Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

Szemet nyugtató zöld Városszépítők tervei Az igazgató három kívánsága Cement,télen Hiába nőnek gombamódra a házak, a legszebb lakótelep is elveszti varázsát, ha nincs körülötte szemet nyugtató zöld, nincsenek szemet gyö- nyörködtedő virágágyak. A Miskolci Kertészeti Vállalat kollektívájának feladata, hogy mindezeket az épületek köré varázsolja. Az idén szép tervekkel in­dulnak, a város sok-sok pont­ján csinosítják környezetün­ket. Amint az időjárás enge­di, folyamatosan valósítják meg a parktervezők elképze­léseit. Folytatják az avasi ifjúsági park építését. Kicsinosítják a íelsőmajláthi lakótelep kör­nyékét is. (Az itt lakók már nagyon várják a tereprende­zést, hiszen eddig a gyerekek a Szinva-partot használták játszótérként.) Lillafüreden a függőkerteket varázsolják új­já, és több helyen parkfelújí­tási munkát végeznek. Az új avasi óvoda udvarán építik meg a kicsinyek ját­szóparkját, s az új ABC és kisvendéglő környékéről el­tüntetik az építkezés nyomait. Dolgoznak a tervezők az Egészségügyi Szakiskola kert­rendezésén is. Idegenforgalmi centrumunkban, Tapolcán mindig vonzza a kiránduló­kat, a nyaralókat a csodála­tos park. A rekonstrukciót itt is folytatják az idén. Méjf csah az egyharmada üzemel Szakemberekre lesz szüksége az új bútarraktárnak Nemrégiben hírt adtunk ar­ról. hogy a Bútorértékesitö Vállalat Észak-magyarországi Kirendeltségén átadták az új, hatezer négyzetméteres rak­tár egy részét. Azóta meg­tudtuk, hogy a raktárát mi­lyen elv szerint használják, hogy mind a vállalatnak, mind a megrendelőknek, mind a beérkezett bútoroknak ked­vező legyen. tak, ahol a targonca köny- nyedén közlekedhet. Így például beszélhetünk kárpitraktárról, Korpusz el­nevezésűről ... A megrendelők igényét pe­dig úgy próbálják kielégíteni, hogy amikor holt idő- adó­dik — tehát bútorbeérkezés éppen nincs —, a kijáratok­hoz közel eső részen előké­szítik a kívántakat. A vállalatnak akkor ked­vező, ha egyfajta bútorokat egy helyen tárolnak, például ugyanott találhatók a külön­böző konyhabútorok, egy más helyen a szekrénysorok, és így tovább. A megrendelőknek akkor kedvező az elhelyezés, ha miután a telepre beálltak, minél hamarabb rakodni tud­nak. A bútoroknak — és végső soron a vevőnek, a fogyasz­tónak akkor a legelőnyösebb, ha a garnitúrák, de akár egyes darabok is, minél ke­vésbé rongálódnak a rako­dás és a szállítás során. E hármas igényt igyekezett a vállalat megoldani úgy, hogy mindenekelőtt szakraktára- kát épített ki. Egy-egy terü­letre csak meghatározott bú­tor szállítható. A rongálás el­kerülésére tágas utakat hagy­Persze ezek az igények és a munka megszervezése szak­munkásgárdát igényelne. Többek között olyan bútor­ipari szakmunkásokat, akik otthonosan mozognak a kü­lönféle típusok között, olyan közgazdászokat, akik az átfu­tási időt és az elhelyezést op­timálisra tudják rövidíteni, olyan targoncavezetőket, akik a folyosón is biztonságosan közlekednek, olyan adminiszt­rátorokat, akik a raktár jel­legének megfelelő keverő- tranzit igényeknek eleget tudnak tenni. Egyelőre mindezek hiá­nyoznak. Egyelőre a 6000 négyzetméter alapterületű raktárnak ma még mindösz- sze egyharmada üzemel. De mi lesz, ha az egészet átadják, feltehetően január végén? D. T. B. # A Korpusz elnevezésű raktár. Képünkön a Slupia-szek- rénysor berakodása látható, targoncával. (Sólymos jelű.) A belvárosi lakótelepen, ahol a területet már birto­kukba vehetik a kertészek, füvesítenek, fásítanak, s meg­szépítik a húsztantermes ál­talános iskola udvarát. A tér. vekben szerepel még az ösz- szekötó városrész iskolája, óvodája és bölcsődéje udva­rának parkosítása, a Mátyás király utcai ABC és a Győri kapuban most épülő három bérház környékének csinosí­tása is. Amint Tarnóczki András főmérnöktől megtudtuk, eb­ben az évben 40 millió fo­rintba kerül Miskolcon a parképítés. A harmadik turnus Vélemények a Palotáról Tegnap érkeztek meg az újjáalakított lillafüredi Palo­taszállóba a harmadik turnus vendégei. Mint a szálló igazgatójától megtudtuk, az első két idő­szak beutaltjai jól érezték magukat. Különösen az ét­kezéssel, az ennivalóval, a szobákkal és a gyönyörű kör. nyezettel voltak megeléged­ve. Amit várni lehetett, a javasolt program tetszési in­dexe alacsonyabb volt, hi­szen mindenki számára egy­formán jót összeállítani alig­ha lehet: mást akar a fel­nőtt, idős, fiatal, a férfi, a nő... Egyben azonban meg­egyeztek : a Mátyás-terem impozáns, és az egyéni kí­vánságokat is ki tudták elé­gíteni. Az új vendégeket tegnap is úgy fogadták, mintha az el­sők lennének: kedvesen, ud­variasan, kívánságaikat lesve. Kocsi, kocsi hátán. A sor szinte a végtelenbe nyúlik. Ha valaki első akart lenni, már kora hajnalban el kel­lett hogy foglalja vezető po­zícióját. A kép mindennapi VOLT a Hejőcsabai Cement­gyár előtt. Mert most... A gyár egyik munkása mondotta: — Ilyenkor télen nem kell a cement, bezzeg nyáron ... A szél telehordja szemün­ket, szánkat, ruhánkat a fi­nom porszemcsével. Meg is jegyezzük: ha most eső len­ne, betonfejjel távoznánk. Majd’ bokáig érő klinker- porban gázolunk, fejünk fe­lett a kellemes meleget árasztó, forgó alagútkemen- ce. Nem kell a cement, ami­ért nyáron szinte egymást tiporják az emberek? A gyár igazgatója. Szabó István: — De. Évről évre több. Igaz, télen kevesebb a meg­rendelő. a fagy miatt nem lehet betonozni, de regge­lente, amikor dolgozni jö­vök, azért akad itt jócskán kocsi... Hogy mennyit szállítanak el 1978-ban ezek a kocsik és a vasúti vagonok? Kétszáz­ezer tonnával többet, mint tavaly: egymillió-háromszáz­ötvenezer tonnát. Érzékelte­tésül. hogy milyen hatalmas mennyiség is ez: 1958-ban, tehát épp húsz évvel ezelőtt, Magyarország összes gyára nem állított elő ennyit. — A gyár idén 95 száza­lékos kapacitással dolgozik, jövőre kell elérnünk a 100 százalékot... — Pár nappal ezelőtt hangzott el egy nyilatkozat, amely szerint 1978-ban nem lesz hiánycikk a cement. — Nálunk most sem volt — mondja az igazgató. — Húszezer tonnával termel­tünk többet, mint a ter­vünk. Észak- és Kelet-Ma- gyarországot teljes egészében elláttuk, a hiány más gyá­raknál mutatkozott. A hatalmas szürke silók őrtoronyként merednek az ég felé. Gépkocsik érkeznek; ömlesztve, illetve zsákolva utazik a „por”. A rakodó egyik oldalán a vasúti, a másikon a teherkocsikba kerül az építőanyag. A „ma­radékkal” mit csinálnak? — A silókba 48 ezer ton­na fér, most 43 ezer van bennük. Mint ahogy a mesében szokás, feltettük az igazgató­nak a kérdést: mi volna a három kívánsága? — Az első: hogy legyen elegendő vasúti vagon. Ez nemcsak a mi érdekünk, ha­nem a népgazdaságé és a felhasználóké is. A másik, hogy a nagymotorok ügye rendeződjék. 1976-ban hu­szonhét, 1977-ben további harminc motor ment tönk­re. Vagy újakat szerelünk be, vagy a gyártó javítja meg. Egyelőre semmi kilátás erre... A harmadik kíván­ság pedig az alapanyagra vonatkozik: ne'akadozzék a gipsz- és a salakellátás. Ta­valy például még Kassáról is hoztunk kohósalakot. Három, nem is olyan lehe­tetlen kívánság. A végén az igazgató még hozzáteszi: — Ha lehet még kíván­ni... Hogy ki tudjuk elégíte­ni a vevők igényeit. Panasz eddig sem volt a cementre, reméljük, ezentúl sem lesz. Az ország legjobb cement­jét gyártják Hejőcsabán. A 350 22-es cement minősége az eggyel magasabb kategóriá­júét is megelőzi. Mit kívánhat a kívülálló a cementgyártól? A papír­zsákok könnyen szakadnak; rengeteg cement hull a sí­nek közé, a földre. Valamit tenni kellene ez ügyben, bár már keresik a megoldást. A gyár vezetősége tegnap munkásgyűlésen ismertette a kollektívával, milyen fel­ajánlásokkal csatlakozhat­nának a Láng Gépgyár mun- kaverseny-felhíyásához... (illésy) „A mozgalmi munka sohasem fárasztott” Amikor a Szakszervizetek Borsod megyei Tanácsának székházában Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára átnyújtot­ta Lakatos Józsefnek nyug­díjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát, a markáns arcú kitüntetett elérzékenyedett. — Egész életem, munkám betetőzése ez a kitüntetés — mondotta később. — Lehetek őszinte? Nem gondoltam, nem hittem, hogy a Munka Érdemrend arany fokozatú kitüntetésével búcsúzhatom a munkától. A munkától, mondom, mert a mozgalom­tól nem! ■ ■ Az egykori miskolci cím­festőinas élete egybeforrt a szakszervezeti mozgalommal. Attól kezdve, hogy 1947-ben a Miskolci Festőipari Mun­kások Szövetkezetéhez ke­rült, tisztségviselő -is. Már 1951-ben — az akkori Bor­sod megyei Épületfestő Vál­lalatnál — szakszervezeti elnök, s azután szakszerve­zeti titkár, jóformán nyug­díjaztatásáig. Több mint két évtizede vesz részt a HVDSZ Borsod megyei Bizottságá­nak munkájában, ahol je­lenleg is a szociálpolitikai bizottság vezetője, s 1956-tól tagja a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Országos Közpon­ti Vezetőségének. — Sosem éreztem, hogy a mozgalmi munka elárasztott volna — mondja. — Pedig de sok csatát meg kellett vívnunk! Ott voltam 1956- tól kezdve az országos kong­resszusokon, s többön fel is szólaltam. S ha netán mégis fáradni kezdtem, arra gon­doltam. hogy több mint 15 ezer borsodi ÖVDSZ-dolgo- zó küldött a Központi Veze­tőségbe. az ő érdeküket kép­viselem. — s már újra volt erő, bátorság. Az emberek szeretete, bizalma széppé te­szi a legnehezebb munkát is. Amikor visszakérdezem, vajon ő kapott-e valamit az emberektől mindezért cseré­be, habozás nélkül válaszol­ja: — Igen. kaptam. Huszon­egy éve vagyok központi vezetőségi tag, ami azt je­lenti: újra és újra bíztak bennem. Amikor megszűnt a Miskolci Vegyesipari Válla­lat. s az Avas Bútorgyárhoz kerültem, ott is befogadtak: éreztem, hogy szeretnek, be­csülnek. Tucatnyiszor lettem vállalati kiváló dolgozó, megkaptam a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés bronz és arany fokozatát, a Köny- nyűipar Kiváló Dolgozója, majd a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. S most pedig a mindennél szebben fénylő arany foko­zatot. Nemcsak adtam, kap­tam is... ■ ■ Eszébe juttatom: Fabók Zoltán azzal adta át a kitün­tetést, hogy Lakatos József a munkától búcsúzik, a szak- szervezeti mozgalomnak azonban továbbra is szüksé­ge van rá. — Nem is tudnék meglen­ni nélküle. A napokban, már mint nyugdíjas, vettem részt a HVDSZ KV ülésén, ahol én számoltam be a környe­zetvédelem terén elért bor­sodi eredményeinkről. Kap­tunk feladatot is bőven! Sok-sok dolgom lesz a szociálpolitikai bizottság ve­zetőjeként is, hiszen ez a munka most a szakszerveze­ti mozgalom egyik nagyon fontos területe. A kitüntetés, az adomá­nyozást igazoló okirat kör- ’ bejár az asztalnál, majd visszakerül Lakatos József­hez. Ny. I. Borsodi kiváló áruk A Kiváló Aruk Fóruma Titkársága közzétette az Í977-ben Kiváló Áruk Fó­ruma emblémával kitünte­tett áruk listáját. Közöttük szerepel a Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat Kazincbarcikai Gyárának 500/20-as gázbeton kézi fa­lazóeleme, valamint a Tiszai Vegyikombinát következő termékei: ORKÁN míniumos alapozó. TILATEX diszperzi­ós homlokzatfesték, TIVE- BOND műanyag burkolatra­gasztó, CARPAKK polietilén hulladékgyűjtő zsák. Szilvalekváros gombóc Még az előző évben hírül adtuk, hogy a Miskolci Hű­tőházban megkezdik a szil­valekváros gombóc gyártá­sát. Januártól teljes gőzzel dolgozik az a japán gépsor, amely sokak kedvenc ételét készíti. Teljes kapacitását kihasználják, s három mű­szakban naponta 75 mázsa gombócot készítenek A mis­kolciak az égés* országba szállítanak az ínyencségből, de Borsod megyében kiemelt ellátást ígérnek. # Rakományra várnak a vagonok ...

Next

/
Thumbnails
Contents