Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
Ha király len... 4 21-es iskola győzött iskolaszervásár. versennyel J Általában a felnőttek írják elő a gyerekeknek, mit tegyenek, hogyan viselkedjenek, mely célokat tartsák jónak, melyeket ne. Mi történne azonban, ha megfordulna a dolog? Egy kölni iskolában kísérletet tettek erre:' a harmadik osztályban tehát kilencéves gyerekektől megkérdezték, mit tennének, ha egy szép napon a miniszterelnöki székbe ültetnek őket. A gyerekek lelkiismeretesen fogalmazták meg válaszaikat. A régi „ha én király lennék” játék keveredett itt a televi- zióből jólértesült és a szülők beszélgetéseire figyelő, a valóságot ismerő kis állampolgárok töprengéseivel. Volt, aki azt gondolta, hogy a kormányfő minden reggel a kancellári palota gyönyörű kertjében tornászik, mert az egészséges, és eközben dalolnak a fülemülék. Mások, fölhasználták az alkalmat, hogy saját kis vágyaikat elégítsék ki: ha hatalomra kerülnének, megkétszereznék a nyári szünidőt. A legtöbb válasz azonban társadalmi felelősségről tett tanúságot. Segítenék a szegényeken és az öregembereken — írta az egyik gyerek. Másik óvodákat, játszótereket és iskolákat építene. Igyekeznék — hangzott tovább —■, hogy mindenkinek igazságot szolgáltassak. Mindenkinek legyen munkája, az emberek éljenek szép lakásokban. Valamelyik kis környezetvédő szigorú rendet vezetne be: „Megtiltanám az autózást és a dohányzást, mert rontják a levegőt”. S végül hadd idézzünk még egy céltudatos kis véleményt: „Azt a pénzt, amely a gazdagoknál fölöslegesen hever, szétosztanám a többiek között”. (Csak le ne tartóztassák szegénykét, mint fort- raüalmárt, vagy terroristát!). * Ha végigtekintünk a kölni gyerekek válaszain, kiderül, hogy dolgozataikban minden alapkérdést érintettek. S ekkor megállunk egy pillanatra: számítottak-e ilyen világos és határozott véleményekre a pedagógusok? Miközben a füzetekben lapozgattak, nem jutott-e eszükbe, egy — talán primitiv, de kézenfekvő — kérdés: ha már minden gyerek tudja, hogy mit kellene tenni, miért nem teszik azt a felnőttek? TATÁR IMRE Pálya avató a kohóipariban „A munkánk megunhatatlan Szerszámkészítők a Mezőgazdasági Gépgyárban Ünnepélyes keretek között adták át az ifjúságnak a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola új sportpályáját. Az eseményen a miskolci középiskolák képviselőin kívül jelen voltak az LKM szocialista brigádjainak tagjai, akik az iskola tanulói, illetve tanárai segítségével társadalmi munkában építették a sportpályát. Külön tor. natér van á bemelegítésre, és külön a labdajátékokra. Töb(Ágotha felv.) bek közt magasugró helyek és távolugró gödrök segítik a tanulók edzett ifjakká nevelését. A nagy északi táj világában őshonos városokban, településeken. a mocsárvilágtól elhódított új kultúrterü- leteken mindenütt érezni lehet az átalakító munka lüktető erejét, látni lehet a fejlődés nagy eredményeit. Vo- lögda. Kosztroma, Cserepo- vec, Jaroszlavl városokban, a régi és új. nagyobb településeken felfelé és oldalt sűrű erkély- és ablaksorok néznek le ránk a nemrég, mostanában és most épülő lakóházakról. közintézményekről. Az új házak, középületek között azonban minden jelentékeny településen ott tornyosulnak a hagymakupolás templomok. egykori monostorok; némelyik monostor-templomnak tizenhathúsz fényezett, ragyogó — mostanában, vagy korábban — restaurált tornya, kupolája is van. Kosztromában, Vologdában és más városokban. helységekben is meghagyják. nem csekély költségek árán restaurálják a régi templomokat, úgynevezett kreml-együtteseket, a hajdani. sajátosan, oroszosán barokk. neobarokk középületeket, amelyek — többnyire a múlt század elején — már kőből, téglából épültek. Ezek