Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-06 / 31. szám
Miskolci jegyzetek (i.) Milyen város? Az alábbi fejtegetésekben Miskolcról lesz szó, arról a városról tehát, mely ma 204 ezer embernek nyújt otthont. A Miskolc-nemzetség egykori szálláshelye — viszonylag — hamar városi rangra emelkedett, derék kézművesei, kereskedői jóvoltából. I. Lajos, azaz Nagy Lajos királyunk 1365-ben nyilvánította várossá, keiteken 613 esztendővel ezelőtt. Fontos erőssége, vára nem lévén, hadjárásokban bővelkedő századainkban nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottak neki. II. Rákóczi Ferenc például így helyezi el hazánk térképén: „Miskolc Szendrő és Eger között található.” Érthető ez a, számunkra már tréfásnak tetsző betájolás, hiszen Szendrő sokáig Borsod vármegye székhelye volt, s a megye legerősebb várát mondhatta magáénak (pénze nem lévén újjáépítéséhez, maga II. Rákóczi Ferenc hányatta szét, a hatalmas alsóvárból csupán két saroktorony maradt, egyik a református templom különálló harangtornya, másik az ún. „Festőház”, mely hazánk talán legrégibb ipartörténeti műemléke Szend- rőn). Zoltay Lajos várostörténész írta: „Vannak olyan helyek, amelyeket a népesség mindig újra és újra felkeres, megszáll, miként a csapadékvíz is megkeresi a talaj mélyedéseit, hogy ott meggyűlve tóvá szélesedjék...” Miskolc is ilyen hely volt, ahol a városfejlesztő tényezők kedvezőknek bizonyultak. Nagy Lajos alighanem szívesen fogyasztotta a miskolci borokat, nem véletlen tehát, hogy a város első címerében szőlőfürt látható. Voltak idők, amikor a városi polgárok rangját, va- gyonosságát az Avasba vájt pincék hosszán mérték. A múltat nálamnál jobban ismerők tudják, hogy az itt levő pincék befogadóképessége jócskán meghaladta a Miskolcon termett borok mennyiségét, azt mondják tehát, hogy Tokaj-Hegvalja nektárjának egy része is ezekben a pincékben esett át az utóérlelésen, ugyanis a Hegyalján honos nemes penész az avasi pincékben is otthon érzi magát. A magyar szőlőkultúrát szinte létében is megtámadó filoxerajárvány elbánt a sok évszázados miskolci szőlőgazdálkodással — mai borainak minőségére már csak gazdáik esküsznek, akik hétvégi kikapcsolódásként foglalkoznak szőlővel. A regiment avasi pince járatai szertelenül ágazzák be a hegy gyomrát — az avasi kilátó és tv-erősítő állomás tervezőinek nem kis gondot okoztak. Az ominózus filoxerajárvány idején a város és környéke — főképp Diósgyőr — erősen iparosodott volt, ez szabott irányt a fejlődésnek, s a szőlők újratelepítésével felhagytak, helyébe a több ezer holdnyi parlagterület lépett. Miskolc ipari és kereskedőváros lett. Nincstelen falusiak tömegei álltak sorban a gyárkapukban, lepték el az emberpiacot. A harmincas évek elejének nyomasztó munkanélküliségéről hiteles képet rajzol a Pesti Napló egyik, a miskolci emberpiacról tudósító cikke. Hevesi, abaúji, nyírségi szegényemberek árulják magukat, illetve munkaerejüket, s hogy teljen az idő, napraforgót rágnak, kártyáznak. Pénzük nincs, de nem is babra megy a játék, hanem — gazdára. A vesztesek átadják elsőbbségüket a nyertesnek — így nyert magának kenyéradó gazdát egy hevesi napszámos. Ma már ezek a históriák igazában nem is érdekesek, csak azokra tudnak hatni, akik eleven történelmükként őrzik a megalázó idők emlékét. Miskolcon gyakorlatilag csak munkaerő-hiányról lehet szó. A fejlődés egyik fő mindese, az építőipar például krónikus munkaerő-kereslettel küzd, pedig ebben az ötéves tervben szinte csillagászati összeget, mintegy 9 milliárd forintot kellene beépíteni lakásba, kommunális létesítményekbe, utakba stb. A fizikailag különösen igénybe vevő szakmák, a vasas szakmák iránti kereslet is fölöttébb meggyérült. A korszerű húskombinát munkaerő-vándorlása oly mérvű (évente szinte több ember lép ki, mint be), hogy a termelés — ahogy mondani szokták — „szinten” tartása is gondokat okoz. Azt is szokták mondani: ezek a fejlődés gondjai. A fogalmazás azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy ezek a gondok valójában nem is igaziak, ellenkezőleg — örvendetesek. Ez nem egészen így van. Aki a drága, egyben szűkös albérletből nézi az avasi lakótelep építkezéseit, alighanem lassúnak érzi az ütemet. A „dögrováson”, azaz szanálandó területen levő családi ház tulajdonosa túl gyorsnak tartja. Az érdekeknek ez a természetes ellentéte feszültségek forrása. Magyarán: a fejlődés gondjai, emberek, családok életéhez kapcsolódva, boldogtalanságot is okozhatnak. Természetesen a lakáshiánynyal küzdők álláspontja az elsődleges. Az újdonsült gépkocsitulajdonos úgy örül autójának, mint vak a fél szemének, de csak keveredjen bele egy dugóba és legyen sietős a dolga, menten megkeseredik a kedve, és szidja az illetékeseket. Bizonyára jobb közérzetűek azok a városok, amelyek lakossága elsősorban saját szaporulatból gyarapszik, hiszen az' ilyen település emberileg könnyebben áttekinthető, a helység emberszabású hagyományait nem könyvből tanuliák az utó- dik, azok szájról szájra szállnak. Miskolcon erről szó sem lehet 1944 végétől napjainkig lakossága mintegy háromszorosára duzzadt, hiszen a peremtelepülések közigazgatási beolvasztásával azok népessége nem szűnt meg csabainak, diósgyőrinek, szirmainak vallani magát. Aki felnőttkorban kényszerül lakóhelyváltoztatásra, falusi eredetét megtagadhatja ugyan, de lesír róla, hogy a beilleszkedésével gondjai vannak, nehezen válik igazi városlakóvá, ebben az esetben miskolcivá. Pontosan nem tudjuk (bár jó lenne!), hány helységből tobor- zódott az úi miskolciak közel százezres tömege, egy azonban feltételezhető: a legszegényebb tájakról. A részarányát tekintve egyharmadára zsugorodott miskolci őslakosság képtelen volt átadni sajátos hagyományait a többséget kitevő bevándorlóknak. Korábban, ötven-száz évvel ezelőtt mindez másképp volt, maga a város is más volt. Jóval könnyebb volt meghonosodni a régi városokban a falusiaknak. Mostani utódaik olyan modernkori városokba csöppennek, melyeket a „hetedíziglen” urbánus népesség is fokozódó idegességgel visel el (zajártalom, szennyeződő levegő, zsúfoltság az utcán, tömegközlekedési eszközön, a szabad terület nyomasztó csökkenése stb.). A modern bérházak természete is olyan, hogy nem serkenti a szomszédsági kapcsolatok épülését, ellenkezőleg, az elzárkózást szuggerálja. Az embernek a természet és egymás iránt való vonzódása túl a bérház- világon, Miskolc határában csapódik le. A kiskertmozgalomban. A miskolci háztartások közel fele rendelkezik saját vagy bérelt hétvégi telekkel. Tavaszi, nyári szabad szombatokon, vasárnapokon 50—60 ezer ember nyüzsög a „birtokon” — a legkedveltebb szabadidő-„intézmény” lett. Jó vagy rossz? Tény. Miskolc lelkületűben is modern, mai város. GULYAS MIHÁLY # Bútorok nádból... Lengyelország-szerte elterjedtek a nádból készült bútorok, amelyeket nemcsak a kertekben, teraszokon használnak, de sok helyütt a lakást is díszítik. ii ttias: emberbaráti gesztus A Magyar Vöröskereszt Borsod megyei Szervezete az elmúlt évben országosan is egyedülálló teljesítményt ért el a véradásban. A megyében levett több mint 13 000 liter vér 98,9 százalékát térítésmentesen adták a donorok. Ez azt jelenti, hogy a megelőző évhez képest 2,9 százalékkal emelkedett aa ingyenesen adott vér aránya. Átépítik a hőkezelő csarnokot Jó ütemben halad a Lenin Kohászati Művekben a hőkezelő csarnok átépítése. A kivitelezésre a gyáróriás 40 millió forintot fordít. Már 1977- ben felhasználtak mintegy 6 millió forintot az előkészületi munkákra, s a kivitelezés első fázisának munkáira. A teljes átépítéssel várhatóan az év végére végeznek. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Borsodi kecskegidák exportra Valamikor hazánkban rendkívül nagy hagyományai voltak a kecsketartásnak. Elsősorban azért, mert ez a négylábú igénytelen, ugyanakkor bő tejelő, teje rendkí- kívül egészséges, a kecske- gida húsa pedig vetekszik a tejesbárány húsával. Az utóbbi időben mindezek miatt nyugat-európai országokban egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a magyar kecskegidák iránt. Ezért döntött úgy az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint ezen belül a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, hogy a kistermelőket kecskegida-nevelésre ösztönzi. Ez nálunk, Borsodban különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. Megyénk húsipari vállalatánál már meghatározták a felvásárlási feltételeket. Kétféle minőséget vehetnek figyelembe a tenyésztők. A 8—12 kilogramm közötti élősúlyú —, tejen és abra- takarmányon hizlalt — kecs- kegida átvételi alapára kilogrammonként 70, a 12—20 kilogramm élősúlyúé pedig kilogrammonként 50 forint. A húsvéti és a karácsonyi szezon alkalmával kilogrammonként tízforintos felárat is fizet a húsipari vállalat. Az elképzelések szerint a borsodi kecskegidákat elsősorban olasz piacokon értékesítik majd, a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. A drótgyár vette és építette A December 4. Drótművekben az elmúlt évben felhasználható fejlesztési alap meghaladta a 100 millió forintot. Ebből két új üzemcsarnokot építettek. Fedél alá került a VII. számú sodrómű és a karbantartó gyáregység szerelőműhelye, amely segédanyagraktárt is magában foglal. Ugyanakkor szinttartó beruházásként az NDK-ból 7 ’ új húzógépet, s a Diósgyőri Gépgyártól több sodrógépet vásároltak. Jelentős összege' fordítottak szállító, anyag mozgató berendezésekre is. » Végállomás, csuklósok az Avas-délre A Magyar Rádió miskolci stúdiója elmúlt hétfői Fórumműsorában a közlekedésről volt szó. Az adásidő szűknek bizonyult; több kérdés megválaszolatlanul maradt. Ezek egy részére most Zimmermann Ferenc, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója válaszol. • Forszt Margit több lillafüredi és hámori lakó nevében kéri: helyezzék vissza az 5 és 15 jelű autóbuszok végállomását a Marx térre, mert akkor a gyárból Jövet nem kellene háromszor átszállniuk. — Aki a Marx téri végállomás zsúfoltságát ismeri, annak nem kell magyarázni, mennyire indokolt volt a tehermentesítése. Sajnos, a majális-parki végállomás nem készült el a várt időre. Mindent megteszünk, hogy május 1-re teljesen elkészüljön a végállomás, s kedvezőbbek legyenek az utazás, várakozás, átszállás körülményei. 0 Lesz-e tömegközlekedés a Beloiannisz utcában? — érdeklődött Kiss Gábor, Miskolc, Kuruc u. 12. sz. alatti lakos. — A Beloiannisz utcában — annak átadása után — kívánjuk közlekedtetni a 2, 24 jelű autóbuszokat a Búza tér irányába. így egyszerűbb forgalmi viszonyok között juthatnak el a Búza térre. Megállóhelyet a Centrum Áruház előtt alakítanak ki. ^ Az Avas-déli lakótelepről többen érdeklődtek: miért nem közlekedik a 2, 12 jelzésű csuklós autóbusz erre, csökkentve a 32 jelzésű járat zsúfoltságát? — A csuklós autóbuszok maximum 5 százalékos lejtőig közlekedhetnek biztonságosan, a lakótelepen viszont 8—10 százalék közötti lejtők vannak. Ilyen viszonyok között közlekedésük nem biztonságos. Ezért nem lehet megoldás a tapolcai és egyetemvárosi autóbuszok ide közlekedtetése. A 32 jelzésű járat zsúfoltságának csökkentésére terveink vannak. A nyári menetrend életbe lépésekor e járat csak a Szemere utcáig fog közlekedni, itt visszafordul a lakótelepre. Ezáltal gyorsul majd a forgalma, több lesz a férőhely. Az esti közlekedésre vonatkozó panaszokat felülvizsgálva, már a nyári menetrend életbe lépése előtt intézkedünk a sűrítésről. (Azóta ez meg is történt, mint lapunkban is olvashatták az érdekeltek. A szerk.) T. Z. A lakásszövetkezetekről volt szó Együtt könnyebb A napokban tartotta idei első ülését Borsod megye lakásszövetkezeteinek választmánya. Az ülésen többek között szó volt a megyei lakás- fenntartó szövetkeztek egyesülésének tapasztalatairól. A lakásfenntartó szövetkezetek alapvető feladata a szervezett házkezelési, karbantartási és szükség szerinti felújítási, kivitelezési munkák elvégzése. Míg 1973 előtt ezeket a megyében huszonhat szövetkezet végezte, addig tavaly már csak hét. Az egyesülés legfőbb előnye: főfoglalkozású dolgozókat tudnak alkalmazni, s így a hibákat rövid időn belül el tudják hárítani. Miskolc két egyesült lakásfenntartó szövetkezete a Kilíán-dél, s a Herman Ottó. Különösen a Kilián-dél fejlődött dinamikusan, három szövetkezettel egyesült, s most a kezelésében levő 13Ö5 lakáson kívül a lakótelep mintegy 2000 lakásának fenntartásáról is gondoskodik. A legapróbb javításoktól a teljes felújításig szinte minden hozzájuk tartozik. Segítséget nyújtanak Miskolc többi lakásszövetkezetének is. Az idei tervük 6,7 millió forint, de várhatóan 7,4 millió forintot teljesítenek. Nyolcvan "öfoglalkozású alkalmazottal dolgozik a szövetkezet. Sajnis nincs állandó telephelye. A városi tanács segítségével talán lesz. Irányító és fizikai munkaerőre is szükségük volna. Az ország egyik legnagyobb lakásfenntartó szövetkezetévé vált az egyesülés után a Herman Ottó. 1395 lakással rendelkezik, s feladata a Győri kapu és Vologda városrész épületeinek javítása, karbantartása. Körzetébe mintegy négyezer lakás tartozik. Valamivel jobb helyzetben van mint a Kilián-dél: kialakulóban van saját önálló telephelye, amelynek feladata, ha kész lesz, épületek javítása, üzemzavar-elhárítási és karbantartási munkák elvégzése. A Herman Ottóban az egyesülés után tovább szélesedett az önkormányzati rendszer. Nőbizottságot hoztak létre (30 aktívája van) és a szakszervezeti alapszervezet létrehozását tervezik. * Az egyesülés után a miskolci szövetkezetek elérték, vagy el fogják érni, hogy a tagság és a szövetkezet kapcsolata ne korlátozódjék a heti vagy esetleg havi egyszeri fogadóórákra. Munkáin kát úgy végzik hogv a vá gazdasági, társ"'’-'ml ás rn 'itikai életébe is ’ • 'ádjanak. I. S. Városi tanácstagok fogadóórái 1978. febr. 6. Bumbera László, Költő u. 23., 16 órától; Gadó László, H/l. pártalapszervezet, Csaba vezér u. 95., 17 órától; dr. Gyimesi Béla, III. kér. Hivatal, elnöki szoba, Marx K. u. 96., 14 órától; Har- hai József, Mosolygó A. u. 17., 17 órától; Honti András, Mecsek u. 2., 16 órától; Kiss Mártonná, napköziotthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Koltai Zoltán, öregek napközi ottlhona, Nagy S. u. 34., 17 órától; Majoros Ferenc, 1/6. pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától; Nagy Károlyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától: ökrös Béláné, Gagarin u. 13., 18 órától; Papp Gyula, III/10—11. pártszervezet, Győri k. 57., 18 órától; Rózsavölgyi József és Somossy Katalin, 1/5. pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától ; Schön Péter, tűzoltólaktanya, Kerpely A. u. 12., 17 órától; Sztrelcs’k Ferenc, Jegenyés u. 4., 17 órától. 1978. febr. 7. Csetneki Józsefné, III/14. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától; Kerepesi Ferenc, ÉSZAKTERV, igazgatói szoba, Zsigmondy u. 2., 16 órától; Koval Pál, I'6. nártalap^zervezet. Tanácsház tér 2., 16 órától: Tasnádi László, BÁÉV felvételi iroda, MSZB tér 4., 18 órától: Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1978. febr. 8. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Sze* mere u. 3., 16 órától. 1978. febr. 13. Halász András, III/5. pártalapszervezet. Gorkij-telep 1., if áfától: László Vilmosné. Daru uu 13., 17 órától; Sebők Fe^ne, ">c!í>mb u. 46., 17 órától: Szonyl ■'bor. III. kér Hivatal, Marx c u. is órától; Vári Ta°^sné ^nrvaljn u. 4.. 18 órától;- ítr»xúv Tiborné, Thököly u. 3«. 13 órától.
