Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

\ # A Zsarnain, piac után '.'.'. (Solymos László felvétele) Ut9 tévé, ragasztó Három eset Öltöző, melegpdö, 6ü/e O •• • 1 ff Szintidőre — jégpálya Török László, a jégsportszövetség főtitkára is részt vett a miskolci műjégpálya építését szervező operatív bizottság legutóbbi ülésén. Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban meg­látogatták a közelmúltban épült vidéki műjégpályákat. így például a dunaújvárosit, jászberényit és' debrecenit. Mind­egyik építéséhez jelentős társadalmi segítséget adtak a hely­beliek, ám a miskolci teljesen rendhagyó módon születik, hiszen itt a beruházás teljes költsége a lakosság áldozatvál­lalásának eredményeképpen gyűlik össze. A közelmúltban azt ta­nácsoltuk: aki teheti, menjen kirándulni, a hegyekben ki- vrlóan alkalmas a hó a sí­elésre, lehet szánkózni és hó- c' tát vívni. S azt is megír­tuk nogv járhatók az utak. Ez így igaz, illetve az igaz­ság sántít, egy í.icsit. Mert mit kapott az az autós, és a családja, aki potom húsz fo­rintért a lillafüredi erdészet magánútját vette igénybe? [Természetesen a csodaszép Bükköt — és egy kis bosz- szúságot. Az úton ugyanis csak egy nyomsávon lehet haladni, két kocsi nem fér el egymás mellett. Vasárnap alig lehet közlekedni az úton. Ha szembe jött egy kocsi — márpedig bőven jött —, va­lamelyiknek — az okos en­ged alapon — vissza kellett tolatnia, amíg ki nem tud­tak térni egymás elől. S egy ilyen manőver, ilyen úton, csaknem olyan meredek, mint a hegyoldal. Ott a jó példa: a bánkúti úté! Az új úton egyirányúsították a forgal­mat; reggel 8 órától déli 12 óráig csak fölfelé, majd egy óra szünet, azután pedig csak lefelé lehet rajta közleked­ni. Az erdészet is megszab­A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozat­ban csatlakozott ahhoz a vi­lágméretű kampányhoz, amely tiltakozik a neutron- bomba gyártása ellen. A DÍVSZ hangsúlyozza, hogy az Egyesült Állandóknak a neutronbomba gyártásával kapcsolatos szándéka ellen­kezik a helsinki záróokmány szellemével és tartalmával, növeli egy nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, fenyegeti az enyhülést, a né­pek közötti együttműködést, és a világbékét. A DÍVSZ hatna hasonló forgalmi ren­det ... * Eddig azt hittem, hogy te­lepíteni csak szőlőt szoktak, s annak is meg van a maga ideje. Tévedtem. Lehet tele­píteni televíziót is, s úgy tű­nik, ez nincs napszakhoz köt­ve. Egy tapalcai ismerősöm mesélte, hogy hozzájuk este fél tízkor dörömbölt be a szerelő puszta kézzel, hogy jött telepíteni. Igaz, egy Szí­nes tévé már megér annyit, hogy félálmából felrázzák az embert, így hát koncentrál­tak. A művelet abból állt, hogy a szerelő bekapcsolta a készüléket, és amint a pros­pektusban is le van írva, el­mondta a gombocskák funk­cióit. — De az a búgó hang..j — aggodalmaskodott a házi­gazda. Az nem az 6 asztala, vá­laszolta a szerelő, ő csak te­lepíteni jött, azt külön be kell jelenteni. De ha nagyon akarják, kimegy és a kocsi­jából behoz egy biztosítékot. (Ilyet a készülékhez is ad­tak.) Kicserélte, s csengő hangon megszólalt a tévé. Száz forintért... Ki­vettem a minap egy tubus semmit. Tulajdonképpen ra­gasztót akartam vásárolni. Megkérdeztem a háztartási vezeteit, a világ egész de­mokratikus és haladó ifjú­ságát, hogy politikai hova­tartozásától függetlenül, min­den eszközzel tiltakozzék az újabb tömegpusztító fegyver gyártása ellen, és fokozza erőfeszítéseit a további eny­hülésért, a békéért, a népek közötti egyetértésért és a tel­jes leszerelésért. ,,A világ if­júsága, amely valamennyi, már meglevő tömegpusztító fegyver betiltása mellett fog­lal állást, nemet mond a neutronbombának” — feje­ződik be a DÍVSZ nyilatko­zata. boltban az eladót: mivel ra­gaszthatok műanyag szegélyt a fürdőkád köré? A Pálma- fixet ajánlotta. Egy kilós do­bozban 72 forint. Mit csináljak én egy kiló­val? Kisebb kiszerelésben pe­dig nincs. Megláttam egy Diszpergum névre hallgató tubusos akármit. Igaz, mond­ta nekem az eladó, hogy sem­mire sem jó, de én nem hit­tem neki. A használati uta­sításon az áll, univerzális és hosszas felsorolás, hogy mi mindent ragaszt. Csak otthon tudtam meg, hogy tényleg nem jó. Hiába, saját kárán tanul az ember. Ez a tanulság mindössze 9,30- ba került... (Munkatársunk telefonje­lentése) Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatta a vitát a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről. Csü­törtökön a késő délutáni órákban - szólalt fel a kor­mány nevében Huszár Ist­ván miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke. Beszédében többször is említést tett megyénk­ről . . . Amikor tegnap délelőtt a Parlament folyosóján talál­koztunk, arra kértem, fejtse ki bővebben e gondolatokat. — Hernádkaki születésem­nél íjógva kiemelten figye­lem Borsod megye dolgait. A hozzászólásomnak is egyik fő része volt, hogy 1978-ban elsősorban a beruházások be­fejezésére kell nagyon oda­figyelnünk. Borsod viszony­latában mindenekelőtt a Borsodi Vegyikombinát PVC —III. ég a Tiszai Vegyikom­binát polipropiléngyárára gondolok, mivel a műanya­gok nagy kereslete, ezen üzemek világszínvonalú ter­melése jelentős bevételeket is hordoz magábáh. Ismerve a borsodiak akarását, látva az ott folyó munkát, bízom benne, hogy határidő előtt si­kerül mindkét vegyipari egy­séget üzembe helyezni. — A másik gondolatsor, amiről szóltam, az úi beru­házások kezdésével kancso- latos Köztudott, hogy Diós- gvőrött most indult egy új. 10 milliárdos nagyberuházás. A sikerek egyik záloga: a jó t első iiiteriirliáii Száz évvel ezelőtt bonyo­lították le hazánkban az el­ső távolsági telefonbeszélge­tést, ami Salamon Leónak, a volt soproni állami főreális­kola igazgatójának és fizi­katanárának nevéhez fűző­dött. A tudós tanár a Sop­ron—Győr közötti vasútvonal íróvezetékére kötötte rá a telefonkészülékeket. Az első beszélgetés Sopron és Piny- nye között zajlott le. Az ér­dekes évforduló alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek a Soproni Postaigazgatósá­gon. s emléktáblát helyeztek el a Széchenyi István Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskola falán. évindítás lehet. Ehhez pedig nagyrészt hozzájárul, hogyan sikerülnek az első munkála­tok az új acélműnél. Eddigi tapasztalataim kedvezőek az előkészítési időszakról, így biztos vagyok benne, hogy a diósgyőri vasasok úgy irá­nyítják majd a munkakö­rülményeik jelentős javítását segítő nagyberuházás kivite­lezését, hogy amennyiben le­hetséges, a kitűzött határidő előtt már csapolhassanak a kemencékből — az egész népgazdaság javára. A jövő évi állami költség- vetés törvényerőre emelke­dése után dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesz­tette be az állami vállalatok­ról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés vitájában kért és kapott szót Törő Sán­dor, megyénk országgyűlési képviselője is. A pénteki ülésrend áttanulmányozása után képviselőtársai közül többen faggatták, mit fog el­mondani hozzászólásában, így foglalta össze mondan­dóját: — A vállalatok számada­tokkal tudják bizonyítani, mit tesznek dolgozóik élet- színvonalának emelése, az élet- és munkakörülmények javítása érdekében, az okta­tás-művelődés terén. Nem le­het viszont számadatokkal mérni a tudatot, gondolok itt elsősorban arra, hogy a felszabadulás utáni jelsza­vunk, miszerint ,,Miénk a gyár, magunknak építjük!” Jó volt hallani az ilyen elismerést, akkor is. ha tud­juk, hogy a neheze még hátravan. Nem fejeződött be a téglajegy-árusítási akció — súlyos milliók hiányoznak a költségvetésből -+, és jövő tavasszal kezdődnek a leg­több hozzáértést igénylő mun­kák: például a hűtőberende­zések szerelése. Tanítják a tanárokat Nem gazdag a jégsport­szövetség, de Török László azért tudott támogatást is ígérni. Felajánlotta egyebek között, hogy segítséget adnak a miskolci jégsport elindí­tásához. Hasznosnak ígérke­ző gondolat, hogy néhány testnevelő tanárt felkészíte­nek a korcsolyázás alapele­meinek oktatására. A miskolci gyerekek egyéb­ként már birtokukba vették a jégpályát, de egyelőre csak természetes jégen korcso­lyázhatnak. A pálya építésén társadalmi munkában dolgo­zó vállalatok — elsősorban az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat — brigádjainak köszönhető, hogy határidő előtt befejez­ték a betonozási munkát, és — ma már szinte kivész ná­lunk. Erre utalok egyebek között akkor is, amikor meg­említem, hogy a saját és a mások életét veszélyeztető gyorsan hajtó gépjárműveze­tőt — helyesen! — ezer fo­rintra megbüntetjük, ugyan­akkor azt, aki esetleg több százezer forintos kárt okoz a vállalatnak — ég ezzel a népgazdaságnak -r, hacsak nem bűncselekményről van szó, átlagban 350 forintra büntethetjük. így nyilván nem éri el e büntetési szank­ció a várt eredményt, nem „igazítja” a tudatformálást. Az is tény, hogy a legtöbb ember sajnos nem érzi a munka igazi örömét, ami nélkül tevékenysége egyhan­gúvá, mondhatnám unal­massá válik. Ez minden eset­ben a minőség rovására megy. Éppen ezért nagy a felelőssége a. közvetlen gaz­dasági vezetőnek abban, hogyan alakul a munkahelyi légkör az adott területen. ■ ■ Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat elfo­gadása. majd két interpellá­ció elhangzása után Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke kívánt 352 képviselőtár­sának kellemes ünnepeket, békés, boldog új esztendőt. Lassan kihunytak a teremben a televíziósok most ig nyári hőséget árasztó Jupiter-lám- pái, befejezte téli törvényal­kotó ülését az országgyűlés. TÓTH ZOLTÁN ezzel megteremtették a lehe­tőséget a pálya ilyen módon való hasznosítására. Olcsó a belépő Az operatív bizottság úgy döntött, hogy december 22- én hivatalosan is megnyitják a jégpályát. A téli szünetben már melegedőt, öltözőt, bü­fét is találnak ott a fiatalok. Szinte jelképes lesz a belépő­díj : egységesen két forint. Az így befolyt csekély ösz- szegből fizetik a jeget kar­bantartó, jegyet árusító és rendre felügyelő dolgozókat. Nyitás tehát december 22- én reggel kilenc órakor! Dél­előtt 9-től 12 óráig, délután pedig 15 órától 20 óráig le­het korcsolyázni a szünet alatt. Egyébként hétköznapo­kon csak délután, vasárnap pedig délelőtt és délután is nyitva lesz a jégpálya. Hét­köznap délelőttökön az is­kolák szervezetten látogat­hatják a pályát, ott tarthat­ják a harmadik tornaórát. A magánkereskedők is... A balesetek megelőzése ér­dekében a rendes nyitvatar­tási idő alatt tilos lesz ho­kizni. Azok a fiatalok, akik ennek a szép sportnak kí­vánnak hódolni — tudunk róla, hogy jó néhányan van­nak ilyenek máris — bizo­nyára megtalálják a módját; hogy nyitás előtt, nyitás után, vagy a déli szünetben gyakoroljanak. Ismételten le kell szögezni, hogy a jégpá­lya a tömegsportot szolgálja elkészülte után is. Ez azon­ban nem zárja ki, hogy né­hány év múltán miskolci jégkorongozóknak, műkor­csolyázóknak tapsolhassunk. Befejezésül örömmel adunk hírt róla, hogy a megyében működő magánkereskedők is hozzájárulnak a jégpálya fel­építéséhez: 31 500 forintot fi­zettek be erre a célra. B. D. Huszonöt éves az Onkológiai Intézet Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián tartotta negyedszázados jubileumi ünnepségét ay Országos On­kológiai Intézet. Az ünnep­ségen megjelent Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, N. N. Blohin, a Szovjet Or­vostudományi Akadémia el­nöke, a moszkvai Kísérleti és Rákkutató Intézet igazga­tója, valamint a magyar tu­dományos élet számos kép­viselője. Schultheisz Emil a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében a jubileum al­kalmából az intézetben vég­zett kiemelkedő munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést nyújtot­ta át Bihari Ödön főorvos­nak. N. N. Blohin üdvözöl­te az Országos Onkológiai Intézet munkatársait. Ezután Eckhardt Sándor főigazgató méltatta az intézet 25 éves eredményeit, majd Sugár János, az Onkopatológiai Kutatóintézet igazgatója * daganatkutatás eredményei­ről számolt be. felhívja tag- és baráti szer­Értesítjük Kedves Utasainkat, hogy a MÁV az ünnepi forgalom zökkenőmentes biztositása érdekében MENTESÍTŐ VONATOKAT KÖZLEKEDTET. A vonatok indulásáról és érkezéséről a pályaudvarokon adnak felvilágosítást. A torlódások elkerülése érdekében felhívjuk Utasaink szíves figyelmét, hogy menetjegyeiket és helyjegyeiket ELŐVÉTELBEN IS MEGVÁLTHATJÁK a menetjegyirodákban, valamint az állomásokon, ló utazást és kellemes ünnepeket kíván A MÁV MISKOLCI IGAZGATÓSAGA Neulronbomba — nem! OLÁH ERZSI Két csengetés között Beszélgetés a kö a vállalati törvényről

Next

/
Thumbnails
Contents