Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-27 / 49. szám
A statisztika tanúsága szerint az egy keresőre jutó átlagkereset az elmúlt évben 7.5 sza/alekkal emelkedett. Az átlagon belül persze kinek-kinek a keresete énnél többel, illetve kevesebbel. A .,többel'’ kategóriába főként azok tartoznak, akik tavaly központi béremelésben részesültek. ,Az év második felében rendezték az oktatási, a közművelődési es az egészségügyi dolgozók bérét, a népgazdaság harum ágazatában — az iparban, a kiskereskedelemben ék a vendéglátásban — bevezették az egységes műszakpótlékot, jelentősen emelték a béreket a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A legtöbbeket a műszakpótlék emelése érintett. A több műszakos fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók közül 700 ezren részesültek béremelésben. A pótlékkal á két műszakban dolgozók havi törzsbére átlagosan 10, a háromműszakosoké 20, a folyamatos munkarendben dolgozóké pedig 30 százalékkal magasabb annál, mint amennyit a velük azonos munkakörülmények között dolgozó, azonos munkát végző, de állandóan nappali, egy műszakba járó munkatársaik keresnek. Kooperáció — kapacitás Az egyik keres, a másik kínál A címlapon hatalmas „K” betű, amelynek alsó szárán négy, ugyancsak „K” betűvel kezdődő szó olvasható: Kooperáció, kapacitás kereslete, kínálata. Az új, ám már Borsod néhány vállalatánál is ismert kiadványt az Interker-börzéről népszerű Országos Piackutató Intézet jelentette meg. Rugalmasan alkalmazkodni A szakemberek véleménye egyöntetű: az ipari kis- és középüzemek gazdaságos működtetése hosszabb távon attól függ. hogy saját termelésű áruki bocsátásuk mellett miként képesek együttműködni más termelő szervezetekkel, köztük a nagyüzemekkel. Ehhez, tartozik még, hogy mennyiben képesek rugalmasan alkalmazkodni a bel- és külkereskedelem. illetve egyes iparágak értékesítési-termelési igényeihez. Ám honnan szerezzen egy- egy kis-, vagy akár középüzem széles körű információt arról, hogy a többi vállalat közül melyik lenne hajlandó vele előnyös együttműködést megvalósítani, avagy' melyik más vállalatnál álcád számára szükséges felesleges kapacitás, melyik használná fel esetleg az ő felesleges, nélkülözhető kapacitását?! Ezt az információáramlást. a kancsoiatteremtést szolgálja az Országos Piackutató Intézet, úi, negyedévenként megjelenő „K”füzete, a Kooperáció-kapacitás. Betonidomot készítene A kiadványnak már az első szám megjelenése óta Borsod megyei felhasználói is vannak. A Borsod megyei Építőanyag-ipari Vállalat például szabad kapacitást kínál 600 tonna különböző betonidom gyártására, amelyeket 50 kilométeres körzetben ráadásul saját fuvarként szállítanak; a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tokozott elosztó berendezések gyártására ajánlkozik; a kazincbarcikai Észak-magyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Borsod—Nógrád—Heves megyék területére vállal fuvarozást bizonyos típusú gépjárművekkel; a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mezöcsá- ti egysége havi 3 ezer óra felesleges kárpitosmunka kapacitását (!) kínálja. A sátoraljaújhelyi székhelyű Borsod megyei Finommechanikai Vállalat különböző transzformátorok gyártására vállalkozik. A VASVILL hiánycikkeket gyá rtatna A vállalatok sok-sok hasznos információt szerezhetnek a kiadvány másik felének segítségével azokról a ter- melő-kereskedelmi egységekről is, amelyek kapacitást keresnek. íme egy borsodi példa erre is: a Kooperációkereslet hírül viszi az ország ipari vállalataihoz, hogy a miskolci VASVILL Kereskedelmi Vállalat kapacitást keres egy sor. többnyire hiánycikként elkönyvelt termék gyártására. Az első számok megjelenése óta a kiadvány máris továbbfejlesztette önmagát. Üjabban helyet ad oldalain az újítások, szabadalmazott eljárások értékesítés, kooperáció útján történő hasznosítására, alkalmazására is ösztönző híreknek is. A fentebb már említett Borsod megyei Finommechanikai Vállalat például ’ megvételre keres bizonyos transzformátorra vonatkozó újítást, szabadalmat. találmányt, gyártási eljárást (nyilván mert szükségük van rá, s mert így egyszerűbb, olcsóbb hozzájutni, mint bármi más módon) sőt. felajánlkozik a vállalat ezeknek a termékeknek kooperációban történő gyártására, közös fejlesztésére. A Kooperáció-kereslet még viszonylag új, friss kiadványa az Országos Piackutató Intézetnek. Ezért is hunyhatunk szemet afölött, hogy a fentebb említetteken kívül sok száz borsodi vállalat közül mások eddig nem tartottak igényt szolgáltatásaira. Legalábbis — remélhetőleg — egyelőre ... (nyikes) korlátozzák a 23-as járalo!» üzemidejét A Miskolci Közlekedési Vállalat közleménye Érte-ítjük az utazóközönséget, hogy a gazdaságtalan üzemeltetés, valamint a gépjárművezetői létszámhiány miatt, 1978. március 1-cn üzemkezdettől a munkáim pok reggeli és délutáni csúcsidőszakaira korlátozzuk a 23-as autóbuszjáratok üzemidejét. Délelőtt, továbbá az esti órákban, szabad szombatokon és ünnepnapokon egész nap nem indítunk 23-as járatot. Munkanapokon 4 óra és 8 Óra 06 perc, illetve 12.47— 47.32 óra közötti időszakokban a 23-as autóbuszok a menetrendben feltüntetett időpontokban közlekednek, j Üzemszüneti időszakban a ilarlintelcp—Tiszai pályaudvar között jelentkező uta- •ási igényeket a 21-es jára- okkal elégítjük ki (átszállás i Vörösmarty utcánál). Ezen a szakaszon érvényes a 21-es buszra a 23-asra szóló autóbuszbérlet. Miskolci Közlekedési Vállalat Utazóknak, üdülőknek, túrázóknak Belföldi programfüzet A Borsodi Nyomdában el. készült az IBUSZ megyei irodájának ez évi belföldi programfüzete. A reprezentatív kiadvány országjáró kirándulásokat, fürdőtúrákat, belföldi üdülési lehetőségeket. autós, hobbi- és vártúrákat, disznótoros vacsorával egybekötött kirándulásokat ismertet. Beszámol a programfüzet olyan népszerű rendezvényekről is, mint a szilvásvárad! lovasnapok, a Szegedi Szabadtéri Játékok, az aggteleki barlanghángver- senyek, vagy például a debreceni virágkarnevál. Azalsózsol UMVÁZ sikere Nagy az érdeklődés a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárában kikísérletezett új építési technológia iránt. A szakemberek körében országszerte nagy elismerést keltett, hogy az alsózsolcaiak tavaly az UNIVÁZ-szerkezet alkalmazásával. mindössze öt dolgozó közreműködésével, alig öt hét alatt építették fel a miskolci Szentpé- teri kapui kórház háromszintes, 55 szobás orvosi szállását. A kórház igazgatósága ezért is döntött úgy, hogy a további fejlesztéseknél is az alsózsolcaiak rendkívül gyors technológiáját veszi igénybe. A gyár egyébként először 1975-ben lépett a nyilvánosság elé (Szegeden, egy óvoda építésénél) az új technológiával. Azóta már megépült, mintegy 27 millió forintos költséggel, egy korszerű gyártósor, amelynek teljesítménye eléri az évi 360 ezer négyzetméter vakolat- mentes födémpanelt. Tavaly egyébként 1728 iskolai tanteremre való ilyen födémpanelt gyártottak. A ruházati és a villamosenergia-iparban tavaly négyszázalékos központi béremelést hajtottak végre. Több mint 260 ezren részesültek jelentős béremelésben a közoktatási, a felsőoktatási és a közművelődési intézmények dolgozói közül. A központi béremelés az egészségügyben is a dolgozók tömegeit érintette, körülbelül kétharmadukra, mintegy 40 ezer emberre terjedt ki. A központi béremelésekből tavaly összesen több mint 1,2 millió dolgozó részesült, az intézkedések pénzügyi hatása éves szinten megközelíti a 4,3 milliárd forintot. Ez az ösz- szeg a „közös kasszát”, a költségvetést terheli. A központi béremelések elsőrendű feladata, funkciója a bérezésben meglevő indokolatlan különbségek mérséklése, illetve megszüntetése, és a munkaerőnek a népgazdaság számára fontos területre való közvetett orientálása. Ezek a folyamatok természetesen csak viszonylag hosszabb távon érzékelhetők, mérhetők, azonban a béremelések óta eltelt, több mint fél esztendő tapasztalatai már mutatják a kedvező hatások első jeleit. Bérfeszültségek és kereseti aránytalanságok azonban nemcsak azokon a területeken voltak és vannak, amelyekre tavaly a központi bérintézkedések kiterjedtek. A népgazdaság teherbíró képessége azonban véges, az összes feszültséget egy időben, egyszerre nem tudja megszüntetni. A műszakpótlék rendezésekor a nem érintett ágazatokban (például a közlekedésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelem más szakágazataiban és a szolgáltatás egyéb területein) a dolgozók közül sokan — jogosan — kérdezték: rájuk mikor kerül sor? Ebben az esztendőben — mint ahogy azt az országgyűlés által elfogadott 1978-as tervtörvény is leszögezi — tovább folytatódik, illetve befejeződik az egységes műszakpótlék kiterjesztése a szolgáltatásban és a termelőágazatok eddig nem érintett területein. Ezenkívül emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére is. Ezekkel a tervezett bérintézkedésekkel tovább csökkennek a kereseti aránytalanságok, de ezért az elkövetkezendő évekre is marad éppen elég tennivaló. KARCAGI LÁSZLÓ Színe és Mester, vagy felügyelő? Hajdanán voltak a házmesterek. Takarítottak, elvégezték a kisebb javításokat, kezelték a kulcsokat, beengedték a későn jövőket stb. Ma vannak a házfelügyelők. Többségük nagyjából azt teszi, mint az elődök, ám van közöttük jo néhány, aki a névváltozást úgy fogja fel, hogy feladata csupán valamiféle felügyelet, ellenőrzés, és nem a munka, a mesteri fokon végzett munka. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak 460 házfelügyelői lakása van. És most tessék figyelni! Ezek közül 89- ben olyan emberek laknak, akik egyáltalán nem végeznek házfelügyelői munkát. Miért nem végeznek? Többségük kiöregedett, nyugdíjba vonult és — a jogászok nyelvén fogalmazva — jogcím nélküli, de jóhiszemű bérlője maradt a lakásnak. Helyettük azok takarítanak, akiket a MIK erre a munkára felfogad. A feladatát el nem látó házfelügyelőknek a negyede azonban rosszhiszemű bérlője a lakásnak. Nem tud. vagy nem akar dolgozni. És a MIK ezt tűri? Tűri. mert kénytelen tűrni. Felmondanak -ugyan a hanyagoknak, ám a lakásból nem tudják kitenni őket. Elvileg lenne rá lehetőség, hogy szükséglakásba költöztessék az elbocsátott házmestert, a valóságban azonban millió lehetőség kínálkozik a jogi csűrés-csavarásra, a lakásban való maradásra. Bátran feltételezhetjük; sokan csak azért vállalják el a házfelügyelői teendőket, hogy lakáshoz jussanak. Eszük ágában sem volt dolgozni! Kérdés, hogy miért nem előzte meg — gondosabb válogatással — a MIK az olcsó manővereket. Nos, a korábbi években az volt a gyakorlat — hallottam a vállalat illetékeseitől —, hogy a házfelügyelői lakást és állást szociális juttatásnak fogták fel. Például a válla- Slat dolgozója volt a férj, és a házmesteri állást — a komfortos lakással együtt — odaadták a feleségének. Nem mindenki hálálta meg a juttatást! Szeretném, ha senki sem értene félre! Jómagam egy olyan bérházban lakom, ahol feladatát becsülettel ellátó házfelügyelő működik, sok év óta. Társainak túlnyomó többségéről ugyanezt lehet elmondani. Szó sem lehet tehát általánosításról, amikor a hanyagokról, ügyeskedőkről beszélünk. De az is igaz. hogy nem minden bérházban uralkodik rend. tisztaság, és a lakó gyakran magára marad, ha tönkremegy valamilyen szerelvény. A mai épületekben ; sok gépnek, berendezésnek 'kell kifogástalanul működnie ahhoz, hogy élvezhessük a távfűtést, legyen víz, villany, szóljon a rádió, a tévé stb. Nem árt tehát, ha a házfelügyelő — túl azon, hogy szorgalmasan takarít — egy kicsit iparos is. Legalább annyira, hogy meg tudja mondani, hol a hiba, milyen javításra van szükség. A MIK-néi bevezették a gépi adatfeldolgozást és szakszerű lakbéreiszámolast várnak a házfelügyelőtől. „Írástudónak" is’ kell tehát lennie, értve ez alatt, hogy a 8. általános elvégzése a minimális követelmény. Mint már utaltam rá. a korábbi évek hibáinak következményeit nyögik sok bérházban a lakók manapság. Tavaly óta alaposan megfontolják a MIK vezetői, kit alkalmaznak házfelügyelőnek. Igaz, hogy szerény a fizetés (egy nagy ber- házban 2300—2600 forintot keres a házfelügyelő), de ne feledkezzünk meg a kényelmes lakásról, melyért lakbért sem kell fizetni' Ha így tetszik lobban, maradjon csak a felügyelő elnevezés. A fontos az, hogy minden házban mesterek dolgozzanak! (békés) Béremelések a közös kasszából Hf. Tél a Bükk-fennsíkon. De már vem sokáig . (Sólymos László felvétele)
