Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
\} # Le a kalappal előttük... A KERVÁZ sablonjai az LKM vasszerkezeti üzemében készültek. (Solymos László /elvétele) Kényszerpályán a KERVÁZ (2.) Sablon k sablon nélkül A jelenlegi tervciklusban hétezer négyzetméternyi kereskedelmi létesítmény építése késik és a program szerint harmincezer négyzetméternyit kell még tető alá hozni. A boltépítés, a hagyományos technológiával, lassan halad. Csak az előre gyártott elemű építés-szerelés segíthet. A KERVÁZ születését több tényező kényszerpályára állította. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat csak úgy vállalta a Lenin Kohászati Művek új, kétezer adagos éttermének megépítését, ha a kohászatban elkészítik a KERVÁZ sablonjait. Az ÉPGÉP csak hosszú határidőre tudta volna elkészíteni a sablonok terveit, s magát a sablonokat. Így — magad uram, ha... — a BÁÉV fejlesztési csoportja rugaszkodott neki. ÉLNÉK A SABLONOK Éjt nappallá téve dolgoztak, s öt hét alatt, augusztus 15-re elkészültek a tervek. Az építők így beszélnek az LKM-esekről: — Olyan szép munkát végeztek, hogy le a kalappal előttük. Készséges, jóindulatú partnerek voltak — mondja Baranyi László, a gyártásfejlesztési csoport ve zetője. — A vasszerkezeti üzemiek féltek ugyan ettől a nagy munkától, mert ők eddig csak amolyan toldást-foldást csináltak, s most valami nagyot, újat kellett alkotniuk. Az biztos; jól összeszedték minden tudásukat, mert odakint a házépítő kombinátban már „élnek” a sablonok. — Mi volt az érdekessége a sablontervezésnek? — A sava-borsa mindennek a vita — mondja a csoportvezető. — Mert az egyikünk a művészi alkotáshoz ragaszkodik, a másik a gyárthatóság szempontjait nézi. Mert elkészülhet az az elem úgy, ahogyan az építész kiötlötte, csak éppen a sablonokból nem tudjuk kivenni. Nem tartozott a rutinmunkák közé a 14 méteres gerendák sablonjainak készítése sem. Azóta Józsa András fejlesztő- mérnökkel és Sipos Károly szerkesztővel túl vannak a munka nehezén. Mondják, csak az igazítások vannak még hátra. — Nem vagyok elfogult a vállalatommal szemben, de mindent megtettek a vezetők, hogy fusson ez a váz — állítja Baranyi László. GŐZBEN ÉRIK A BETON Nézzük, hígy fut a váz? Amíg Nagy István gyártás- vezető kíséretében a hatalmas csarnokok mellett elmegyünk, Deák Béla ipari főmérnök szavai jutnak eszembe. Egyik telefonbeszélgetésünk alkalmával azt mondta: nem olyan szép még ez a gyerek, épp, hogy megszületett. Megértettem. Egyelőre még kísérleti gyártás folyik, van még kézi munka, amit a program szépséghibájaként róhatnak fel. De jogtalan lenne. — Először az embereket is hozzá kellett szoktatni az újhoz. A gyártóterület biztosítása sem volt gyerekjáték. Méretében és tömegében még nem gyártottunk ekkora elemeket. Most a legnagyobb gondunk az időjárás. A cél érdekében gőzfejlesztőt is rögtönöztünk. Ma reggelre is elfagyott az összes vezeték. A múlt hónapban kezdtük a prototípus gyártását. Ha az időjárásfelelős is úgy akarja, haladnánk mi ezzel — mondja Nagy István. Ahol a vezetékek gőzölögnek, ott készül a KERVÁZ. Az előre gyártás lelke ugyanis a gőzölés. így érlelik a betont. Alighogy odaérünk, a gyártásvezető rögtön elveszi Balogh Barnabás csoportvezetőtől a hőmérőt. — Nem huhukoljátok? — kérdezi tréfásan, hiszen a technológiai „szentírás” azt mondja, hogy mínusz 5 fok alatt nem lehet KERVÁZ-at csinálni. Megnyugodott, mert csak nulla fok van. Megtudtuk, hogy terveznek egy új gyártási hajót, ahol majd a KERVÁZ elemei készülnek. Bárczi József üzemvezető mondta, hogy egyelőre a szabadtéren osztották szét a területet. Van amihez 10 tonnás daru kell, van amihez toronydaru. Az olyan elemeket, amelyek közelítenek a lakásokéhoz, bevitték a gyártócsarnokba. A szabadban itt várakoznak a vasszerkezetek, hogy betonágyba foglalják őket. A betonkeverő autóból egyenesen a sablonba kerül az anyag. Aztán tömörítők ra- tatáznak a munkások kezében. Benke Mihály brigádvezető, Leskó János és Ur- szin József kőművesek még az ősi módszerrel simítgatják a betont. — A kisgépesítés még a jövő zenéje, de most már látja, hol szeretnénk szépíteni. Ha beindul ez a motor, s az idő is kedvezőbbre fordul, foglalkozunk a két műszak gondolatával. Amikor már nyolc óra is elég lesz a beton kötéséhez. CSINNADRATTA NÉLKÜL Amíg a munkásokat nézem, eszembe jutnak a tervezők szavai. Kicsit nyomasztja őket, hogy nem „fából készült a vaskarika”. Mert az igazi az lett volna, ha fából készítik el a sablonokat. Az acélon már nem lehet olyan könnyen igazítani. A kísérleti épület így mégsem lesz kísérleti. Az első elemet minden csinnadratta nélkül indították útnak december 8-án. Azóta folyamatosan szállítják az LKM új éttermének építéséhez és az összekötő városrész üzletházához. Mi, vásárlók reméljük, hogy a premier után sok-sok kereskedelmi létesítménynek tapsolha- tunk Miskolcon, amelynek a főszereplője: a KERVÁZ. (Vége) OLÁH ERZSI Az MHSZ B.-A.-Z. megyei Gépjárművezető-képző Iskola nem hivatásos szewWnMi 1978. január 12-én, január 20-án, január 31-én. A jelentkezés folyamatos, naponta 8—17 óráig. Miskolc, Rákóczi u. 12. szám, fszt. 4-es szoba. Házhoz mennek a mosnivalóért Szolgáltatás a szomszédban Vendén Kassáról A közművelődési bizottság ülése A Borsod megyei Tanács közművelődési bizottsága holnap délelőtt 9 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tartja idei utolsó ülését. A bizottság tagjai elkészítik éves munkájuk számvetését, majd jövő évi munkaprogramjukat fogadják el. rrr a ' m'A r hszlujilo Az Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezetének VII. tisztújító közgyűlését holnap délelőtt 10 órától rendezik az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat központjának nagytermében. A közgyűlésen a mezőgazdaság helyzetéről és feladatairól hangzik el tájékoztató előadás, majd a vezetőség beszámol a VI. tisztújító közgyűlés óta végzett munkájáról, végül megválasztják a szervezet új vezetőségét. Erről lesz szó Leninvárosban Leninváros Tanácsa ma délután 1 órától tartja decemberi ülését. A tanácstagok megtárgyalják az 1978. évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot, majd elfogadják jövő évi munkatervüket. Ezután jelentést vitatnak meg a közművelődéspolitikai határozat városi végrehajtásáról, a jövő feladatairól, majd beszámoló hangzik el a termelésellátás felügyeleti osztály és az ipari-kereskedelmi bizottság munkájáról. Végül a megyei tanácstagok beszámolóját hallgatja meg a tanács. Igazságügyi dolgozók tsslinyei Igazságügyi dolgozók képzőművészeti munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután a megyei bíróságon. Az igazságügyi dolgozók szakszervezeti bizottsága által rendezett tárlatot, melyen az amatőr művészek festményeiket mutatják be, Feledy Gyula grafikusművész nyitotta meg. Három napig Miskolcon, Borsodban tartózKodott egy delegáció vezetőjeként Alexander Koch, a Kassai Kommunális Szolgáltató Vállalat igazgatóhelyettese. A közismerten magas színvonalú kassai szolgáltatásokról, miskolci—borsodi tapasztalatairól, a megyénkkel, városunkkal való együttműködésről kérdeztük itt-tartózkodá- sakor. — Delegációnk a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Társulás mezőkövesdi műszaki szemináriumára érkezett — mondotta. — Ez mindjárt magyarázatot is kíván, hiszen talán nem mindenki tudja, hogy a Kom- munálne Sluzsbi Kosioe, azaz a Kassai Kommunális Szolgáltató Vállalat egymaga többféle szolgáltatási ágazatot, ezen belül például a kéményseprőket is képviseli. Vállalatunk mintegy 1200 dolgozója látja el a 180 ezer lakosú Kassa és a környék 42 kisebb-nagyobb települése kommunális szolgáltatását, ezen belül például a tisztítást (Patyolat), a fodrászatot, a kozmetikát, a fényképészettel kapcsolatos összes szolgáltatásokat, a kémény- seprést, vagy például a gőz- és fürdőszolgáltatást. Idestova három évtizede csináljuk így, s nálunk ez a rendszer bevált. Csak Kassán 136 üzletünk van! Egyes szolgáltatásainkat — például a fényképészetet — kiterjesztjük a Kelet-Szlovákián túli területekre is, mert ebben mi vagyunk a legjobbak. Szolgáltatási tevékenységünk évi értéke — díjaink egyébként az összes szocialista országban a legolcsóbbak — megközelítőleg 80 millió cseh korona. Ennek több mint fele megrendeléses munka, másik része pedig készpénzkifizetés ellenében végzett tevékenység. Bármennyire is olcsók vagyunk, évente mintegy 7 millió cseh korona nyereséget adhatunk át a városnak! Ugyanakkor hadd mondjam el. hogy nekünk is van ráfizetéses szolgáltatásunk; néhány, vidéki munkára gondolok itt elsősorban. — Közel van hozzánk Kassa.- Hallottuk, hogy különösen elégedettek a szomszéd nagyváros lakosai a Patyolat-szolgáltatásokkal ... — Sokat léptünk előre kétségkívül, ám még mindig sok a tennivalónk. Ezért építünk most Kassán egy újabb 16 tonna/16 óra kapacitású, ultramodern tisztítóüzemet, amely várhatóan 1981-től üzemel. Folyamatosan törekszünk új szolgáltatások bevezetésére ebben az ágazatban; nagy sikert aratott például a 3 hetes akció; 18 koronáért komplett ágyneműt kölcsönzünk 3 hétre. Másfél éve honosítottuk meg, hogy 4 korona többletköltség ellenében időre házhoz megyünk a mosnivalóért, s meghatározott időre vissza is szállítjuk. Óriási sikert arat pelenkaakciónk a kismamák körében: mindössze 20 hale- riért adunk, váltunk tiszta, vasalt pelenkát. — Most a kéményseprőig tanácskozására jöttek Mezőkövesdre ... — Kassán és vidéken 50 fős kéményseprő szakgárda dolgozik, egyre magasabb színvonalon, összesen 45 ezer háztartási, s számos más kéményt gondoznak, nem beszélve az egyéb, ennél nagyobb volument képviselő tevékenységükről. Nekik már közvetlen kapcsolataik alakultak ki a miskolci-borsodi kéményseprőkkel. Nem véletlenül, hiszen sok közös gondjuk van. Ilyen például a gáztüzeléssel, olajtüzeléssel együtt járó kémény korrózió, amelynek