Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

♦ Csattanói, rövid, tömör... Igen, az epigramma. Irodalomból vizsgáznak a levelező tago­zat elsősei. Minek neki az érettségi? Felnőtt fejjel Irodalomból, nyelvtanból, ma. tematikából és földrajzból megközelítőleg 400 ember, négv első osztály vizsgázott tegnap a dolgozók gimnáziu­mában. — Beszámoló ez inkább — mondta Czaga Ferencné igaz­gatóhelyettes —. a szokásos negyedévi számonkérések egyike. Az igazi vizsga év vé­gén van; attól függ, hogy ki léphet felsőbb osztályba. De egy negyedév anyaga sem kevés, és sok minden kide­rül ilyenkor. Mondjuk, hogy akar-e tényleg tanulni, aki beiratkozott. 2279-en — Mennyi az iskola lét­száma, és kik járnak ide? — 2279 hallgatónk van eb­ben a tanévben, 1714-en le­velezőn, 565-en esti tagoza­ton tanulnak. A hajdani nap­pali részleg lassan kifut; már csak harmadik és ne­gyedik osztály van. A nagy többség egyébként miskolci, vagy Miskolcon van a mun­kahelye, de járnak hozzánk az egész megyéből, még olyan távoli városból is, mint Ózd. — Több, mint 2000 em­ber ... Két-három iskola ki­telne a hallgatókból. — Voltunk az elmúlt évek­ben 3500-an is; a mostani az a létszám, amellyel jól tu­dunk dolgozni. Itt, a Déryné utcai épületben kevés a hely, de tanítunk a Földes Gim­náziumban is; összesen 27 tantermünk van. A levele­zők hetenként egyszer, az estisek hetenként háromszor jönnek. Emellett konzultá­ciók vannak és természete­sen a vizsgák, de a 18 főhi­vatású tanár, az óraadókkal együtt 30 fős tantestület, el tudja látni a munkát. Elég az iskola nevén el­gondolkozni, hogy sok kér­désre keressen választ az ember. A 14—18 éveseket ta­nító intézmények sem adnak szakképesítést; a gimnáziumi érettségit általában tovább­lépésre jogosító végzettség­nek tekinti mindenki. A dol­gozók pedig felnőtt emberek. Munkahelyük van, egy-két vagy három gyerek, család gondja a vállukon, és termé­szetesen ők sem kapnak ettől az iskolától semmiféle szak- képzettséget. Azt már meg­szerezték. vagy megszerzik, de mindenképpen máshová kell beiratkozniuk, ha bizo­nyítványtól várnak magasabb fizetést. Az üzemek, a vál­lalatok a levelező hallgatók­nak húsz nap tanulmányi szabadságot adnak, az esti­seknek 16-ot. És órakedvez­ményt, vagyis elengedik ha­marabb, ha az iskola fél há­romkor kezdődik. Előfordul, hogy a munkahely előírja: ha maradni akar, tessék le­érettségizni, máshol nem örülnek neki. nem fontos. Tavaly 28-an buktak évis­métlésre, 518-an érettségiz­tek, 65 százalékuk fizikai dolgozó volt. Ha az utcán ta­lálkozik az ide járókkal az ember, eszébe sem jut, hogy az illetőnek nincs érettségije. De miért akarja megszerez­ni? Milyen továbblépésre jo­gosít? War el tetszett mondani... Nők életkorát nem illik firtatni, de mégis utánagon­doltam: hány éves lehet Paszternák Gusztávné ma­gyartanár, aki a nála szem­látomást fiatalabb vizsgázót így segítette ki: — Azt már el tetszett mondani, hogy mi a főnév, most ha hallhatnánk róla ... Hallhatott. Mondjuk rész­letes elemzést Szophoklész Antigoné című drámájáról. Jelest is kapott Molnár Jó- zsefné, aki két kisgyerek édesanyja, s éppen nem dolgozik. A művet természe­tesen olvasta, hiszen mindig szeretett volna tanulni, de csak most jutott hozzá. Ma­tematikából délután megy vizsgázni — mondta —, mert előbb még iskolába kell vinni a gyereket. — Csattanós, rövid, tö­mör ... Nézze . csak, rajta van a tételen is. — Igen, az epigramma — válaszolt megkönnyebbülten Zsolnai István. Hogyne, írok sokat, otthon diktál a felesé­gem — állt fel végül szinte bocsánatkérően. Nyolc hó­napja van táppénzen, mert autóbalesetet szenvedett: a jobb fülére nem hall. Ügy láttam, beletörődött, mert a Tiszalúci Malomüzemben megígérték, hogy olyan mun­kahelyet kap, amelyet veszély nélkül el tud látni. Csak érettségizzen le. Míg beszélgettünk, az egyik hölggyel tisztázta a tanárnő, hogy majdnem egy­idősek, és a vizsgázó 33 év után tanul újra, 1944-ben volt negyedik polgárista. De­hogy hagyom abba — mond­ta, csak mintha minden csa­ládi baj erre az évre jött volna össze. V Drámaíró lettem 1908-ban” 4c Amíg rám kerül a sor ... (Kerényi felv.) tak. amelyre lehet építkez­ni. Ne elégedjenek meg ez­zel. — Bizonyítvány gyárnak hívnak bennünket — mond­ta az igazgatóhelyettes. — Harmincszázalékos lemor­zsolódás mellett ez legkeve­sebb, hogy igazságtalan. Több mint kétezer ember között sokféle szándék van, ahány sors, annyiféle. De az biztos, hogy sok mindenről lemond egy felnőtt, ha be­csülettel akar végezni. Már­pedig a többség becsületbeli ügyet csinál ebből; maga és mások előtt, a család, a munkahely előtt akar bizo­nyítani. A DIGÉP-ben dolgozó Vi­la Endréné gyors- és gépíró­nő ezzel búcsúzott: elvégzem, mert ma már elengedhetet­len az érettségi. (makai) Száz éve született Molnár Ferenc „Budapesten születtem 1878- ban; joghallgató lettem Genf, ben 1896-ban; újságíró lettem Budapesten 1897-ben; írtam egy novellát 1900-ban, egy re­gényt 1902-ben. Drámaíró let­tem idehaza 1908-ban, színmű­író lettem külföldön l9C8-ban; haditudósító lettem 1916-ban; újra színműíró lettem 1918-ban. Hajam hófehér lett 1925-ben. Szeretnék újra jogász lenni Genfben.” — foglalta össze egy alkalommal életét és pályáját Molnár Ferenc. A Genfet. Párizst megjárt, a polgári életmód, kultúra fejlettebb formáit ismerő fiatal újságíró tapasztalatait az itthoni valósággal szem­besítve éles, kritikus szemű, érzékletes tollú krónikása lett a nagyvárossá növő Bu­dapestnek és erősödő polgár­ságának. Üjságírói tevékeny­ségéből nőtt ki prózája is: a rövid próza legváltozato­sabb formáiban — tárca, karcolat, humoreszk, dialó­gus. jegyzet, szatíra, novella stb. — ábrázolta Pest kis- és nagypolgárságának min­dennapjait, villantotta fel a mindennapok szociális ellent­mondásait. Rokonszenve mindig a kiszolgáltatottaké, az elesetteké (emlékezetes példája ennek Széntolvajok című elbeszélése) — ízig-vé- rig polgárként, kiutat nem látván, kritikája megáll a le­írásnál. A változtatni akaró indulatot, ami oly élesen süt kortársai: Ady, Móricz. Nagy Lajos és mások írásaiból, egy elvont humánum szülte érzelmesség, szánalom he­lyettesíti. Már több novelláskötet és regény volt mögötte, amikor megírta máig legnépszerűbb, a halhatatlanságot számára megszerző művét. A Pál ut­cai fiúkat. Ez a regény mű­vészetének csúcsa: bár itt sem hatol a mindennapok felszíne alá, s stilizált világot ábrázol, mégis remekmű. Mert — Illés Endre szavai­val — „Bármennyire kerek, bármennyire hatásos és színpadi, s néha túlfestett és kipirosított írás is A Pál ut­cai fiúk, igaz izgalmat tud kelteni. A megdöbbenést, hogy árulók vannak, a ful- doklást, ha igazságtalanság ér, s a biztonságot, hogy mégis van igazság a földön”. A Pál utcai fiúk megjele­nése után fordul a színpad, a dráma felé — amely szin­te azonnal meghozza számá­ra a világsikert. A következő negyedszázad során drámái, vígjátékai hosszú, sorát mu­tatták be állandó sikerrel a világ színpadai; köztük a legismertebbek: Az ördög, A testőr, Játék a kastélyban, Olympia, Liliom. Bár színpadi művészetét sok — és jogos — bírálat érte, mégis jelentős drámaíró volt. Magas színvonalú szín­padi technikát, csillogó lo­gikát, ellenállhatatlan hu­mort varázslatos játékká öt- töző művei többet nyújtottak a színvonalas szórakoztatás­nál. Az ötletek, a trükkök, a brilliáns technika mögül ki- kivillan az író — bár szelíd — bírálata, lelepleződik a polgári világ képmutatása, ostobasága, álerkölcse. De mert a bíráló maga is pol­gár, végérvényesen polgár, ez a bírálat mindig elvisel­hető, derűs, belenyugvásban feloldódó. Ilyenek vagyunk — nevessünk rajta — su­gallja az író. Az előretörő fasizmus elől előbb Nyugat-Európába, majd a háború kitörésekor Amerikába emigrált. Ott élt, a New York Plaza Hotelben haláláig, 1952-ig. Drámái, filmjei világszerte ma is színpadon, moziban, televí­zióban láthatók. M. J. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- niKa. — 12.20: KI nyer ma': — 12.0a: MeloaiaKOKtél. — Kozoen: 13.1a: remotteK jateka, gyerme­kek jateka. — 13.aí : Mindenki könyvtara. — 14.30: norvatn iasuzsa es Tímár Edit népdalo­kat énénél, Szakáiy Agnes es SzoHos Beatrix cimoaimozik, Beres Janos kamaraegyüttese játszik. — la.00: mrek. — ia.20: Ezeregy délután. — 10.00: Útköz­ben. — 10.08: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: Körmik­roion. — 17.32: Küllőidről érké­zéit ... — 17.52: Holnap közve­títjük. — 18.15: Kritikusok fó­ruma. — 18.30; Esti Magazin. — 10.15: Köztársaság tér 1956. — 19.54: A dalénekies mesterei. — 20.24: Zenekari muzsika. — 20.59: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.2a; Gencsy Sári és Svéd Sándor nótákat énekel, Zsákai Piros László klarinéto- zik. — 22.45: Metronóm. Gazda­ságpolitikai magazin. — 23.05: Együttesek daljátékokból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Nyíregy­házi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Romantikus dalok. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zenés képeskönyv. — 14.00: Válogatott perceink. — 17.00: Felsőbb osztályba léphet! Iro­dalmi vizsgavetélkedő. — 18.00: Négy ország — négy énekes. — 18.30; Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.40: Jó estét gyerekek! — 19.45: Közvetítés a Magyarország—NSZK teniszmér­kőzésről. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. — 21.03: Népi muzsi­ka. — 21.38; Monteverdi: Orfeo. — Közben: 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 23.39: EES33 Színészek énekelnek. Hírek. 24.00: Miskolci rádió; 17.00: Hírek, időjárás. — Feketén-íehéren. Ha cseng a telefon . . . Riporter: Tolnai Attila. — Beatkeövelők­nek; Kiki Dee énekel, a Gene­rál együttes játszik. — A mun­karuha-ellátás kereskedelmi ta­pasztalatai. Riporter: Borsodi Gyuia. — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországi Krónika. (A tartalomból: A Mis­kolc városi Tanács V. B. ülésén. — A tanulók élet- és munkakö­rülményeiről. — Átképzés után ... — Sárospatakon.) — Filmdalok. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: A Magyar Televí­zió Szabadegyeteme. — 17.30: Petula Clark műsora. — 18.15: Tévébörze. — 18.25: Telesport. — 19.10: Esti mese. — 19.20; Tévé* torna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Házigazda: Balázs-Piri Balázs. — 20.55: A korona tör­ténete. — 21.25: Csak ülök és mesélek ... — 22.30; Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 18.20: Vi­lágnézet. — 19.00; Francia nyelv- tanfolyam. — 19.15: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00; Szárnyak és bilin­csek. — 20.50; Tv-híradó 2. — 21.10: A Lautensack fivérek. Miskolci Nemzeti Színház (7): Varázskeringő. Kiállítások: József Attila Klub­könyvtár (10—18); Hincz Gyula grafikái. — Miskolci Galéria (10 Bizony ítványqy ári Ének, rajz, testnevelés ter­mészetesen nincs, de az is­kolatípus számára készült könyvekből a törzsanyagot meg kell tanulni. Milyen színvonalon ? Hallók Gyula igazgató így fogalmazott: — Az elsőéveseknek min­dig elmondom, hogy önfe­gyelmet, szorgalmat kérünk; naponta egy órát tanuljanak legalább. A végzősöket így búcsúztatom: alapokat kap­Zsebpénz Nincs igazi főhőse a világ­hírű, nálunk is népszerű francia filmrendező — Fran­cois Truffaut — Zsebpénz című, mától látható filmjé­nek. És nincs összefüggő me­séje, története sem. Vannak viszont hősei: tízegynéhány éves gyerekek. És van sok apró. felejthetetlen epizódja, melyekből olyan kép áll ösz- sze, ami másfél óra alatt tö­kéletes ismeretet nyújt a majdnem kamaszodó gyere­kek világáról. Szó sincs va­lami magyarázó, felnőtteket (ki)oktató, „így látnak min­ket ők” hangról. Bájos, meg­ható és meghatóan mulatsá­gos emberkék a fűm hősei, és nemcsak a filmé. Ilyenek a gyerekek. Franciaország­ban, Magyarországon és mindenütt a világon. Nagy-nagy szeretettel és nagy-nagy hozzáértéssel • áb­rázolja Truffaut a csodálatos gyermeki világot. Csodálatos? Nekünk, felnőtt nézőknek, lehet hogy az, esetleg eszünk­be jut egy-két sok-sok éve megtörtént iskolásélményünk, vagy saját csemeténk leg­utóbbi csínyteváse, de ko­rántsem ez a lényeg. Hanem az, hogy rá kell döbbennünk: nincs ezekben a srácokban semmi csodálatos, ők csak élik a maguk világát, mely — tisztelet a kivételnek — azért tűnik csodálatosnak, mert ismeretlen a felnőttek előtt. Ez így meglehetősen hihetetlennek, „meredeknek” tűnhet, a film megnézése után talán már kevésbé. Nem tudom, hogy a gye­rek vagy a felnőtt nézők­nek szerez-e nagyobb örö­met a Zsebpénz; azt hiszem, hogy — éppen a fentiek mi­att — a felnőtteknek. De le­het. hogy tévedek és nem ismerem jól a gyerek nézők igényét, ízlését, érdeklődését. A rendező mellett — Su­sanne Schiffmannal közösen írták a forgatókönyvet — természetesen a siker egyen­rangú részesei a szereplők. A gyerekek, akik tökélete­sen alakítják önmagukat. Ez szinte érthetetlen, ha arra gondolunk, hogy felnőtt „iga­zi” színészek hosszú főisko­lai tanulmányok után ... Persze, hogy érthetetlen, mert nem értjük, nem is­merjük a gyerekeket. Még szerencse, hogy Truffaut ér­ti, ismeri őket. Azonkívül nagyszerű filmrendező. Sz— —-18) : Bak Imre festőművész ki­állítása. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18); Ember és munka. — Észak-magyarországi üveg­huták. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűj- temény remekei. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A hosszú út Mb. zi. román film Kezdés: f. 4 órakor Zsarutörténet Mb. szí. francia—olasz film Felemelt helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: hn. 6 és 8 órakor KOSSUTH Zsebpénz Mb. szí. francia film Kezdés: f. 3 és hn. 5 órakor Indiánkaland Ontaríóban Szí. román—francia film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Rítus Svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor FÄKLYA Pillangó I—n. Szí. amerikai film Dupla és másfél helyár! Kezdés: 4 és 7 órakor PETŐFI Egy erkölcsös éjszaka Szí. magyar film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor SZIKRA A szabadság katonái I—H. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS A mi csendes otthonunk Szí. NDK film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakör PERECES Az ördög és a bábjátékos Mb, NDK film Kezdés: 5 és 7 órakor hámor A farmer felesége Amerikai film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Miről ír a Tár­sadalmi Szemle új száma? — 8.37: Két Mozart-ötös. — 9.34: Sötétes az erdő. . . Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00; Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.35: Madarak. — 10.40: Kórusmuzsika. — 11.00: Gondo­lat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.45: Chausson: Poéme. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Tijardovics operettjeiből. — 9.15: „Csillagok háborúja”. Gellért Endre írása. — 9.30: A Pénzügy­őrzenekar játszik. — 9.53: Lottó­sorsolás. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11.50: Küldetés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents