Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

Sorsunk hordozói * Déry Tibor Illeszkedjék a városképbe Műemlékvédelem Miskolcon A tervszerű és átfogó, az egész városra kiterjedő műemlékvéde­lem 1949-ben, az első műemléki vizsgálat készítésével kezdődött Miskolcon. Az első vizsgálatok után - amelyek a régi Miskolc területére készültek —, már 1952-ben a mai Miskolc területére vizsgálatok, műemléki nyilvántartások és állapotrögzítések tették a munkát teljessé. Az elméleti összefüggése­ket és helyzetelemzéseket egyes épületek, műemléki lé­tesítmények helyreállítása követte. Az 1952-ben befeje­zett műemlékjegyzék szerint a városban 215 védett épü­letet; ezen belül 38 város­képi jelentőségű, 78 műem­lék, 15 népi műemlék és 84 műemlék jellegű épületet tartottak nyilván, helyeztek védelem alá a műemlékvé­delemről szóló törvényere­jű rendelet alapján. A legújabb jegyzék szerint 1949-től az újmassai ipar- történeti emléknél, röviddel ezt követően a diósgyőri várnál, dr. Gerő László egyetemi tanár irányításával és tervei szerint, megkezdőd­tek a feltáró és helyreállító munkálatok. E feladatok megoldásában a Lenin Ko­hászati Művek számos dol­gozója társadalmi munkában vett részt. Üjmassa helyre- állítása rövid idő alatt be is fejeződött, míg a diósgyőri vár helyreállítási munkála­taihoz húsz esztendőre volt szükség. Az ötvenes években a Széchenyi út és Rákóczi utca egyes épületeinek hely­reállítására, homlokzat- és portálkialakításának célsze­rűbb megjelenésére, nem utolsósorban a műemléki részletek bemutatása érde­kében tervezési és kivitele­zési munkálatokra került sor. Ennek keretében a Ta­nácsház tér páratlan oldalá­nak, 'a Rákóczi utca torkola­tának, az ún. Rákóczi-ház- nak, a Széchenyi út 12., 14., 40. számú épületek helyre- állítása valósult meg. 1954. május 7—8-án meg­rendezésre került az I. Mű­emléki Ankét, amelyet 1977. május 26-án újabb, a máso­dik tanácskozás követett. Időközben 129 épület mente­sült a védettség kötelezett­sége alól. Az ilyen létesít­mények helyi történeti je­lentősége megmaradt, de az országos szintű értékelésben, vagy elhanyagolt állapotuk miatt a törlés nem volt el­kerülhető. Az 1977-ben ki­adott legújabb műemlék­jegyzék szerint Miskolcon 16 műemlék, 4 népi műem­lék, 37 műemlék jellegű és 3 városképi jelentőségű épü­let vagy együttes szerepel. A város jellegéből adódóan a műemléki állomány egy része a városközpontban ta­lálható, de az egykori tele­pülési központok: Hejőcsa- ba, Görömböly, Szirma, Di­ósgyőr, Görömböly-Tapol- ca mind-mind rendelkezett vagy rendelkezik ma is műemlékkel, régészetileg ta­lán fel sem tárt területek­kel. Nagyobb figyelem — és anyagiak is A helyreállított épületek között tartjuk nyilván a Nemzeti Színházat (1959), a Gárdonyi Géza Művelődési Házat (1966—67), a Szabó Lajos u. 5. sz. lakóépületet, a Csaba vezér u. 68. sz. alat­ti gyógyszertár épületét, a Tizeshonvéd utcai pártiskola éttermét, újabban a bükk- szentléleki pálos emlékeket, a diósgyőr-majláthi pálos emlékek egy részét, a diós­győri templomot. Folyamat­ban van a helyreállítása az avasl műemléki együttesnek (templom és harangláb) és a Deák téri görögkeleti temp­lomnak. Ez utóbbiaknál az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és Miskolc megyei város Tanácsa anyagilag is hozzájárult és járul a fel­adat megoldásához, a védett létesítményeknek az új kör­nyezetbe való szebb, terv­szerűbb beillesztéséhez. A Nemzeti Színháznál, a Hu­nyadi u. 6. szám alatti kol­légiumnál a karbantartás el­maradása számos nehézség forrásává lett. Bontásra ke­rült a Széchenyi út 5., 7., 9., a majláthi malom, a Földes Ferenc u. 9. és a Munkácsy utcai párttörténeti emlék. Fokozott felújítást igényel az újmassai ipartörténeti em­lék, a Lenin Kohászati Mű­vek őse is. Mit tehetünk műemléke­ink fokozottabb védelme ér­dekében?, Azt, amit minden épület érdekében: használjuk tervszerűen, óvjuk, gondoz­zuk, ápoljuk, tartsuk terv­szerűen karban, rendezzük környezetét, illesszük be mai életünk, fejlődő környeze­tünk, kulturált vagy azzá váló városképeink együtte­sébe. Védjük városunk múlt­jának még meglevő törté­nelmi, építészeti hagyomá­nyait. ötvözzük eggyé és változatossá építészeti emlé­keinket a ma korszerű és haladó törekvéseivel. Csak így válhat a városépítés olyan dinamikus és dialek­tikus folyamattá, amely az emberért van, az embert szolgálja. A műemlékek védelme többlet-figyelmet és anya­giakat is igényel. Ad is egv új, más építészeti környeze­tet, ahol az ember tanulni, pihenni, üdülni, művelődni vagy dolgozni tud aszerint, mire használható az épület. A műemléki kötöttségek sa­játos rendeltetést is igé­nyelnek, ami kis jóakarattal megtalálható. Miskolcon az elmúlt években megindult a főútvonalak homlokzatainak tervszerű felújítása, ami a műemléki épületeket még jobban, eredményesebben il­leszti környezetünkbe. A fel­iratok, táblák és reklámok leronthatják a kedvező meg­jelenést. Ha volna helyi építésvezetőség... Vannak eredményeink a műemlékvédelem területén és tennivalónk is akad. Egy- egy létesítmény felújítását gyakran akadályozza, hogy nincs, aki elvállalja a fel­újítást, karbantartást. Talán az Országos Műemléki Fel­ügyelőség helyi építésvezető­sége — ha ilyen volna és me­gyei felújításokkal is foglal­kozna — sejtene a gondo­kon. Igazgatási és szemléleti intézkedésekre, váltásra is szükség van, még akkor is, ha ezek a létesítmények egyedibb, gondosabb bánás­módot igényelnek. A növekvő hazai és kül­földi idegenforgalom, a vá­rosszeretet, a lehetőségek és adottságok jobb felmérése minden bizonnyal további eredmények forrásává válik. DR. HORVATH BÉLA Molnár Edit panteonja A fiatal Kondor Béla (A felvétel 1957-ben készült) Mielőtt elbúcsúznék Molnár Edit galériabeli kiállításának képeitől — nem könnyű el­jönni, mert fognak, tartanak a fotók —, belelapozok a vendég­könyvbe. Semmi csodát nem várok a bejegyzésektől (ahhoz már túlságosan sok vendég­könyvet láttam), inkább csak a reflexpek engedelmeskedem. A vendégkönyvbe általában csak a nevüket írják be a látoga­tók, így hát könnyen megta­lálom a névnél több helyet fog­laló, néhány soros bejegyzést: „Amit láttunk, igen egyoldalú, és nem is mind művészi.” Az aláírás olvashatatlan, azt azon­ban sejtem, hogy nem valami neves esztéta búvik meg mö­götte. Mindegy, mindenkinek joga van véleményt mondani. Más dolog, hogy nemcsak az alkotás, hanem a róla mon­dott vagy írt bírálat is mi­nősít. Amit láttunk (miért ne fogalmazhatnék én is töb­bes számban?) — ha úgy tet­szik —, tényleg egyoldalú. Mert a művész nem úgy fényképezi a sokszínű, sok­rétegű világot, hogy külön- külön örökíti meg a termé­szeti és a társadalmi jelen­ségeket, folyamatokat. Mol­nár Edit csak és csakis ar­cokat ragad meg. Miután az emberi arcnál nincs izgalma­sabb, beszédesebb, a kiállí­tás már akkor is nagy vonz­erővel bírna, ha a művész nem válogatna. És kevésbé volna képes feltárni az ar­cok mögötti gondolatokat, magatartásformákat. Csak­hogy Molnár Edit válogat; alkotóművészekkel ismerke­dik és ismertet meg bennün­ket. Jól ismert — s mégis új arcukat mutató — kép­zőművészek, írók, zenészek árulják el, engedve a kuta­tó lencsének, legbensöbb tulajdonságaikat; titkolt szenvedélyeiket és szenvedé­süket. Tulajdonképpen két — szerves egységbe kapcsolódó — kiállítás ez. Az egyik Kondor Béláról beszél (mint­egy 15 kép), a másik a töb- biekről — írókról, muzsiku­sokról, akik Kondorhoz ha­sonlóan nagyon közel áll­hatták, állhatnak a művész­hez. A nagyterembe lépőt há­rom hatalmas kép vonzza. A fotók annyira térhatásúak, hogy akarva-akaratlanul be kell lépnünk Kondor Béla műtermébe. A művész halá­lának éjszakáján nyerünk be- bocsáttatást, mikor már te­hetetlenül kulcsolódnak ösz- sze a varázsteremtő kezek, mikor deszka közé kerül a test, itt hagyva mindent és mindenkit, amiért és akiért érdemes volt élni ezen a vi­lágon. A festőállvány szár­nyas angyala sírni látszik, s a koporsó után becsukott aj­tó mögött tétován, tanácsta­lanul áll Kondor kedvenc macskája. Aztán több fotón láthatjuk, hogy milyen volt a művész, míg élt, s miként teremtett maga köré vilá­got... Maradnánk is, s menekül­nénk is. Egy ideig még fog­va tart bennünket a halál igézete, mert a következő képeken Nagy Lászlót látjuk. Érdekes azonban, hogy a fo­tóművész, aki nem fél meg­mutatni az elmúlást, még­sem a gyásszal akar bennün­ket eljegyeztetni. A kiállítás nem halotti menet — bár az ábrázoltak közül mór sokan nem élnek — (Kodály, Lu­kács György, Pablo Casals, Yehudi Menuhin, Déry Ti­bor, Erdei Ferenc, Németh László, Szabó Pál, Veres Pé­ter), hanem a munkás, a diadalmas életek seregszem­léje. Elgondolkoztató persze, hogy az elmúlt alig több mint másfél évtized alatt mennyien hagytak itt ben­nünket szellemi életünk ki­válóságai közül, de ugyanak­kor senki sem vitathatja, hogy mennyire itt élnek most is közöttünk, mert élő­vé, elevenné váltak gondo-i lataik, példázattá lett éle­tük. Hatnak ránk. Ök azok, akik felvállalták sorsunkat — népben, nemzetben tudtak és mertek gondolkodni —, s ki­mondták helyettünk mind­azt, ami öröm, fájdalom vagy kétség. Ügy tűnik, Molnár Edit mindenkinél jobban szerette és ismerte őket, ezért akar kegyetlen őszinteséggel be­szélni róluk, ezért nem tit­kolja elölünk pózaikat, szo­rító magányukat, derűjüket, gyötrődésüket. Ilyen mélyre világító, eny- nyire sokat látó objektívvei a legritkább esetben talál­kozhatunk. Vagyis: Molnár Edit a legjelentősebb, leg­egyszerűbb, a legőszintébb művészeink közül való. * A kiállítás a Miskolci Ga­lériában (Kossuth utca) már­cius 5-ig tekinthető meg. (gyarmati) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. — 12.35: Melódiakoktél. — 14.02: A búesús enektól a forradalom daláig. — 14.20: A varázsszem­üveg. A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Hírek. — 15.10: Men­delssohn : IV. szimfónia. —15.44 : Magyarán szólva. — 16.00: Út­közben. — 16.05: Harsan a kürt­szó! a Gyermekrádió műsora.— 16.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara századunk kórus­műveiből énekel. — 17.00: Hírek. — 17.07: A környező világ. KGST-híradó. 17.31: Bemutat­juk új felvételeinket. — 17.57: Mai könyvajánlatunk. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Beniamino Gigli énekel. — 20.00: Nyugatra mutató iránytű. — 20.30: Színes népi muzsika. — 20.50: Búcsú Nagy Lászlótól. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Ze­nekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sztevanovity Zorán táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. — 12.50: Zenekari muzsika. — 13.28: Szo- banövény-kedvelőknek. — 13.33: Síppal-dobbal. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Harminc perc rock. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 19.16: ,,Kik érted haltak, szent Világszabadság’'. — 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: A Mannichon-oldat. — 21.15: Offenbach: Orfeusz az al­világban. Kétfelvonásos operett. — 23.26: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. -- Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóru­ma: Az állami vállalat. Dr. Tí­már László előadása. — 18.00— 18.30: Észak-magyarországi Kró­nika. (SZMT sportbizottsági illés). — Operettmelódiák. — Hírösszefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Televízió, 1. műsor: 14.15: Is­kolatévé. — 16.35: Hírek. — 16.40: Lili Lindfors műsora. — 17.00: Kuckó. — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.35: Finn tél. — 18.50: Elsodort évtized. A Hori­zont szerkesztőség műsora. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Tévé- torna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. — 20.55: Megkér­dezzük az államtitkárt. — 21.30: Színházi Album. — 22.30: Tv- híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Az adóhivatal vezetője. — 20.30: A Telesport technikai magazinja. — 20.50: Tv-híradó 2. — 20.10: Fiatalság és hagyomány. —21.35: Rendezte: Dömölky János. Gyil­kosok. Tévéjáték. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): a_ XX. század magyar festészete. — Mokri Mészáros Dezső-emlékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—18) : Molnár Edit fo­tóművész kiállítása. — Mini Ga­léria (10—18): Mata János fa­metszetei. — József Attila Klub­könyvtár (10—18): Hincz Gyula grafikái. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Veri az ördög a feleségét Szí. magyar film Kezdés: f4 órakor Egy iskolaigazgató naplója Mb. szovjet film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH A kis Fülöp Mb. szí. NDK film Kezdés: f3 órakor A néma dosszié Szí. magyar film Kezdés: hn5, 7 órakor HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Férfias idők Szí. bolgár film Kezdés: f5, f7 órakor fáklya A szabadság katonái III—IV. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor PETŐFI Bombasiker Szí. amerikai film Kezdés: f5, í7 órakor SZIKRA Az elveszett expedíció I—II. Mb. szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Tojásrántotta Mb. szí. francia film Kezdés: f5, f7 órakor SAGVARI Száll a kakukk fészkére Mb. szí. amerikai film Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 5, 7 órakor GÖRÖMBÖLY-KRÜDY A rendőrnő Mb. szí. olasz film Felemelt helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8 00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: a mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Zenevár.— 9.12: A tudományos korszak színháza. — 9.22: Dzsamile. Rész­letek Bizet operájából. — i0.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40* Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55; Mozart-művek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 8.55: Victor Máté szerzeményeiből. — 9.30- A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33; A Szabó család.

Next

/
Thumbnails
Contents