Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
J+: Radványi és Hoffmann Egy gyári mintacsalád (1.) Honnan jöttek, hová me Hoffmannék? ' — Sokan legyintenek a melós szakmákra. De tudja, mit mondok? Ha egy munkás olvas, tanul, figyeli a .világ dolgait, tud annyit, rpint egy értelmiségi. Hogy is mondják azokra, akik ... ? Szakbarbár? Lehet ez is, meg az is. Ha elolvassuk a könyveket.. . Mi újság Párizsban ? r — És elolvassák? — A legtöbbje. Mi. itt a gyárban úgy reggelizünk ennél az asztalnál, mint egy család. S ahogy otthon is, mindig van téma. Könyv, színház, politika. Meg a saját életünk, a gyári, meg a hazai. Akarva-akaratlanul mindenkire ragad a másikról valami. így beszél Radványi Sándor egy kilenctagú mikroközösségről. Ezek a gyári reggelik! A hangulat, a viták izzását; ahogyan a . mondat végére pontot tesznek; csak rejtett kamerával, mikrofonnal lehetne igazán visszaadni. De így, áttételesen is megérez- tem belőlük valamit. Például ezt: ha korunk szakmunkásideáljáról. s legfontosabb személyiségjegyeiről kellene képet adni. köztük biztosan modellre találnék. De mit érne egyetlen ember a többiek nélkül? A legtökéletesebb is félkarú óriás lenne társak nélkül. Valamennyien csak így valósíthatjuk meg önmagunkat, álmainkat, partnerekkel. Jó munkatársakkal. Valahogy így egészítik ki egymást a Diósgyőri Gépgyár E-gyáregységének szereldéié- ben dolgozó, Hoffmann József vezette szocialista brigád tagjai. Ismerkedjünk meg ezzel a gyári mintacsalád tagjaival. Azt mondják, Radványi Sándornak nagy előadói rutinja van. Nemhiába választották be az igazgatói tanácsba. Decemberben Párizsban és Cannes-ban járt, az általuk készített lemezolló üzembe helyezését dolgozott. A brigádvezető mondja, mosolyogva: — Hivatásos útleíró sem adhatott volna hívebb képet a kapitalizmusról, a drágaságról. Mintha lába lenne... — Összejöttem a gyárban egy magyar származású villany- szerelővel. Még két éve van a nyugdíjig, de már azon morfondírozik, hogyan jöhetne haza nyugdíjas éveire. Itthon akar élni. Én is tapasztaltam, s ő is mondta, sok sztrájk. Akkor meg ugrik a tizenharmadik havi kereset. : Ugyanígy regélt a híresnevezetes lemezollók görög- országi és NSZK-beli premierjéről is. De azt sem hallgatta el amit irigyelt a németektől. — Az NSZK-ban jól szervezik a munkát. Az az érzése az embernek, hogy senki sem irányít. Mintha lábat tennének az anyag alá. Nálunk ehhez rettentő sok papírmunkát kellene „kiirtani”. Beszéltünk könyvekről, színházról, hiszen a brigádnak színházbérlete van. Szóba jöttek a kirándulások, amikor egyetlen történelmi nevezetességet, képtárlátogatást sem mulasztanak el. Csodálom, hogy e lakatosnak a Petró-gyűjtemény a kisujjában van. Nagy Béla a legfiatalabb köztük, a maga 19 évével. Rászolgált a bizalomra, hogy tagja lehessen a Magyar Nép- köztársaság kiváló brigádjának. Szorgalmas, rendes gyerek. ,,Ezt tartják róla. A legidősebb, a galambősz haiú Rácz Géza bácsi. A múlt évben fejezte be az általános iskola 7—8. osztályát. De még a hatodik osztály anyagából is vizsgát kellett tennie, mert leégett az iskola, elégtek a papírok, és nem tudta igazolni .. . Géza bácsi színjelesre végzett. Pedig a nyolcvan tanuló között akadtak fiatalabbak is. — Ősz fejjel, melyik tantárgy volt a legnehezebb? — 'Egyik sem. Négv gyereket neveltem, mindig felkérdeztem tőlük a leckét. Akkor én is tanultam. — Huszonkilenc éve dolgozom itt mint öntvénytisztító. Előtte tizenöt évet vasöntödében húztam le. De közöttük éreztem a legjobban masam. Nem lesz könnyű megválni tőlük . .. Új lakásba költözött Lakatos Sándor is a bri; gád neveltje, s a nevéhez hasonló foglalkozást űz. A jó lakatosok egyike. De nemcsak a szakmában, a társadalmi munkában is kész arra, hogy átvegye az öreg rókáktól a stafétabotot. KISZ- szervezőtitkár, s az üzemi asztalitenisz-bajnokságon is éllovas csapattag. Együtt örült vele a brigád, amikor a múlt hónapban megkapta az új gyári lakást. A gyári duda a munkaidő végét jelezte. Holnap a család többi tagjával ismerkedünk. (Folytatjuk) OLÁH ERZSI Nőjön tovább a gazdasági munkában a párt irányító és ellenőrző szerepe Interjú Drótos Lászlóval, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága első titkárával Az új évnek egészen az elején tartunk. Ezekben a hetekben az országban mindenütt felmérik — miként a városi pártbizottság is, január 3-i kibővített ülésén —, hogy a XI, és a következő pártkongresszus félidejénél hol tart a gazdasági építés, milyen tapasztalatokat kell leszűrnünk és azokból okulva cselekednünk. Miskolc a felmérésben komoly hangsúlyt kap. S ez érthető. Ipara az ország jövedelmének jelentős hányadát adja. Nem mindegy tehát a A pártbizottság első titkárát, Drótos László elvtársat kértük meg, nyilatkozzék a Déli Hírlapnak. • Drótos elvtárs 1977 elején többször is említette, hogy nehéz év elé nézünk, szervezettebben, fegyelmezettebben kell dolgoznunk. Most, egy teljes év elteltével hogyan Ítéli meg Miskolc gazdasági életét? — Ami a kérdés első felét illeti, arról a következőket mondhatom. Évek óta ismert tény, hogy a gazdasági fejlődés belső éa* külső feltételei jelentősen megváltoztak. A változások hatása tartósnak tűnt, mint ahogy az is. A párt Központi Bizottsága 1976 decemberében elemezte, mi a teendő, hogy a kedvezőtlen hatásokat kivédjük, illetőleg olyan feltételeket teremtsünk, amelyek biztos bázist nyújtanak a gazdasági fejlődéshez. A városi párt- bizottság — átgondolva a KB határozatából adódó tennivalókat, s egyeztetve ezeket a megyei pártbizottság programjával — 1977. január 4-i ülésén feladattervet fogadott el. A városban működő pártszervek és -szervezetek a feladatok ismeretében a korábbinál felkészültebben kezdtéfe' munkájukat s egész évben átgondoltabban segítettek és ellenőriztek. Egyben sikerült megértetniük a termelő vállalatok dolgozóival, hogy csakis akkor nézhetünk szembe a nyugati Világ tartós gazdasági válságának ránk gyakorolt káros hatásával és saját munkánk gyengéivel (!), akkor tudjuk csökkenteni azt, ha mindenki szervezettebben és fegyelmezettebben végzi munkáját. A párt előrelátásának s a tett intézkedéseknek köszönhető — válaszolva a kérdés másik részére —-, hogy a nehéz év itt. Miskolcon is, általában jó. eredményekkel zárult. így értékelte gazdasági életünket az új év harmadik napján tartott kibővített pártbizottsági ülés is. • Részletezné kissé az értékelést? — Tavaly a Miskolcon dolgozó ipari vállalatok termelési értéke meghaladta a 25, az építőipari vállalatoké a 4,5 milliárd forintot; a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok forgalma pedig a 22 milliárd forintot. Az ipar — 1976-hoz viszonyítva — 7,5—8, az építőipar 8,5—9 Százalékkal nagyobb termelési értéket ért el. Együttesen 1,5—2 százalékkal túlteljesítették feszített éves termelési tervüket. A vállalatok termelési értékének növekedése csak kisebb részt függ össze a termelői ármozgással, döntő hatása a termelékenység növelésének volt, mindenekelőtt’ a nagyüzemekben. A -^külkereskedelmi értékesítés 12. a belföldi 7.1 százalékkal növekedett a korábbi évhezM képest. De hogy ne csak számokkal érzékeltessek . .. Felgyorsult a város üzemeiben a termékszerkezet korszerűsítése. A város és egyben a megye legnagyobb vállalatánál, a Lenin Kohászati Művekben kialakult és megvalósulásában folytatódott a gyártás- és gyártmányfejlesztés perspektívája. Acélgyártási volumene — történtében először — elérte az Magyar Népköztársaságnak, de a város fejlődése szempontjából nekünk, miskolciaknak sem, hogyan dolgozunk, mit tettünk és teszünk a XI. pártkongresszus határozatainak, az V. ötéves terv feladatainak végrehajtásáért. A városi pártbizottság — amellett, hogy részese a feladatok kijelölésének, megvalósításuk szervezésének — következetesen figyelemmel kíséri gazdasági eredményeinket, ismeri a gondokat is. 1 millió tonnát. (Szép tettekkel ünnepelve az új kombinált acélmű alapkőletételét ...) A Diósgyőri Gépgyár, bár kissé késve, de rálépett a termelési szerkezet határozott fejlesztésének útjára. Az építőanyagipar városi üzemei, elsősorban a HCM és az üveggyár, kihasználva korszerűsített műszaki, technikai lehetőségeiket, felkészültek az új feladatokra. A Központi Bizottság múlt év októberi irányelveivel meg- egyezőek a tanácsi vállalatoknál végbemenő változások is. Ezek lényege, hogv célszerű koncentrálással, vagy a minisztériumi irányítású vállalatokhoz történő átszervezésükkel — ismertek ezek — dinamikusan tudták növelni a hatékonyságot. Mindezekhez — bár csak érzékeltetés, mintsem részletezés — hadd fűzzem még hozzá a következőket, amik a munka hatékonysága növekedésének tényét erősítik. Takarékosabban gazdálkodtunk az elmúlt évben, de ehhez mindjárt hozzá is teszem: az eredményt elsősorban a jubileumi munkaverseny takarékossági vállalásai hozták. Mérsékelt javulás tapasztalható a munkaerőgazdálkodásban is. Elsősorban ott. ahol a szervezettség is, színvonalasabb lett. mint például az LKM-ben. a DI- GÉP-nél, a December 4. Drótművekben, a BÁÉV-nál és a 3. sz. Volánnál. Ezeken a helyeken, - termelési szerkezetük fejlesztésével összhangban, belső munkaerőátcsoportosításokat hajtottak végre. Javult a termelőkapacitások kihasználása (főleg a nagyobb értékű, korszerű berendezések esetében). És még valamit. Ez a vázlatos érzékeltetés nem volna teljes, ha megfeledkeznénk a szocialista munkaverseny- mozgalomról. amely a termelés lendítő ereje s amelynek oly szép példái voltak éppen a NOSZF 60. évfordulója kapcsán városunkban. Megragadom az alkalmat, hogy a lap nyilvánossága előtt a pártbizottság nevében köszönetét mondjak valamennyi szocialista brigádnak. Ez a mozgalom az egyik legfontosabb alapja az 1978. évi helyi gazdaságpolitika sikeres teljesítésének is. # Kétségtelen eredmények azok, amelyekről Drótos elvtárs szólott. De vannak életünkben negatív tapasztalatok is. Mely területen és miben látja a stagnálás, a lassúbb fejlődés, a tervezettől való elmaradás okait? — Változatlanul — ahogy mondani szokás — „rázós” kérdés az export. A tavaly ilyentájt hangoztatott aggály sajnos beigazolódott. (Bár egyes vállalatok számítása pesszimistább volt, mint ahogy a helyzet év végére alakult.) A fő gondot a cserearány romlása okozza. A veszteségek jelentős részét átmenetileg magára vállalta ' az állami költségvetés, aminek az a következménye, hogy a társadalmi tiszta jövedelem központosított hányada csökkent, ugyanakkor a társadalmi juttatások a vártnak megfelelően növekedtek. Ám ehhez hozzátartozik: tapasztaljuk, hogy egyes miskolci űzetnek exporttermelésének rugalmatlansága, a termékek versenyképtelensége lényegesen csökkenti piaci esélyeinket. A tapasztalatokat mindenképpen elemezni kell. A másik nagy gondunk a fejlődés ütemével együtt járó gond, a beruházás. Tavaly az első olyan évet zártuk, amikor a célcsoportos lakás- építési tervfeladat — az üzembe helyezés szintjén is — maradéktalanul teljesült. Ezért gratulálunk az építőknek. És kérjük őket, javítsanak tovább az ütemességen, a minőségen... A párt- bizottság ülésén a vb megbízásából a szóbeli előterjesztésben elmondtam és most megismétlem: szeretnénk, ha látnák a fejlesztéssel foglalkozó szervek vezetői, dolgozói: az építők, a beruházók. a tervezők — az elismerés mellett! —, hogy tevékenységükben találhatók még bőven javítanivalók is. Kérjük például a fejlesztések elbírálásával foglalkozó pénzintézetek dolgozóit és vezetőit a gyorsabb, rugalmasabb munkára. A tervezőknél is érdemes volna végiglapozni az 1977-es vállalkozási naptárt... a tervezett és a ténylegesen befejezett határidők szempontjából. Vagy említhetjük a tervezések műszaki, költségvetési pontatlanságait. Alig van olyan beruházás, amelynél a költségvetést — tervezői hibák. miatt — ne kellene túllépni. Nem sorolok... A pártbizottság alaposabb, előrelátóbb munkát kér minden beruházással foglalkozótól — a város érdekében. • Az előbbi válaszban voltaképpen utalt a feladatokra, amelyek az 1978-as év legfőbb teendőit jelentik Miskolcon. Mi. vei bővítené ki az elmondottakat? — Röviden a következőkkel. A Központi Bizottság 1977. december 1-i ülésén értékelte a múlt év gazdasági feladatainak teljesítését, és az 1977. október 20-i ülésén hozott irányelveket -is figyelembe véve, kijelölte az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés célkitűzéseit. Az országos és helyi eredmények ismertek a publikáció révén. Mire kell számítanunk a közeli jövőt illetően? Gazdasági fejlődésünkben a népgazdasági tervtől eltérő jelensége^ és tendenciák is tapasztalhatok,, Ezek hatással vannak céljainkra, az ötéves tervre, benne az 1978-as esztendőre is, Miskolc tapasztalatai mindenben alátámasztják a KB értékelését. Pártbizottságunk január 3-i ülésén cselekvési programot fogadott el, konkrét gazdaságpolitikai feladatokat megjelölve 1978-ra. A feladatok végrehajtásának elengedhetetlen feltételeként jelölte meg, hogy a gazdasági munkában tovább növekedjék a párt irányító és ellenőrző szerepe, felvilágosító, meggyőző és mozgósító ereje. Ez a politikai munka- módszer állandó korszerűsítését, a feladatok ésszerű szelektálását, a súlyponti tennivalókra való összpontosítást. követeli meg. Párt- szerveink és -szervezeteink a gazdasági építőmunka kérdéseiben alakítsanak ki egységes cselekvést. A kommunisták mindenütt képviseljék a társadalmi érdek elsődlegességét, legyenek igényesebbek önmagukkal és a vezetőkkel szemben, javítsák a végrehajtás ellenőrzését, erősítsék a párt tömegkapcsolatait, mutassanak példát az élet minden területén. Ezt kéri és várja a párt- bizottság a város több mint 22 ezer kommunistájától. • Mielőtt megköszönjük az interjút, engedjen meg egy, ilyenkor, év elején mindenképpen természetes kérdést: mit vár és mit kíván 1978-tól? — Feladataink sikeres elvégzését. Ha ez az év sikerül, hiszem, hogy lényegében megalapoztuk az ötödik ötéves terv teljesítését. Jó egészséget, boldogságot kívánok a pártbizottság nevében a város valamennyi dolgozójának. Csak néhány napja léptük át az új esztendő küszöbét. Magunk mögött tudva egy tulajdonképpen eredményes és becsületes munkával átdolgozott évet — folytatjuk korábbi feladatainkat. Bízvást mondjuk, még pontosabban, még lelkiismeretesebben. CSALA LÁSZLÚ I l
