Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Asszonyok, forrasztópákával Kezek dicsérete BÉLYEGGYŰJTÉS ♦ Hivatalosan még nem adták át, hiába használjuk nap mint nap, többen és többen. Hogy egyáltalán használhatjuk, az — az illetékesek szerint — azzal magyarázható, hogy a so- rompós gyalogátkelőhely megszűnt, és valahogy át kell jutni a síneken. Nem is rossz meg­oldás az aluljáró a Gömörinél! Nem rossz megoldás, csakhogy most felére szűkült. Csempé- zik. Szép sorjában: először az egyik, majd a másik oldalát. (Sólymos felv.) STOP! KÖZLEKEDÜNK! ílo&yan lehetne csökkenteni a balesetek számát? Országos felhívás a gépjárművezetőkhöz Érdekes, de a háztartásban az volt az érzésük, hogy a „rabszolgamunka” minden percüket leköti. És most még brigádéletre is futja az idő­ből. Ádámné a kilenctagú ■József Attila női szocialista brigád vezetője. — Mit mondjak? Értelmet ad nekem ez a munka. El­gondolkodom néha, csodála­tos dolog, hogy az én kezem munkája is életeket menthet. Jó érzés, hogy egy olyan gyárba kerültem, amelyet az egész világon ismernek. Mintha kézimunkáznék Papp Miklósné költőien fo­galmaz: — Annyira szép és érdekes, hogy az az érzésem, mintha kézimunkáznék. Olyan elragadtatással be­szél a korbácsról — ami megannyi vékony huzal ösz- szessége —, a diódáról, a kondenzátorról, a szerkezetek gyenge pontjairól, mintha világéletében ezt csinálta vol­na. — Ó, ha ez a gyár tíz év­vel ezelőtt indult volna! — sóhajt fel. A vékony kis asszonyka szervezetét ugyanis jócskán megviselte a kilenc évig tartó kalauzkodás. Annyira meg­szerette a gyárat, hogy a fi­át is arra buzdítja: tanuljon, mert különben nem lehet itt műszerész. — A kollektíva? A miénk csodálatos. A csoda nyilvánvaló? Itt talán az. Csoda, hogy ezek az asszonyok, a házimunka „soha-sincs-látszata” után valami különlegesre képesek. Azt mondják ezekre a mini­atűr forrasztásokra. hogy olyanok, mint a gobelin. OLÁH ERZSI Fogadónap nyugdíjasoknak A Diósgyőri Gépgyár Szak- szervezeti Bizottságának nyugdijas csoportja nagy gondot fordít arra, hogy tag­jai tanácsot kapjanak külön­böző problémáik megoldásá­hoz. Eddig minden héten hét­főn tartottak részükre foga­dónapot. Most azt közlik tag­jaikkal lapunkon keresztül is, hogy ezentúl minden hé­ten kedden 13—16 óra kö­zött várják az érdeklődőket a művelődési ház földszinti helyiségében. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Utak, zebrák, jelzőlámpák Nem rejtem véka alá, hogy titokban alaposan szemügyre vettem beszélgetőpartnereim kezét. Valamennyiüké ápolt, gondosan manikűrözött kör- mű. Az ujjúkon gyűrű. Nyo­mát sem láttam rajtuk a fi­zikai, vagy a házimunka nyomainak. Szép frizurájuk van, és csinos munkaköpe­nyük, pedig az iparban dol­goznak. — Dicsérem a női kezeket. Mi itt olyasmit csinálunk, amihez ügyes, finom ujjak kellenek — mondja Balogh Miklós üzemvezető-helyettes. A főzőkanál mellől Az újsághirdetések meg­hozták a várt eredményt. Amikor a MEDICOR mis­kolci gyára szerveződött, ami­kor még gyermekcipőben járt, akkor választották a munkaerő-toborzásnak ezt a formáját. Nem akartak más­honnan elhódítani munkáso­kat, inkább a háztartásban foglalatoskodó nőkre aspirál­tak. Könnyű fizikai munkát, jó körülményeket ígértek. Az­óta kétszáz nőt „csábítottak” arra, hogy a főzőkanalat a forrasztópákával cseréljék fel. Jószerivel minden ipari elő­képzettség nélkül jöttek egy jól felszerelt, nagy perspek­tívát kínáló gyárba. Akiknek a kezét így fél szemmel mustrálgattam, egy percre sem bánták meg a döntést. Igaz, nem mindig a „háztartásbeli” bejegyzés sze­repelt a személyazonossági igazolványukban. De most, a beszélgetésből az derül ki, hogy a nyugdíjkorhatárig eljegyezték magukat ezzel a szakmával. Mátyás Sándorné tíz évig dolgozott szakmunkásként a kertészetben. Aztán próbál­Február 15-én hozza forgalom­ba a Posta a Magyar huszárok elnevezésű, 40, 60 fillér, 1, 2, 4 és 6 Ft-os címletekből álló bé­lyegsorozatot. A sorozat 382 000 fogazott és 5300 fogazatlan pél­dányban, több szfnű ofszetnyo­mással az Állami Nyomdában készült, Cziglényl Adám grafi­kusművész terve alaoján, 50 bé­lyeget tartalmazó (vekben. A bé­lyegek álló téglalap alakúak, perforálásig terjedő méretük 37x52 mm. Alaprajzuk közös, csu­pán az ábrázolt kép és értékjel­zés változik címletenként. Vala­mennyi bélyeg fehér hát*ér*-rn- ben. keskeny, majd alul és felül vastagabb keretben egy-"gy ' szárt ábrázol. A bélyegek kere­tén fent az elnevezés fekete, lent az értékjelzés és kÄt sori egymás alatt Magyar Posta fe­hér, legalul Jobbra 1978 évszám, balra a tervező művész neve fe­A Miskolci Közlekedési Válla­lat értesíti az utazóközönség--' hogy február 6-tól az esti mü- szakváltáskor — a lakosság nyelnek megfelelően — bővítik a 32-es buszjáratok menetrendjét. kozott a Röviköt-nél, de so­kat kellett túlórázni, s ezt két gyerek mellett nem le­het hosszú távon. Egy évig bírta otthon. A múlt év szep­tember 13-a nem volt szeren­csétlen nap számára. — Rettentően megijedtem, amikor megláttam, mit kell csinálni. Bonyolult rajzokról dolgozni, szerelni, forraszta­ni. Mondtam is; én ezt soha az életben nem fogom meg­tanulni. Azóta öt hónap telt el, és megy minden, mint a kari­kacsapás. Az a véleménye, hogy csak akarni kell. — Tudja, én valóságos rabszolgának éreztem ma­gam. Az egész ház rabszol­gájának. így, munka mellett is el lehet végezni azt a há­zimunkát. S az is igaz. hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy egy otthonkában te- gyünk-vegyünk egész nap. Ha egy nő kilép az utcára, ak­kor gyakrabban néz a tü­körbe ... Hiszen életet menthet Adám Ferencné lassan ju­bilál, egy éve lesz, hogy át­lépte a gyár kapuját. A há­rom fiú szólította el annak idején a Centrum Áruházból, de azóta már szárnyra bocsá­tott kettőt, öt évet töltött a háztartásban, s a nagy lehe­tőségről ő is az újságban ol­vasott. Röpke pár hónap alatt új barátnőkre tett szert. Lukács Vendelnéve 1 és Kap- rinyák Jánosnéval dolgoznak egy asztalnál. — Már mindenkinek kiala­kult a maga kis társasága. Mi úgy mondjuk, a mi kis sarkunk. Olyan, mintha évek óta dolgoznánk együtt, mint­ha testvérek lennénk. Nem­csak a munkán, de az uzson­nán is megosztozunk. kete színnel olvasható. A 40 fil­léres bélyeg lila keretében vég­vári vitézt. (XVII. sz.)» a 60 fil­léres bélyeg zöld keretben ku­ruc lovast (1710), az 1 Ft-os bé­lyeg tűzvörös keretben Bara- nyay-huszárt (1762), a 2 Ft-os bélyeg kék keretben Nádor-hu­szártisztet (1809), a 4 Ft-os bé­lyeg zöldes okker keretben Sán- dor-huszárt (1848), a 6 Ft-os bé­lyeg szürke keretben honvéd hu­szártrombitást (1900) ábrázol ko­rabeli öltözetben. ★ Több olvasónk kérdésére kö­zöljük. hogy a MABÉOSZ 25. év­fordulójával kapcsolatos aján­dékblokkot azok a tagok kanták meg. akik az 1978. első félévi tagdüukat az ügyrend szerint fi­zették be. V. GY. Az új járat a repülőtérről 22.25- kor, az avasl lakótelepről 22.40- kor Indul. A módosítást a mun­kanapok mellett szabad szom­batokon és ünnepnapokon is al­kalmazzák. A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfői Fórum-adásá­ban a közlekedésről volt szó. A műsoridő rövidsége miatt több kérdés megválaszolatla­nul maradt. Ezek közül egy csokorravalót. Pável Jánoshoz, Miskolc megyei város Taná­csa építési és közlekedési osztálya vezetőjéhez juttat­tunk el, s ezeket válaszaival együtt közöljük ma. H A Gömöri felüljáró átadása után a Besenyői út felé haladó gépjárműforgalmat a Pázsit ut­ca felé terelték. Az utca egyéb­ként is meglehetősen keskeny, a hatalmas tehergépkocsik, autóbuszok nem egy esetben a járdán közlekedtek. Ugyanak­kor megremegtetik a házakat, nem egynek a falai már meg is repedeztek. Sokkal célsze­rűbb lenne ezt a forgalmat a Zsigmondy utcára terelni. Mi­ért nem teszik? — kérdezte dr. Kertész Ferencné a Pázsit u. 1«. alól. Az új KRESZ bevezetését követően ismét megtorpanás tapasztalható a közlekedés biztonságában. Hazánkban tavaly tovább nőtt a közúti közlekedési balesetek száma, naponta átlagosan 5-tel több baleset történt, mint tavaly. Ami megyénket illeti, az Autóklub e heti kibővített taggyűlésén hívta fel a fi­gyelmet rá dr. Lénárt József, a Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezetének elnöke, hogy nálunk sem kielégítő a helyzet. Kevesebben haltak meg ugyan az országuta­kon mint egy évvel koráb­ban, ám még mindig 128 a számuk. S nagyon sok a sú­lyos és könnyű sérült. HIÁBA AZ INTŐ SZÓ? Szerte a világon, nálunk is. szűkebb hazánkban, Borsod­ban is kutatják a szakembe­rek, hogyan lehetne csökken­teni a közúti közlekedési balesetek számát. A szakem- y berek — a statisztikai ada­tok birtokában — az okokból indulnak ki. Ügy tűnik, szi­szifuszi az a küzdelem pél­dául, amely az alkoholos be­folyásoltság állapotában tör­ténő vezetés ellen irányul. — A kérdés jogos, de amíg a Zsigmondy utcában olyan munkálatok folytak, amelyek miatt útátvágásra volt szük­ség, nem tehettük ezt. Mint láthatja, a gépjárműforgalom döntő része már jelenleg is a Zsigmondy utcában bo­nyolódik le, s rövid idő múlva a 10-es autóbuszt is ide fog­juk terelni. Q A Vöröshadsereg u. 9. sz. alól ifj. Újlaki József kérdezte: az idén Miskolcon hol szerel­nek fel forgalomirányító jelző­lámpákat? — Tanácsi beruházásban egyetlen tervünk van: a Papszer és a Toronyalja ut­cák kereszteződésében szere­lünk fel jelzőlámpát. H Nyíri Kálmán, MÁV telep 33/2. szám alatti lakos javasol­ja! a zebrákat a jövőben ne festékkel kenjék fel, mert az hamar lekopik, hanem fehér Mintha falra hányt borsó lenne a sok intő szó... ! Évek óta figyelmeztetünk ar­ra is. hogy milyen veszélyek­kel jár az elsőbbség meg nem adása, a relatív gyors­hajtás, a felelőtlen, szabály­talan előzés. Vagy: e ro­vatban is hányszor intettük már a szabálytalanul közle­kedő gyalogosokat, gyermeke­ket és öregeket egyaránt! Mindhiába?! Csak ki kell áll­ni egy órahosszára a Széche­nyi útra, a Zsolcai kapuba, a Bajcsy-Zsilinszky útra, s nézni, hogyan szelik át az úttestet az autó, villamos, autóbusz előtt, a ki tudja mi­ért, de mindig siető gyalo­gosok ... CSUPÁN A SZABÁLYOKAT TARTSUK BE A közelmúltban újabb or­szágos — minden gépjármű- vezetőhöz szóló — felhívás hangzott el, látott napvilágot a sajtóban. „Minden gépjár­művezetőhöz !” címmel. Köz­kövel rakják ki, az örökérvé nyű marad. — Az ön javaslatát nem lehet elfogadni, ugyanis a fehér kővel kirakott részek között egyrészt nem tudnánk megoldani a fekete aszfalt hengerlését, másrészt téli időszakban, ha víz kerül a kő közé, a felfagyás veszélye ugyanúgy fennáll, mint az aszfalt esetében. Hazánkban viszont kísérletek folynak olyan epoxi-gyantával kevert fehér aszfalttal, amely alkal­mas lenne zebrák készítésére. Sajnos, a gond itt is az, hogy nem dolgozik megfelelően együtt azzal az aszfalttal hő, illetve hideg hatására, amely­be öntik. így egyelőre nincs más lehetőségünk, mint a legújabb, már meglehetősen tartósnak bizonyuló fehér fes­tékkel festeni a zebrákat és az útburkolati jeleket. T. Z. zétevői — a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a Buda­pesti Közlekedési Vállalat, az Építőipari Szállítási Vál­lalat, a Hungarocamion, a Konzervipari Szállítási. Kész­letező és Szolgáltató Vállalat, a Magyar Autóklub, a Szö­vetkezeti és Szállítási Szol­gáltató Vállalat, a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat, a Volán Tröszt és a Főtaxi Vállalat — azzal kezdik, amit olyan gyakorta hallunk manapság: sokan az évszázad leküzdhe- tetlennek tartó járványának tekintik a közlekedési bal­eseteket. Ez a szemlélet azon­ban hibás. Igenis, leküzdhe­tők a közlekedési balesetek, ám ennek érdekében elsősor­ban azoknak kell tenniük, akik a baleseteket előidézik, a közlekedő embereknek. A KPM, OKBT és a Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­te kezdeményezésére meg­született felhívás ezért is szól mindenkihez, aki csak közle­kedik. Nem kér sokat, csu­pán azt, hogy tartsuk be a KRESZ-ben előírt közlekedési szabályokat. A járművezetők a közlekedésben válasszák mindig a jobb, biztonságo­sabb megoldást, alkalmazkod­janak a forgalom változásá­hoz, segítsék egymást. Visel­kedjünk a közlekedésben emberhez méltóan. Tanuljuk meg, sajátítsuk el a defenzív vezetést, alakítsunk ki olyan szellemet, hogy az egymást segítő, udvarias közlekedést mindenki tartsa személyes ügyének, ám ugyanakkor társadalmi ügynek. Ha tömö­ren össze akarnánk foglalni a felhívás lényegét. azt mondhatnánk, felszólítja a közlekedés legaktívabb részt­vevőit, a gépjárművezetőket a közlekedési morál javításá­ra. MINDEN KÜLÖN ÉRTESÍTÉS NÉLKÜL A felhívást közzétevő vál­lalatok sok-sok dolgozója ve­zet gépjárművet, akár mint hivatásos, akár mint magán­gépjárművezető Miskolcon. Borsodban. Ügy véljük, vaz lenne jó, ha minden külön értesítés nélkül csatlakozná­nak ehhez a humánus, mind­annyiunk érdekét szolgáló, bátran mondhatjuk, életét vé­dő felhíváshoz, sőt azok is, akik nem a felhívást aláíró vállalatok állományába tar­toznak. S akkor talán keve­sebben halnak majd, vagy sérülnek meg súlyosan, köny- nyebben Miskolc. Borsod út­jain is. Ny. I. Az MKV közleménye

Next

/
Thumbnails
Contents