjei — segítik elő egy esztendő teljes hazai filmter­mésének megismerését, érté* kelését. A megnyitó után Fábri Zoltán Magyarok című film­jét vetítették. Újra látható Mától ismét látogatható a Herman Ottó Múzeum Ember és munka című állandó kiál­lítása, valamint az Észak- magyarországi üveghuták cí­mű kiállítás. Kuba közelről I. Havanna Forró szélben, 22 C°-os melegben szálltunk ki a CSA légijára- tának IL—tí2-es gépéből. Budapestről ködöt, egész nap változó időjárást jelentettek. Először a Kanadához tartozó Üj-Fundland-i szigeten, Ganderben szállt le hóviharban. Montreálban már jó idő, a háromórányi útra levő Havannában pedig éjjel fél négy­kor sz&nunkra szokatlan hőség fogadott, s tette nehézzé a lég­zést Kuba földjén, Havannában. A repülőtéren szokásos forma­ságok után — néhány adatlapot kellett kitölteni — az amerikai földrész első szocialista országában ámulva ácsorogtunk a sós, nedves levegőn, s perceken belül a testre tapadt a ruha, nedves lett az útitársnők féltve őrzött, a repülőgép billenőüléseitől is megóvott, itthon készült frizurája. A hordók árú pálmák levelei suhogtak a szélben, az éjjel is virító- fányi hibiszkuszok lengtek, leanderek illata hömpölygőit, keveredve a tenger sós ízével. Havanna repülőtere 18 km-re van a várostól, s a légkondicionált autóbusszal éjszakai városnézésnek is be­illő útvonalon jutottunk el szállásunkra, a Capri hotel­be. Tulajdonképpen ekkor kezdett valósággá válni az újságokból, híranyagokból, különféle információkból me­rített ismeret. Az út mellett Fidel Castro képei, a forra­dalmat éltető jelszavak a táblákon, hatalmas Lenin- portrék; s lassan a megtett kilométerek arányában kezd­tem megérteni az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyainak folyamatos aggódá­sát: a szocialista Kuba 183 km-re, egy miskolc-buda- pestnyi távolságra van Flori­dától, s az amerikai elnökök kedvalt nyaralóhelyétől, Mi­amitól. A VÁROSKÉP A megdöbbentő méretek, a monumentalitás a jellemző. Első és meghatározó élmény volt a Jósé Marti emlék­mű a Forradalom terén, ahol Fidel Castro szokott beszél­ni csaknem milliós tömeg előtt. A múlt században élt költőnek és politikusnak — kinek nagy kultusza van Ku­bában — tizenöt méter ma­gas. egy tömbből faragott márványszobra mögött, egy 120 méteres, csillag alaprajzú emlékoszlop áll, s ezeket arányosan keretezi a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Köztár­sasági Elnökségnek a szék­háza, mely a forradalom győzelme előtt a Batista- diktatúra idején az Igazság­ügyi Palota volt. Feledhetet­len látvány a 9 emeletes épület főbejáratának 60 mé­ter széles márványlépcsőso­ra, mely a bronzkapukhoz vezet. Havanna városképét a szállodák uralják. A mi kis szállodánk, a 18 emeletes (légkondicionált, tetőteraszán fürdőmedencével, nappali bárral)) szerénynek tűnt Habana Libre mellett, me­lyet a havannaiak is város­ként emlegetnek a városban. A 135 méter magas felhő­karcoló 30. emeletéről gyö­nyörű kilátás nyílik a város­ra. A Focsa, mely korábban az ESSO cég kubai központ­ja volt, ma lakásszálloda, a Kubában dolgozó külföldi — elsősorban szocialista or­szágokból érkezett — szak­emberek otthona, három ut- cahossznyi, 32 emeletes. A város szinte minden pontjá­ról látni lehet a Capitolt, a volt kubai parlamentet, mely hófehér márványból épült a washingtoni mintájára, s „kegyeletből” 6 méterrel alacsonyabb mint amerikai társa. EGY KIS TÖRTÉNELEM Kuba története az épületei­ből is kiolvasható. A kikötő bejáratát a Castillo de Mórrá őrzi, mely Kuba jelképe is. Ma is katonai objektum, itt van a világítótorony, s az ősi díszleteknek használt ágyúk mögött modern fegy­verek vigyázzák a mai Ha­vannát. A La Cabana — mely most a helyőrség szék­helye — a Morróval szemben pedig a La Punta áll őrt, s védi a Canal de Entradát, a kikötőbe vezető csatornát. Mint ahogyan a modem Havanna amerikai stílusú, a régi város spanyol. Az erő­dök is a spanyol felfedezők, s királyaik érdekeit szolgál­ták. A csodálatos karib-ten- geri ország már Kolumbusz utazását követően felkeltette a kalandorok, katonák, pa­pok figyelmét, a spanyolok jog szerint tartottak rá igényt. Védeni kellett azonban az angoloktól, franciáktól, kaló­zoktól, s ezért a régi Havan­na nem más, mint megerő­sített katonai objektum, mely a tenger felől óvja a szárazföldet. A kikötő köze­lében áll a Fegyverek tere, mely a katonaság gyakorla­tozását, felvonulását szolgál­ta, a házak ablakai is in­kább lőrésekhez hasonlíta­nak. Egy-egy háztömb ma is szinte bevehetetlen erőd, melynek nyomasztó hangula­tát a gazdagon kiképzett, vé­dett belső udvarok oldják fel, márványszobrokkal, alig csordogáló szökőkutakkal és változatos, csupaillat-virágok- kal. Az 1776-ban épített Város­háza a kubai barokk leg­szebb alkotása. Letisztult, építészeti túlzásoktól megsza­badult harmonikus épület, a kubaiak büszkesége. A Co­lon Katedrális, mely szintén a katolikus spanyolok hatá­sára és akaratából készült, szép, de középszerű, s a tu­risták inkább „hivatalból”, mint művészi értékeiért ke­resik fel. Havannának az új- és óvárosrészén kívül van még két amerikai negyede, mely településszerkezetileg . stílu­sában különbözik a várostól. Szinte önálló egységek, sze­repük változott a történelmi viharokban: ma már más cé­lokat szolgálnak, mint haj­dan. Erről a következő rész­ben szólunk. (Folytatjuk) BARTHA LÁSZLÓ KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben: 13.10; Törvénykönyv. — 14.09: Százszorszép Színház. A sárga ló. — 14.48: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10; Nótacsokor. — 15.44: Magyarán szólva... — 16.00: Útközben. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: Hayd: f-moll vonósnégyes. Op. 20. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok stúdiója. — 17.32: George London énekel. — 18.00: A Szabó család. —18.30: Esti Magazin. — 19.15: Nagy mesterek — világhírű előadómű­vészek. — 20.10: ,,Eco-mix”. Gaz­dasági mindenféle. — 20.40: Énekszóval, muzsikával. — 21.05: Egy marslakó Amerikában. — 21.35: Kincses Veronika operett- felvételeiből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Schu- bert-müvek. — Közben: 22.45: Filmek a belgrádi százból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Idrányi Iván táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Barátság slágerexpressz. — 12.30: Hírek.— 12.33: Arcképek a bolgár iroda­lomból. — 12.50; Zenekari muzsi­ka. —» 13.28; Bélyeggyűjtőknek. — 13.33: Saint-Saens; Az állatok farsangja. — 14.00: Kettőtől ha­tig. A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.00: Kotlán Olga és Palcsó Sándor népdalokat éne­kel, Sára Ferenc furulyázik. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zenés portré Szakácsi Sándorról. — 19.16: Szibéria — műit, jelen, jövő. — 19.26: Jó setét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.00; Dupla vagy semmi Brahms élete és művé­szete. — 22.00: Harminc perc rock. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: A Rá­dió Dalszínháza. Egyetlen egy éjszaka. — 23.43: Farkas Ferenc: Lavotta-szvit. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védel­mében. (Mikor kell sürgősen orvost hívnunk? Dr. Pénzes Gé­za előadása.) — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (A járási, városi és községi fogá­szati tapasztalatokról. — Tanács­kozott a KBT.) — Régen hallot­tuk: Bobby Darin énekel. —* Hírösszefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.35: Hí­rek. — 16.40: A nyelv világa. — 17.10: Sakk-matt. — 17.30: Min­denki iskolája. — 18.35: Gótika kerekeken. — 19.10: Esti mese. — 19,20: Tv-torna. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00; Cigánykerék. — 21.20: Művészeti Magazin — 22.10: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Syl­phide. — 21.10: Tv-híradó, 2. — 21.30: Rendezte: Dömölky János. Az áruló. Szlovák televízió: 15.05: Hírek. — 15.10: Iskolásoknak. — 16.55: Tehetségkutató vetélkedő. — 17.35: Csináld magad! — 17.45: Februári napok Ósztrava vidé­kén. — 18.10: A Szovjetunió tör­ténetéből. — 19.00; Híradó. — 19.30; Népi zene. — 20.10- Parasz­tok. — 21.20: Dalok. — 21.30: Híradó. — 22.00: Hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Mokri Mészáros Dezső- emlékkiállitás. — Miskolci Ga­léria (10—18): Molnár Edit fotói. — József Attila Klubkönyvtár (13—20): Hincz Gyula grafikái. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Eszak-magyarországi üveghuták. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A fekete kalóz Szí. olasz film Kezdés: Í4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Kálvária Mb. szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Makra Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, Í7 órakor FÁKLYA Nyugtalan év Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI Gyalog-galopp Mb. szí. angol film Kezdés: Í5, Í7 órakor SZIKRA Száz nap a gyermekkor után Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Dübörgő csend Szí. magyar film Kezdés: f5, Í7 órakor SAGVARI Katharina Blum elvesztett tisztessége Mb. szí. NSZK-ítim 16 éven felülieknek! Kezdés: 5, 7 órakor göbömböly—KRÜDY Milyen szép a meggyilkolt halaia Szí. olasz film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog- — 8,27• Szocialista brigádok akadémiája. — 8 57: Labirintus. zenei rejtvények fiataloknak. - 9.12: Beszélni ne- ^ez- — 9.24: Bellini operáiból. — 10 00; Hírek. — 10.05; „Nyitni- kék”. Kisiskolások műsora. —• 10.40; Válaszolunk hallgatóink. na*t- 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek _ 8.05: Dalok a felszabadító gyar­mati harcokról. — 8.20: Tíz pere külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Zenés játékokból. — 9.30: Népdalok. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.00; Tv*. torna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.00: Delta. — 10.25: Olyan, mint a többi szombat. — u.45: Most mutasd meg! apróhirdetés Veszek! Mindenféle ágytollat! Magas áron! Házhoz megyeki Címfelvétel: 38-859.

Next

/
Thumbnails
Contents