Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

Felújítják a vaspályát Az idén 47,9 kilométer hosszú vasúti pályát újíta­nak fel a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén. Természetesen az új vágá­nyokat nem lehet végtelení­tett formában a helyszínre szállítani, előbb úgynevezett vendégsínes módszerrel kell összerakni. A szerelést (a be­ton talpfára a vendégsínt) többek közt Felsőzsolcán. a MÁV Miskolci Építési Fő­nökség Vasútépítő Építésve­zetősége bontó- és szerelő­üzemében végzik. Az üzem huszonnégy munkása napon­ta 300—400 méter hosszú pá­lyát állít össze 10,2—10.8 mé­teres szelvényekben. E szel­vényeket rakja le a Platov sínlerakó daru, s majd csak utána kerül a beton talpfák­ra a végtelenített. 54 kilo­gramm méterenkénti súlyú sin. (Sólymos László lelvétele) Sikeres sorozat Szendrey-Karper László, fiataloknak Szendrey-Karper László gi­tárművész játékát hallhatták tegnap délelőtt a Vasas Mű­velődési Központban az ifjú­sági hangversenysorozat má­sodik előadásának résztve­vői. A sikeres sorozatot az el­múlt évben indították útjá- r-. a szervezők. Elsőként orosz-szovjet szerzők művei­ből adtak ízelítőt a zömé­ben általános iskolásokból verbuválódott résztvevőknek. A sorozat második előadása a tegnap délelőtti műsor volt, ahol az ismert gitárművész mellett fellépett Német Zsu­zsa énekes, közreműködött Hevesi Judit hegedűn és Rohmann Imre zongorán. A legközelebbi előadás feb­ruár 2-án lesz. Ekkor a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar Haydn- és Mozart-művekkel lép a fiatalok elé. Március 2-án a Magyar Rádió és Te­levízió Gyermekkórusa ven­dégszerepei itt. Jfilü Változatok a nadrágra Amint figyelem a divatla­pokat, egyre inkább rádöb­benek, hogy egyes darabo­kat, ha megkíméljük, érde­mes pihentetni. Évekre is el- tehetjük egy kis levendulá­val tartósítva, használaton kívüli bőröndbe, de műanyag zsák is megteszi, és évek múltán nyugodtan elővehet­jük, újból divatos lesz. A bőszárú nadrág előtt vi­seltük például a szűkebb, úgynevezett cigaretta vona­lút. Ez a fazon most újból feléledt. De a régi nadrágo­kat tovább variálhatjuk; pél­dául a bőszárút egy kicsit leszűkíthetjük és divatos lesz, ha a szárát pánttal fog­juk össze. Másik variáció: ha meguntuk a hosszúnadrá­got, levágjuk a szárát és pár­huzamos felhajtókát varrunk rá. Ezekhez adott ötletet Zá­honyi Lujza divattervező. Az első rajzon alul széles pánt­ba befogott szárra; készült a nadrág. A második számú rajz a párhuzamos felhajtó­kával mutatja be a modellt. Sikkes ez az oroszos stílusú, úgynevezett töltényzsebbel ellátott katonai zubbony­szerű felsőrész, amely ké­szülhet farmerből is. A hár­mas számú rajzon a szűk, rövid nadrágot mutatja be a divattervező, amelyhez bugy- gyos felsőrész illik. Bükki szlovák falvak A Herman Ottó Múzeum az idén megkezdi a bükki szlo­vák nemzetiségű községek — Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló — néprajzi értékeinek összegyűjtését. A bükki szlovák falvak lakóit a 17—18. században az egykori diósgyőri koronauradalom te­lepítette a nagy kiterjedésű erdőségek irtására, favágás­ra. Életmódjuk is ennek meg­felelően alakult — mígnem az utóbbi évtizedekben a köz­ségek lakói nagyobbrészt a diósgyőri gyárakban találtak már munkát. A bükki szlo­vák falvak néprajzi értékei­nek kutatásába a tervek szerint bevonják a szomszé­dos Kelet-Szlovákia múzeu­mainak szakembereit is. Számokkal elbeszélve (2.) Hányán vagyunk, hogyan élünk? A Központi Statisztikai Hi­vatal könyvalakban közzé tett adatai érdekes képet raj­zolnak megyéink fejlődéséről. (Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye Statisztikai évkönyve.) A gyakrabban idézett országos tényszámok mellett érdemes odafigyelni ezekre is: mé­lyebbé. árnyaltabbá válik így az általuk kirajzolt kép. Búza és szőlő 1976 végén az ország 1470 mezőgazdasági termelőszövet­kezete közül 146 Szabolcsban működött. Százon felül van a tsz-ek száma Bácsban, Bor­sodban és Hajdú-Biharban is. A termelési érték egy hektár termőterületre eső összege megyéink közül Komáromban a legmagasabb, 35 938 forint. Meghaladja a hektáronkénti hozam a 34 000 forintot Pest megyében. 20 000 forint körül van a termelési érték Bács­ban, Békésben, Fejérben, Győr-Sopronban, Hajdúban, Tolnában; alig haladja meg a tízezret Borsodban, Nóg- rádban, valamint Zalában. A búza hektáronkénti ter­mésátlaga legszebben Bara­nyában és Tolnában növeke­dett. 1986—70-ben Baranya 27,5, 1971—75-ben 37.1 má­zsát termelt, az évek átlagá­ban. Tolna megfelelő adatai: 26,3 és 37,7. Mindkét me­gyében 45 6 mázsa volt a hektáronkénti búzahozam 1976-ban. Burgonyából a leg­többet Somogy termelt hek­táronként, mégpedig 164.2 mázsát. Szabolcs 109 9-cel a középmezőnyben van, össz- mennyiségben persze az élen jár, mert Szabolcsban van az ország burgonyaföldjeinek egvötöde. Gyümölcsbőn Sza­bolcs, szőlőből Bács termelt a legtöbbet. Milyen úlon járunk f A pormentes utak aránya egyes megyékben az országos közutak hosszát száz száza­léknak véve: Fejérben 97,8 százalék, Szolnokban 93,2, Komáromban 92,6, Hevesben 92,3, 80—90 százalék között: Borsod, Nógrád, Vas, Veszp­rém, Zala. Bácsban és Tol­nában alig haladja meg ez az arány az 50 százalékot. Pest megyében 40, Borsodban 36, Nógrádba,, 8 üzemanyagtöl- tő-állomás volt 1976 végén. A főváros benzinkútjainak szá­ma 81. 1976 végén 615 881 személy- gépkocsi volt a lakosság tu­lajdonában — 1970-ben pe­dig még csak 213 436. Tíz­ezer lakosra Baranyában 690, Szabolcsban 347 személygép­kocsi jutott 1976 végén. Az országos átlag: 580 kocsi tíz­ezer lakosra. 1976-ban 93 905 lakás épült az országban. Ebből 8494 esik Pest megyére, 7313 Borsodra, 5921 Csongrádra, 5326 Sza­bolcsra, 5052 Bácsra. Buda­pesten 16 474 lakás épült. Óvoda, lévé. rádió Az orvosok szama 1976-ban 1300—1500 körül volt Bara­nyában, Borsodban, Csong- rádban, Hajdúban, Pest me­gyében. Zalában 498, Nógrád- ban 411 orvos tevékenyke­dett. Száz óvodás korú gyermek­re Tolnában 90,9, Nógrádban 79, Borsodban 55,2 férőhely jutott. A fővárosban: 80,8. A rádió-előfizetők száma 1970 és 1976 között alig vál­tozott, a televízió-előfizetőké erősen növekedett, természe­tesen elsősorban ott, ahol jól vehető az adás. Pest megyé­ben az előfizetők száma a jelzett időben 145 000-ről 208 000-re nőtt, Borsodban 126 000-ről 175 000-re. Száz­ezernél több előfizetőt szám­lált Baranya, Bács, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Haj­dú, Szabolcs, Szolnok; 1976- ban 2 559 000 rádió- és 2 477 000 televízió-előfizető volt. CSORNA BÉLA Í j klub: Borsodi Bögre ' Villantó Már hírt adtunk róla: új klub alakul a Vörösmarty Művelődési Házban, ahová a megyénkben élő pol-folk- dalokat kedvelő, szerző, előadó amatőr művészeket várnak. Eddig több mint har­mincán jelentkeztek a klub­ba, mely a budapesti VAZA- l'lub mintájára szeretné ösz­szegyűjteni, baráti, művész­társi társasággá szervezni az „egyszál gitáros dalnokokat”. A Borsodi Bögre első össze­jövetele holnap délután 2 órakor kezdődik, melyre nem­csak e műfaj művelőit, ha­nem befogadóit is várják. Az első foglalkozás meghívott vendégei: Dobay András és Muszty Bea, a VÁZA-klub vezetői. Hol lakik? Azért vannak, hoay kinyomozzák Április 1-e óta a Budapesti Rendör-lokapitányság Deák téri épületéből a IX. kerüle­ti Vaskapu utca 30/A épület­be költözött a BM Nyilván­tartó Központ lakcím- és közlekedés-nyilvántartási osztályának félfogadó iro­dája. HARMINC ÉVE KERESETT NŐVÉRE Milyen ügyekben keresik fel az állampolgárok, a fő­városban megforduló vidé­kiek és külföldiek? Leggyak­rabban természetesen roko­naik, régi ismerőseik lakcí­me iránt érdeklődnek, vagy hivatalos ügyintézésükhöz (például társasház-építkezés, peres ügyek stb.) váltanak ki lakbizonylatot. Akik ezt sze­mélyesen teszik, azok a fél­fogadási irodában jelennek meg munkanapokon 9—13 óra között. Nos, ha az ér­deklődő a tudakolt nevén kí­vül azt is tudja, hogy akinek a lakcímére kíváncsi, az hol született, s hány éves, akkor perceken belül megkapja a pontos választ. Nem megy ilyen gyorsan, ha a keresett személy igen gyakori nevet visel, s még a születési he­lye sem ismeretes. Ilyenkor két-három napig is eltart az osztály kutatómunkája. Ízelítőül mutatunk be egy­két példát a sokféle adat­szolgáltatásra. H. M. nyug­díjas bányász, aki menhe- lyen nevelkedett, azért for­dult az osztályhoz, hogy meg­tudja édesanyja és nővére lakcímét. Csupán a nővére leánykori nevét közölte. Hat napon belül az osztály meg­találta a nővérét, már a fér­je nevén. Meghatott levélben köszönte meg H. M., hogy 30 éve keresett nővére nyomára bukkanhatott. Tőle megtudta aztán édesanyja születési évét, sőt anyai nagyanyjának a nevét is. Az osztály újabb kérést kapott az immár egy­másra talált két testvértől: segítsen felkutatni édesany­jukat. Két napon belül ez is megtörtént. Sajnos, már csak halálhírének közlésével. HÚGA GYERMEKÉNEK APJA Más eset. Egy budapesti nő 30 évi különélés után végre megtalálta az igazit, s ezek után természetesen válni akart a férjétől. Ügyfélfoga­dáson kérte az osztálytól kü­lönélő férjének a címét, s perceken belül megkapta a választ, hogy férjét már ré­gen eltemették, s ezért gya­korlatilag semmi akadálya nincs a házasságának. Akadt, aki kevésbé elége­detten távozott az irodából, így például az a fiatalem­ber. aki nem tudta megérte­ni. hogy húga leendő gyer­mekének apját bizony nem tudja megállapítani az osz­tály egyetlen — s feltehe­tően csak bemondott — név és egy gépkocsimárka alap­ján. Talán majd kioktatja húgát, hogy fontosabb lett volna legalább a rendszám- tábla megjegyzése... HA PÁCBAN VAN A KEZES Ugyancsak gyakori a lak- címkeresés érettségi vagy egyéb találkozó közeledté­vel. De az osztály segíti azo­kat is, akiknek ügyesbajos anyagi gondjuk van. így pél­dául az új tulajdonos elmu­lasztotta átíratni személy- gépkocsiját; vagy a kezes keresi az OTP-hitelre vásár­lót, illetve a különélő há­zastársaknak van szükségük peres ügyben egymás lakcí­mére. Sok embernek a nyugdíja­zás előtti időszakban válik szükségessé régi munkavi­szonyának igazolása, s ezért keresi egykori munkatársai­nak címét. Az osztály 1945 előtti nyilvántartással nem rendelkezik, mivel a felsza­badulás előtt nem is létezett központi nyilvántartás. Szerteágazó, sokrétű fel­adatot teljesít az osztály, mintegy két évtized alatt több százezer állampolgár­nak segített CSIZMADIA GYÖRGY Télen, melegen Az igazi, vérbeli horgász a téli napokat, hétvégeiket is vízparton tölti. Az izgalom­tól, ha egy-egy nagyobb hal horogra akad, bizony melege lesz, de legtöbbször majd megfagy a folyó vagy a tó partján. Hogyan öltözzön, milyen legyen a téli ruhá­zata? Az szinte természetes, hogy védjen meg a hidegtől. A ré­teges öltözködés lehetővé te­szi, hogy a szükségnek meg­felelően vegyünk fel vagy vegyünk le ruhadarabokat. A legnagyobb gond télen a csa­padék. A megázott ruha, a megnedvesedett cipő és zokni párolgást idéz elő a test fe­lületén, s ez egészségünket veszélyezteti, mert kellemet­lenül hűt. A legjobb viselet ilyenkor a jól szellőző, víz­hatlan felszerelés. Meleg ha­risnyával bélelt gumicsizmát viseljünk, amiben a lábujja­kat mozgatni lehet. Télen a forró ital csak időlegesen melegít, de rövid idő alatt felveszi a test hőmérsékletét. Alkoholt — igaz, kezdetben melegít, viszont nem tartja a hőt — horgászásnál ne igyunk. Ha már az öltözködésről szó volt, beszéljünk az idő­járásról is. Januárban a havi közép­hőmérséklet mínusz 3,7 és plusz 1,7 Celsius-fok közé esik. Átlagosan 28—44 mil­liméter csapadék várható. A napsütéses órák száma mind­össze 2,1. A megye legnagyobb fo­lyóján, a Tiszán a jéggel bo­rított szakaszok száma növe­kedni fog, és a mellékfolyó­kon is jég van. Kivétel ter­mészetesen a Sajó (sajnos), ahol a szennyeződés miatt nem áll be a folyó. I. » Levendulával tartósítva

Next

/
Thumbnails
Contents