Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
a miskolciaké a szó Örökzöld téma: a Köszönet az erdészeknek A Biikköt, az aggteleki karsztost és a Zempléni-hegységet járó természetbarátok, kirándulók örömmel tapasztalhatják, hogy mily sok új pihenővel, tűzrakóhelyekkcl gazdagodtak a természeti szépségeket kínáló kirándulóhelyeink. A Csókás- réten nagyméretű, igen esztétikus, a tájba illő esővédő épült, s csörgedező forrása is új elvezetést kapott. A Hámori-tó fölött lépcsősor vezet a turistapihenővel, tüzrakóhellyel és esőbeállóval vonzóbbá tett Eszperantó-forráshoz. A Savós- völgy bejárója előtt szépen faragott fahíddal ívelték át a Garadna-patakot. A Kecskelyuk barlang előtti térségen, Felsőforráson, no meg Középforráson rendezték a terepet, elkészültek a pihenőik, a tüzrakóhelyeik, s rövidesen végleges esőbeállót is kapnak. Megszépítették a Vadas Jenő. és Kaán Károly-forrásokat is. Nehéz lenne valamennyi kirándulóhelyet felsorolni, amelyeket megszépítettek már eddig is: Taksalápa, Lippa, Barátságkert, Kékmező, Pálma-forrás, Derenk, Mátyás király kútja, Veres víz-csalogató pihenőhelyekkel várják a túrázókat. S a természetbarátok, természetjárók őszintén köszönik is az Állami Erdőrendezőségnek, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóságának, az erdészetek vezetőinek, megyénk valamennyi erdészének a hasznos és szépséget adó munkát. Hálásak vagyunk érte, s hálánkat azzal igyekszünk leróni, hogy a sportegyesületekben igazolt természetjárók túráik alkalmával, s a társadalmi erdei szolgálat alkalmával védik és őrzik ezeket a szép értékeket. Megóvásukra segítséget kapunk a megyei és a Miskolc városi Ottörő-szövet- ségtől is. Mert bár most még igazi tél van hegyeinken, s csak a bátrabb természetjárók keresik fel a kirándulóhelyeket, de eljön a virágot nyitó, rügyet fakasztó tavasz, amikor már tízezrek zarándokolnak majd e szép helyekre, s nehezebb lesz megőrizni a létesítményeket. A Borsod megyei Természetbarát Szövetség elnöksége nevében ismételten csak köszönni tudom erdészeinknek kirándulóhelyeink gyarapítását. További munkájukhoz sok sikert, s eredményekben gazdag új évet kívánok. Lendeczky László, a Borsod megyei Természetbarát Szövetség elnöke ... Miskolcon a Posta kétszázhúsz nyilvános távbeszélő állomást üzemeltet. Igaz — miként a november 26-án megjelent Próbaképpen című cikkben közöltük — a készülékek használhatóságával vannak gondok. Ám — mint a Miskolci Postaigazgatósáp osztályvezetője közli — az előforduló hibák nagy százaléka nem műszaki eredetű, hanem emberi gondatlanság, vagy éppen szándékos rongálás eredménye. A telefonálók pénz helyett gyakran gombot, hajtűt s egyéb tárgyakat próbálnak használni, amelyek a készülékek érzékeny szerkezetében kárt okoznak. Előfordul durvább rongálás is. A Szemere utca sarkán lévő fülkéből például egyetlen hónap alatt két íz; ben is kiszedték a kézibeszélő membránját. Volt ahonnan az egész kézibeszélőt elvitték. A Posta sajnos ismeri a nyilvános telefonfülkékben uralkodó helyzetet. A lehetőségekhez képest mindent meg is tesz azért, hogy megszüntesse az áldatlan állapotokat. Ehhez azonban nem elég a postai dolgozók megfeszített munkája. A telefonálók megértésére, kulturáltabb magatartására is szükség van. Befagyott a kút A Feszty Árpád utca 26. számú ház előtt levő utcai nyomós kút — amely a környékünkön az egyetlen utcai kút —. a hideg idő beálltával használhatatlanná vált. Valószínűnek tartom, hogy repedés miatt fagyott be. Albérletben lakunk ott. két kisgyermekünkkel; két- és háromévesek. A víz hiánya miatt ellátásukat nem tudtuk biztosítani, ezért kénytelenek voltunk más megyében „szükséglakást” igénybe venni — tavaszig. Az albérletet ugyanis nem akarjuk feladni, hiszen vissza kell mennünk Miskolcra. Így viKeresztelő — fantázia nélkül A minap a Tag utcában jártam. Azóta egyvégtében azon gondolkodom, honnan a csudából kapta a nevét? (Aki nem tudná: a Mátyás király utcáról, vagy az Árok utca felől lehet megközelíteni a családi házakkal sűrűn beépített 1. kerületi domboldalt, ahol a nevezetes utca található) Lexikonban nem találtam Tag nevet, csak az értelmező szótárban bukkantam rá. Eszerint általánosságban „valamely egésznek többé- kevésbé önálló, jól megkülönböztethető alkotórésze, amely létében vagy működésében attól az egésztől függ”. Szóval: ezt fedi a „tag” fogalma. Mit mondjak: vajmi kevés fantáziával választották ezt az utcanevet a névadói. Bár, ha meggondolom, végül is igen sok fejtörést okoznak vele. Az ott lakók ugyanis elmondták, hogy hivatalos helyeken szinte betűzniük kell utcájuk nevét, hozzátéve: „úgy mint a kéz, vagy láb, szóval a végtag”. A „keresztelőn” szebb nevet érdemelt volna ez az utca. Am, ha véletlenül netán valami fontos, de széles körben nem ismert hazánkfia lenne a névadó — aminek eddig nem találtam nyomát — megkövetem kritikus soraimért azt,' akit bántanak... Istók Éva Tízes honvéd utca repülő fenyőfa A nemdohányos is...! Esztendőről esztendőre visszatérő téma a repülő fenyőfa. Tudják; az, amelyiket — miután megfosztották karácsonyi díszétől — kidobnak az ablakon. Különösen nagy divat ez a belvárosi lakótelepen, s legkivált ott. ahol még nincs parkírozva az ablakok alatti földterület. A fenti fotó készítője is csaknem áldozatul esett egy tizedik emeleti lakásból „elszabadult” kétméteres fának. Jóllehet a Miskolci Köztisztasági Vállalat idejekorán kihirdette: kéretik a lakásokból kikerülő fenyőfákat a szemétgyűjtő edények mellé elhelyezni... Lehet, hogy kevesen olvasták a hirdetést. Persze az is lehet, hogy egy még újabb „divat” dilemmáját oldják meg így. Jó ■ néhány bérház felügyelője ugyanis a kukatároló ajtajára tiltó feliratot ragasztott: oda pedig fenyőt tenni nem szabad. A lépcsőházon keresztül levinni sem! Az ablakon kidobni szintén nem! Hogy mit tegyenek vele — arra sajnos nincs útbaigazítás. Vagyishogy: nagyon is volna. Hiszen a köztisztasági vállalat bölcsen és előrelátóan tájékoztatta erről a lakosságot. De hogyan jussanak le a kopaszodó fák a szeméttárolókig? Elvégre ejtőernyőt nem szerelhetnek rájuk... ! (L. József felvétele) Félreértett ajándékutalvány Gutassy Mária, Miskolc, Árpád u. 48. sz.: Leleményes ötlet; ha beválik, csereberélünk. Ml Is küldünk, párat... Huszti István, Sajószentpéter, Dózsa György u. 3. sz. Nyilván elkerülte a figyelmét, hogy mi azt már régen kiszámítottuk. De, ha összevetjük azzal, amit szeszes italra költünk, még mindig ez utóbbi vezet hatalmas előnnyel. Igaz, ez magának sem, s nekünk sem vigasz. A témára egyébként, sajnos még lesz alkalmunk visszatérni. Szabó Balázs, Sajóecseg, Thököly út 28. sz. Bár nem tartozik lapunk hatáskörébe, megpróbálunk segíteni. A kedvezményes akció keretében vásároltam december 5-én a 211. sz. játékboltban, s ezért kaptam egy 100 forintos ajándék vásárlási utalványt. amelynek — tudomásom szerint — 30 napig kellene érvényesnek lennie, de ... Az üzletben szerettem volna a napokban az utalványt be is váltani, de a vezetőnő közölte velem, hogy nem lehet, mert már december 21-én lejárt... Nem értem; miért kaptam december 5-én november 21-i dátummal ellátott ajándékutalványt!? Juhász Istvánné Miskolc, Selyemrét u. 32. sz. A boltvezető válasza; az akció november 8-tól december 5-ig tartott. Az utalványokat — különböző dátumokkal — már előre elkészítették, hiszen a nagy forgalomban elképzelhetetlen volt, hogy a pénztárosok még ezzel is külön foglalkozzanak. A különböző értékű utalványok hátlapján — az előre nyomtatott szöveghez — a bolt által megjelölt dátum volt rányomtatva. S ez világosan tudtul adja a vásárló számára, hogy a kiállítástól (és nem a vásárlástól!) számított 30 napon belül lehet az utalványt beváltani. (Ügy gondoljuk, ha levélírónk elolvassa az utalvány hátlapján levő kis „Tájékoztatót”, nem éri ez a kellemetlen meglepetés. Persze, az is meggondolandó: vajon vonzó marad ez a reklám, ha félreérthető?! S különösen, ha a félreértésben a vásárló veszít ... ?) (Egyre több levélírónk azért ragad tollat, hogy a dohányzás ellen, avagy mellette törjön lándzsát. Legutóbb A dohányos is ember címmel közöltünk véleményt. Az alábbi levél erre válaszként érkezett.) A szerző azt hangsúlyozza, hogy a dohányos is ember. Én éppen ilyen joggal állítom, hogy a nemdohányos is az. A dohányost főleg az teszi emberré, hogy van lelkiereje levonni a konzekven. ciát magatartásáról. A cikk szerzője ugyan azt írta, hogy mint dohányost, az alkoholistákkal hozzák „szinkronba”. Ez egyéni túlzás. Én ugyanis részt vettem a Dohányzás Ellen Küzdők Társasága különböző szintű értekezletein, de az alkoholizmust ott nem hozták szóba. Mert az alkoholizmus és a dohányzás között nem azonosság, csak pár_ huzamosság van. A szerző azt állítja, hogy az alkoholista nem azzal zavar, hogy iszik, hanem azzal, hogy kötekedik. Igaza van. A dohányos ezzel szemben már azzal is — sőt csak azzal zavar! —, hogy dohányzik. Mert én még nem láttam olyan dohányzót, aki a füstöt ne fújta volna ki. Zárt helyiségben csupán ezzel annyira képes szennyezni a levegőt, hogy szinte vágni lehet. A nemdohányzóknak pedig nyelni kell a dohányosok szájából kiömlő füstöt. A dohányos azt állítja; joga van dohányozni, mert az állami kereskedelemtől vásárolja a cigarettát. Ez lényegtelen. Hiszen az alkoholizmus ellen sem azért küzdünk, mert az alkoholisták maszek italárusoktól vett, netán feketén főzött pálinkát, vagy bort isznak ... Dr. K. J„ Miskolc, Csortos Gyula u. Ki veszítette el? Az elmúlt hét szombatján a Zsolcai kapui, a Vásár- csarnok mellett levő újságos pavilon közelében találtak egy kulcscsomót. Tulajdonosa szerkesztőségünkben átveheti. Nyaktörő kátyúk a Besenyői úton szont annak a díját is fizetnünk kell, bár a vízhiány lehetetlenné teszi az ottla- kást. Kérjük a kút mielőbbi rendbehozatalát, hogy vissza tudjunk költözni Miskolcra! Dudás Józsefné Tiszafüred, Baross u. 10. sz. Piukovics József, a Miskolci Vízművek főmérnöke nem tudott a befagyott kútról. Ígéretet tett: azonnal megnézeti, kiolvasztják, s ha valóban repedés okozta a bajt, a hibát is soron kívül kijavítják. Napjainkban sok szó esik közútjainkról. Aki miskolci, az bizonyára ismeri a Besenyői utcát, illetve annak azt a részét, amelyet a 8-as és a 10-es autóbusz vezetői is gyakran szidnak. Hogy miért? Mert a MEZŐGÉP Vállalat előtti területen hatalmas gödrök között kell „lavírozni” a gépjárművezetőknek. Az egyik utas találóan jegyezte meg: az itt közlekedő autóbuszokba minden üléshez biztonsági övét kellene felszerelni. A minap taxival utaztam ezen az úton, s a génkocsi- vezető elmondta; már egy éve is elmúlt, hogy — ha erre jár — kerülgeti ezeket a gödröket. Jó lenne, ha végre eltüntetnék ezeket a nyaktörő kátyúkat, mielőtt valami komolyabb balesetet okoznának. Király István Miskolc Hörcsögbundámat tavaly júniusban adtam be javításra a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet Széchenyi utcai üzletébe. (A két hóna alatt volt kiszakadva.) Az összeg, amit fizetnem kellett érte. eléggé borsos — kettőszázötvenhét forint — volt; gondoltam becsületes munkát végeznek érte. Sajnos, nem így történt. Szeptemberben, amikor hazavittem a bundámat, nagy megdöbbenéssel vettem észre. hogy a javítást csak félig végezték el. Viszont gondosan becsomagolták, bizonyára azért, hogy — ameny- nyiben ott a helyszínen nem bontom ki; de miért is bontottam volna? — a csomagolópapír elfedje a ravaszságot... Sokáig nem tudtam, mitévő legyek, végül decemberben visszavittem a bundámat. Azokat a rosszindulatú, maró megjegyzéseket, amit akkor kaptam, nem akarom leírni. A reklamációmat végül is elfogadták, de jogos panaszom ellenére én éreztem magam megalázva azok előtt, akiknek tulajdonképpen szégyenkezniük kellett volna, mert nem végezték el azt a munkát, amiért a zsebemből a pénzt — s nem is keveset — kivették. Cseleszki Lászlóné Miskolc. Könyves Kálmán út 29. A ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Ili. em. 305 szoba Telefonszáma: 18-221 * * * Az üzlet vezetője, Hák András — miután a panaszt előtártuk — első reagálásként az ügyfeleket okolta(l), akik egész nyáron otthon tartják a javításra és tisztításra szoruló bundáikat, s csak akkor kapnak észbe, amikor már szükségük lenne rá. Aztán meg a munkájukat megnehezítő, a vállalási határidőket rendre meghosszabbító létszámhiányt emlegette. Nem ilyen válaszra vártunk. Hiszen azért, hogy az elvállalt és az előre kifizettetett munkát nem végezték el, az ügyfél — panaszosunk — a legkevésbé okolható, ö ugyanis időben, még júniusban beadta bundáját. Viszont annál inkább izgat az ügyben az a szűcs, aki a teljes munka összegéért — a kettőszázötvenhét forintért — nem átallott félmunkát végezni. Es mindenképpen elmarasztalható az a bolti dolgozó is, akinek a maró megjegyzéseitől még a meglehetősen nagy élettapasztalattal rendelkező panaszosunk is sírva távozott az üzletből. Véleményünk szerint a hibákat másra kenni mindenképpen kényelmesebb, mint őszintén elismerni. Az ilyen álláspont azonban káros, mert — szó szerint — hibát hibára halmoz. Sokkal helyesebb, s főként hasznosabb lenne az okokat megvizsgálni, s a vétkeseket felelősségre vonni. Így bizonyára az efféle panaszok, s a panaszok alapjául szolgáló okok is megszűnnének. (A szerkó
