Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-14 / 267. szám
3^ A budapesti Műcsarnokban kiállítás nyílt a TASZSZ szovjet hírügynökség munkatársainak legszebb, legérdekesebb fényképeiből. ízelítőnek: A boldogság lépései című felvétel. ne legyen közepes Középiskolások versmondó versenye „Tőle, ki gyógyít / és aki fát vág / és ki az öltönyt varrja nekem — / elvárom: remekül tegye dolgát, / dolga bármi legyen. / Nem, ne legyen közepes, vacak átlag / sem a sárcipő, :em a ház. / bűn a középszerűség, akárcsak / a hazug szó: elfajulás." r Jevgenytj Jevtusenko Nagy- gyá lenni című verséből idéztük a fenti sorokat. A vers a középiskolások minap rendezett szavalóversenyének egyik kötelező Madata volt. A pályázatot kiíró városi KISZ-bizol ság nagyon céjtu-. datosan — talán egy kicsit a verseny mottójául is — választotta ezt a verset. A vetélkedőn részt vevő harmincegy középiskolás közül feltűnően sokat választottak a kötelezőként megjelölt versekből. Nyilván nemcsak az,' -t, me Jevtusenko mindössze tizenhárom sorban foglalja. össze a naggyá lenni követelményeit. Gyerekeink jól ráéreztek, hogy a közepes vacak átlao nem lehet mérce. Semmiben nem lehet az. Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy < társadalom nagy többsége nem különleges, hanem átlagos képe; :égű emberekbe"' áll. Mert, félreértés ne essék, nem sajátos (művészi) produktumokat kívánunk, csak azt, hogy mindenki remekül — tőle telhetőén a legj 'bban — tegye a dolgát. Sajnos, ennek a követelménynek igen gyakran nem teszünk eleget. Furcsa módon ezt tapasztaltuk a szén szó említett versenyén is. Magyarán: a miskolci középiskolák nem a legiobb szavalóikat küldték a versenyre, s akik dobogóra álltak, azok sem remekül tették dolgukat. Tér- méretesen nem a művészi kvalitásokat hiányoljuk. De, nagy költőink sorait illik megtanulni, ; valamivel nagyobb belső fűtöttséggel, szenvedéllyel kell mondani (és nem felmondani), mint a mindennapi leckét. De hát éppen a szavalok ne értenék Jevtusenko — reájuk is vonatKozó — üzenetét, parancsát? Minden bizonnyal értik, csak hát — szabadkozik a középiskolai szakfelügyelő — annyi dolguk volt a gyerekeknek az utóbbi hetekben. Ünnepségek, műsorok; valamennyi fiatal a Nagy Októbert köszöntötte, nemegyszer -maradandó élményt nyújtva a felnőttek társadalmának is. Egyszóval ezekre a versekre már nem jutott idő és energia. Ezzel az érveléssel nehéz lenne vitatkozni, arról azonban okvetlenül szólni kell, hogy hogyan ünnepelünk jól. Soha nem akkor, ha bizonyos akcióprogramokat, feladatterveket tessék-lássék végrehajtunk. Hanem akkor, ha becsületes munkával ünnepet teremtünk önmagunkban, ha képesek vagyunk átélni egy-egy esemény jelentőségét,' s ha erről szóló szavunkkal másokat is tudunk orien.álni. Ady Endre szavai (többen mohdtak Ady- verset) nem szólalhatnak meg bukd csolva, botladozva vagy ágálva. Kom iát Aladár November 7. című költeménye, amely a történelmi hegyei Tilás idézi, nem 'ehet szürke és szenvtelen. A vállalkozásoknak csak ak-.or van értelmük, ha nem a középszerűség szintjén valósulnak meg. „Buzdítsa kiki magát’' — mondjuk Jev-, tusenko szav-’val. A zsűri nem adott ki első díjat a miskolci középiskolások November 7-e alkalmából rendezett versmondó versenyén. Második díjat kapott Héjas Ilona (Zrínyi Gimnázium) és Sőrcs László (Kilián Gimnázium). Harmadik díjjal Szigeti Adrient (Zrínyi Gimnázium) jutalmazták, ne- "yedik Szaszák György (Gépipari Szakközépiskola), ötödik Zakar Ágnes (Egészség- ügyi Szakközépiskola) lett. A városi KISZ-bizottság külön- díját Pelles Ilonának (I, Szakközépiskola) ítélte a zsűri. Gy„Ember volíam, remegő, daloló1’ Aprilyről — évfordulóján „A vers vagyok: riadt vers, vériszony s perzselt világok fáklyafénye bennem Halálra szánva meg nem halhatok: a torzulásból messze kell üzennem.” Ezt üzehte A menekülő vers-ben Áprily Lajos — anyakönyvbe bejegyzett névvel Jétcely Lajos —, és mégis mer halt 1967. augusztus 6- án, néhány hónappal 80. születésnapja előtt. Ha élne, kilencvenéves lenne, s fogadhatná költő- és sorstársai elismerő gratulációit. Mert a költő egyike volt azoknak, akiket szinte minden költőtárs, minden pályatárs elismert. és egyike volt azoknak, akiket a legtöbben olvasnak, és egyike volt azoknak, akiket a legtöbb fiatal költő mesterének, példaképének vall. Béni ek Marcell így méltatja: „Áprily Lajosra hatott Csokonai verseinek zeneisége, Vajda János tömör mélabúja, Reviczky édes mérge, Ady szimbolizmusa és Kosztolányi formaművészete. Hatott Lenau és Turgenyev természetlátása, Stefan George tömörítő módszere .. Költészete mértéktartó, nemes, tiszta emberségű. A kor falára című versét boncolgatva Rónay György az alábbi következtetést vonja le: „... suhog'~t, sors zenét hallani versein át, de költészetének akartan és tudottan szűkre vont keretei között valami sajátosan, egyénien görögös ragyogást fedezni fel: ez ad »óriásterek«, nagy szenvedélyek, megrázó indulatok helyett a világ, a természet mindennapi, nemesen élt élményei és szépen látott képei közt valami váratlanul felnyílló. hegyi levegős, ten- gerszagú távlatot.. Hegedűs Géza több helyen elmondotta, hogy Áprily, Ady és József Attila „özött a lírai lehetőségek korszerű változata. Ezt a modernséget ragadja meg egyik mél tató ja, Kuncz Aladár is: „Modern annak ellenére, ogy kedveli az időmértékes sorodat, s annak ellenére, hogy versei tiszták ... témái egyszerűek, es kompozíciói hibátlanul zártak.” Modern és fiatal, méltatói, ííritikusai közül is ezért áll hozzánk legközelebb az egyik „legfiatalabb” irodalomtörté- nész-irodalomkritikus — Bata Imre — néhány sora: „Tradíció és harmónia, arány és erkölcs nyílnak —• mint virágok — verseiben, titokból, szélből, viharból, hegekből, erdőkből, ködökből és sok fényből épült lírájában.” A kor falára egy emberien tiszta dallam jegyeit írta, egy múlhatatlan szépségű dallamét, amely mindig korszerű lesz, amíg az ember nem idégenedik el önmagától. Emlékezzünk róla Németh László lírai ihletettségű soraival: „A kifejezés áhítatát, a természet tiszta sugallatát, s ahogy ő mbndja, az ember dallamát őrizte meg nekünk." D. T. B. mEtfö Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — Miskolcon. Játék és muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.55: Ezeregy délután. — 14.25: Édes anyanyelvűnk. —14.30: Miskolci minta. Riportok, élő kapcsolások a város gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Vezeti: Rapcsányi László. Zenei szerkesztő: Salánki Hédi. —17.45: .Álmodj jövőt e tájra”. Irodalmi műsor közvetítése a Miskolci Zeneniűvészeti Szakiskola Bartók- terméből. összeállította; Filinni- nyi Éva. Közreműködik: Gyön- gyössy Katalin, Lőte Attila, Szer- sén Gyula. Moór Marianna. Simon György és Reviczki Gábor. Szerkesztő: Dorogi Zsigmond. Rendező: Bozó László. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mi, miskolciak. Nyilvános riportműsor közvetítése a zeneművészeti szakiskola Bartók-terméből és a Lenin Kohászati Művekből. Vezeti: Rapcsányi László és Petress István. Riporter: Kondor Katalin és Pásztor Magdolna. — 21.00: Kapcsoljuk a miskolci Rónai Sándor Művelődési Házat. Dzsesszhangverseny. Közreműködik : Pege Aladár és együttese. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Madrigálok. — 22.45: A gondolat hatalma. — 23.00: Debussy-művek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból. Petőfi rádió; 12.00: Cseh fúvósmuzsika. — 12.30: Hírek. — 12.33: Ufa: hangverseny a színházban Eri Klaas (Szovjetunió) vezényletével ma este tel U-kor kezdődi a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye, amelyet a rádió műsora egyenesben közvetít. A Miskolci Nemzeti Színházban rendezendő hangversenyen zongorán közreműködik Varsányi László. Műsoron Csajkovszkij: Rómeó és Júlia — nyitányfantázia, Schedrin: III. zongoraversenye és a Car- men-szvit. i iiiiás korából Tolna nagyközség központjában telefonkábel-fektetés közben egy honfoglaláskori magyar női sírra bukkantak. A sírból két nagyon szép, sodrott bronzkarperec, egy gyűrű és több szív alakú csüngő bronz ruhadísz került napvilágra. A> véletlen felfedezés fontos adalékot nyújt Tolna me- gve honfoglaláskon történetének kutatásához. Eddig ugyanis kevés emlék került elő ebből az időszakból a megyében. ■ r- - 1 'X 4 :r • >< • Az az igazság, hogy huzatos volt a busz. Már a bulgárföldi lakóteleptől éreztem, hogy több késő őszi levegő áramlik be, mint amennyi kívánatos lenne, és mire a diósgyőri városközpontban megállt a 101-es gyorsjárat, a bűnös is megkerült; még a vénasszonyok nyara idején húzhatta ki valaki a nehezen csukódó tolóablakot. A Bükk pedig dérszagú ködhullámokat küldött a Felső- Ma jláth toronyházaira, a lillafüredi országúira, még a. fa alá is, ahová kollégám — míg a dolgát elintézte az erdészetnél — kiállított. Volt időm újratanulni a régi leckét: másképp öltözünk a városban, másképp, ha távoli falu az úticél, és ide mindenképpen vastag talpú cipő kell. Mert fütyül arra a hegyi szél, hogy közigazgatásilag Miskolc- hoz tartozik Diósgyőr, és a pontházak ablakán félresikló napsugár bágyadt kacsintásában is volt annyi gúny. hogy öntudatosan összébbhúzzam a kabátomat; juszt sem hagyom magam. Szét is néztünk alkalmasint, hol az első... Mit szépítsünk rajta, mindenki tudja, hogy ha kívül hideg az • ősz. hol melegíti magát a magyar... belülről. Szót sem érdemelne hát a mi kis kitérőnk, ha emberemlékezet óta nem tértek volna itt ki állandóan. Biztosan hallgattak is érte, mint ahogy mi hallgattunk, mikor a szerkesztőség elé tártuk a tárgyi bizonyítékot. A lefényképezett lópatkót, amely a városi járművek utasait az autóbuszok sok lóerejénél jóval gyorsabban vitte vissza a múltba. Azokba a régi időkbe, amikor két ló kocogott le a kocsival Lillafüred felöl, és megállt a ma is nagy szabad téren, a város határában, a Jóbarátok Kiskocsmája előtt. Pár éve még 100-asnak hívták a Miskolci Vendéglátóipari Vállalathoz tartozó, ma 571- es névre hallgató egységet. A régi épületet amelynek évszázados gerenda van a mennyezetében, és amelynek kopott küszöbe elöV még az a hatalmas erő is kitérőt tett, amit úgy hívunk: városrendezés. De a hozzá képest kölyökkorban járó toronyházak, a fiatal villasorok lakói betérnénk az ütött-ko- pott műemlékházba, ahol roston sült halat, pogácsát árulnak a pohár sör mellé Lehel hogy még törkölyt is kér a vendég, mint azok, akiknek a BükkhÖz öltözve is jólesett ha melegen fogadta őket a város? A patkó hallgat a küszöb sarkában. év pedig, ha már kibeszéltem, hogy egy mord őszi délelőttön kocsmában voltam, csak abban bízom, amiben a régi szekeresek akik mésszel, faszénnel, megrakodva leereszked tek a bükki utakon. Hogy szerencsével jár tunk, és nem is olyan rossz ez az írás. (makai) ,,Jaj. de felmegyek a hegyre”. Varga Rudolf riportja. — 12.53: Zenekari muzsika. — 13.23: Kis magyar néprajz. — 13.33: Gyer- mekkuekó. Részletek Debussy művéből. — 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió kívánságműsora Miskolcon. Műsorvezető: Erdei Klári, Sediánszky János, Fikár László. Szerkesztő: Horkai József. Rendező: dr. Jósfay György. — 17.00: Miskolci Rébusz. Játék és vetélkedő közvetítése a miskolci Földes Ferenc Gimnázium díszterméből. Zenei szerkesztő; Palásti Pál. A rendező munkatársa: Jászberényi Klára. A forgatókönyvet írta: László György. Rendező: Avanesian Alex. — 18.15: Bemutatjuk a miskolci Nyekergő együttest. Riporter: Varsányi Zsuzsa. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.30: Hírek. — 20.33: Joan Sutherland operett'dalokat énekel. — 21.00; A regénnyé vált elme- kórtan. — 21.30: Nótacsokor. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. Sam small csodálatos élete. — 22.58: Tánczene Varsóból, Prágából, Berlinből és Moszkvából. — 24.00: Hirpk, Miskolci rádió: 17.00—17.10: Hírek, időjárás. — Miskolci napi Kapcsoljuk a Kossuth rádiót. Miskolci Nemzeti Színház (7): A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Fehér hajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: í‘4, hntí, 8 órakor KOSSUTH A szabadság katonái Hl—IV. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f3 f6 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Lear király I—II. Mb. szovjet film Másfél helyár! ' Kezdés: 2, 5 órakor fáklya A stadion őrültjei Mb. szí. francia film Kezdés: f4. f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB A Karamazov testvérek Mb. szí. szovjet film Kezdés: f8 órakor PETŐFI Támadás hegedüszóra Mb. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor \ SZIKRA Túl a lúdon Mb. szí. román film Kezdés: 3. 5 7 órakor TÁNCSICS Fehér farkasok Mb. szí. NDK film Kezdés: f4. f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Lear király I—II. Mb. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f8 órakor TAPOLCA—ADY Aranyvadászok Szí. olasz film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor PERECES így kezdődik a szerelem Mb csehszlovák film Kezdés: 6 órakor HÁMOK Dundiorr és társai Mb. svéd film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Dundiorr és társai Mb. svéd film Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából — 8.27: Regénnyé vált el- mekórtan. — 8.57- Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Rahmaninov: Aljeko Eeyfelvonásos ODe- ra. — 11.40: Ady Endre pályája. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 3.05: Polkák fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika —8.30: Hírek. — 8.33- Fénves Szabo'cs operettjeiből — 9 29: Monológ. — 9.34: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. )
