Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

Sakk OB II -es sakkozóinknak „mattot adott” az — influen­za... Ez szolgál némi ma­gyarázatul a második vonal- tön szereplő két miskolci együttes nagyarányú veresé­gére. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a baj­noki év nyitánya sem a DVTK, sem a Spartacus szá­mára nem úgy sikerült, mint ahogyan azt remélték, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét talál­kozó idegenben zajlott le, s a Debreceni Spartacus a múlt évben még az első osztály­ban szerepelt. Honvéd Asztalos J. SE— DVTK 10:4. Korompai győzött, Szu- rovszky, Szabó, Lőrincz, Li- «etfalvi, Túrái és Herczegh döntetlenül mérkőzött D. Spartacus—M. Spartacus 10,5:3,5. Birkózás r Érmek, három városból A birkózóknál a legifjabb korosztály ugyan már két héttel ezelőtt szőnyegre lé­pett, ám az igazi idénynyitót a hét végén tartották a sport­ág már „jegyzett”, tehát fel­nőtt és junior korú verseny­zői. S a nyitány színhelye egyszerre négy város volt; háromban mi, miskolciak is érdekelve voltunk. A legrangosabb versenyt Egerben rendezték, ahol szinte a teljes magyar él­gárda elindult az első osztá­lyúak kötöttfogású viadalán. Dobó városában a diósgyőri A miskolciak közül Varga és Hochvart nyert, Keczer, Váradi és Izsépi döntetlenre játszott. ♦ A zárás jó, a felugrás ütemében sincs hiba, s a labda a következő pillanatban az ellenfél kapujába vágódik. Kedves lő gólt Szombati „asszisztálása” mellett a M. Vörös Meteor— Tiszavasvári mérkőzésen. (Szabó felv.) Az első edzőmérkőzés DVTK-MVSC 6:2 (1:1) A tél „visszatért”, s teg­nap délután az is oklevelet érdemelt volna, aki végig­nézte a labdarúgók első nyilvános bemutatkozását, nemcsak az, aki játszott. Az NB I-esek mezei futó­versenyével véget ért a tiszta felkészülési időszak, s a felkészítés második szaka- ssában edzőmérkőzésekkel tarkítva folyik tovább a munka — a február 15-i rajtig. Kedd, csütörtök, szombat. Tegnap az MVSC, holnap a KVSE, szombaton pedig a Honvéd Papp J. SE. Ez a diósgyőriek egyhetes me­netrendje az utolsó felké­szülési periódusban. Vala­mennyi találkozó Diósgyőr­ben, a lehetőségektől függő­en kiválasztott pályán. Tegnap a füves edzőpá­lyán játszottak — természe­tesen havon. Hózápor, majd havas eső volt kísérője a két miskolci NB-s csapat edző­mérkőzésének, időnként mégis sikerült egy-egy for­más támadást látni, bár a kombinációk nagy része el­akadt, vagy elcsúszott a havon. Az influenza itt is jelent­kezett. A DVTK-ban nem kevesebb, mint nyolcán küz­denek ezzel az alattomos el­lenféllel — egyelőre nem sok sikerrel. Az MVSC sem volt teljes, bár a vasutascsapat­ból kevesebben hiányoztak, A két együttes a követke­zőket szerepeltette. DVTK: Veréb — Szántói, Salamon, Váradi, Farkas — Oláh, Tokár, Petrovics — Borostyán, Grolmusz, Feke­te. Csere volt: Szabó, Teodo­ra, Tatár és Szalai. MVSC: Serfőző — Szabó, Gyöngyösi, Locher. István — Leiszt, Galló — Varga K„ Egri, Fodor, Török. Csere: Verpecz, Lipták, Kovács, Varga M. Az első gólt Tokár szerez­te a 16. percben, s ezt az előnyt a 20. percben Fodor egyenlítette ki — jól eltalált, jobb felső sarokba vágódó lövésével. A második félidő­ben sokat élénkült a játék, s különösen Oláh volt ered­ményes. aki egymaga három gólt szerzett, egyet ugyan 11-esből. A másik két gólt Fekete szerezte, míg az MVSC-ből Varga volt ered­ményes a második félidőben. h. k. A olimpiai láng útja Az olimpia nyitányának közeledtével már a hagyo­mányos ünnepi formaságok­ról is több kerül nyilvános­ságra. Most például a szov­jet hírügynökség útján ar­ról értesültünk, hogy az olimpiai lángot, ismét hagyo­mányos módon, futóváltó vi­szi majd a görögországi Olümpiában történő fellob- bantástól a célig, a moszkvai Lenin-stadionig. A fáklya Görögországon, Bulgárián és Románián keresztül 1980. jú­lius 19-én érkezik 3000 km-es úton a szovjet fővárosba, s a váltófutás előkészítése va­lamennyi országban megkez­dődött. Arról azonban nem min­denki tud, hogy az újkori olimpiák ma már megszokott két nélkülözhetetlen jelvénye, az ötkarikás lobogó és a já­tékok időtartama alatt égő láng nem egyidős a modern világ nagy sportseregszemlé­jével. A NOB jelvényét, az öt kontinenst jelképező és egy­másba fonódó kék, sárga, fe­kete. zöld és piros karikát Coubertin javaslatára csak 1914-ben rendszeresítették, s 1920-ban, az antwerpeni já­tékokon használták először. A láng, annak ellenére, hogy az az ókori olimpiai játékok egyik szép hagyománya volt, még rövidebb múltra tekint vissza. A görögországi Olüm­piában a nap erejével felger­jesztett tüzet először csak az 1936-os berlini játékokon al­kalmazták először, melyet fu­tóváltó vitt a fellobbantás helyétől a német főváros sta­dionjáig. Tokióba, 1964-ben Ázsián keresztül repülőgépen szállították az olimpiai lán­got, Mexikóba — 1968-ban — az út nagy részét hajóval tet­te meg. Münchenbe, 1972- ben ismét a hagyományos futóváltó vitte a fáklyát ha­zánkon keresztül, 1976-ban Montrealban pedig a modern technika vívmányaként lé­zersugárral továbbították a tüzet Európából Kanadába. Most ismét a hagyományos utat teszi meg a láng: futó­váltó viszi Moszkvába. Jégkorong Világbajnoki előkészületei­nek folytatásaként Cseh­szlovákiában szerepel a ma­gyar jégkorong-válogatott, amely szlovák együttesekkel játszik 5 edzőmérkőzést. A belgrádi VB „B” csoportjá­nak körmérkőzéses sorozata előtt sok sérült nem utazha­tott el tegnap. Boróczi Gábor csapata február 14-én érke­zik haza. Lajos Zsigmond bronzérmet nyert a +100 kg-osok mező­nyében. Csepelen 117 junior korú szabadfogású versenyző lépett szőnyegre, s ott a Hon­véd Papp J. SE két birkózója végzett dobogós helyen. Né­meth a 74 kg-osak súlycso­portjában első lett, Toldi pe­dig a 68 kg-osak mezőnyé­ben nyert bronzérmet. Szege­den 105 indulóval rendezték meg a juniorok kötöttfogású ranglista-viadalát. A diósgyő­riek közül Pongó szerepelt a legeredményesebben, aki a 48 kg-osak súlycsoportjában hat birkózó között klubtár­sát, Kovácsot megelőzve vég­zett az első helyen. NB IIL Tíz nappal a rajt elült Az NB I-es labdarúgóknak éppen egy hét, a második és harmadik vonalban szereplők- . nek ennél bárom nappal több van még hátra a tavaszi idény rajtjáig, mely e két utóbbi osztályban — tekintet­tel a bajnokság átszervezésé­re — minden eddiginél izgal­masabbnak ígérkezik. A felké­szülési időszak első feléről szerzett értesülések szerint a két miskolci NB Ill-as csapat meg is tett mindent a sikeres helytállás érdekében, s a jó alapozást bizonyította a „záró­akkordként” lebonyolított me­zei futóverseny eredménye. Persze, a vegyes felkészülés eddig eltelt két hete alatt sem tétlenkedtek, s lassan mindkét együttesnél alakul már a feb­ruár 19-i rajt alkalmával pá­lyára lépő gárda. S hogy ml minden történt az utóbbi na­pok alatt, arról így beszélnek a szakvezetők: — Panaszkodni nem illik — mondja Krompaszky Gyula, az MVSC edzője —, pedig ezzel is kezdhetném, mert nem volt egészen za­vartalan az eddigi időszak. Kiss Tibort megműtötték, s rá az első 4—5 meccsen nem számíthatunk. Czerva lázas beteg, Kun kisebb agyrázkódást szenvedett, Varga Károly keze a mezein történt bukás következté­ben még mindig sebes, és Serfőzőrtek is volt kisebb sérülése. Locher viszont tel­jesen rendbejött és az újon­nan igazolt Gyöngyösivel is számolok a középhávéd he­lyén, akárcsak a nagyon igyekvő Kováccsal. S ha már itt tartunk, elmondha­tom, hogy a 11 poszt közül 9-nek szinte biztos gazdája van. A csatársor okoz még problémát, abbéfn az érte­lemben, hogy több variáció is lehetséges. Az látszik va­lószínűnek, hogy a Lipták, Varga Károly, Egri, Fodor, Török ötösből kerül majd ki a támadó négyes, amelyet az őszihez hasonlóan jól tá­mogat a Czerva, Leiszt, Galló összetételű középpá­lyás sor. (Galló a DMTE el­len még nem játszhat, mivel az eltiltása csak a nyitány után jár le.) Természetesen Szabó Zoltán és István helye is biztos a hátvédsorban ... Egyébként négy edzőmeccsen már tűi vagyunk, de az igazi erőpróbát a szombaton játszandó FK-találkoaS, a DVTK elleni mérkőzés je­lenti. Aztán még két előké­születi találkozó, és jöhet a rajt... A sorsolásunk nem valami kedvező, de a vár­hatóan nehéz talajon az első négy-öt fordulóban minden lehetséges. Az eddig végzett lelkiismeretes munkának mindenesetre kamatoznia kell, s bízunk abban, hogy jelenlegi előkelő helyünket a dobogó harmadik helyét, megtartjuk a bajnoki év vé­géig. — Emelt szintű követel­mények alapján készültünk — foglalta össze az eddigi eseményeket Dzurkó Ernő, a Honvéd Papp József SE technikai vezetője —, s még rádupláztünk a vegyes fel­készülési időszakban végzett munkával. Két hét alatt hat edzőmérkőzést játszottunk! A gépezet ugyan még kissé csikorog, de az együttes mégis alakul. Természetesen az őszi gárdának szavaztunk bizalmat, ám néhány helyen változtatni is fogunk. Fekete helyét például Szögedi fog­lalja el a kapuban, s a kö­zéppályás sor összetétele is bizonytalan. Ligeti és Móricz mellett az Osváth, Dulibán, Szilágyi, Molnár négyesből kerül ki a sor harmadik tag­ja. A hátvédnégyes — Szűcs II., Derzsényi, Szűcs I., Bakos — adott, a csatár­sort pedig, a taktikai felada­tokhoz képest, variáljuk. Stark helye középen biztos­nak látszik, a két szélső pe­dig Szép, Pólyák, Utassy és a Bp. Honvédből hozzánk kerülő fiú közül lép majd pályára. Sérültünk, betegünk nem volt, s jelenleg is min­denki egészséges. Rossz vi­szont, hogy az FK-ban nem sorsoltak ki bennünket a bajnoki rajtig. Egy-két tét­mérkőzés pedig jól jött vol­na!... Bajnoki sorsolásunk jó, s ha a rajt — itthon a Sátoraljaújhely ellen — meg az első öt meccs számunkra kedvezően alakul, akkor az első tíz között zárjuk az évet. (monostori) Moszatból lekvárt A Balti-tenger tengeri moszatjai értékes nyersanyagszálli- tók a különböző iparágak számára. Különösen a vörös mosza- tok értékesek, amelyekből a Balti-tengerben körülbelül száz fajta él. Néhány fajtából kitűnő fonalat lehet készíteni. Nem­régiben a nyugat-németországi Kiéiben hozzáfogtak a tengeri moszatok mesterséges termesztéséhez. A termesztés tenger nélkül folyik, úgynevezett bioreaktorokban, tápanyagok és energia állandó adagolásával. A vörös moszatok igen gyorsan nőnek. A fejlődési folyamatot azonban megszakítják, amikor a szál hossza már megfelelő, átmérője néhány milliméter. A tengeri moszatok cellulóz helyett sok zselatint tartalmaz­nak, amely a növényi sejt fő alkotórésze és biztosítja a nö­vényi szövetek tartósságát és rugalmasságát. A zselatin al­kotórészei, a poliszacharidok értékes technológiai tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, és nagy a kereslet irántuk; alacsony kalóriájú lekvárt, különböző lemezeket és még sok egyebet készítenek belőlük. Zoo-iskolák Az új állatkertek és a több mint 100 állatpark fontos fel­adatnak tekintik az NDK- ban a természetrajzi ismere­tek terjesztését. A berlini ál­la tkertben például még 1963- ban ifjúsági klubot alakítot­tak. A példát rövidesen az ország többi állatkertje is kö­vette: sorra létesítették a klubokat a 10—20 év közötti fiatalok számára. A berlini állatparkban és a megye- székhelyek zoológiái kertjei­ben pedagógiai részlegeket és zoo-iskoláikat rendeztek be. Nőuralom Ladarkh — egy indiai vá­ros — a nők paradicsoma. Valamennyi ott élő nőnek három-négy férje van, akik a háztartás ellátásával fog­lalkoznak. Ha valamelyikük kiesik a nők kegyeiből, a he­lyi brahman kolostorba kül­dik. A sötét autó melegebb Az autó belsejében kiala­kuló hőmérséklet szempont­jából nem közömbös, hogy milyen színe van az autó­nak. Ha a külső hőmérsék­let például 25 Celsius-fok, zárt fekete autó belsejében a napsugarak hatására a hő­mérséklet 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet, míg fe­hér autóban legfeljebb a 35 Celsius-fokot éri el. Ezek a hőmérsékletkülönbségek nemcsak a napon álló, ha­nem a mozgó autókban is ta­pasztalhatók. Szépülő Pozsony # Csehszlovákia mind többet áldoz műemlékvédelemre. Nap- jainkban Pozsonyban kezdődött jelentős átalakítás: egykori szépségében állítják helyre a város központját, ahol épületek, szobrok, díszudvarok, szökőkutak, utcák és terek szépülnek meg a szakértő kezek munkája nyomán. (Képünkön: kilátás a prímási palota tetejéről; háttérben a pozsonyi vár. Színtévesztők Míg 1938-ban Európában és az Egyesült Államokban a felnőtt lakosságnak csak 2—3 százaléka volt színté­vesztő, addig ma már ez a hányad 22 százalékra emel­kedett. A színtévesztők nem tudják helyesen felismerni az alapszínek egyikét sem: a vöröset, a zöldet vagy a ké­ket. A színvaksággal rend­szerint együtt jár a farkas- vakság is. A színtévesztők számának növekedését — ami különösen az országúti közlekedés szempontjából kedvezőtlen jelenség — a kutatók a helytelen táplál­kozással, a villanyfénynél végzett túlfeszített munkával és az oxigénszegény levegő­vel hozzák összefüggésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents