Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
sf: Ostrom a javából (Kerényi }elv.) Két hétig vásár Mintha ingyen adnák Tudja aranyoskám, ennyiért meg sem varrják! Miskolc főutcája olyan volt tegnap, mintha az egész város szabadságot vett volna ki erre a napra, hogy le ne maradjon a kereskedelem nagy attrakciójáról. Persze, csak a zászlódíszes üzletek előtt tolonganak. A többi boltban éppen csak lézengenek a vásárlók. Hogy milyen zászlók alatt sorakoznak? A szezon végi vásár lobogója alatt! Igaz, ezt nem lengeti a szél, valamiféle kemény papundekliből készült, de rajta van a jelszó: 20—30 —40 százalékkal kínálják olcsóbban portékájukat az üzletek. A tét: egy pulóver A Tulipán Divatházban a földszinten és az emeleten egyaránt dúl a harc. A tét: egy-két pulóver, harisnyanadrág, kombiné, hálóing. Erdélyi András, az üzlet vezetője is valahonnan a frontvonalból kerül elő, hogy elmondja, milyen készlettel és választékkal indulnak a startnak. Két és fél milliót költhetnek itt a vásárlók, de még ezen a héten is várnak árut. — Hogy látja: egyenlőéic az erőviszonyok? — Az biztos, hogy nagy a nyomás, bár nem félünk a forgalomtól. Mi azt szeretjük. ha sok a vevő. Minden részvétem az eladóké. Ilyenkor az ő pártjukon állok. Próbálom a helyzetükbe képzelni magam, de nem valószínű, hogy mosolyt tudnék erőltetni az arcomra. Ez az érzés a Centrum Áruházban csak erősödik bennem. Aki látta, erre mondhatja, hogy nem igaz! A méteráruosztály gondolája jó masszív lábakon állhat, hogy elbírja a rá nehezedő nyomást. — Csak az első három nap, vagy az első hét ilyen — mondja Orbán Lajos áruforgalmi vezető —, aztán csillapodnak a kedélyek. De a patronáló brigádok is segítenek ilyenkor az eladóknak. Eladók gyöngye Minden üzletvezető kint van a terepen, és így irányítják a „hadmozdulatokat”. Egy fejkendős néni ismeretlenül rámkérdez: — Ma mindent ingyen adnak? A költői kérdésre nem is vár választ, máris egy ruhát mustrálgat. Bódig Mátyásnét a méteráruosztályon, Nemes Antal- nét a divatáruosztályon és Szegedi Imrénét a konfekción hiába is akarnám megszólítani. Vevő legyen a talpán, aki ilyenkor az eladók közelébe tud férkőzni. A hetvenegy éves Bálint Gyulánéval azonban pár szót tudok váltani. Már nyugdíjas, de amikor a munka dandárja járja, mindig lehet rá számítani. Azt mondják róla: fáradhatatlan. A szakmában még mindig az eladók gyöngyeként emlegetik. A Szilvia Ruhaház előtt fél füllel hallottam a következőket: egy idős nénit kérdezte az ismerőse, hogy mit akar venni? — Én, semmit. De olyan sokan állnak itt. Kíváncsi vagyok, mi van az üzletben. Angyali türelemmel vár tovább a sorára, amíg az ajtónálló kislány beengedi. — Nyolc órakor kellett volna nyitni. De már fél nyolc előtt is annyian álltak, hogy engedtünk a nyomásnak, és kinyitottunk — mondja Kövér József üzletvezető. — Mennyi is van a kasszában? — szól oda a pénztárosnak. — Tessék. Két és fél óra alatt 150 ezer forint — nyugtázza elégedetten, miközben szünet nélkül csomagolja a télikabátokat, kosztümöket. Hol a cipőm?-gy ősz hajú néni gyűrött, kék borítékból számolja le a pénzt. Arcára van írva, mennyire örül az új szerzeménynek. Boldog, hogy jó vásárt csinált, hiszen nem mindennap adnak 368 forintért jersey kosztümöt. — Tudja, aranyoskám, ennyiért meg sem varrják — világosít fel a jó vételről. Csak néhányan a Szilviából, akik örömet akarnak szerezni a vásárlóknak: Bene Gyuláné, Serfőző Józsefné, Lippai Béláné és még heten. A Sötétkapu alatti Centrum Cipőboltban egy bácsika keresi kétségbeesetten a régi cipőjét. Amíg az újat próbálta, lába kelt, azaz arrébb sodorta a tömeg. Amikor zokniban toporogva megtalálta, nehéz lett volna eldönteni, melyiknek örül jobban: az újnak, vagy a réginek? * Az egész város egy nagy vásár. Az Ady-hídtól a Tanácsház térig. Még 11 napig... OLÁH ERZSI Dinoszauruszok bizonyítják • Ügy 110 millió évvel ezelőtt a brit szigeteken még éltek diplodocusok, a dinoszaurusz-csoport képviselői, a földünkön élt gerincesek legnagyobb fajtái. A diplodo- cusok hossza elérte a 20 métert is. Erre a következtetésre jutottak az angol paleontológusok, miután két évvel ezelőtt a La Manche-csatorna közelében levő White-szigeten diplodocus-csontokra bukkantak. A lelet paleontológiái szenzációvá vált: kiderült, hogy a diplodocus és a dinoszaurusz-csoport más képviselői 30 millió évvel azután éltek Európában, hogy Észak-Amerika területén már kihaltak. Ez a lelet ismételten bizonyítja azt a feltevést, hogy Európa és Amerika valamikor egy kontinens volt. •• Ülést tart Ózd tanácsa Az idén első ízben ma délután ül össze Ózd város Tanácsa. A testület tagjai megvitatják és elfogadják a város 1978. évi költségvetési és fejlesztési tervét, majd beszámoló hangzik el a városi tanács ügyrendi bizottságának tevékenységéről. Kevesebb utas, de messzebb A MÁV Miskolci Igazgatóságának a napokban elkészült kimutatása bizonyítja: 1977-ben kevesebben utaztunk. A szakemberek azzal számoltak, hogy 34 millió 700 ezer utast kell elszállítani az igazgatósági szerelvényeknek, ezzel szemben 33 millió 675 ezer fizető utast regisztráltak. Nőtt viszont az utazási távolság: a megelőző évi 39.91 ki- » lométerről 44,61 kilométerre. Az utazási távolság növekedése miatt a személyszállításból eredő bevétel az utasszám csökkenés ellenére sem lett kevesebb, sőt 0,2 százalékkal nőtt 1976-hoz képest, s elérte a 252 millió forintot. Hét végi közlekedés Bánkútra Értesítjük a lakosságot, hogy a bánkúti turistaházat gépjárművel — 1978. január 28-tól március 31-ig szombaton, vasárnap és ünnepnapokon — csak a dédes- tapolcsányi, s az abból kiágazó borovnyáki úton át lehet megközelíteni. Bánkútról vissza Miskolc felé a dédestapolcsányi utat Jávorkúton át a szomorúi elágazásnál lehet elérni. Ezen forgalomszabályozásról a kihelyezett közúti jelzőtáblák megfelelő útmutatást adnak. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály ' ....... ............ Szürke, szürkébb, legszürkébb Amikor újak, még viszonylag elfogadható képet nyújtanak a panelből készült ház-homlokzatok. A miskolci szmog azonban megteszi a magáét... Én is abban a szalagházban lakom, melyet az elsők között építettek fel — házgyári elemekből — a városban Ma már úgy fest a később készültek mellett, mint egy kopott, szegény, öreg rokon. Üde színfoltot jelentenek a város főutcáján azok az épületek, melyeknek a homlokzatát a közelmúltban tatarozták. Csakhogy a házgyári épületeken nincs vakolat, festék, következésképpen ezeket nem lehet majd — ha elérkezik az ideje — olyan módszerrel kicsinosítani, mint a hagyományos módon épülteket. De lehet-e egyáltalán? Mert abba aligha nyugodhatunk bele, hogy lakótelepeink képe így változzon: szürke, szürkébb, legszürkébb. A házgyárban elmondták,, hogy ha bepiszkolódik egy-egy panel szállítás, raktározás közben, akkor egyszerűen lemossák ultrás vízzel. Elvileg elképzelhető, hogy hasonló módon „megfürdessenek” egy házat, sőt egy egész lakótelepet. Elvileg —1 mondom, mert a gyakorlatban aligha tisztítható le tökéletesen a ripacsos felületekről a rájuk rakódott por, korom. Könnyebb lenne a dolog, ha legalább simák lennének a panelek. (Manapság már ilyen a felülete a közintézmények építésére szánt elemeknek.) A házgyárban azonban szándékosan teszik érdessé az eredetileg sima paneleket — a technológiai előírásoknak megfelelően. Miért? Azért, mert az így kiképzett felület — állítólag! — szebb és némi kárpótlást nyújt a festék, a színek hiányáért. No igen, a színek. Sok éve beszélünk róla, hogy jó lenne színezni a kopár felületeket. Nem azért, mert bárki úgy hiszi, hogy a formai monotóniát így fel lehetne oldani. De valamicskét mégis segítene. (A színes üveggel burkolt erkélyek kétségtelenül változatosabbá teszik a homlokzatokat, ám a beton hatalmas szürke felületei még így is uralkodnak.) Beszélünk róla, de tenni vajmi keveset tettünk eddig. Pedig nem kellene feltalálni sem a technológiát, sem a célnak megfelelő festéket. Mi hányzik hát? A pénz. A festett panelek nem lennének sokkal drágábbak, mint a mostaniak — a ripacsos felület előállítása is pluszmunkát jelent —, viszont szükség van egy üzemcsarnokra, ahol a festést végeznék. Nos, erre a beruházásra nincs pénz. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnak — hallottam az indoklást — ennél „fontosabb” fejlesztésekre sem futja. Azon lehet vitatkozni, hogy új korában csúnyább-e mondjuk egy fehér cementből készült házgyári épület, mint a festett homlokzatú. De azon aligha, hogy az utóbbinak a tisztántartása, felújítása lényegesen egyszerűbb lenne. Megtérülne tehát az említett beruházás. A szólásmondás szerint a tisztaság fél egészség. Igaza van az Élet és Irodalom cikkírójának, aki — a lakótelepre is vonatkoztatva — így módosítja az ismert szólást: „A tisztaság fél szépség.’’ » (békés) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „A kereszt alakú épületben 320 ággyal, négy csecsemő belosz- tály, műtőkkel ellátott 62 ágyas sebészet, 15 ágyas fül-, orr-, gége-, 12 ágyas intenzív osztály működik... (A többi részleggel együtt) összesen 535 ágy, egyenként 425 ezer forintért.” KÜZDELEM AZ ÉLETÉRT A bevezető idézet, s az alcím a Népszabadság január 26-i számában megjelent cikkből való. Az írás a miskolci Gyermekegészségügyi Központot mutatja be, egyéves fennállása alkalmából. Miskolcon kívül egész Borsod és Heves megye újszülöttjeinek egészségén őrködik az orvos- tudomány legkorszerűbb gyógyító eszközeivel, vizsgáló műszereivel felszerelt intézmény. S az itt dolgozó orvosok, egészségügyi munkatársak teljes közösségére jellemző az a hivatástudat, amelyet a cikk az újszülött- nathológiai-koraszülött osztályról szólva említ: „Az orvosok tudása és a szakképzett nővérek gondoskodása Igen sok 700—800 grammos kicsi életét mentette meg. Köztük olyanokét is, akik napokon át egyáltalán nem mutattak életjelenségeket — de nem mondtak le róluk ...” A BÍRÁLÓK VÉDELME A Pártélet című folyóirat legutóbbi számában a közérdekű bejelentések ügyével foglalkozik „A bírálók védelmében” című cikkben. S egyebek között egy igen tanulságos borsodi példát elemez. Az egyik itteni gyáregység pártalapszervezetének három tagja járt kálváriát amiatt, hogy közérdekű bejelentéssel — a társadalmi tulajdont sértő vezetői intézkedések miatt — fordult a Központi Ellenőrző Bizottsághoz, illetve a hatósághoz. A gyáregységben viszont „Megindult a gépezet, hogy munkahelyük megváltoztatására, az üzem elhagyására kényszerítsék előbb a bejelentőket, majd az ügy folyamatában azokat is, akik nem voltak hajlandók a bejelentő lejáratásához segédkezet nyújtani.” A megyei pártbizottság a bírálat megtorlásának tényei, az elkövetett súlyos pártsze- rűtlenségek miatt foglalkozott az üggyel... a gyáregységvezetőt és a pártszervezet titkárát megfelelő pártbüntetésben részesítette. Az illetékes állami szervek is megvizsgálták a történteket, s ennek következtében ... új vezető áll a gyáregység élén.’ A KÜLÖNLEGES PISZTRÁNG A népszerű Képes Újság idei negyedik számának élén mutatja be érdekes képes riportban a Garadna-völgyi pisztrángnevelő tógazdaságot. Megemlékezik a cikk a gazdaságot megteremtő Vásárhelyi Istvánról, Herman Ottó tudós tanítványáról, s a telep mai munkájáról is beszámol. „A Garadna-vBIgyl telep vezetője ma Grasalkovits Tibor. Munkatársa a Bükk egykori tudós remetéjének nevezett Vásárhelyi István özvegye, aki férjétől tanult sok ismerettel... gondozza az értékes halállományt.” Feleletet kapunk arra a kérdésre is, miért olyan különleges értékű hal a pisztráng. „A mesterségesen megteremtett tökéletes körülmények között is négy év szükséges ahhoz, hogy az ikrából táplálkozásra alkalmas hal kifejlődjék.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Csongrádban Veszettséggyanús rókák Csongrád megyében az utóbbi hetekben tucatnyi veszettséggyanús rókát ejtettek el, illetve ilyenek tetemét találták meg. Az egészségügyi szervek többször is felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy ne nyúljanak ezekhez az állatokhoz. Ennek ellenére a napokban Szeged határában, a Fehér-tó jegén talált rókatetemet három szegedi egyetemi hallgató magával vitte. Megnyúzták, majd fejét és bundáját kollégiumi szobájukban akarták elrejteni. Szerencsére gyorsan fény derült felelőtlen tettükre, és idejében megkapták a védőoltást, a rókafejet pedig elküldték vizsgálatra. A legtöbb vad-megbetegedés a szegedi járás területén fordult elő. Mindazok, akik veszettséggyanús rókát elejtettek és érintettek, vagy ilyen rókatetemhez nyúltak, védőoltásban részesültek. Ankét a szarvasmarha- tenyésztésről A Magyar Agrártudomá. nyi Egyesület Borsod megyei Szervezete ma egész napos ankétot tart a miskolci Technika Házában a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről. A* ankéton részt vesznek U megye állattenyésztési felügyelőségének e témával foglalkozó szakemberei, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes képviselői is.