általában közintézmények, főképpen iskolák, múzeumok. kultúrházak. Kosztromában, a Kreml-együttesben falumúzeum is épül. A váror sok még álló. régi. művészi faházainak egy részét is meghagyják. A napokban átadták a megyei' iskolaszervásár győzteseinek járó jutalmakat. A meghívott pedagógusokat, nevelőket az Üttörőszö vétség megyei elnöksége nevében Demeter Sándor, a versenyt megrendező Borsodi Iparcikk Kiskereskeskedelmi Vállalat nevében Gönczi Já- nor, '"azgatóhelyettes köszöntötte. Gönczi János elmondotta, hogy a BIK az idén ötödször rendezte meg az iskolaszervásárt. Ennek része volt az 5 héten át tartó árengedményes általános iskolai füzetvásár. amikor a tanulók és szülök 20 százalékkal olcsóbban vehették meg a füzeteket. Az idén először árusított a vállalat iskolaszér- v! ‘-lási utalványokat. Minden eddiginél nagyobb érdeklődés előzte meg az úttörőcsapatok részére meghirdetett versenyt. A „játék- szabály” azt volt. hogy az iskolaszert vásárlók bont kaptak, amit leadtak az úttörőcsapatnak. A csapat a bonok értékének 3 százalékát visszakapta. Ezen felül az 1 tanulóra jutó legtöbb vásárlást tekintve legjobb eredményt elérő első 10 úttörőcsapatot és vezetőjét a BIK külön megjutalmazta. Az 1977. évi iskolaszer-értékesítési versenyt a miskolci 24. sz. Általános Iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata nyerte 531,60 forint 1 úttörőre jutó vásárlással. A második helyen a berentci iskola II. Rákóczi Ferenc (266,20 Ft) — a harmadik helyen a miskolci Gyermekváros Gagarin (263 Ft) —, míg a negyedik helyen a kishutái iskola Arany János úttörő- csapata végzett (242 Ft.). Az első négy helyezett úttörőcsapat öt-, négy-, három-, illetve kétezer, az ötödik—tizedik helyezett csapat pedig ezer forint jutalomban részesült a visszatérített 3 százalékon kívül. A csapatvezetőket 500 forint jutalomban részesítette a BIK. Ny. I. I Az idő múlik, a fejlődés gyors. De a hagyományos művészetek élnek, sőt virágoznak új művészeti ágazatok, formák között. Vologdában virul az orosz Széver elmúlt századainak talán legnagyobb művészete, a csipkeverés. Meglátogattuk a Hópelyhecske Csipke Egyesülést. írásos emlékek igazolják, hogy Vologdában és a megye több helységében már a XIII. században is foglalkoztak csipkeveréssel. Az igazgatónő egyebek között elmondja, hogy valamikor a nagyobb csipkéket a kolostorok. templomok és a gazdagok számára készítették. Ezeket csak arannval lehetett megfizetni. Volt idő, amikor egy-egy menyasszonyi csipkeruha 30 rubelt ért. De. nagyon régi rubelről van szó. Akkor azért 30 lovat adtak. — Mi főképpen a bedolgozónők munkáját irányítjuk, segítiük — mondja az igazgatónő. — Anvagot adunk; az alapanyag általában nagvon kifinomított, itt termelt len. Azután terveket adunk és átvesszük a csipkéket De ötszáz nő dolgozik a központunkbaA is. művészeti vezetők irányításával. Az egyesülés 70 külkereskedelmi vállalalattal kooperálva adja el termékeit a világ minden táján. Mostanában a csipke-világkiállítások legfőbb nyertesei Párizsban is, Hágában is a vo- logdai csipkék. — Jól keresnek? — Normálisan, de az utolsó öt béremelés során mi, szerszámkészítők kaptuk a legkevesebbet. — Ügy hallom, elmentegy brigád vezető? — Sajnos. A tízéves törzs- gárdatagságát se várta meg. Leninvárosban lakást ígértek neki... — Miért jó ez az üzem? — A társaság 85 százaléka törzsgárda. A többieket mi neveltük. — Ha nem keresnek nagyon jól, akkor miért mennek el kevesen? — Nem mindig a pénz a döntő . .. * A fenti mondatokat kóstolónak szántam egy üzemrész hangulatáról, ök, amiDe hogyan is készül? Nők ülnek sorban, egymás mellett. Előttük asztalsorokon henger alakú, bélelt párnák. Azokon különféle, megrajzolt csipkealakzatok. És ők hozzájuk tűzködve milli- méternyi fonadékokból ösz- szecsipegetett, növekvő mintázataikat, készítik el a ki- sebb-nagyobb csipkéket. Nyolc-tíz, sőt sokkal több síálból fonják, verik. A szálak végein fafogantyúk. Ahogy két kézzel — egymáshoz kocogtatva — csereberélik őket, különféle zenei hangokat adnak. Énekelnek a csereberélt fácskák, s már egyik-másiknak a hangja is eligazítja a csipkeverőket, hogy mikor, melyik szálnak hol a helye. Türelemjáték ez a javából! Az egyesülés művészeti csoportja nemrég megkapta a Repin-díjat, Vera Dmitri- jevna Veszelbva. az egyik művészeti vezetőnő .pedig az Orosz Föderáció Érdemes Művésze kitüntetést. A Széver embere kemény, verítékes munkával gyárakat teremt odafent az északi tájon, s meghódítja a mocsárvilágot. De a Széver gyermeke a vologdai csipkébe öltözött leány is. A finom női kezek teremtette csipke jelkép: a nagy északi tájon nemcsak az anyagi javak buzognak egyre bővebben, de virágoznak az életet széppé tevő ősi és mai művészetek is. kor mentem, meglepődtek. Aztán örültek, mert a fotó- riporter, az újságíró azt jelezte, hogy valahol jót mondtak róluk. — Nálunk nem szokás szembedicsérni. Az igazság, hogy ebben az évben ment a meló . .. — A mi üzemünk a szerszámellátó és kísérleti üzem itt a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat miskolci gyárában, ösz- szesen nem vagyunk sokan. Harmincötén dolgoznak á szerszámellátó, nyolcán a kísérleti üzemben. Gyakorlatilag három brigád. Jó szakemberekből válogatott három brigád. A dolgunk, hogy a technológiai tervek, a tervezett gyártmányok ismeretében megcsináljuk a szükséges szerszámokat. Magyarul: úgy kell dolgoznunk, hogy ránk ne várjanak, de ágy kell gazdálkodnunk, hogy felesleges készletek se legyenek sehol. — Mit követeltek a tervek? — Forintális mutatókban három részre oszlik a tervünk. Biztosítanunk kell az általános szerszámellátást, de úgy, hogy a készletgazdasági mutatóknak is eleget tegyünk. A tervünk négymillió-hétszázezer forint volt. Remélhetően az összegen belül maradunk. A speciális szerszámgyártásban kétmillió-nyolcszázezer forint volt a tervünk. Ezt már teljesítettük, már 1978-ért dolgozunk. Végzünk munkákat a társüzemeknek, bérmunkában idegen cégeknek is. A tervünk másfél millió forint volt, ez már megvan. Év végéig elérjük a kétmillió-kétszázezer forintot. Azt kérdezte, hogy miért jó a hangulat az üzemben? Ezért! Mi is tudjuk, hogy a vállalat december 15-re akarta befejezni az idei tervét, de azt is,, hogy ebből november végére már teljesítés lesi Ebben persze sok minden van. Csatlakoztunk a csepeli felhíváshoz, mind a három brigádunk felajánlást tett, s azt teljesíti is...-* Tűnődni lehetne arról, hogy mi tart meg egy munkahelyen embereket. Elmondták: fényképezett munkanapok tanulsága, hogy egy-egy szakmunkás naponta négy egyedi darab előállításához készül hozzá. Megtervezi a munkát, a műhely hangulatából adódban a társaival megbeszéli ezt, aztán elvégzi. Megúnhatatlan, mert mindig más, rangot ad, mert itt a legjobbak dolgoznak. — Mit jelent manapság a szakmai rang? — Hogy a főnökségnek mit jelent, azt nem tudjuk, de magunk között valami olyat, hogy jó reggel bejönni a műhelybe, meg valami olyat is, hogy nem baj, ha valami nagyon nehéz. Ami nehéz, az érdekes is. — Egy-egy brigádnak, itt háromnak is, vannak nagy tervei. Egy üzemi'észnek? — Van, de hadd ne mond-. ,juk. Nekünk különben az is jutalom, hogy már a következő évért dolgozunk ... B. G. POZSGAI ZOLTÁN (VÉGE) ■X- Kvalifikált munka, esztergapadnál,.. a munka örömével. Nagy János r. (Solymos László felvételi Látogatóban a nagy orosz Széveren 4. Vologdai csipkecsodák- Egy a törzsgárdalagok közül. Mándy Tamás köszörűs.