megszüntetése egész Európában, sőt talán az egész világon gond. Nagy érdeklődéssel jöttünk a műszaki szemináriumra, azzal a „hátsó” gondolattal, hátha újat hallunk. Hadd mondjuk el, a miskolciaknak, hogy mi most azbesztcsővel béleljük a kéményeket, ám ez is mindössze 10 évre nyújt védelmet. Most vett meg államunk egy nyugatnémet, samottcsöves licencet, amely állítólag 50 éves garanciát nyújt. Reméljük, a most folyó prágai kísérletek is igazolják ezt. — Várható-e, hogy a- kéményseprőkön kívül, más szolgáltató ágazatok, szakmák képviselői, dolgozói is közelebb kerülnek egymáshoz Miskolcon és Kassán? — Mi mindenképpen ezt szeretnénk. A két megye és a két város párt- és állami vezetői jó kapcsolatokat alakítottak ki. Ez a mi törekvésünk is. Vállalatunk, 43 szocialista brigádunk azt szeretné. ha minél többször cserélhetnénk véleményt, tapasztalatot a kommunális szolgáltatások területén dolgozó miskolci-borsodi vállalatokkal, dolgozóikkal. NYIKES IMRE Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban A Magyar Ifjúság legújabb száma két fiatal szobrászról — pontosabban egy szobrász házaspárról — közöl két teljes oldalnyi tudósítást, képekkel bőven illusztrálva. Olyan szobrászokról, akik a „grafikus” várost választották otthonukul, alkotó környezetükül. SZOBRÁSZOK MISKOLCON Szanyi Péter és Varga Éva valóban otthont talált Miskolcon : „A kölcsönösségen alapuló egyensúlyt: a város is és ők is igényt tartanak egymásra ... Éva elkészíti a vasgyári kórház és a miskolci filmfesztivál emlékérmét. Péter műhelyéből az egyetemi jubileumi' plakett és a kórusfesztivál érme kerül ki. Ezt megelőzi a tanácsi ösztöndíj, majd .... a megyei KISZ- bizottság nívódíja. Az idén Éva a jutalmazott — a tavalyi téli tárlat nagydíját követően.** Jellemző azonban, hogy mennyire nincs öröm üröm nélkül. „Mert nem elég megmintázni egy szobrot, azt bronzban is viszont kell látni. S a kohászvárosban nincs gyakorló bronzöntő.” Emiatt Budapestre kell utazni sűrűn a szobrászoknak, hogy „megvalósítsák mindazt, amire — már Miskolc teremtett lehetőséget.’» Ám, ha a vidéki szobrászéletnek is lehetnek buktatói, a lényeg mégiscsak az, „hogy a fővárostól száznyolcvan kilométerre is el lehet érni mindazt, amit régebben a fiatalok mindenekelőtt Budapesttől vártak.” VANDAL „HÖLGYEK" ÉS „URAK" Nemcsak a jó hírünkről szerez tudomást az ország. Sajnos, a borsodi visszásságok is országos visszhangot keltenek, s felerősítve figyelmeztetnek bennünket: van még seperni valónk a magunk portáján. A Képes Újság mostani számában a Miskolci Megyei Bíróság egyik gyorsított eljárású ítélete késztette a publicistát, Hajduska Jánost a fenti című glossza megírására. A kipellengérezett vandálok a hernádnémeti Sörcsárdában kezdték randalírozásukat, majd az ottani állomáson folytatták, ahol két rendőrt is bántalmaztak. A garázdákat végül az alsózsolcai búcsúban sikerült „kivonni a forgalomból”, s megérdemelt helyükre juttatták őket. „ ... a környék megelégedéssel vette tudomásul a gyors, szigorú ítéleteket. Hiszen az italozásnak nem lehet törvénnyel határt szabni, ám a megbotránkoztató, a közrendet súlyosan sértő következményeknek, a verekedésnek meg kell, hogy legyen az ára. Azért, hogy példája figyelmeztetésül szolgáljon.** összeállította: BERECZ JÓZSEF