Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-20 / 43. szám

a miskolciaké a szó Ez csak a Patyolatnak jó Mivel tartozom...? Dühítő és kínos helyzetek ... A legutolsó divat szerint öltözött hölgy kopogtat szerkesz­tőségi szobám ajtaján. Pillanatokon belül kiderül: egyéni sérelem érte, segítséget kér a sajtótól. Másfél órán keresztül részletezi panaszát. Aztán — mivel ígéretet kap, hogy utána­nézünk ügyes-bajos dolgának —' csillogó szemmel pattan fel, hajol bizalmasközei, s halkra fogott hangon „biztat”: — Ha elintézi, higgye el, meghálálom... Nagyon-nagyon meghá­lálom ... Tudja, én is félretettem erre egy kis „célprémiu­mot”.., És csodálkozik, amikor „kitessékelem”! Heteken keresztül foglalkoztat egy elvált ember panasza. Volt felesége kijátszotta, a törvénytelenséget roppant nehéz helyrehozni. Csak tanácsokat tudunk adni számára, hiszen semJ hatóság, sem ügyintézők nem vagyunk. Jogsérelme a bíróságra tartozik. Nem érti. Ajándékkal próbálkozik — magakészítette húsklopfolót tesz az íróasztalra. Végül ő pi­rul jobban, amikor elkullog vele. Garanciális javítással kapcsolatos panasz. Néhány telefon, s pár nap múlva ismét jelentkezik a fiatalasszony. Hálálko­dik, ügyében soron kívül intézkedtek az illetékesek. Aztán megkérdezi: — Tessék mondani, mivel tartozom...? Van aki demizsonnal jön, s volt olyan, aki kötegnyi öt­százast lobogtatott. Egyik naiv — úgy véli, illendő „meghá­lálni”, hogy foglalkozunk panaszával —, a másik ravasz, a pénz mindenhatóságában bízva veszi elő a „csalétket”. Közös bennük, hogy nem tudják elképzelni: ha igazuk van, ezek nélkül a megalázó, s éppen ezért dühítő „felajánlások” nélkül is orvoslást nyer panaszuk. Ha nincs igazuk, tízez­rekért sincs! Egyiküktől megkérdeztem: ugyan miért jutott eszébe így próbálkozni? Honnan vette a „példát”? Kit vagy mit utánoz? S főként: miért? Bocsánatkérőn magyarázta el: — Tetszik tudni, az ember oly sok mindent hall a hivatalokról..., hogy jobban forog a kerék, ha valamit valamiért... Kérdeztem: ő kap-e valamit a munkabérén felül, amikor a munkaidejé­ben a kötelességét teljesíti? Na nem! A gyárban nincs sem hálapénz, sem borravaló. Akkor miért hiszi, hogy a „hiva. talban” dukál?! — Van aki esküszik rá: pénzzel, egy kis ajándékkal mindent el lehet intézni... Lám, tanúsítja egy- egy bűnper is... Szerintem mást tanúsít a korrupciós bűnper. Nevezetesen azt, hogy csak ideig-óráig ülhet íróasztala mellett a hivatali beosztásával visszaélő. De azt is, hogy nemcsak az a bűnös aki kér vagy elfogadja a „hálapénzt”, hanem az is, aki fel­ajánlja, adja. A vádlottak padján egymás mellett ülnek. Cin­kosok... R-E­A miskolci temetők rendje Még a múlt év végén ol­vastam a DH-ban, hogy he­lyi szabályrendeletet fogadott el a városi tanács a miskol­ci temetők rendjéről. Mint írták, az érdeklődők ezt a rendeletet az I. kerületi ta­nácshivatalban megismerhe­tik. Ügy vélem, sokan szeret­nénk ismerni, de az „ismer­kedésnek” ez a\módja a több­ség számára körülményes, időrabló volna. Kérem — gondolom mindannyiunk ne­vében tehetem —, közöljék a DH-ban a szabályrendelet szövegét, az átlag-újságol­vasó részére közérthető for­mában. Tátrai Béla Miskolc, Széchenyi út 88. sz. A kérésnek csak részben te­hetünk eleget. A rendelet szö­vege ugyanis 23 nyomtatott ol­dalon jelent meg a városi ta­nács 1977. novemberi közlemé­nyében. A legfontosabb tudni­valókat megpróbáljuk röviden összefoglalni. A városi köztemető fenntartója a városi tanács építési és köz­lekedési osztálya, kezelője a me­gyei temetkezési vállalat. A vasgyári temető az LKM kezelé­sében van, a felekezeti temetők fenntartásáról, őrzéséről, gondo­zásáról, fásításáról az illetékes felekezeti szervek gondoskodnak. A temetések időpontját — le­hetőség szerint — figyelembe véve a hozzátartozók kívánsá­gait —, a temetkezési vállalat állapítja meg. A ravatalozóhe­lyiséget legalább fél órával a te­metés előtt ki kell nyitni, a gyászolók rendelkezésére bocsá­tani. Nem hozzátartozó 6 éven aluli gyermek a ravatalozóban nem tartózkodhat. Az egyes sírhely használati Ideje 25 év. A használati jogot csak újra váltással lehet biztosí­tani. A kettős sírhely használati ideje az utolsó betemetés napjá­tól számított 25 év. Ha azonban 25 év alatt nem történik máso­dik betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltás- sal lehet biztosítani. Kettős sír­helyen sírboltot leépíteni nem szabad. A sírboltok használati Ideje 60 év, amely kérelemre meghosszabbítható. Az urnafül­ke és urnasírhely használati ideje 10 év, díjfizetés mellett, újabb 10 vagy 20 évre meg­hosszabbítható. A díszsírhelyek, dfszurnafülkék, közéleti }vigé„ek sírhelvei őrök jellegű­ek, e sírhelyeket a temető fenn­Mielőtt elkészül a menetrend... Olvastam a Déli Hírlap- >an, hogy a Miskolci Köz- ekedési Vállalat végleges Tienetrendet ad ki. Ezúton izeretnénk kérni — mielőtt »lkészül! —, hogy gondol­ának azokra is, akik vasár- :s ünnepnapokon is rend- izeresen dolgoznak. Például: í 11-es autóbusz végállomá­snál lakóknak ne kelljen a állásáig meg kell őrizni. Gon­dozásukról a városi tanács szak­igazgatási szerve Intézkedik. Sírhelyet előre megváltani nem lehet, ugyanez vonatkozik az urnafülkére Is. A rendelet külön szól arról Is, hogy az urnafülke márvány- vagy gránitlapjára csak kisméretű koszorú vagy virágcsokor helyezhető el úgy, hogy a szomszédos fülkefalat részben se takarja. Síremlék felállítását, átépítését, felújítását, lebontását bemuta­tott vázrajz alapján a temető fenntartója, kezelője engedélye­zi. A temető komolyságát vagy kegyeletét sértő felirat nem ké­szíthető. Síremlékek, sirkeretek, fedlapok csak előre gyártott ele­mekből készíthetők. A temető területén csak a befejező mun­kák végezhetők. Az új városi köztemetőben a sirhant magassága 30 cm lehet, s rá csak olyan növények ttl- tethetők, amelyek nem gátolják a sír körüli utakon a közleke­dést, Ebben a temetőnkben fá­kat és nagyobbfajta cserjéket magánszemélyek nem ültethet­nek. Más temetőkben a sirhant magassága 50 cm lehet. Fákat és nagyobb cserjéket csak a ke­zelő engedélyével lehet ültetni, ám a nem kezelt, 2 méternél na­gyobb növények kivágását a te­mető kezelője elrendelheti, il­letve eltávolíthatja, s a költsége­ket a gondozásra kötelezettel megtéríttetheti. Az új városi te­metőben a sírokat kerítéssel körülhatárolni, oda ülőpadokat elhelyezni magánszemélyeknek nem szabad. A temetők fenn­tartói által szolgáltatott öntöző­víz Igénybevételéért dijat kell fizetni. A temetők lezárásával kap­csolatban a rendelet kimondja: a korlátozottan működő — ke­gyeleti parkként továbbra is lé­tező —, temetőkben a lejárt str- helveket a tulajdonos vagy jog­utódja köteles megváltani. Ha ezt nem teszi, a tanács szak- igazgatási szerve — a temető fenntartójának kérelmére —, el­rendelheti a síremlék eltávolítá­sát. A kegyeletsértő magatartás a temetőben tilos, megszegői ellen szabálysértési eljárás indítható. Területén gépkocsival, motor- kerékpárral közlekedni tilos. A talajt és a gyepet engedely nél­kül felásni és bárhová elmozdí­tani tilos. Kutyát vagy egyéb állatot bevinni tilos. A temető­ben 14 éven aluli gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat. A sírok, síremlékek, a park és a növényzet rognálása, beszennye­zése ugyancsak tilos. Ha azon­ban előfordul, erekért a temető kezelője felelősséggel nem tar­tozik. A rongáló azonban igen. 1090 forintig terjedő pénzbírság­gá! sújtható. Tapintatos ellenőr Gyakran hangoztat­juk, hogy rohanó vi­lágunkban embertársa_ inkkal szemben idege­sek és türelmetlenek vagyunk. Az alábbi eset nem ezt igazolja Diósgyőrben egy idős néni szállt fel a villa­mosra. Mindkét kezé­ben terjedelmes, nehéz csomag. Jószerével még el sem helyezkedett, amikor jegyellenőr állt meg mellette, s kérte a jegyét vagy a bérletét. A néni keresgélni kez­dett: közben mind ide­gesebb lett. Az ellenőr- nő türelmesen várt. Hosszú idő telt el, mig a bérlet végre előke­rült. Az ellenőrnő meg_ köszönte, s mosolyog­va lépett tovább. Türelméért, nagyon udvarias magatartásá­ért — úgy érzem — köszönet illeti őt. Meg­kímélte az amúgy is izgatott idős nénit a megszégyenítéstől, a villamosról történd „látványos” letesséke- léstöl. Tapintata és nyugalma sokaknak szolgálhat példaként. (De vajón miért eny. nyire feltűnő az, hogy valaki a kötelességét emberségesen teljesíti? A szerk.) Szentpáli Zsuzsa Miskolc, Szabadság tér 4. ♦ Miskolc útjainak minősége — mint ez sajnos közismert — nem üti meg az átlagot. A sok hibás út közül is kiemelkedik a Bajcsy-Zsilinszky út—Ady Endre utca saroknál levő gyalogátkelőhely. Száraz időben legfeljebb „csak" bokaficam fenyegeti az áthaladni szán­dékozókat. Esőben, olvadáskor a kissé figyelmetlen gépjárművezetők, nem ismerve a göd­rök mélységét, belegázolnak és a szétfröccsenő sáros víz jóvátehetetlen foltokat ejt az itt- tartózkodók ruháján. (Lehet, hogy titkos szerződés jött létre az utak karbantartására ille­tékes szerv és a Patyolat között?) (Szabados György felvétele) Kié? Egy sportszatyrot találtak feb­ruár 13-án reggel a nyomtat­ványbolttal szemben (Miskolc, Hl., Szlnyel Merse Pál u. 11.), az árkád alatt a bolt dolgozói. Tulajdonosa — kellő igazolás meUett — a nyomtatványbolt­ban átveheti. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Szerkeszti: Radványi Sva Levélcím: DéU Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonszám: 18-221 Drukkol a gyár A Borsodi Ércelőkészítő Műben is nagy szerepe van a szocialista munkaverseny­nek a feladatok teljesítésé­ben. A versenyben a 82 szo­cialista brigád elsődleges célja kétségtelenül a gazda­sági eredmények fokozása, de nincs alárendelt szerepe a tanulásnak, a jó közösségi szellem kialakításának sem. Az idei vállalások is azt mu­tatják, hogy a több mint 1400 dolgozót számláló gyári kollektíva összehangolt mun­kával törekszik a több mint 3 és fél millió tonna ércdara- bosítvány legyártására. Több üzemegységben kísérlik meg elérni a Kiváló Üzem cím elnyeréséhez szükséges szin­tet Elsőként a technológiai melegüzem és a villamos üzem kollektívája pályázta meg a kitüntető címet Mun­kájuk értékelésére március­ban kerül sor. A gyárban valamennyien drukkolnak nekik. Kiss Károly Miskolc Tüntessék fel a nevét Nap mint nap elmegyek az új Bartók Béla Művelődési Ház előtt, s ha időm engedi, be is térek, gyönyörködöm modern helyiségeiben. Véle­ményem szerint. azonban még kevesen látogatják; jobb propagandával, színvonala­sabb műsorokkal lehetne a közönséget megnyerni. De amiért elsősorban tol­lat ragadtam: homlokzatára, vagy a tetejére ki kellene írni — neonvilágítással — az intézmény nevét. Hiszen városunkban sok idegen is megfordul, aki nem tudja, nem tudhatja, mi ez a na­gyon szép épület. Bizonyára ez is vonzó hatással lenne... Hilóczki Tibor Miskolc, Győri kapu 108. sz. A (pontos nevén) Vasas Művelődési Központban meg­tudtuk, hogy városunk egyik képzőművésze megkapta a megrendelést a felirat elké­szítésére, amely remélhető­leg rövidesen fel is kerül a homlokzatra. Igazuk lehetett régen a szatócsoknak Eltűnt egy pesti utca? A minap betértem a COOP- TURIST Hunyadi utcai ki- rendeltségébe, amely büszkén hirdeti cégtábláján — magya­rul és németül —, • hogy: Utazási Iroda Edzett kilincselő lévén, azon már nem is csodálkoz­tam, hogy a bent ülő két hölgy közül, egyik sem fo­gadta a köszönésemet. Tisz­telettudóan, néma csöndben várakoztam — bár egyedül voltam „tisztelt ügyfél” —, s nem hiába! Egyikük, nem is túl sokára, észrevett. — Tessék — szólított meg. — Kérnék szépen három jegyet... — mondtam volna, ám félbeszakított. — Nem foglalkozunk egyéni utazásokkal! — S úgy nézett rám, mintha legalább­is egy kiló banánt kértem volna. Leforrázva somfordál- tam kifelé, miközben azon morfondíroztam: Igazuk lehe­tett a régi szatócsoknak, akik kiírták az üzletajtóra, hogy mi kapható odabent. Nem ár­tana felújítani ezt a régi, de hasznos „üzleti fogást”. Ezt látszik alátámasztani egy másik tapasztalatom, amelyet viszont a DOMUS- ban szereztem. Két széket vásároltam. Annak rendje- módja szerint kifizettem, majd távozni akartam azon az ajtón, amelyiken bemen­tem. Ekkor egy férfi, udva­riasan, de ellentmondást nem tűrő hangon, a hátsó kijárat felé irányított Mit tudtam tenni? Távoztam a hátsó ki­járaton. S újra morfondíroztam. Miért nem lehet kitenni itt is egy táblát a bejáratnál, ilyesfajta szöveggel: „Kérjük kedves vevőinket hogy ha vásároltak, a hátsó ajtón szí­veskedjenek távozni!” Higy- gyék el: egészen más volna az akusztikája . Alföldi Győző Miskolc, Sallai Imre u. 9. sz. A nyugdíjasok kérik Szent Anna temetőn keresz­tülgyalogolni azért, mert a 12.40-es járat még korai, a 13.20-as pedig már késő munkába induláshoz. Pontosítva a kérést: ma­radjon meg a 13 órás járat ünnepnapokon is a Bábo- nyibércről utazóknak. Hegedűs Józsefné Miskolc, Nimród u. 3. sz. Február 12-én, vasárnap dél­ben örömmel siettem a 2. szá­mú postára, hogy kisunokám első névnapjára táviratot küld­jék. Pontosan kiírtam az irányí­tószámot, utcanevet. A táviratot felvevő még külön kérte a ke­rület (Budapestre szólt a táv­irat) számát. Csodálkoztam r»i ta — hiszen az Iránvítószár' alapján tudniuk kell hogy me­lyik kerületről van szó — de megmondtam. Aztán ismét csodálkoztam amikor a Pestről érkező levelek ben nem esett szó a táviratról A legnagyobb meglepetés azon­ban akkor ért, amikor 16-án délután a kézbesítő a következő szövegű táviratot hozta: „La- vicza Linda, 22/ker., Ungvári u. 5. című távirata kézbesíthetetlen. Ilyen utca nincs.** Hát ez meg hogy lehet? Csak úgy, egyik napról a másikba el­tűnik egy utca? Levelek, cso­magok két év óta jönnek-men- nek erre a címre. Csak épp a táviratot nem tudják kikézbesí- teni? Sajnos, ez nem az első eset. Imre napon a vöm nem kapta meg a táviratot. Igaz, annak a díját visszatérítették. De a bosz- szúság megmaradt. Indítványozom: ilyen esetben ne csak a pénzt térítsék vissza, hanem a Posta a saját költsé­gén továbbítsa a táviratot a címzettnek. Ha késve is. Hiszen a hibát ők követik el. H. Gyuláné ny. tanár, Miskolc Több nyugdíjas kérelmét tolmácsolom: a nagy vásáro­kat — a télit és a nyárit — úgy rendezzék meg, hogy ab_ ba a nyugdíjfizetés időpont­ja is beleessen. Különösen a kisnyugdíjasoknak sérelmes, hogy nem a nyugdíjfizetés, hanem a havi bérek fizetésé­nek időpontját közelítik a vásárok. Szerintem nagyon humánus lenne kérelmünk teljesítése, Murányi Tibor Bánréve * Grundik Gyulától, a Cent­rum Áruház igazgatójától kérdeztük meg: van-e erre lehetőség? A válasz: nem minden évben esik egyugyan­azon napra a vásár. Már évek óta köztudott, hogy a téli általában február első hétfőjén, míg a nyári augusz­tus első hétfőjén kezdődik. Ez már bevált „módszer” a vásárlók ezzel már jó előre tudnak számolni. Az időpon­tot országosan, egységesen határozzák meg. Nem lehet mindenkinek a kedvére ten­ni. s az eltérő bérfizetést vagy nyugdíjkézbesítési na­pokhoz igazítani a vásár ide­jét. Egyébként népgazdasági érdekeket is figyelembe kell venni a szezonális cikkeknél

Next

/
Thumbnails
Contents