Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

Az idén diplomáznak Befejeződött a zárógyakorlat Ma fejeződik be egyete­münk ötödéves hallgatóinak kéthetes zárógyakorlata. A végzős mérnökjelöltek ez alatt az idő alatt vállalatok­nál, üzemekben és az egye­tem tanszékein gyűjtöttek adatokat diplomamunkájuk­hoz, kísérleteket végeztek, szakemberekkel konzultáltak. A hetvenegy bányász ötöd­éves összesen negyvennyolc vállalatnál és két tanszéken töltötte zárógyakorlatát. Ti­zenöt vállalat és öt tanszék volt két hétig a negyvennyolc végzős kohász második ott­hona. A kétszázhetven -ötöd­éves gépész kilencven válla­latnál, tíz egyetemi tanszé­ken, illetve két külföldi egyetemen — Magdeburgban és Harkovban — készült fel diplomamunkájára. + Kertészlányok... (Sólymos felv.) Elírunk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban ,A KISZ beszámoló taggyű­lésének szenteli a Népsza­badság most vasárnapi szá­ma a „Fiatalok” című olda­lát. Az összefoglaló alcím: „Mérlegen a fiatalok múlt évi munkája”. A tudósítások között olvashatunk a miskol­ci Északterv egyik KISZ- alapszervezetének teljesített akcióprogramjáról. AZ ÉSZAKTERV FIATALJAI Az Északterv feladata a házgyári lakótelepek, kom­munális és szolgáltató léte­sítmények komplex terveinek elkészítése. A bemutatott alapszervezet fiataljainak munkájától „ ... nem kis mértékben függ a. belső tervezési határidő be­tartása, ezért egyik legfontosabb egyéni és alap szervezeti vállalá­suk is erre irányult-” A teljesített akcióprogram­hoz tartozott az is, hogy az Északterv „ .. . igen sok tervezés! mun­kát végzett társadalmi munká­ban a város fejlesztéséért. így készült e! az avasi ifjúsági parki terve .. * Tervük alapján tavaly elkészült a József utcai 200 sze­mélyes jubileumi óvoda, és épül Miskolc első műjégpályája ... Ennek elkészítését a társadalmi munka mellett téglajegyek vá­sárlásával is segítik.'* AUTÓJAVÍTÁS A Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, a Területi Statisztika idei első számá­ban két borsodi vonatkozású közleményt is tartalmaz. Bizonyára sokakat érde­kel az autójavító-szolgálta­tás itteni helyzetéről szóló beszámoló. „A személygépkocsi-állomány növekedése mindinkább előtérbe helyezi a javító- és szervizhá­lózat kiépítését, bővítését . . Az országban levő gépkocsijavítók 5,4 százaléka található Borsod­ban és ez valamivel több, mint az itt levő személygépkocsik ará­nya.” Ám nem kívánatos torló­dásokat okoz, hogy az „autójavító szolgáltatás erősen a megyeszékhelyre koncentráló­dik. A megye személygépkocsi- állományának 39 százaléka, ugyanakkor a foglalkoztatottak­nak 79 százaléka található Mis­kolcon. (A kisiparosok közül 26- nak van itt a műhelye.) Több mint 80 százalékos a javítások­ból és a teljesítményértékből is Miskolc részesedése.” MENNYI ENERGIÁT HASZNÁLUNK? Szó szerint mindenkit érint a folyóirat közleménye megyénk és Miskolc lakos­ságának energiafelhasználásá­ról. A legutóbbi évtizedben szembeötlő átalakulás követ­kezett be az energiahaszná­latban — erről tanúskodnak a statisztikai adatok. Külö­nösen jellemző a fűtési gya­korlat átalakulása — a ház­gyári lakótelepek távfűtése, a központi fűtés és az olaj­kályhák elterjedése révén. De több mint hétszeresére nőtt a háztartások villamos- energia-fogyasztása is 1970— 1976 között, főleg a háztar­tások gépesítése következté­ben. „A lakosság energiafelhaszná­lásának viszonylag gyors ütemű átalakítását megyénkben a nagy ipari üzemek jelenléte — a ki­épített gáz-távvezetékek, vala­mint a melegüzemek és a hő­erőművek távhőszolgáltatása ré­vén — nagymértékben segítet­te.” A hasznos tájékoztató köz­lemény ugyanakkor azt is hangsúlyozza: „A korszerűbb fűtési, főzési módok fokozottabb elterjedését a rendelkezésre álló termelési, szolgáltatási és szerelési kapaci­tás szabja meg.” / Összeállította: BERECZ JÓZSEF Az alkatrész nyomában 1, Szétnéztünk az Ikarusnál Irtunk egyszer egy riportot a Volán 3. számú Vállalatá­nak siralmas pótalkatrész-ál­lapotáról. A cikkben szó ér­te az Ikarus és a Rába-c.ég háza táját is. Ikarusék nem hagyták szó nélkül az észrevételt, s meginvitáltak, nézzünk szét: bizonyítandó^ hogy a pótal­katrész-gyártásnak náluk be­csülete van. Irány: Dunaharaszti j . Kanéi Gyula, az alkatrész­értékesítési osztály vezetője mondja: — A márkavédelemre mi nagy súlyt fektetünk. Azt tartjuk, hogy a gépjárműve­inkért az értékesítés után is felelősséggel tartozunk. Megtudtuk azonban, hogy a hiánycikklistán szereplő al­katrészeket, nem mind az Ikarus gyártja. Sőt, hazai és külföldi gyáraktól kapnak olyanokat is, amelyeket be­építenek a buszokba. A Volán tehát az Ikaruson keresztül rendelheti meg a pótalkatrészeket, hiszen ne­ki van kapcsolata a külföldi cégekkel. Előfordulhat azon­ban, hogy egyes alkatrészek egy adott időszakban felhal­mozódnak, s a raktárkészlet jelentős összegei köt le. Éppen ezért az AUTÖKER a következő évre esetleg keve­sebbet, vagy egyáltalán nem rendel. Ha az igény hirtelen megnő, máris hiánycikklistá­ra kerülnek egyes alkatré­szek. így tovább mutatták hát az irányt, hol kereskedjünk al­katrész után. Cél: az AUTÓ- ker belföldi alkatrész-keres­kedelmi üzletága, Dunaha- rasztin. A kecske is jóllakjon Autóval indulunk Miskolc­ról. Útitársaim Kiss József, a Volán 3. számú Vállalatá­nak párttitkára és Búza Bar­nabás, az anyagbeszerzési csoport vezetője. .Hosszú az út Dunaharasz- tiig, nem csoda hát, ha köz­ben is dolgozunk. Beszélge­tünk az anyagbeszerzés ne­hézségeiről. Az anyagbeszer­zők azok, akik őrlődnek a pénzügyi osztály és a műszak, azaz a szerelők között. Az egyik tábor arra biztat; amennyi alkatrészt csak tud­nak, mind vásárolják meg. A pénzügyi osztály mértékletes­ségre int: a vállalatnál nem lesz fizetés, ha minden pénzt alkatrészbe „ölnek”. Meg kell —' kellene — találrji hát az arany középutat. Van eset, amikor dömpingszerűen érkezik a pótlás, s 35 milliót is ki kell fizetni. Ki gondol­ná, hogy az anyagbeszerzők vállán inog a vállalat egyen­súlya? Minden hájjal megkent, dörzsölt anyagbeszerzők kel­lenek hát. A kecskét is jól kell tartani, de úgy, hogy a káposzta is mégmaradjon. A vállalat 97 típusú járművet üzemeltet. Hogy ennek hány ezerféle mütyürkéje van, azt mind ismerni kell. Az öt szakember, aki a 3-as Volán, nál dolgozik, már specializá­lódott egy-egy típusra. Egy ember képtelen lenne átfogni az egészet. Sőt, nemcsak az alkatrész nevét illik tudni, hanem a csaknem tíz szám­jegyből álló cikkszámot is. Tiltott gyümölcsök Aztán szóba kerül, hogy mesterségesen is elő lehet idézni pótalkatrész-hiányt Egyes vállalatok indokolatla­nul nagy készleteket spájzol­nak be. Az AUTÖKER kép­telen utánanézni, hogy ki mire használja fel, amit meg­vett. Igaz, egy KPM-rendelet tiltja a házasítást — minden gépjárműhöz csak a saját al­katrészeit szabadna felhasz­nálni —, de ebben az ínsé­ges időben, ha egy vállalat élni akar, rá van szorulva a tiltott gyümölcsre. A tisztességesebb megoldás, ha helyben barkácsolnak al­katrészeket. Igaz, hogy drá­gább, mint az új, hiszen manufakturális eszközökkel készül, a nagyüzemi eljárás helyett. De még mindig ki­fizetődőbb, mint ha néhány tízforintos alkatrész miatt egy olyan Tátra gépkocsi áll, amely naponta 10—12 ezer forintot keres. Nem kis várakozással te­kintünk hát úticélunk elé; mivel biztatnak az AUTÖ- KER-nél? (Folytatjuk) OLÁH ERZSI A lakosság ellátásáért Középtávú megállapodások Borsod, Hajdú-Bihar, He­ves és Szabolcs-Szatmár me­gyékben már mintegy 3,5 Új dallamra... A Kreml toronyórája Ünnepélyesen és fensége­sen cseng a Kreml torony­órájának ütése. A hangját — szovjet játékfilmekről is — sokfele ismerik már a vilá­gon. De mit tudunk az óra történetéről? Alekszandr Sztyepanovics Szaltikov, a Kreml torony­órájának felelős őre a követ­kezőket tudja: — A Szpasszkij-torony órá­jának keletkezéséről nincse­nek pontos adataink. Egy 1585-ből való krónika felso­rolja a Kremlnek azokat a tornyait, amelyek mellett órásmesterek teljesítenek szolgálatot. De hogy ezen a tornyon volt-e óra, és mi­lyen formájú, az nem isme­retes. Ahhoz az órához, amelyet 1621-ben készített Christo­pher Halloway, Kirill Sza- mojlov mester 13 harangot öntött. Ezek a „negyedórá­kat” kongatták. Teltek-múl- tak az évek, az órát néhány­szor újjal cserélték fel. Az óra és a harangjáték jelenle­gi szerkezetén a következő felírás olvasható: „Az órát 1851-ben a Butyenop testvé­rek alakították át Moszkvá­ban”. 1918-ban Lenin utasítására megkezdődött az 1917 őszén, a forradalmi harcok során megsérült óra helyreállításá­nak munkája. Nyikolaj Va- sziljevics Berensz, a Kreml lakatosa elkészítette a hi­ányzó alkatrészeket. Mihail Mihajlovics Cseremnih terve­ző pedig, Lenin kérésére, a harangjátékot új dallamra alakította át. A Nagy Honvédő Háború éveiben a toronyóra kifogás­talanul működött. Igaz ugyan, álcázni kellett — az aranyo­zott számlapokat különleges festékkel vonták be. A haza órájának legutób­bi nagyjavítását 1974-ben vé­gezték. Pontatlansága nem több, mint naponként né­hány másodperc — ez az egyetlen toronyóra, amely ilyen rendkívül pontosan jár. Vasárnaptól feloldják a látogatási tilalmat? Kevesebb influenzás Az elmúlt hét száraz, hi­deg időjárása következtében tovább csökkent Borsod me­gyében és Miskolcon az inf­luenzában megbetegedettek száma. Erről kaptunk tájé­koztatást tegnap a Borsod megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomástól. A járvány hatodik hetében — mint dr. Munkácsy Mag­dolna járványügyi főorvostól megtudtuk — 6127 új inf­luenzás megbetegedést re­gisztráltak az orvosok me- gyeszerte. Közülük táppénz­re kellett venni 2281 beteget, szövődményt 254 betegnél ta­pasztaltak, míg 62 influenzás kórházi ápolásra szorult. A kormegoszlás adatai a koráb­biakhoz hasonlóan ékesen mutatták: a fiatalabbakat tá­madta elsősorban a vírus. Egy év alatt 157 kis beteg­ről tudtak, 1—14 év között 1433-an kaptak influenzát, 15—24 év között 1315 volt a betegek száma, a 25—34 éves korosztályból 1567-en kaptak influenzát, a 35—59 év kö­zöttiek sorában 1306 betegről tudtak, míg 60 év fölött 349 megbetegedést észleltek. Jelentősen csökkent az inf­luenzások száma Miskolcon is. Az elmúlt héten már csak 1053 megbetegedést jegyeztek fel a városban. A betegek közül táppénzes állományba 418-an kerültek, szövődményt 71 betegnél állapítottak meg, kórházi ápolásra 13-an szo­rultak. Egyéves kor alatt 8 új betegről tudtak, 1—14 év között 182-en kaptak influen­zát, 15—24 év között 318-an betegedtek meg. 225 azoknak a száma, akik a 25—34 éves korosztályból betegedtek meg influenzában, a 35—59 év kö­zöttiek sorában 234 influen­zásról tudtak, mig 60 év fö­lött 96 beteget regisztráltak. A nagymértékű csökkenés arra indította a járványügyi szakembereket, hogy javasol­ják a Borsod megyei Tanács egészségügyi osztályának: március 5-től oldják fel a kórházakban és az egészség- ügyi intézményekben a láto­gatási tilalmat. Döntés ez ügyben ma várható. Ugyan­akkor március 1-től ismét eredeti funkcióikat látják el azok az osztályok, amelyek a járvány idején influenza­osztályként működtek a kór­házakban. A járvány miatt megszüntetett terhestanács­adásokat március 6-tól lehe' ismét felkeresni. (tóth) milliárd forint értékű vas- műszaki cikk forgalmazásával segíti a lakosság ellátását a VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat. A jobb ellátás érde­kében a kereskedelmi válla­lat középtávú megállapodá­sokat írt alá több iparválla­lattal, így például a Hajdú­sági Iparművekkel, a VBKM több gyárával, az ELZETT- -tel, a Magyar Kábelművek­kel, a KONTAKTA-val, a Hűtőgépgyárral, a Csavar­ipari Vállalattal, több helyi­ipari vállalattal és szövetke­zettel. Néhány nagy gyártó cég azonban a VASVILL kez­deményezése ellenére sem volt hajlandó középtávú szál­lítási szerződés megkötésére, köztük sajnálatos módon olyan „hazai" gyártók sem. mint például a Miskolci Vas­ipari Szövetkezet, vagy pél­dául a Borsodnádasdi Lemez­gyár. Che Guevara- emlékkiállítás és kubai grafikák Kuba budapesti nagykövet­ségének képzőművészeti, fo­tó- és plakátanyagából nyílt tegnap délután kiállítás a Rónai Sándor Művelődési Központban. A Che Guevara életét, harcait bemutató do­kumentumok és három kubai művész grafikáit felsorakoz­tató tárlat vidéken először Miskolcon látható. A kiállítás — melyet Varga Zoltán, a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának titkára nyitott meg — bepillantást nyújt a hős nép történelmébe, még job­ban megismerteti a magyar fiatalokat a IX. VIT országá­val, e tőlünk tízezer kilomé­terre fekvő „szabadságsziget” lakóinak életével. Városi tanácstagok beszámolói 1978. MÁRCIUS 1. Szönyi Gábor és Vágó Péter, III. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., 17 órától. 1978. MÁRCIUS 2. Vincit Márta, Miklós úti Ál­talános Iskola, 16.30 órától. 1978. MÁRCIUS 6. Adám Jánosné, II/l. pártalap- t szervezet, Csaba vezér u. 95., l7.3o órától; Csetneki Józsefné, HI/14. pártalapszerve/.et, Győri kapu 123., 17 órától; Garami Ká­roly, Csőszerelő Vállalat mun­kásszálló, Ernyebán u. 4., 16 órá­tól; Gadó László, II/l. pártalap- ! szervezet, Csaba vezér u. 95., 17 órától; Honti András, Fazekas úti Alt. Iskola. 16.30 órától; d» Iglai Tibor, Kemény Jenöné. Keszthelyi Zoltán és Sári László. Forgács úti Alt. Iskola, 17.30 órá­tól; dr. Illés Béla, dr. Ivánkie­i vvicz Dénesné és Tok Miklós, 1/4. pártalapszervezet, Széchenyi u. 105., 17.30 órától; Karaba László és Kiss Mártonné, Lu­mumba úti Alt. Iskola, 17.30 órá­tól; Kerénvi József, Ady E. Mű­velődési Ház, Árpád u. 4., 18 órá­tól; Nagy Károlyné és Tóth Ist­ván, „Ady” pártszervezet. Vár u. 5., 17 órától; Papp Gyula, III/10 —11. pártalapszervczet, Győri ka­pu 57., 18 órától; Pásztohy Jó­zsefné dr. és Valisek Márta, Ta­polcai Ált. Iskola, Győri u 3., 16.30 órától; Winkler Józsefné, Pereces-Erenyő Alt. Iskola, 17 órától. 1978. MÁRCIUS 7. Várkoly József, Zrínyi Gim­názium, Rudas L. u. 2., 17 órá­tól. 1978. MÁRCIUS 9. Hajdú Bálint, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2.. 18 órá­tól. 1978. MÁRCIUS 10. Sebők Ferenc, Állategészség­ügyi Intézet, Dóczy J. u. 6., 18 órától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents