Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

I Űrhajó indul Bajkonurból.,, Asztronauták földjén Bajkonur Kazahsztán kö­zépső részén található. Nem messze a kilövőállomás acél­kolosszusától emlékoszlop áll, rajta felirat: „A szovjet em­ber alkotó szellemének segít­ségével innen kezdődött a vi­lágmindenség meghódítása.” Bajkonurhoz közeledve, a levegőből szinte holdbéli táj tárul a szemünk elé. Nö­vényzet nincs, a föld repede­zett. sárgás homokdombok és szikes területek fehérlő folt­jai váltják egymást. Csupán az utak határozott vonalai utalnak az emberre. Az éghajlat félsivatagi: for­ró nyár, hideg tél, kevés hó­val. Ügy tűnik, Bajkonur építői hihetetlen vállakózást hajtottak végre: a homokon egyedülálló indítóberendezé­sek emelkednek. Innen indult a Föld első mesterséges szputnyikja, in­nen startolt a legendás „Vosztok”, az első világűrhó­dító emberrel — Jurij Gaga- rinnal — a fedélzetén. Bajkonur építése az 50-es években — a szűzföldek meg­hódításával — kezdődött. Ezek a földek ma már több millió tonna gabonát adnak. A nép­sűrűség azonban még ma is alacsony. így a sikertelen in­dítás nem fenyegeti a lakos­ságot, a rakéták kiégett lép­csőit könnyű előkeríteni. A napsütéses napok száma itt több mint 300 évente. Ez az első időkben kedvező körül­ménynek számított: a start kevésbé függött az időjárástól' kön. yebb volt az űrhajókat pályára bocsátani. Később már éjszaka, télen és megle­hetősen erős szélben is i’n- dítani tudták a rakétákat. A repülőtér első építői — szerelők, mérnökök, tudósok — kezdetben sátrakban és vagonokban laktak. A start­ponthoz közel néhány köny- nyű faházat építettek. Ezek egyike Szergej Koroljov fő- konstruktőré volt, egy másik, ban az űrhajósok vártak in­dításra. Gyakran jártak itt Masztyiszlav Keldis, Valen- tyin Glusko, Mihail Jangel akadémikusok és más szovjet tudósok, konstruktőrök. Ezek a házak ma már — a törté­nelem. Emlékmúzeum is van itt, amelynek vendégkönyvé­ben olvashatjuk a „Szojuz— Apollo” és a „Haduga” kísér­letekben részt vevő külföldi szakemberek bejegyzéseit is. Űrrepülőtér építésére ko­rábban semmiféle tapasztala­ta nem volt az emberiségnek. Mégis, néhány hónappal az építés megkezdése után kilőt­ték Bajkonurról az első raké­tákat és 1957 októberében — az első műholdat. Az űrrepülőtér egyre kor­szerűbbé válik. A legtöbb szolgáltatást valóságos válla­lat végzi, speciális felszerelé­sekkel. Bajkonuron gyűjtik össze a teljes rakéta-űrhajó­zási rendszert, itt végzik el a start előtti felülvizsgálato­kat, az üzemanyag-tankolást. Valóságos város fejlődött itt ki, több tízezer lakossal — kényelmes áruházakkal, ká­véházakkal. szállodákkal. Vannak stadionok és uszodák, kultúrpalota és városi park. Szergej Koroljov nevét viseli az egyik tér, ahol emlékmű­vet állítottak a gyakorlati űr- hajózá: úttörőjének. Az űrha­jósok hagyománya ma már, hogy start előtt felkeresik az emlékművet. Egyébként az ő részükre modern . „űrhajós” szálloda áll a város szélén, orvosi központtal. Bajkonur története azonban még fiatal. Bizonyára sokszor leszünk még tanúi olyan- je­lentős űreseményeknek, ame­lyek innen, kazah földről in­dulnak. Zenekúra Ke'esii a Traabi 5|e Alkalmi bemutató az ankétov (Kerényi félv.) Vevőankét a kozmetikumokról Cirokseprű és Lux szappan A bolgár orvostudományi akadémia pediátriai intézeté­ben 11.30-tól 12 óráig sajá­tos „csendrendelet” van ér­vényben. A gyermek pá­ciensek ágyban fekve a fél óra alatt zenét hallgatnak; Csajkovszkij Hattyúk tava, Schubert Ave Maria és Mo­zart Kis éji zene című mű­vét.. A fárasztó vizsgálatok, ke­zelések és a kórházi iskola látogatása után a zene rend­kívül kedvezően hat a kis betegekre. Feloldja a kórhá­zi környezet okozta szoron­gásokat, és elősegíti, hogy a gyerekek jó étvággyal ebé­deljenek, pihenjenek. A „zeneterápia” ötletét pe­dagógusok adták. Egyelőre a módszer kísérleti jellegű, de az első tapasztalatokból le­szűrték, hogy a beteg gyér­A malőrtől függ, menyivel lajthal Az olasz kormány új se­bességkorlátozást vezetett be, a gépjármű motor-hengerűr­tartalmától függően. A jövő­ben a 600 köbcentiméteres motorral ellátott személygép­kocsik legfeljebb 60 km/óra sebességgel közlekedhetnek az országutakon. Az 1300 köbcentiméteresnél nagyobb motorral rendelkező személy- gépkocsik sebességének felső határa 140 km/óra lesz. Eddig a személygépkocsik számára az olasz országuta­kon megengedett maximális sebesség óránként 130 km volt. Lakott területen to­vábbra is legfeljebb 50 km/ óra sebességgel közlekedhet­nek Olaszországban a sze­mélygépkocsik, valamennyi napszakban. Közlemény Értesítjük a kisállattartó takar­mányvásárlókat, hogy újabb ta- karmányértékesító helyet hoz­tunk létre Görömböly, Németh István u. XS. szám alatt. Megszüntettük a Búza téren levő takarmány-elárusítóhelyet, mivel közúti Jármüvei megköze­líteni nem lehet. Takarmányokat értékesítünk to­vábbra Is Miskolcon, a Besenyői u. S. szám alatt, valamint a Marx téri piactéren. B.-A.-Z. megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mekeknek a szokatlan kör­nyezetből és egyéb tényezők­ből eredő lelki egyensúly­felborulását a „zenekúra” je­lentős mértékben helyrebil­lenti. A zenét nem hallgató kontrollcsoport kedvezőtle­nebb pszichikai tüneteket, gyengébb koncentrálóképes­séget tanúsított a kórházi iskola foglalkozásain. Az eljárást már sikerrel alkalmazzák a felnőtt, kerin­gési zavarokban szenvedő betegeknél is. Felveszi a kólával a ver­senyt, több fogy belőle, mint a Márkából. Miskolcon leg­alábbis ez a tapasztalat — in- formáltak minket a Debrece­ni Állami Gazdaság miskolci Traubisoda-lerakatánál, ahol óránként hatezer üveg Trau- bisodát palackoznak. A nép­szerű üdítő ital előnye a kó­lákkal szemben, hogy míg azok csak meghatározott hő­mérséklet alatt árusíthatók, a Traubi — még nyáron is — 15 Celsius-fok alatt is jól oltja a szomjat. Hogy az oly' nagyon kere­sett külföldi pipereholmikból (Lux, Fa, Jet, Rexona) az idén sem lesz több, mint ta­valy, az még csak hagyján. De hogy a cirokseprű is ke­vés?! A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat tegnap tartott vevőankétján hangzott el, hogy seprűből az idén, az Tolcsvai emlékek A korona Tokaj-Hegyalján Aligha akad még királyi ko­rona, amely olyan kalandos „életpályát” futott volna be, mint a miénk. S most, amikor egymást érik az újságokban a cikksorozatok, a tv-ben a ri­portfilmek a korona történeté­ről, imitt-amott már történik utalás szűkebb hazánkra is. Mert hogyan is maradhatott volna ki megannyi történelmi esemény tanúja, Zemplén és Tokaj-Hegyalja éppen a ma­gyar korona történetéből? Tény, hogy volt időszak a nemzet életében, amikor nálunk is őrizték a koronát. Az 1800-as évek elején I. Napóleon egyre-másra arat­ja győzelmeit. Már császár, amikor 1805. december 2-án Austerlitznél súlyos vereséget mér az osztrák—orosz had­erőkre. A még e hónapban megkötött pozsonyi béke után Tirol, Velence, Dalmácia is francia fennhatóság alá ke­rül. Ismét menekülnie kell a koronának... S hová is menthették volna, mint a Rákócziak, Zrínyi Ilona ak­kor még erős erődítményű, biztos távolban levő munká­csi várába?! Elindult a koro­na újabb útjára, majd a kö­vetkező év, 1806 tavaszán vissza. Tokaj-Hegyalján, Zemplénen keresztül. — Az én, majdnem száz évig élt dédanyám ismerte az akkori apáturat, aki mindent feljegyzett a koronával kap­csolatban — meséli Tolcsvén Soltész Mihályné (aki, ám er­ről majd később, más vonat­kozásban is kapcsolatba ke­rült a koronával). — Törté­nelmi tény. hogy a koronát 1 nap és 2 éjszaka itt őrizték a mi apostoli keresztes templo­munkban. Anyámtól tudom, ő meg az ő édesanyjától; hogy micsoda ünnepe volt az Tolcsvának! Jól is érezték itt # A tolcsvai templom, ahol 1866 tavaszán a magyar ko­ronát őrizték magukat a koronaőrök. A hagyomány szerint még arra is hivatkoztak, hogy a kirá­lyi korona őrizőinek királyi bor dukál. Kaptak is ám olyan finom borokat, hogy még daloltak is tőle. Együtt megyünk a hagyo­mányok szerint még Szent István korában épült őrto­rony helyén később emelt, majd átépített templomhoz, amelynek bejárati ajtaján fakult, géppel írt szöveg ta­núsítja: 1806-ban, amikor Munkácsról már visszafelé utazott a korona, 1 nap és 2 éjszaka a tolcsvai templom Szent János kápolnájában őrizték. A tolcsvai nép a ki­tüntető eseményt versben is megörökítette; „Dicsekedj örökké, óh népe Tolcsvának, Hogy egyszer helyt adtál a Szent Koronának.” A templom belsejében, ha az oltárral szemben állunk, a jobb oldali falon márványtáb­la is megörökíti a korona tolcsvai tartózkodását. Talán e hagyománynak kö­szönhető, hogy Tolcsva koro­naőröket is adott az ország­nak. — Az a Bunda József, aki­nek már több újság, s a tévé is közölte a nyilatkozatát a korona 1944-ben Ausztriába történt hurcoltatásáról, itt született Tolcsván, s a nagy­bátyám — mondja Soltész Mihályné. — Deli, nyalka le­gény volt annak idején, fel­ment Pestre világot látni, s bevették koronaőrnek. Vol­tunk is megnézni az egész családdal a koronát a háború előtt! S milyen a sors; fér­jem testvérbátyja, Soltész András, aki ma Erdőhorváti­ban él, szintén ott volt a ko­ronával Ausztriában 1944- ben, mint katona. Öt az ame­rikaiak hozták vissza a fog­ságba esés után Magyaror­szágra. 1806 tavaszán a korona Munkácsról Sárospatakon át érkezett Tolcsvára. Az odaút és visszaút sárospataki fogad­tatásáról, a korona Sárospa­takon történt tartózkodásáról az Észak-Magyarország 1978. január 10-i számában. Szűcs Sámuel egykori pataki diák ránk maradt naplója alapján, Hegyi József számolt be „A Magyar Koronának meghor- dozása Zemplénben” című cikkében. (nyikes) eddigi kilátások szerint, az igényeknek csak egyharma- dát tudják kielégíteni. Borsodban mennyi? A tanácskozás után egy nappal, ma is útra kel egy beszerző csapat, hogy a még hiányzó árukat beszerezze. Nemcsak seprűt, hanem mást is. Mert vannak hiányzó por­tékák. A két megyét ellátó nagy­kereskedelmi vállalat az idén 13—14 százalékkal szeretné növelni a forgalmát, azaz a forgalom meghaladja majd a 4,5 milliárd forintot. A vál­lalat felelősei elmondották, hogy különös gond a kritikus cikkek beszerzése, továbbá az a tény, hogy néhány koráb­bi, ismert és keresett áru gyártása megszűnik, úgyhogy ezek helyettesítéséről kell gondoskodni. A vállalat alapvető keres­kedelmi elve, hogy azokból a cikkekből igyekszik a forgal­mat növelni, amelyekből Bor­sodban az egy főre eső fo­gyasztás az országos átlag alatt van. Mi tagadás, hogy a gazdasági mutatók tekinte­tében a megyék között ve­zető Borsodban (egy főre eső beruházás; a nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulás) egy lakosra számítva keve­sebb szappan, fogkrém, tisz­títószer jut, mint máshól. í j mosogatószerek A várhatóan növekvő igé­nyeket (a vegyi áruk forgal­ma tavaly 9 százalékkal emelkedett Borsodban) a vál­lalat mennyiségileg ki tudja elégíteni. Ám a globális ke­reslet-kínálati egyensúly, a választékban, egyensúlytalan­ságokat takar. S most nem elsősorban a meglehetősen borsos árú nyu­gati kozmetikumokról van szó! Nézzünk néhány példát: Pipereszappan: a KHV és a Növényolaj ipari Vállalat fejlesztésére nincs lehetőség. Így nem lesz több a kedvelt Amo márkából. Az NDK-ból és Csehszlovákiából veszünk szappant. A hazai ipar nem tudja kielégíteni az igényeket né­hány súrolószerből sem (VIM, szőnyeg, és ablaktisz­tító). A megoldás: import. Mosó- és mosogatószerekből, áztatóporból megfelelőnek ígérkezik az ellátás. Két új mosogatószer kerül az üzle­tekbe: a TIP POR és az Evolux. Kevés a kölnisüveg t? Testápolószerekből és koz­metikumokból a tavalyinál lényegesen több kerül az üz­letekbe, annak előrebocsátá­sával, hogy a mérséklődő tő­kés importot szocialista be­hozatal helyettesíti. Hogy csak néhány példát említ­sünk: desodor, arckrém, pú­der húsz százalékkal lesz több. Jelentősen javul a ba­baápolási cikkekkel való la­kossági ellátás is. A szakem­berek a rúzsválaszték javítá­sát is ígérik. Kölniből is több lesz, illet­ve több lenne, ha a forgal­mazást nem nehezítené az üveghiány. B. I. Magyar filmek küifölüi fesztiválokon A következő hetekben több nemzetközi fesztiválon és kül­földi bemutatón képviselik filmalkotások hazánk film­művészetét. Február 2. és 12. között Rotterdamban rendez­nek nemzetközi filmfeszti­vált; erre három játékfilmet — András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Mihályfi Imre Pókháló és Gyöngyössy Imre—Kabay Barna Két el­határozás című alkotásait hívták meg. A fesztiválon a filmek rendezői is részt vesz­nek. Február első két hété-; ben nemzetközi filmfeszti­vál lesz Reykjavikban, ahol a versenyfilmek között Mé­száros Márta örökbefogadás című filmjét vetítik. A nyu­gat-berlini filmfesztiválon — február 22. és március 5. kö­zött — Simó Sándor Apám néhány boldog éve című al­kotása képviseli a magyar filmművészetet. A külföldi bemutatók sorá­ban Amerikában és Francia- országban kerülnek magyar filmek a közönség elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents