Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-23 / 19. szám
A percek értéke 0 feladat rendet teremt Pedagógusok számára ismert tétel, hogy sohasem a felügyelet, hanem a megfelelő feladat nélkül maradt fiatalok a fegyelmezetlenek. Az a tanár, aki jó elfoglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni az osztályának, hosszabb időre is magára hagyhatja diákjait, távozása után sem lesz rendetlenség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalanszor beigazolódott pedagógiai tapasztalat nemcsak az iskolák világában igaz. A megfelelő feladatok, és ezek végrehajtásában az érintettek megfelelő érdekeltsége kiváló fegyelmező erő a mindennapi munkában, a vállalati gazdálkodás menetében is. Napjainkban mindezt nem haszontalan újra és újra végiggondolni. A munkaidő jelentős hányada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A különféle számítások a munkaidő 15 (egy óra 12 perc) — 25 (2 óra) százalékában jelölik meg a munka közben haszontalanul elfutó idő mértékét. Bizonyos, hogy ezek az értékek helyenként (még egy-egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakonként erőteljesen változnak. Azt azonban mindenképpen mutatják, hogy a jobb gazdálkodás a munkaidővel a gyárak többségénél az egyik fő tartalék. Esetenként számottevő beruházást — főként a kapacitást bővítő beruházások jelentős hányadát — lehetne elkerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasználással. azzal például, ha kevesebbet állnának a gépek. s a gépek mellett az emberek. KEDV ÉS SZÁNDÉK Az időveszteségek egy része közvetlenül az ^egyéni fegyelmezetlenségekből adódik. A munka menetében, tempójában, sőt még a termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes ember akaratának, pillanatnyi kedvének, szándékának a szerepe, legalábbis, ahol nem szalagszerűen szervezett a munka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a technikai eszközök, gyártási eljárások nem képesek megfelelő keretekbe foglalni a teendők láncolatát. A vállalati munkahelyek jelentős része, ennek következtében, sok szempontból egyszemélyes, egygépes „műhellyé” válik. ilyenformán funkcionál, vesz részt a termelésben. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de annak is, hogy a termelékenység a legtöbb gyárban' jelentősen elmarad a nemzetközi átlagoktól. A termelékenység alakulása (tehát a munkaidő, a munkaerő és a géppark kihasználása szempontjából) ugyanis az a döntő, hogy a dolgozó a műszak alatt hogyan képes gazdálkodni az idővel és a rábízott gép kapacitásával. HA JÓL SZERVEZNEK... Pontosabb normákkal persze sokat javítható ez a fajta gazdálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelőberendezések, a gyártási technológia és a termelés szervezete mennyire képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, mennyire képes egységes termelési láncba kapcsolni az egymás után következő munkafázisokat és gépeket. A géppark összeválogatá- sával, a technológia kidolgozásával és a gyártási folyamat megszervezésével olyan helyzetet kell kialakítani, hogy az egymásután következő munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem ellenőreivé és serkentőivé is váljanak. Hogy a tempót, vagv a munkadarabok minőségét ne az egyes ember hangulata, munkakedve szabhasMikrofilmen a leletek A bonyolult kórházi ügyvitel egyszerűsítésére mikrofilmes archiválási rendszerre tértek át az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézetben. A betegek vaskos leletanyagát korszerű technikával mikrofilmlapokon rögzítik, így könnyebb a tárolás és az adatok visszakeresése. A kórházi gyakorlat szerint több évtizeden át tárolják a betegek adatait. Az ORFI esetében egész pincerendszert foglal el a hatalmas adathalA szükségesnél nagyobb mértékben elszaporodott vaddisznók apasztására több Borsod megyei vadásztársaság rendezett • hajtóvadászatot szombaton és vasárnap. A dél-bükki részeken. Cserépfalu, Szomolya határában a közelmúltban tartott hajtáson tizenöt vaddisznó, közte egy 20 centiméteres agyarú vadkan került puskavégre. máz dokumentumainak raktára. Ráadásul a kórlapok, adatok visszakeresése is hosz- szú időt vesz igénybe. Ezeket a gondokat jelentősen enyhíti a mikrofilmes rendszer, mert nemcsak a helytakarékos tárolást teszi lehetővé, hanem az adatok gyors előkeresését is. Az ORFI-éhoz hasonlóan, az NDK-ból vásárolt műszelekkel más kórházak is kísérleteznek mikrofilmes archiválással. Vaddisznóra vadásztak a hegyközi erdőségekben is, ahol a havas vidék jól „jelezte” a kondák vonulását. Ezen a vidéken azért is szükséges az apasztás, mert a vaddisznók nem egy esetben, táplálékot keresve, a falvakba is behúzódnak, és „feltúrják” a vermeket, megeszik a házi sertések elől a táplálékot. sa meg — egyik nap í^y. a másik nap úgy; év közben esetleg lazább, év végén tempósabb ütemet véve fel — hanem egész éven át a technológiai osztály által kiszámított legcélszerűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvényesüljön a gyártás menetében, hétfő reggel és szombat délután, január elején és december végén egyaránt. A korszerű technikára, technológiára épülő, jól szervezett gyárakban nincs mód a fegyelmezetlenségre. Illetve rögtön nyilvánvaló lesz. ki a ludas az esetleges mulasztásban, az időveszteségért, a gyengébb minőségért. MEGSZŰNIK A „LÖTYÖGÉS” Az emberek többsége szerint a „lötyögés”. az egymásra, a gépre, az anyagra várás fárasztóbb, mint az állandó, a feszes munkatempó, amelyben minden és mindenki a helyén van és minden idejében megérkezik. Ahol egyértelműek, testre- szabottak a feladatok, s azok végrehajtásához valamennyi feltételt mások — a munka- megosztás keretében — folyamatosan és kifogástalanul megteremtenek, ott aligha van szükség különösebb felügyeletre, biztatásra, a fegyelem szilárd és a lógásra hajlamosak sem képesek hátráltatni a munkát. Ahol tehát örökösen a munkafegyelemre, a fegyelmezetlen munkavállalókra panaszkodnak, ott — bizonyosak lehetünk benne —1 eddig még keveset tettek a korszerű technika és munkaszervezés meghonosításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagyiparban fegyelmezetlen emberek nincsenek, nem lehetnek — csak gyengén szervezett gyárak. GERENCSÉR FERENC A balesetmentes közlekedésért Külfölden készül a jelvény Szerkesztőségünkben többen érdeklődtek, miért nem értékelte az elmúlt év végén a Magyar Autóklub a gépjárművezetők között rendkívül népszerű „A baleset- mentes közlekedésért” című mozgalom eredményeit. Amint azt a MA Borsod megyei Szervezeténél megtudtuk, az értékelés tulajdonképpen megtörtént. Csupán az eredményhirdetést kellett áprilisra halasztani. Ennek oka; az Állami Pénzverde számos ragy és sürgős feladata miatt nem tudta vállalni a mozgalom különböző fokozatú jelvényeinek elkészítését, s ezért ezt a munkát egy külföldi cégre kellett bízni. A külföldön készülő jelvények még nem érkeztek meg. Ügy gondoljuk, szívesen vár rájuk mindenki, s ez nem lesz az oka annak, hogy az arra jogosultak 1978-ban nem neveznek be a mozgalomba. A hétvégén, a Blikkben Vaddisznóra vadásztak Városi tanácstagok fogadóórái >)c Kismama-szalag... A Váci Kötöttárugyár Pásztói Gyár-- egységében még az elmúlt évben automata szalagrendszert vezettek be. A tervek szerint az idén az egész varrodában megszervezik. A nők jobb munkakörülményeinek biztosítására kismama-szalagokat alakítottak ki azoknak az anyáknak a számára, akik több gyermekük miatt nem tudják vállalni a több műszakot. Ezeken a szalagokon az asszonyok egy műszakban dolgoznak. (Király Krisztina felvétele) r ltjai jelvényszerző túrasorozat Rendkívül népszerűek a Bor. sód megyei Természetbarát Szövetség jelvényszerző túrasorozatai. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sok-sok ezer résztvevő. Ezért indít a BTSZ az idén is újabb jelvényszerző túrasorozatot. Az I. túrát február 26-án, a megyei szövetség megbízásából az MVSC' természetjáró szakosztálya rendezi. A további túrafiapok és -rendezők: március 12., DVTK; április 4., ÖKSE; április 23., Borsodi Szénbányák Vállalat. JANUAR 24. Nagyné Tóth Margit, Arany J. u. 35., fszt. 1., 17 órától; Sán- dorfi László, Avasalja u. 14., IS órától. JANUAR 25. Boda Józsefné, Felszabadítók u. 2., 17 órától; Szabó Jálnos, könyvtár. Szentpéterl kapu 95., 18 órától; dr. Terplán Zénó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, 1/15., 16 órától. JANUAR 26. Dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Ház, Lenke u. 14/a., 18 órától; Hajdú Bálint, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2., 18 órától, JANUÄR 27. Adám jAnosné, 48-as u. 13., 16 órától; dr. Konczwald Barna és Nagy Búza Józsefné, 34. sz. Általános Iskola, Könyves K. u. 2., 17 órától; Maiiák István, Pereces, bollóaljai bölcsödé, 16 órától; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2., 17 órától. JANUAR 28. Daragó Jánosné, Görőmböly, Németh I. u. 28., 16 órától; Tit- kó István, Görömböly, Szabó E. u. 70., 16 órától. JANUAR 30. Deák Béla, Éder Gy. utcai általános iskola, 18 órától; Kovács György, MHSZ-iroda, Hoffmann O. u. 25., alagsor, 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15. fszt, 2., 18 órától; Tóth Lajos. 1/2. pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Tóth Tibor, Vörösmarty utcai iskola, 17 órától; Vanczák Gyula, III12. pártalapszervezet, Győri k. 123., 17 órától. JANUAR 31. Faragó Erzsébet, Oprendek Pártszervezet, Marx K. u. 49., 17 órától; vincze Sándor. Génipari Technikum, Kun B. út 10., 18 órától. Legyenek a város díszpolgárai! Mennyit ér egy fa? Magyarországot több mint másfél millió hektáron borítja erdő, s örvendetes, hogy a fák ültetésével egyre többet foglalkoznak a városokban is. A hazai erdőtudomány szép eredményekkel büszkélkedhet, hiszen Kaán Károly — még a múlt században — elsőként figyelt fel a folyóvizeket övező galériaerdők árvízgátló, illetve csökkentő szerepére, s munkásságának folytatója, Mikolás Kálmán erdőmérnök jutott arra a felismerésre, hogy szomorúfűz-sávokkal kell az árvíz elleni gátakat védeni, ennek lombja ugyanis a széllel együtt mozogva felfogja, visszatartja az áradatot. A természet oxigéngyára Az utóbbi időben — noha tovább folytatódnak az erdő természeti katasztrófákat befolyásoló szerepére vonatkozó vizsgálatok — megélénkült a fa és aj ember kapcsolatának beható elemzése. A környezetvédelemmel. urbanisztikával foglalkozó kutatók — számtalan tény felsorolásával — próbálják jobb belátásra bírni a közvéleményt, hogy a fák ne csupán megtűrt lakók, hanem díszpolgárok legyenek városainkban. A tudományos adatok valóban meggyőzőek. Egy százéves fa élete során 18 millió köbméter levegőben található széndioxidot dolgoz fel, a fotoszintézis útján pedig 6600 kg oxigént „termel”. Minthogy egv felnőtt ember évenként 330 kg oxigént fogyaszt, egy 100 éves fa 20 évi oxigénszükség- letét fedezi. Megdöbbentő tény, hogy egy autó egyetlen üzemóráía alatt 760 felnőtt oxigénadagját „lélegzj el”, egy lökhajtásos repülőgép indulása pedig 6000 autó óránkénti oxigénfogyasztását igényli. Hűsít és port fog Megfigyelték például, hogy a lombos fákkal övezett utak, felületek, 3—5 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűek, mint a környezetük. Kimérték, hogy egy 50—100 méter széles, fákkal telepített zöld sáv 3,5—1 fokkal mérsékli a városok nyári forróságát, tulajdonképpen néhány száz méterrel magasabban fekvő, hűvösebb település illúzióját kelti. Az aszfalt és beton, illetve a zöldövezetek feletti légrétegek hőmérsékletkülönbsége folytán felfrissülést hozó légáramlat hatol a túlhevül' utcákba és lakásokba. A fasorral szegélyezett úi mellett — mérések tanúsít ják — egyharmad-egyötödnyi a levegő portartalma, mint a fák nélküli utak mentén. Egy hektár fenyőerdő évente 32—42 tonna port köt le, ugyanakkor egy hektár tölgyerdő 60 tonna port szűr ki a levegőből, egy szabadon álló nagykoronájú fa pedig egymaga évi 25 mázsa portól mentesíti környezetét. A fák különös adottságú szélfogók és zajtompítók is. A vihar vagy forgószél erejét magasságuk huszonötszörös távolságára is tompítják, a nagy városok közlekedési és más zajait már egy 60—80 méter széles fa- és bokorsáv is lényegesen csökkenti.1 Még a radioaktivitást is Egészen meglepő az erdő radioaktív anyagokat kiszűrő tulajdonsága. A vizsgálatok eredményei szerint az atomfegyver-kísérletekből származó radioaktivitás az erdőben csupán fele akkora volt mint a nyílt, növényekben ritka területeken.
