Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
* A táskák megindulnak a kemencébe.:. (Kerényi László felvételei) Túróstáska, lekváros bukta és a többiek Nyújtófa helyett gépsorok A Ludas Matyiban időnkén visszatérő kép, hogy a késő éjjel részegen hazatérő férjet az asszony nyújtófával fogadja. 1 — Azért otthon van — mondja szinte kórusban négy buktát hajtogató asszony, a vasgyári sütőüzem egyik gépsora mellől. — Nézelődjön nyugodtan! — látja csodálkozásomat Szabó János, a sütőüzem vezetője. Van mit! Utoljára anyámtól láttam, hogyan készíti a lekváros buktát. Tésztát gyúrt, kinyújtotta , hajtogatta, újra nyújtotta, kiszaggatta, lekvárt tett bele, tepsibe rakta, majd a tepsit a forró sütőbe. Nemsokára az egész konyhát betöltötte a kellemesen édeskés illat. A sült tészta illatát itt is éreztem, és arra sem kellett sok idő, hogy rájöjjek, lényegében ugyanúgy készülnek ebben az üzemrészben is sütemények, csak gépekkel. Gépekkel, melyeket tavaly októberben kipróbáltak, s amelyek novembertől folyamatosan termelnek. — Figyelje a technológiáját! — találja ki gondolatomat a vezető, miközben részletesen és szakszerűen magyaráz. Engem még mindig a gépek, a gépsorok tartanak bűvöletben, ezért csak fél füllel figyelek a magyarázatra. Az első, amire alaposabban odafigyelek, egy nyújtógép. Állítható tésztavastagságot tud létrehozni. Innen egy újabb gépsorra kerül a már elsődlegesen kinyújtott tészta. Ez a következőket tudja: végleges vastagságra nyújtja, hosszanti irányban három csíkot vág, a kívánt töltelékkel megtölti, keresztben is elvágja. majd kézi hajtogatás után egy fotocellás részegysége tepsire rakja. A tepsik tolókocsira kerülnek, majd az újabb kelesztés után az automatikus sütőkemencébe, ahol egy futószalagon haladva sülnek kívánatos-pirosra, hogy a szalag végén — megsülve — kivehessék őket. A modern gépsoron az egyetlen kézi munka: hajtogatás A hatásfokáról kérdezek. — Képzelje a régit és ezt egymás mellett. A régi üzemben a termelés kézi munkán alapult. Három műszakban nyolcán dolgoztak. Itt egy műszakban tizenketten ugyanazt teljesítik, az átlagos termelés ötezer darab óránként. — Milyen termékeket gyártanak? — Túrós-, lekvárostáska, batyu, búrkifli, tepertős és vajaspogácsa, kakaós csiga. — Kik a megrendelők? — Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, vállalati, üzemi konyhák, intézmények (kórháztól bölcsödéig). — Mint mondta, novembertől folyamatosan üzemelnek. Van tehát tapasztalatuk. Mennyire elégedettek a megrendelők? — Ezt könnyű lemérni. Ha rendelnek, elégedettek, ha nem. akkor ... De a napi darabszámok emelkednek. A meó egyszerű: meg kell kóstolni. Akik szeretik a süteményeket, bizonyítanak. Ugyanis az üzem saját boltja előtt állandó a sorbanállás. És nemcsak kenyeret vesznek ... D. T. B. Jusson több idő a betegre! Beszélgetés dr. Szabó István megyei főorvossal A megye kórházaiban 2811 egészségügyi szakdolgozó (az ápolónőtől a diétásnővérig) teljesít szolgálatot. Munkájuk minősége nagymértékben meghatározza a kórházi ellátás színvonalát, a gyógyító munka hatékonyságát. Jóllehet a kórházak tevékenysége nem hasonlítható a termelőüzemekéhez, az egészségügyi intézetekben is követelmény a jó munkaszervezés és létszám- gazdálkodás. Elsőként arra kértem választ dr. Szabó István meg.ei főorvostól, hogy a megyeszerte tapasztalható munkaerő- hiány jellemzi-e kórházainkat is, azaz van-e elegendő egészség- ügyi szakdolgozó. — Mindössze 73 betöltetlen státusz van a megyében, s ezeknek a többségét a miskolci kórházakban tartják nyilván. Főleg a specializált szakmákban — gyógytornász, diétásnővér, röntgenasszisztens — mutatkozik hiány, de ezzel együtt sem beszélhetünk krónikus munkaerőgondokról. — Ezért a kijelentésért sok más szakma vezetői megirigyelhetnék a megyei főorvost ... — Mielőtt túlságosan megirigyelnének bennünket, gyorsan hozzáteszem, hogy a viszonylag kevés betöltetlen státusz nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. Tipikusan női szakmáról van szó és érthető módon magas a táppénzen, illetve gyes-en levők aránya. A kettő együtt eléri a 15 százalékot. — Sikerül szakképzettekkel Helyettesíteni a hiányzókat? — Kórházaink bértömeggazdálkodást folytatnak. Ez azt jelenti, hogy például a gyes-en levő ápolónők bére visszamarad és így módja van az egészségügyi intézet vezetőjének arra, hogy állandó alkalmazottat vegyen föl a hiányzó helyére. Az lenne jó, ha szakképzett - egészség- ügyi dolgozót szerződtethetnénk a hiányzó helyére. Aki viszont rendelkezik a szükséges képzettséggel, nem szívesen vállal szerződéses munkaviszonyt. De van más probléma is. Ha szakképzet- len dolgozót alkalmaznak a hiányzó pótlására, akkor — mivel- az ö bére alacsonyabb — a béralap egy része visz- szamarad és jutalmazásra fordítható. — Ha jól értem, nem is nagyon igyekeznek betölteni a hiányzók helyét... — Valahogy így van. A béralap-megtakarítás, mint túlórapénz, vagy a többlet- munkáért járó jutalom, növeli a kollektíva jövedelmét. Már számítanak is rá a dolgozók. — Senki sem sajnálja tő lük a pluszpénzt, hiszen meg dolgoznak érte. De a kór házakban egyébként is fá rasztó, hárommüszakos be osztásban tevékenykednek az ápolónők. Nem megy a mun ka rovására a sok túlóra? — Az aggodalom indokolt. Éppen ezért arra ösztönözzük az egészségügyi intézetek vezetőit, hogy jól képzett tartalék gárda álljon rendelkezésükre, azaz a hiányzók helyére mindig hasonló képzettségű egészségügyi szakdolgozó lépjen. — A képzés lépést tart a növekvő igénnyel? — Az egészségügyi közép- káderképzés bázisai ma már a megyében — Özdon, Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán és Miskolcon — működő szakközépiskolák. Mellettük a különböző szaktan- folyamok is segítik a szakemberellátást. Az utóbbiak hátránya, hogy — lévén munka melletti képzésről szó — növelik a hiányzók Alkalmas-e a választott pályára ? Pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokat kezdtek meg tegnap a miskolci Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. Azokat a Borsod megyei gimnazistákat vizsgálják itt meg az elkövetkező napokban, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni. Megyénk tizenhárom városának, községének (Miskolc kivételével) gimnazistáit vizsgálják meg. hogy egészségük alkalmassá teszi-e őket a választott pólyára. Pénzliónapok Mikor fizetik a nyereséget? Ezekben a napokban munkások, alkalmazottak százezrei nagy várakozással tekintenek az első negyedév vége elé, amikor is kiosztják (illetve néhány rosszul gazdálkodó vállalatnál nincs mit kiosztani!) az előző év nyereségét. Miskolci gyárakat, üzemeket, vállalatokat kerestünk fel, s nyereségük után érdeklődtünk. Az erdőgazdaságnál mindenki jókedvű, bizakodó. Nem csoda: az 1976-os esztendő nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, mindössze a tartalékalapból fizettek dolgozóiknak három napot. Ám a tavalyi esztendő minden várakozást felülmúlt. A vállalat gazdasági igazgatója: dr. Tökei Lajos: — Nagyon sikeresnek mondhatjuk 1977-et. S ezt alátámasztja nyereségalapunk, amely több mint tízmillió forint. Február 23-án és 24-én 6 millió forintot fizettünk ki nyereségként, s ez átlag 17 munkanapnak felel meg. Természetesen vannak olyanok, akiknek részesedését jócskán megnöveli a törzsgárdatagság utáni jutalom: a 10—15 éve itt dolgozók két heti bérüket, a 30—35 éves törzsgárdata- gok öt heti keresetüket kapják. A legalacsonyabb részesedés — mivel mi bérarányosán osztjuk el —, nyolc nap. — Nyereséget most fizettünk, de az alap terhére november 7-ére 870 ezer forintot kaptak a törzsgárdatágok. Május elsején csaknem 600 ezer forintot osztottunk ki a szocialista brigádoknak, célprémiumként 800 ezer forintot fizetünk ki,' míg a fennmaradó összeget a dolgozók jutalomként kapják. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál ma fizetik a részesedést. A gazdasági igazgatóhelyetles, Teleki Zoltán: — Hatvan százalékkal többet, mint 1977-ben; 1 millió 200 ezret. Na, persze év közben is kifizettünk dolgozóinknak elég jelentős összeget. Most a legkisebb összeg nyolc napi bérnek, a legnagyobb 13 napnak felel meg. Csak összehasonlításként tavaly a minimum és a maximum 5,5; illetve 9 nap volt. S ahol még csak sejtik, hogy mennyi lesz, de biztosat még nem tudnak ... A MÁV Miskolci Igazgatóságán Gál Sándor igazgató- helyettest kerestük fel. — Hogy itt, az igazgatóság területén mennyit kapnak vasutasaink, azt még pontosan csak a jövő hónap közepén tudjuk meg. Az bizonyos, hogy többet mint tavaly. Országosan 17 napot fizet a MÁV, de ez, az igazgatóságok területén megoszlik. Március végén, április elején osztjuk ki a nyereséget, az összeg az évek után százalékosan növekszik. Az LKM gazdasági igazgatója, Sötét Károly is jó esztendőről számolt be. Elmondotta, hogy március 14-én fizetnek. lényegében annyit, mint 1977-ben. A pontos ősz- szeget a napokban összeülő szakszervezeti tanács dönti el. Az Üvegipari Művek Miskolci Üveggyárában még teljes a bizonytalanság. Azt már tudják, hogy lesz nyereség, de hogy mikor, és mennyi, azt még nem. Ugyanis a trösztben osztják el a pénzt, s hogy mennyi kerül Miskolcra. az a többi gyár gazdálkodásától is függ. A Borsodi Szénbányáknál március 31re a részesedés fizetésének napja. A kifizetésre kerülő összeg valamivel kevesebb lesz az elmúlt évinél, de hogy pontosan menynyi, azt pénteken határozzák el. I. S. számát, hiszen például az ápolónők heti két. a röntgen- asszisztensek pedig heti egy napot hiányoznak munkahelyükről. míg tanulmányaikat be nem fejezik. — Az egészségügy speciális munkaterület, nyilván egészen mást jelent itt a műn- kaszervezés, a munka hatékonyságának növelése, mint másutt. — Az ipari üzemben cél lehet, hogy minél kevesebben vegyenek részt a termelésben, ugyanakkor a termelési érték ne csökkenjen, hanem nőjön. Mi nem irányozhatjuk elő, hogy minél kevesebb ápolónő teljesítsen szolgálatot a kórházi ágyak mellett. Éppen ellenkezőleg! Azt akarjuk elérni, hogy az ápolónőknek még több idejük maradjon a beteggel való foglalkozásra. Ahogy mondani szoktuk: tovább kell humanizálni a beteggondozást. — Segíthet ebben a gépesítés, a technika? — Nagyon sokat. A Semmelweis Kórház belgyógyászati osztályán például már nem csengővel, hanem telefonnal hívhatja ágyához az ápolónőt a beteg. Mindjárt meg is mondhatja, mi a kívánsága, s így felesleges jár- kálástól kímélheti meg az ápolónőt. Túl sok időt rabol al az, egészségügyi dolgozóktól az ágyneműk szétosztása, számontartása, rakosgatása. Be kell vezetnünk mindenütt a konténeres ágy. és fehérnemű-szállítást. Sokat tettünk azért is, hogy kisgépei;: segítsék a takarítást, a mosogatást. Mindezzel azt kívánjuk elérni, hogy csökkenjen az élőmunka aránya a kisegítő részlegekben, s a felszabaduló embereket a kórházi ágyak mellé irányíthassuk. A fáradt, túlhajszolt embertől aligha várhatjuk el, hogy frissen, kedvesen álljon a beteg ágya mellé, pedig a mosoly, a jó szó is gyógyít. BÉKÉS DEZSŐ A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata és a Művészeti és Propaganda Iroda közötti szocialista szerződés keretében négy hangversenyből álló sorozatot, valamint a közösségi lakótelepért rendezendő zenei matinékat mutatnak — részben már mutattak — be a főiskola hallgatói és tanárai, valamint meghívott művészek — társadalmi munkában. Holnap este 7 órakor kezdődik a Koncertpódium ’78 első előadása, melyen Bach Brandenburgi versenyek című művéből a hatodik, negyedik és második hangzik el. Közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Vonósegyüttese. Svikruha Márta fh. (hegedű), Vargha Viktória fh. (fuvola), Pócz Ildikó fh. (fuvola), Petz Pi (trombita). Tőzsér Dánie (fuvola) és Bákonyi Tárná (oboa). Hangversenymester Gál Károly és Gombás Fe • rent. Bacli-hanoverseny a M-traben
