Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

Tálcán kupink a munkát Gyerekkocsi­sirató Történetünk főszereplői ismerik a mondást: aki sokat markol, kereset Leg. Miskolcon a tanács egyik legnagyobb gondja, miként fejleszthetné gyorsabban a városban a szolgáltatóipart. Márpedig, ha erre koncent­rálja minden rejét, nem má­ra ' pénz olyan vállalatok tá­mogatására, amelyek eddig a felügyelete alá tartoztak. Ha ez így van, jobb új gazda után nézni. Fz történt a Miskolci Vas­ipari Vállalatnál is. Több, szerv es intézmény egyetér­tésével döntöttek úgy, hogy ez a vállalat csatlakozzék a MEDICOR miskolci gyárához. Leánvkérés S-j ami szó. nem minden­ki örült a leánykérésnek, hi­szen egy jó nevű vállalat cégtábláját kell bevonni. Ér­demeket szerzett a hazai gyermekkocsigyártásban, s jgy tételekben készít öltö­zőszekrényeket. Hrabár Sándor, a MEDI­COR miskolci gyárának igaz­gatója : — Ezt az elhatározást egy sor megbeszélés előzte meg. A tanács nem tudja biztosí­tani a fejlesztést, de a Vas­ipari Vállalat sem tudja ön­erejéből megoldani. Számba vették, hogy az üzem ala­csony nyereséghozamú, s igen korszerűtl :n körülmé­nyek között dolgoznak. Ter­mészetesen az ott gyártott termékek sorsát megnyugta­tóan rendezni akarjuk. Már­cius elsején egy alföldi szö­vetkezet átveszi az öltöző- szekrények gyártását Ott bő­ven van helyi munkaerő, eszközöket pedig adunk. Vál­lalták, hogy minőségben, mennyiségben és árban ugyanolyat nyújtanak, mint a miskolci vállalat Nincs még jelentkező a gyermekkocsigyártásra. Amíg elfogadható megoldást nem találunk, addig csinálják. Két út áll előttünk: vagy egy szövetkezetét találni, vagy importból beszerezni a szük­séges mennyiséget. — Ez a vállalat a hazai gyermekkocsigyirtás éllova­sa... — Ez így igaz, de a nép­gazdaságnak nem mindegy, hog; 250 ember milyen ha­tékonyságú termeléssel fog­lalkozik. A célunk az, hogy műszerek vázait házait mű­tőasztalok fémmunkáit bízzuk rajuk. Ennek egyaránt van tőkés és szocialista expórt- háttare. S az sem lényegtelen, hogy a dolgozóknak akarunk jobb munkakörülményeket teremteni. A tervezés fat lész — Jártak már nálunk a Vasipari Vállalat középveze­tői. Azt mondtam nekik: tol­mácsolják a dolgozóknak: ak" nem találja meg köztünk a számítását fél vagy egy év múlva, rajtam szát.ionkérhe- ti. A jövő esztendőt gyártás­szervezési évnek fogjuk lel, amikor rendezzük sorainkat. Felvetettük a két műszak gondolatát. Mondták, sok a bejáró. Megoldjuk. Aki nem tudja vállalni' a két műsza­kot. biztosítjuk neki, hogy csak egy műszakba járjon. Vagy, ha egy környékről so­kan járnak be, küldünk értük autóbuszt. A Vasipari Válla­latnak‘csak egy szobácskányi üdülője van. Nálunk' külföl­dön s a Balato parti üdü- lőirkben nyaralhatnak. Csak olyat nem ígérünk, amit nem tudunk teljesíteni... Bulla Zoltán, a Miskolci Vasipari Vállalat főmérnöké: — Hogy sajnálom-e a gyermekkocsit? Sajnálom. Ren seteg munkával, kínló­dással fejlesztgettük. Mit mondjak? Jók voltunk a TRIÁLNÁL, a :portszernél. Kz volt a tervünk; ha fej­leszteni tudunk, az NDK- importot kiválthatjuk. A csehszlovákok az egész jövő évi „termésünket” megvették volna. De mit csináljunk? Csr : saját alapokkal rendel­kezünk. Az meg nulla .. Amíg az irodaházból átkí­sér az üzembe Hajdú Károly árkalkulátor, őt faggatom. Nem titkolja, ő másfelé ke­reskedne Hogy miért? Mert rém látja tisztán a jövőjét. \mikor az üzemvezetői iro­dába erünk, az ott levők kö­zül mindenki üdvrivalgással fogadja. Azt mondják; ő a mindenki Karija, kár érte, hogy elmegy Amikor be- . csukja maga mögött, az ajtót, még hozzáfűzik; a MEDI- COR-ná] is megkapta volna azt a pénzt, amiért átmegy az énítőkhöz. Ebbe i a szobában talál­koztam Sike László üzemve­zetővel és Sipos Ferenc párt­titkárral. Azt mondják, nem a fizikai dolgozók között van a mozgolódás. Más szervezeti sémába kell „ültetni” az em­bereket. Lehet, hogy azosz- ' -'.Iwezetők nem lesznek osz­tályvezetők. Ezért a nyugta­lanság. A törzsgárda marad Pufajkásan lép az irodába Nagy Mátyás brigádvezető, a vasszerkezetiek csoportvezető­je. Nem mai gyerek az üzemben, még a régi gyerek- kocsigyárban kezdte. — Mi a véleményem? Az, hogy jó lesz — mondja de­rűsen. Ha az emberek meg­találják a számításukat, akkor nem lesz baj. És azt ígérik, felszámolják az ókori mun­kakörülményeket. Az biztos; ezzel a törzsgárdával csak jól járnak. "int az üzemben csak fél- hivatalos forrásból értesültek a hírekről az emberek. A mufikásgvüléssel elkéstek egy ' ssé, hiszen a minisztérium ;s a napokban adta áldását a házasságra. Fülöp Sándorné varrónővel beszélgettem. Már 21 éve hajtja itt a gépet, de ha for­rasztani kell, azt is megta­nulja, Csak az áll ő munkát nem bírja. Sándor Pál sza­bász-csoportvezető már bi­zonytalanabbnak látja a jö­vőjét. — ' t öregedtem meg. most vétségemre tanuljak bele az ’’■iba...? Minden elismerésem azoké az embereké, akik ilven kö­rülmények között öltözőszek- rénvt gyártanak. A homálvos, iullasztóan füstös csarnokban nehezen viselem a körülmé­nyeket. De az üzemvezető azt mondja, megkeresik vele a pénzüket. Ám ennek ára van, vagy később ára lesz: az egészség. Hiába a két elszívó berendezés, hatástalannak tü­nde Naponta húsz szekrényt készít egy ember, s egynek a súlya 85 kiló. S hányszor keil ezt megmozgatni, amíg elkészül? Fizikai erővel ton­nákat emelgetnek naponta. Pergő István hegesztő ezért derűsen néz az új elé. s szí­vesen vállalja a finomabb munkát. * A MEDICOR-ban napfé­nyes, tágas, tiszta munkater­meket láttam. S megcsodál­tam egy mindent tudó kis asztalt; tálcán viszi a mun­kadarabot a szerelő kezébe ... OLÁH ERZSI # A Bébi-combi hosszú vajúdások árán született. (Kerényi László felvételei) Hf Nem örül mindenki az újnak r Uj molorvonat A tudás fája a karácsonyfa őse » A pécsi vasútállomásra teg­nap hajnalban megérkezett a csehszlovák Vagonka Stu- denka gyárban készült mo­torkocsi két mintapéldánya. A MÁV versenytárgyalás alapján adott megbízást a csehszlovák vállalatnak a ha­zai igényekhez alkalmazkodó korszerű személyszálító mo­torvonat tervezésére és kivi­telezésére. Ezek a több mint fél évszázada üzemelő, de ma már korszerűtlen, két-három tengelyes kis Ganz-motorvo- natokat, valamint a 275-ös típusú gőzmozdonyokat válta­nák fel a vasút mellékvona­lain. A tetszetős külsejű, pirosra festett szerelvény egy motor- és két mellékkocsiból áll. Összesen 189 utasnak van ké­nyelmes ülőhelye. Az új típusú szerelvények üzemi próbáját az ünnepek után kezdik a pécsi vasút- igazgatóság körzetében, cseh­szlovák szakemberek részvé­telével. A motorkocsik vizs­gája egy évig tart. A közönség kedvence Régi ünnepek emléke Bodgál Ferenc muzeológus hagyatékából — évfordulóján tagja lett. A következő esz- tenuőben átment a Madách Színházba, s haláláig ott játszott — műfajilag erősen eltérő — szerepeket. Alakí­tásait humor, könnyedség, bér bőséges líra jellemezte. Főbb szerepei közül említ­sük meg Molnár Ferenc Lili- omjának Julikáját, Kleist Amphitryonjának Alkmene- jét, de volt Brecht—Wei'1 Koldusoperájában Polly, N< - meth László Mathiász pan; ójában Anna, a Szentivám ómban Titánia ... Film zett, és a televízió közönsé. is szerette; kedvenc volt.,. Karácsony estéjén gyer­mekkorunkra emlékezünk, otthonunk, szülőföldünk me­legét idézzük fel, derűs, bé- 'ts hangulatot sugall a csen­gőszó, a színes fenyőfa. Olyan régen él az emlékezetünkben mi. ez hogy azt hihetnénk, a karácsonyfa-állítás ősrégi szokás. Pedig nálunk alig több százesztendősnél. Erede­te a középkori ■lisztériumjá- tékokban (az Ádám—Éva tiszteletére rendezett paradi­csomi játékban) gyökerezik. Ilyenkor adták elő az isme­retes bibliai történetet, és. a karácsonyfa őse nem más, mint a tudás fája. Ma persze mindé már nem félelmetes, a színes papírláncok, angyal­hajak mögött nem érezzük a kígyót, s nem gondoljuk, hogy a íeiaggatott alma a bűnbe­esés almáját mutatná. Az ünnep derűjét, hangulatát emeli a karácsonyfa alá tett ajándék, amely abból az idő­ből maradt, amikor az új esztendő ebben az időpont­ban kezdődött. Gyermekek kántálnak az ablak alatt, vagy ügyes rig­musokban betlehemesek kér­nek bebocsátást: „Hopp, uram grácia, legyen engedetem E nagyúri háznál bátran szól a nyelvem Én messziről Jöttem, talán eltévedtem, Hogyha megengednék, hogy itt megpihenjek. De megfordulok, gyorsan az ajtónak, Társaim kinn vannak, betlehemmel vannak. Beszólitnám őket, mert már nagyon fáznak, Mit felelsz jő gazdám e hir közmondásnak. Tetszik a betlehem?” Csak természetes, hogy erre igennél felelünk, gyermeke­inknek és magunknak szer­zünk egy vidám fél órát. De remcsak a betlehemesek jár­nak ilyenkor, hanem a pász­torok is. Sok helyütt még ma is felkeresi a csordás, ün- eplő pásztorviseletében, a i-'héntartó gazdákat, elfújja trombitáján az egyházi éne­ket és bort és kalácsot kap ajándékba. Másutt a vélt, le­selkedő gonoszt riasztják el ostoroattogással, dudálással, kolompolással. A karácsonyesti vacsora az egésrséges termékenység jel­képe, de a jövő évi gazda­gabb termést is ettől az es­tétől várják, és ennek remé- ■ ében egyes helyeken a na­pi szemetet a földre szórják, vagy a fákat hintik meg vele. Ekkor kell elvégezni a sze­relmi varázslásokat is. A lá­nyon megrúgják a disznóólát, és ahányat röfög a disznó, annyi év múlva mennek férj­hez. Mások kiállnak a kapu­ba, almába harapnak, az arra jövő férfitől megkérdik a ne­vét; így fogják hívni az el­jövendő vőlegényt. Vacsora után a család a fal vakban fennvirraszt az éj- 'íli miséig. Az éjfél a szel­lemjárás ideje, a kísértetek órája. Éppen ezért a temp­lomajtóban vagy a kereszt- útón Lucaszeken ülve ilyen­kor lehet meglátni a boszor­kányokat. De ekkor, a misé­re hívó harangszó alatt ráz­zák meg a szerelmes lányok a gyümölcsfát is, hogy annyi kérőiük legyen, amennyi gyü­mölcsöt terem a fa. Se szeri, se száma a kará­csonyi szokásoknak, mágikus cselekedeteknek még ma is, rmikor sok már eltűnt a többi pedig mint pogány vagy középkori hagyomány él to­vább. Örüljünk annak, ami megmaradt, mert ezektől lesz derűs, színes a békességes családi ünnep. Dómján Editről ♦ December 22-én, a téli iskolai szünet eíső napján meg­nyitották a sportcsarnok mögött a jégpályát. Délelőtt és dél­után is több száz gyerek hódol e'szép téli sport örömeinek. Csak kitartson a szünidő végéig a fagy! (Kerényi László felvétele) Negyvenöt évvel ezelőtt, 1932. december 25-én szüle­tett Dómján Edit színésznő, Tószai-díjas mű visz, aki né- hár” évvel ezelőtt önkezével vetett véget életének. Már a középiskolában ki­tűnt szavaló- és színészi ké­pességével, ezért a Színmű­vészeti Főiskolára jelentke­zett és Í954-ben végezte el. 1961-ig a szegedi Nemzeti Színház tagjaként aratott sí­ért, drámák és vígjátékok vezető szerepeiben egyaránt. idapesten a Petőfi Színház­ban mutatkozott be, majd 1963-ban a Nemzeti Színház

Next

/
Thumbnails
Contents