Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

Házak, alagút zsaluval 1. j)(c Ünnepi beszédet ritkán tartanak olyan közönség előtt, ahol nincs féléves... Nos, tegnap délután ilyen ritka rendezvényt Kiskereskedelmi Vállalat avast tanácstermében. A vállalat 127, szöntötte Gönczi János áruforgalmi igazgatóhelyettes. a legfiatalabb résztvevő még tartottak a Borsodi Iparcikk GYES-en levő dolgozóját kö- (Solymos felv.) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Mindig igen izgalmas él­mény, ha egy-egy szaktudo­mány jeles művelői a „lai­kus” érdeklődők tágas körét is „beavatják” kutatásaik „műhelytitkaiba”. Ilypn be­avató értékű cikket közöl a Történelmi Szemle — a Ma­gyar Tudományos Akadémia egyik folyóirata — a leg­utóbbi számában, a nemzet­közi tekintélyű gazdaságtör­ténész, Heckenast Gusztáv tollából. IPARRÉGÉSZET A cikk címe: „A magyar- országi vaskohászat történe­tének iparrégészeti problé­mái”. Seregnyi benne a bor­sodi adalék. Megtudhatjuk mindjárt az elején, hogy „ ... a rudabányai nagy vas­érctelep bányászata is megkez­dődött már a középkorban. A középkori vasfeldolgozás telep­helyeinek régészeti feltárásához a salakleletek igazítanak útba.” Az utóbbi másfél évtized ásatásai több tucat kicsiny, úgynevezett „bucakemencét hoztak napvilágra”. S ezek egyik típusát, megyénkbeli lelőhelyéről „imolai típusú­nak” nevezte el a szaktudo­mány. „1964-ben egy imolai típusú ke­mence pontos rekonstrukciójá­ban az ásatás során feltárt, an­nak idején olvasztásra előkészí­tett középkori vasérccel ered­ményes próbaoivasztás történt.” Részletesen foglalkozik a cikk a „nagyolvasztók kor­szakából” megmaradt egyet­len hazai műemlék, a hely­reállított miskolc-újmgssai nagyolvasztó „iparrégészeti” forrásértékével is. AZ ACÉLOLVASZTÁS TUDÓSAI Az Energiagazdálkodás — az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület szakfo­lyóirata — viszont a modern acélolvasztás legújabb kuta­tási eredményeinek szenteli mostani, összevont számát. Összefoglalóan közli a Mis­kolcon rendezett XV. ipari szeminárium előadásainak anyagát. A szűkebb szakmai berkeken kívül, a szélesebb közérdeklődés tájékoztatásá­ra is alkalmas a dr. Simon Sándor akadémikus, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektora és dr. Károly Gyula, a műszaki tudományok dok­tora által összeállított cikk. „Acélgyártásunk fejlesztésében a legjelentősebb állomás: a kon- verteres acélgyártás közeljövő- báni bevezetése. Ezzel lehetővé válik részben a termelési volu­men eddiginél intenzívebb és gazdaságosabb növelése, más­részt a már ... (elavult) kemen­cék kapacitásának a pótlása.” Igen lényeges a cikk kö­vetkező kitétele: „A konverterüzemek . . . csak­nem valamennyi acélfajta gyár­tására alkalmasak, a konverte- res acélgyártás legfontosabb fel­adata azonban ma még az, hogy vegye át a martinacélgyártás és thomasacélgyártás szerepet, azokhoz viszonyítva többszörös teljesítménnyel, kisebb beruhá­zási és kisebb termelési költség- ráfordítással termelje az acélt.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Közüleiek, kisiparosok részére 30—40 százalékos árengedménnyel ajánl A. szikvizes palacuai és szilonalkalrészeket az AMFORA—ÜVÉRT 21. sz. miskolci lerakató Miskolc I., Besenyői u. 16. sz. Amíg a készlet tart! amfora—-Övért Csalángyökér és bazsalikom Erin, mezőn orvosság A Herbáriának Budapesten öt, vidéken hét szaküzlete van, ahol a gyógynövények és a fűszernövények igen szé­les választéka található. De árusítanak ezek az üzletek különféle keverékeket is, pél­dául a háziasszonyok mun­kájának megkönnyítésére fű­szerkeveréket, amely a hagy­ma markáns, csipog ízétől a köménymag szelíd illatáig minden fűszernövényt tartal­maz. A Borsod, Heves, Hajdú- Bihar, Békés és Csongrád megyékben termő kamillán, csipkebogyón és hársvirágon kívül tájegységenként legked­veltebbek az ezerjófű, a som- kórófű, a csalángyökér, a kö­kényvirág, az akácvirág (So­mogy, Vas, Baranya, Borsod, Heves és Szabolcs megyéből), valamint a bazsalikom, a ma­joránna, a borsfű, az édes­kömény (Bács-Kiskun, Tolna, Baranya, Veszprém és Pest megyékből). Gyógyszeralap­anyagként a legfontosabbak és a leghasznosabbak a mák­gubó, az anyarozs és a gyű­szűvirág (digitálisz). Az anya­rozsból vérzéscsillapító ké­szül, a mákgubóból morfium­származékok, a digitálisz pe­dig a legfontosabb szívgyógy­szer-alapanyag. Az ezekből készült gyógyszerek az egész világon keresettek. Fel kell épülniük az ezredfordulóra A közelmúltban Sárospatakon ankétot rendezett a helyi és a megyei tanács, illetve az Épí­tőipari Tudományos Egyesület Borsod megyei Bizottsága. Dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese mondotta meg­nyitójában; kitűzött céljaink megvalósítása azért nem tör­ténhet megfelelő ütemben, mert nincs elegendő építőipari kapacitás. Ha szűkebb hazán­kat, Borsodot tekintjük, még inkább érvényes ez a megál­lapítás. Szinte nem volt terv­időszak, amelyben a megye teljesíteni tudta volna lakás- építési tervét. A II. ötéves terv időszakában például legalább kétezer lakás nem épült meg a tervezettből, ám számos la­kás megépítése elmaradt a következő tervidőszajkokban is; a kapcsolódó létesítményekről, mint az óvodák, iskolák stb. már nem is beszélve. A megye vezetői már hosz- szabb ideje keresik a kiutat ebből a nehéz helyzetből, de továbbra sincs összhang a beruházási piacon a kereslet és a kínálat között. Ez kész­tette a megyei és a Miskolci városi Tanácsot arra — utalt rá dr. Pusztai Béla —, hogy az építőipari szervezeteknél, a kivitelező vállalatoknál technológiáváltás történjen, a korábbinál korszerűbb építési technológiák honosodjanak meg. E lépés megtételére óha­tatlanul szükség volt, hiszen a megye településhálózat-fej­lesztési terve azzal számol, hogy Borsodban az ezredfor­dulóig ötéves tervenként 36 800 lakás épül, s 2000-re a lakásállomány eléri a 321 ezret. Hogyan? Aligha kétséges, hogy a ház­gyári technológia alkalmazá­sára egy sor területen nem számíthatunk. A paneles tech­nológia kiterjesztése műszaki és gazdasági megfontolások alapján nem célszerű. Előre­látható volt, hogy létszámnö­vekedésre sem számíthatunk. Maradt tehát az egyetlen jár­ható út, a korszerűbb, ter­melékenyebb technológia be­vezetése a megyében dolgozó ♦ Ilyen tetszetős kivitelű épületekkel népesül be Sárospatak új, alagútzsalus technológiával épülő lakótelepe. Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál. A kérdéssel a megyei ta­nács először 1973-ban kezdett érdemben foglalkozni. A vég­rehajtó bizottság 1974. októ­ber 29-i határozata alapján a megyei építési-közlekedési és vízügyi osztály Báthory Gábor osztályvezető irányítá­sával kidolgozta a tennivaló­kat. (Báthory Gábor: „Egy sor technológia alkalmazása került szóba. Végül a válasz­tás az alagútzsalus PEVA technológiára esett. Ez a tech­nológia kiválóan alkalmas ta­nácsi célcsoportos épületek kivitelezésére ott, ahol a ház­gyári nem. Az új technológia elsősorban lakásépítéshez ki­váló, ám intézményekhez is alkalmas.”) Az alagútzsalus technológia bevezetésének alapját képező hat szekciótípusból álló irány- tervcsaládot — Báthory Gá- borék közreműködésével — a Borsod megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat dolgozta ki. S közben megkezdődött a kivi­telező megyei tanácsi építő­ipari vállalat felkészítése a munkára. A sárospataki ankét résztvevői a helyszínen már a kész lakásokat tekinthet­ték meg, hogy azután a lá­tottak alapján vitassák meg az új technológia borsodi jö­vőjét. A sárospataki ankéton Szabó József, a BORSOD- TERV tervezője beszámolt arról, hogy az alagútzsalus technológiát megyénkben ugyan most alkalmazzák elő­ször, ám az ország más váro­saiban már korábban kipró­bálták. Az egyik legnagyobb elő­nye a technológiának — pél­dául a házgyárival szemben —, hogy az épületek alap- rendszere könnyen újítható, változtatható. Például a Put- nokon épülő 300 bányászla­kásnál már más alaprendszert használnak, ami a házgyári technológiánál elképzelhetet­len lenne. Másik előnye a gyors építési mód, amely azt eredményezte, hogy Sárospa­tak középtávú lakásépítési terve már most 90 százalék­ban megvalósult. (Erre nem akad példa a megyében.) (Folytatjuk) . NYIKES IMRE Kiváló áruk A Kiváló Áruk Fóruma tegnap a Divatcsarnok Lotz- termében nyitotta meg idei zárókiállítását, amelyen 80 termelőnek az elmúlt egy évben kiválónak minősített, mintegy 400, forgalomban le­vő fogyasztási cikkét mutat­ják be. Az október 22-ig megtekinthető kiállításra ter­mékkatalógust is készítettek. Feltüntetve benne minden bemutatott cikket, azok árát, s azt, hogy hol kaphatók. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Fórum a Miskolci Rádióban Napirenden: a kereskedelem és a vendéglátás A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója október 24- én, hétfőn este 17 óra 5 perc­Abától Zsolcáig Miskolc legfrissebb utcanévjegyzéke Abától a Zsolcai sorig tart. Tegyünk egy képzeletbeli kirándu­lást: ötletszerűen, de a bennszülöttek min­dig és mindent újra­felfedező szándékával. Alig van kereszt­név, amelyik ne ka­pott volna utcát: Ág­nes, Ákos, Eszter, Gi­zella, Gyula, Lajos ... Névadók voltak az évszakok is, s persze a névtáblákra kerül­tek az itt élő embe­rek foglalkozásai: Acél, Aknász, Bá­nyász, Cement, Csille, Fonoda, Gépész, Ha­lász utca... Á hal persze már kipusztult a Szinvából is és a Sajóból is. De a ha­gyomány szent dolog. És így van ez jól. Kevés város dicse­kedhet ennyi hagyo­mányosan jó utcanév­vel; hála az önmér­sékletnek és a törté­nelmi fordulókhoz kapcsolódó nagy át- keresztelési láznak. Gondoljunk csak a Búza térre, vagy a Vászonfehérítő utcá­ra, vagy a Tüzér, Üteg és Kartács utcá­ra. Jó ötlet volt a tatár-dombi Mongol utca és Muhi utca keresztelő is. Az utcanévjegyzék valóságos füv ész­könyv: mert van Ber­kenye, Boróka, Bo­gáncs, Cserfa. Diófa, Dohány, Fenyő, Roz­maring utca. De az ornitológusok is kiél­hették magukat: mert találni Bagoly, Csalo­gány, Csóka, Daru, Denevér, Fecske, Fürj, Gerle, Gólya, Hattyú, Sirály és Sólyom ut­cát. Vannak persze átfedések is, s postás legyen a talpán, aki különbséget tud tenni az Ács utca és az Ács József utca kö­zött, vagy aki eliga­zodik a sok Horváth utca között, vagy az ősz utcát nem té­veszti össze az Ősz Szabó János utcával. És persze a számos utcák! Első utca és Első sor, de akad Ti­zenegyedik is. Megta­lálható minden folyó, de akadnak ellenté­tek: Hegyes utca, Tompa utca. A legrö­videbb nevet az Ó utca viseli. A legtöbb variáció a kővel kap­csolatos: Kő utca. Kő­bánya utca, Kőpad utca, Kőporos utca, de a kohászat mel­letti féloldalas ház­sort Kavics utcának titulálják ... A K be­tűs fejezetben olvas­ható: Kisavas, Kis­faludy, Kiss Ernő, Kiss József, Kiss tá­bornok. Rendelke­zünk nagyokkal is: Nagyavas, Nagy Ilona, Nagy Sándor, Nagy­szalonta, Nagyváradi, Nagyváthy János utca. És persze nem min­den büszkeség nélkül írom le, hogy van Görömbölyön Déli utca is, amely nyil­vánvalóan e laptól kapta a nevét... S ez nem beugrató di­csekvés. őzugró'. Diósgyőrben hívnak '9V egy utcát. B. I. tői 17 óra 45 percig kereske­delmi és vendéglátóipari fó­rumműsort sugároz. A kér­désekre Heves és Borsod me­gye tanácsi, kereskedelmi és vendéglátóipari vezetői vála­szolnak. Hogyan oldják meg a mis­kolci Avas-déli lakótelep ke­reskedelmi ellátását? Létesí­tenek-e kisvendéglőket Eger­ben? Várható-e javulás a miskolci gyermekélelmezés­ben? Milyen nagyobb keres­kedelmi beruházások megva­lósítására kerül sor Heves és Borsod megyében ? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolnak a He­ves megyei Tanács épületé­ben létesített stúdióban a meghívott vezetők. Az érdeklődők kérdéseiket levélben október 21-ig, a Mis­kolci Stúdió címére (3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15.) küldhetik meg, vagy az adás időpontjában Egerben a 16- 87-es, illetve Miskolcon a 16-427-es vagy a 35-510-es szerkesztőségi ügyeleti tele­fonon jelentkezhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents