Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
jfc Munkában a zsűri, középen az elnök: Ida Szemjonovna Kondaurova. (herényi László felvételei) Szakközépiskolások versenyeztek Orosz nyelvből: jeles Tegnap délelőtt az Ifjúsági és Üttörőházban tizennyolc ünneplőbe öltözött fiú és leány járkált idegesen a második emeleti folyáson, és mormolt valamit; orosz nyelven ismételték a szabadon választott memoritert. Ez volt ugyanis az egyik feladat a szakközépiskolások orosz nyelvi megyei versenyén. A második fordulóban beszélni és társalogni kellett a zsűri egy tagjával két képről. Az egyiken az Auróra cirkáló, a másikon egy téli táj látszott A harmadik fel. adat tűnt a legkönnyebbnek: egy orosz nyelvű szöveget kellett elolvasni, és válaszolni a szöveggel összefüggő három kérdésre. A három forduló végére bizony megizzadtak a versenyzők — harmadikos-negyedikes tanülSk az iskolái verseny győztesei —, de nem volt könnyű dolga az öttagú zsűrinek sem. A zsűri elnöki tisztét Ida Szemjonovna Kondaurova, a Pedagógus Továbbképző Intézet munkatársa töltötte be. Munkájában segítette Lázár István, ugyancsak az intézet munkatársa, Titkos Sándorné, a KISZ várk A orosz nyelvi verseny második feladataként mesélni és társalogni kellett két képről. rosi bizottságának iskolai felelőse, valamint két megyei középiskolai orosz nyelvi szakfelügyelő: Ruskó László és Szegedi Pál. Az eredményhirdetést feszült figyelem előzte meg. A tét nagy volt; ki jut az or_ szagos versenyre, ki képviseli a megyét. A zsűri — alapos mérlegelés után — ezt a lehetőséget Vaskó Enikőnek adta meg, tehát a ver. senyt ő nyerte. Enikő negyedikes, a kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközép- iskola tanulója. (Tanára Oláh József.) Az országos versenyen való részvétel mellett háromszáz forintos vásárlási utalványt is kapott, amely a Centrum Áruházban váltható be. A másodiktól az ötödik helyezésig ugyancsak vásárlási utalvánnyal díjazták a versenyzőket. Valamennyi résztvevő oklevéllel térhetett haza, ami bizonyíték: orosz nyelvből jeles. A verseny után Szegedi Pál szakfelügyelővel beszélgettünk. Elmondta, hogy a tanulók beszédkészsége lényegesen jobb volt, mint az előző évi versenyen. Pontosabb, szabat06abb választ tudtak adni a feltett kérdésekre. A hangsúlyozáson azonban még javítani kell. Az országos versenyig még van idő... D. T. B. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Legveszélyesebb pont: a Győri kapu Miskolc közlekedésbiztonsági helyzete A Miskolci városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége a héten megvitatta városunk és a járás közlekedésbiztonsági helyzetét, ezen belül a közlekedési balesetek elmúlt évi alakulását. Sajnos, egy év alatt a me. gyeszékhelyen és a miskolci járásban 530-ról 548-ra emelkedett a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma. A balesetekből 401 Miskolcon történt. Gyalogosveszély ? Miskolcon hovatovább ott tartunk, hogy a közlekedési baleseteket illetően gyalogosveszélyről kell beszélnünk. Szinte elképzelhetetlen, ám így igaz, a 401 miskolci bal. esetből 110-et a gyalogosok okoztak! A balesetek előidézésének főbb okai között a gyalogosok második helyre szorították a gépjárművek elsőbbség meg nem adását (105 baleset), s harmadikra (71 baleset) a helytelen nül megválasztott sebessé, get... Csakúgy, mint az előző évben, 1977-ben is 52 esetben írhattuk az italozás számlájára a bekövetkezett balesetet. Ha meggondoljuk, hogy közben azonban a közlekedésben részt vevők száma nőtt. ez tulajdonképpen előrelépést jelent. Még visszatérve a gyalogosokra, érdekesnek tűnhet, hogy a balesetet szenvedett gyalogosok között több mint másfélszeresére nőtt a 15— 24 éves korosztályhoz tartó, zók aránya, de magas az öregek és gyerekek aránya is. E rovatban is többször foglalkoztunk már azzal, hogy a viszonylag biztonságosnak tűnő Győri kapuban aránytalanul sok közúti közlekedési baleset történik. Nos, az elmúlt évben a Győri kapu rekordot döntött 29 bal. esetével (!) Szinte képtelenség megérteni, hogy ezen az útszakaszon, ahol évek óta sok a baleset, s ahol figyelve nyugodtan lehetne közlekedni, mindenki siet, mindenki rohan ... Húsz-húsz baleset történt 1977-ben a Marx Károly utcán és a Szentpéteri kapuban (oda- vissza 2—2 sávos utakon!), s most hátrább került a sorban 16 balesettel a Bajcsy- Zsilinszky út. A belváros nemrég még talán legforgalmasabb útján, a Széchenyi úton 10 baleset történt. Ebben nyilván szerepet játszott a forgalmi rend megváltoztatása, ami csökkentette a gépjárművek számát. A járás útszakaszai, útjai közül továbbra is a 26-os, a 3-as és a 37-es út a legveszélyesebb 26, 24. illetve 14 balesettel. A balesetek megelőzése érdekében 1977-ben is számos rendőri intézkedés történt. A város és a járás területén majdnem 10 ezer esetben kellett intézkedniük közlekedési rendőreinknek a közlekedési szabályok ellen vétők miatt. Összesen 1717 szabálysértési feljelentés történt, ebből 1048 a gépjárművezetők, 669 a gyalogosok kárára. 8143 helyszíni bírságolás A fegyelmezett közlekedésre „ösztönzés” egyik hatásos és bevált módszere a hely. színi bírságolás. Miskolc és a járás területén 8143 járművezetőnek és gyalogosnak kellett a zsebébe nyúlnia, vagy csekken fizetnie azért, mert nem értette meg: fegyelmezetlenségével veszélyeztette saját és mások testi épségét, összesen 637 640 forint büntetést fizettek!... (Ebből majdnem 100 000 forintot a gyalogosok.) Fentebb már szóltunk az ittasan közlekedőkről. Ugyan „mindössze” 52 balesetet okoztak Miskolcon, ám ez nem azt jelenti, hogy csak ennyien voltak. Hiszen a közlekedési rendőrök az év folyamán 5038 darab szondát használtak fel, s 502 esetben a szonda alkoholt mutatott ki! A közúti közlekedés rendjét durván megsértők, illetve a szeszes ital hatása alatt vezetők nemcsak pénzbüntetést fizettek: a rendőrség 1977-ben 175 vezetői engedélyt is bevont. Ny. L Tegnap délután ülést tartott a megyei tanács mező- gazdasági, élelmiszer- és vízgazdálkodási bizottsága. Az ülésen megvitatták megyénk termelőszövetkezetei műszaki ellátottságának helyzetét, illetve azt a tájékoztató je. lentést, amely a főbb mező- gazdasági termékek 1977. évi felvásárlásának eredményeiről adott számot. Nagyvárosi „(áh fásítás”és egyebek Első miskolci albérletem — 22 éve annak — egyik ablaka a belvárosra, a másik a hátsó falura nyílott, igazi falura. Erről egyik reggeli levegőzésemkor győződtem meg. Míg a Kun József utcán (ma Szabó Lajos) belvárosi csúcs- forgalom zajlott, a hátsó ablakomon túl a falu élte a maga csendes hétköznapját. Alig akartam hinni a fülemnek: csordás kürtje zengett. Felkapaszkodva egy farakásra, a pásztort is láttam a Major utca táján, s az eléje kieresztett teheneket. Tudom, hová lett a csorda — megettük, felszippantotta a fejlődésnek lódult város, házak nőtték be a csordacsapást, talán az egykori legelőt is. A falu a szemem láttára hátrált, egyre hátrált, és egy szép napon nem volt sehol — a Major, Mátyás király, Attila utcák is tűnőben vannak, új utcaneveket kell kitalálni az égre szökkenő toronyházakhoz. Az új a régire épül, s maholnap az óvárosnak a nyomát se leljük. Nem tudom, filmre veszik-e a tovatűnöt, amit már nem unokáink, mi sem fogunk látni, csak lelki szemeinkkel, az emlékezet filmszalagján, egyre halványodón. Nemcsak nálunk, a világ minden táján felpanaszolják, hogy az új városrészek felépítéséhez van erő. technika és technológia, de ahhoz szinte semmi készség, hogy meörökítsék, leírják a szanált területek korábbi történetét. Kormányrendelet szorgalmazza a falusi dűlőnevek gyűjtését, az azokhoz fűződő mendemondák följegyzését, mielőtt a nagyüzemi táblásítás végképp elfeledtetné, számokkal jelölve a táblákat. Es a Kilián-dél, -észak, meg Avas-dél? A nagyvárosi „táblásítás” szükségszerű velejárója a fejlődésnek, de hagyománymentő tevékenységgel kellene megelőzni a földgyaluk munkáját. Hátsó ablakom alatt csurgott-csordo- gált a Pece. Túl rajta „kézi üzemelésű” bolgárkertészet volt. A csöpp viskót, a hozzá ragasztott istállóval, már csak az emlékezet őrzi, meg egy nagyon különös történet. Álmatagon forkasszemez- tem a meggyűlt éjszakával. Egyszeresük mit láttam! Az istálló ajtaja világosodni kezdett. A szomszédok is hamarább észlelték a tüzet, mint a ház fáradt lakói. A fellármázott gazda elsőként a fehér kancát engedte szabadon, kisvártatva csikója is belevágtatott az éjszakába. A tüzet csakhamar eloltották. A történet izgalmas része ezután következett. Másnap este a gazda és felnőtt fia a lóval huzakodott, erőnek erejével be akarták vonszolni az ólba, de a kanca megvetette a lábát a küszöbnél, előre egy tapodtat se, csak hátra. Rémült, tiltakozó nyihogá- sát-hörgését ma is hallom, s a ló ösztönös gondolkozását is kitaláltam: nemcsak a füstszagtól irtózott, az is megfordulhatott a fejében, hogy „ami egyszer megesett, máskor is előfordulhat ..Végül a gazda felhagyott a hiábavaló erőlködéssel, és a diófához kötötte a lovat. Egész nyáron ott éjszakázott, vágta az eső, fázott-reszketett, de a baljóslatú istállóba nem tette a lábát. Az első deres éjszakák után eltűnt a ló, csikóstul — egy Trabant- combi gurult be az udvarra. A gazdáék kibontották az istálló falát, kitágították, és a Trabant nem tiltakozott, szépen besétált az istállógarázsba. A gépnek nincs emlékezete, szaglása se. Kanyarodjunk vissza a Pecéhez, mely nyáron ki szokott száradni, kiadósabb záporok, hóolvadás idején azonban valósággal bömbölt két-három lépésre ágyamtól, aludni se hagyott. Csak semmi lekicsinylés! Tudjuk, mit művelt ez a semmi patakocska ezelőtt kerek száz esztendővel, egy augusztusi éjszakán. A Sajó és a Szinva, együttes áradásuk miatt, nem tudták elvezetni a Pece vizét, mely ráomlott az alvó városra. A természeti csapás kétszázhetvenhét ember életébe került, 2182 épület összedőlt, a kárt — mai pénzben — 300 millió forintra becsülték. Bizonyára akad még olyan idős ember Miskolcon, aki eleven történelemként őrzi a rettenetes éjszaka emlékét, esetleg nagyszüleit ragadta el az áradat. Az ilyen ember másképp tekint az árvízi emlékműre a Szent Annánál, mint aki csak műalkotásként veszi szemügyre. Én meg szoktam állni a megyei tanácsház falán levő táblánál. Ez látható rajta: vízállás 1878. Vili. 31-én. Magamhoz mérem. Mivel középtermetű vagyok, számig ért volna a víz... A Pece már is eltűnt a miskolciak szeme elől, a föld alá bújtatták. Merem remélni, a föld alatti csatorna tervezői alaposan tanulmányozták a nagy miskolci árvíz történetét, és hallották a szállóigét is: ami egyszer megesett, máskor is előfordulhat... A patakocska vízgyűjtője a régi, ugyanaz az ég borul föléje, mint 100 évvel ezelőtt... A helytörténetírás egy település eleven emlékezete jóra-rosszra. Hol fekszenek a nagy miskolci árvíz áldozatai? Van még idő kiderítéséhez, s talán egy koszorúra is futja az utódok kegyeletéből, egy árva koszorúra? GULYÁS MIHÁLY Uj utat építenek Sátoralj aúj helyen Éppen száz esztendeje, hogy Sátoraljaújhely főutcáját az akkor valóban korszerű makadám burkolattal ellátták. Azóta sokszor tol. dozták-foltozták, de bizony az idő alaposan kikezdte, s mindenképpen „megérett” a teljes felújításra. Végre a napokban erre is sor került. A városi tanács a KPM Közúti Igazgatóságával közös költséggel megkezdte a városi átkelési szakasz újjáépítését, amely a 37-es mű- út folytatása a városon keresztül a Hegyközbe: Pálhá. za. Hollóháza felé. Ezzel egyidejűleg elvégzik a régi közművezetékek: az ivóvíz-, szennyvíz- és a csapadékcsatornák korszerűsítését is, illetve, ahol ilyenek még nincsenek, a megépítését, nemkülönben a járdák felújítását és a közvilágítás korszerűsítését. A város régi-régi gondját, a főutcán végigzörgő hegy. közi kisvasúinak a kitelepítését egyelőre az útépítés során nem tudják megoldani. De a pályáját ennek is felújítják, lejjebb süllyesztik, s erre az időre ideiglenesen áthelyezik a másik oldalra. A nagyarányú építési munkálatok, amelyek több mint százmillió forintba kerülnek, a tervek szerint két évig tartanak. A gépjármű-forgalmat az útépítés alatt két terelö- úton bonyolítják le: az egyiket a város nyugati részén, az Esze Tamás utcában, a másikat keleti irányban, a dohánygyár mellett, a Rony. va közelében Torzsásig jelölték ki és építették meg. Hegyi József BÉLYEGGYŰJTÉS Március 10-én Jelenik meg a Sci-fi-sorozat. Példányszáma fo- gazottan 462 000, nem fogazottan 8300. Az ez évi ifjúsági bélyeget április 1-én, a hatvani országos ifjúsági bélyegkiállítás megnyitásának napján adja ki a posta. A bélyeg a hatvanéves magyar kommunista ifjúsági mozgalmat köszönti. Tervezője Szabados Margit. Február 22. és 28. között alkalmi bélyegzőt is használ a posta annak emlékére, hogy 30 éves az Állami Bábszínház. Mindkét színházban, a Jókai tér 10., és a Népköztársaság útja 69. alatt is működik alkalmi hivatal, mégpedig az előadások megkezdésének idején. A csehszlovák dolgozó népnek 1948-ban a reakció felett aratott győzelme, valamint a Nemzeti Front 30. évfordulójának a hazai posta 1—1 csk névértékű bélyeget szentel. Az egyiken 1948. Győzelmes Február, a másikon a Nemzeti Front jubileumára utaló felirat szerepel. A feketehimlő elleni védekezést propagálja az Egyesült Nemzetek Szervezetének az a két bélyege, amelyet március 31-én adnak ki. A genfi kiadás két bélyegének rajza azonos. Névértéke 0,80 és 1,10 frank, mindkét érték példányszáma 1,7 millió. A New York-i posta más rajzzal ugyancsak két bélyeget ad ki, névértékűk 13 és 31 cent. Az elsőnek 2 millió, a másodiknak 1,7 millió a példányszáma. V. Gy. II Mi tárgyallak
