Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

; a miskolciaké a szó Zsebbe vágó téma:'kéthavonta kell fizetni a gázt is Életmentés a lángoló autóból! De nem ez — a poroltó a fontos? Az alábbi panasz oly elrettentő példája a lélektelen bü­rokratizmusnak, amivel — szerencsére — ritkán találkozha­tunk. De van! íme: Október 7-én, pénteken este 18.15-kor a Szemere utcai ke­reszteződésnél előttem haladt egy Zaporozsec, IE 51-68 for­galmi rendszámú személygépkocsi. Éppen indultunk a zöld jelzésre, amikor észrevettem, hogy a gépkocsi hátsó részé­ben elhelyezett motor lánggal ég. A kocsiban hátul két kis­gyermek iilt. A vezető nem tudott a szörnyű helyzetről, ezért úgy igyekeztem az autóbusszal megelőzni, szifste leszo­rítani az úttestre, hogy idejében figyelmeztetni tudjam. Vég­re megállt, s én a kocsiból kiszállva, elővettem a poroltó ké­szülékemet. Bizony elég hosszú időbe telt, míg a tüzet elol­tottam. Közben a kocsiból gyorsan kimentették a két gyer­meket. Féltem, ha idejében nem sikerül eloltani a tüzet, fel­robban az egész kocsi, hiszen a benzintartály is lángokban állt már. Ezek után persze nem volt időm feljegyezni mást, csak a kocsi rendszámát és típusát, hiszen a tömött autóbusz uta­sai — érthetően — türelmetlenkedtek, sokuknak sietniük kellett a vonathoz. Szolgálatom végeztével pár sorban megírtam a rendkívüli esetet és azt, hogy a nálam levő poroltókészüléket használ­tam. A jelentést leadtam a diszpécsernek, aki az arra illeté­kes főrendészhez továbbította. Következő héten kedden, a főrendész behívatott magához és közölte: amennyiben ezen a héten sem tudom meg a ko­csitulajdonos pontos lakcímét és nevét, velem fogja megfi­zettetni a poroltókészüléket. Sajnos, — mint kiderült — ez a rendszámú gépkocsi nem borsodi. Tulajdonosának nevét és címét ma sem tudom. De ez még nem minden. A szakmai oktatáson is „kioktat­tak”: nem kellő körültekintéssel tettem a dolgom! Én ezt úgy értelmezem, hogy nem cselekedtem helyesen akkor, ami­kor megmentettem ugyan négy ember életét, de „hanyag­ságom” miatt a vállalatot megkárosítottam 350 forinttal. Ezt az összeget valakin „be kell hajtani”, s mert a kocsi tulaj­donosa még ismeretlen, csakis én lehetek az, aki megfizeti. Csak azt nem tudom, hogy miért? Miért akarják az embert „rákényszeríteni” arra, hogy ilyen esetben félrefordítsa a fejét? Nem történik elég tragédia így is az utakon? Még, amit meg lehet akadályozni, attól is elriasztanak az ilyen embertelen és érthetetlen intézkedések! Elmondta: Zsoldos Lajos, az MKV gépkocsivezetője (Szerkesztőségünk javaslata: az MKV kérje meg a gépko­csitulajdonos adatait az országos gépjármű-nyilvántartóból. Mert ilyen egyszerű megtudni kilétét! Zsoldos Lajost pedig nyugodtan felterjeszthetik életmentő kitüntetésre! Megér­demli.) Diákok az ifjúsági parkban Igazi örömmel láttam a napsugaras őszben, hogy nap közben vidám diákok népesí­tik be az avasi ifjúsági par­kot. Sétám idején éppen a Zrínyi Gimnázium növendé­kei voltak ott, sportnapot rendeztek. A park sportpá­lyájának minden porcikája „megtelt”. Volt labdarúgás, kosár- és röplabda, futószá­mok, görkorcsolya és kugli, no meg „talajsakk”. (Jókora bábuk, s a „sakkasztal” a ta­laj.) A látvány megszilárdította bizalmamat: egészséges nem­zedék növekszik fel iskolá­inkban. Nem hiábavaló a vá­ros erőfeszítése annak érde­kében, hogy minél több le­hetőséget teremtsünk ifjaink testnevelésére! Kun Pál, Miskolc, Dorottya u. 1. sz. Csak beteg gyermek ápolásáért jár táppénz! Gyakorta okoz gondot az ifjú szülőknek a kérdés: me­lyikük. mikor, milyen felté­telek és lehetőségek mellett veheti igénybe a gyermek­ápolási táppénzt? A megyei Társadalombiztosító- si Igazgatóság részletes tájékoz­tatója szerint: gyermekápolási táppénz annak az anyának, vagy egyedülálló apának jár, aki be­te? gyermekét otthon ápolja, és emiatt munkahelyén nem tud munkát végezni. A táppénz egy­évesnél fiatalabb gyermek ápo­lása címén, a gyermek egyéves koráig jár. Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyer­mek ápolása esetén évenként és gyermekenként 60 napon át. há­romévesnél idősebb, de hatéves­nél fiatalabb gyermek esetében évenként és gyermekenként 30, egyedülállónak 60 napon át jár a táppénz. Gyermekápolási táp­pénz jár még a 14 évesnél fia­talabb vörhenybeteg gyermek otthoni ápolása címén is, ese­tenként 22 napon át. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnál is érvényesül Üionban az a szabály, hogy a dolgozó a fenti kereteken belül js legfeljebb annyi időn át jogo­sult táppénzre, amennyi folya­matos munkaviszonnyal rendel­kezik. Ha például egv dolgozó nő csak öt hónapig állt folya­matosan munkaviszonyban, egy­évesnél fiatalabb beteg gyerme­ke otthoni ápolása esetén táp­pénzre is legfeljebb öt hónapig jogosult. Gyakran előfordul, hogy az édesanya kórházba kerül, és az apa a kisgyermek gondozása miatt kényszerül otthon marad­ni, és táppénzt igényel. Ilyen esetben azonban táppénz sajnos, nem jár, mivel a rendelkezések szerint az illetékes orvos csak beteg gyermek ápolása esetén veheti a dolgozót táppénzes ál­lományba. Gyermekápolási táppénzt nem­csak a szülő kaphat, hanem a nevelőszülő is. Nevelőszülőnek minősül például a nagymama is, ha unokáját azért vette magá­hoz, mert a gyermek édesanvja súlyos beteg, vagy kórházban van. s emiatt gyermekét nem tudja gondozni. Ilyen esetben, ha a nagymamánál elhelyezett gyermek megbetegszik, akkor a nagymama is — mint nevelő­szülő — gvermekáoolási tápoéuzt kaphat, ha egyébként munkavi­szonyban áll. Azt sem árt tudni, hogy a gyermekgondozási segélyben ré­szesülő nő azon a címen, hogy beteg gyermekének otthoni ápo­lása miatt táppénzes állományba vették, a gyermekgondozási sza­badságot nem szakíthatja félbe, és így gyermekápolási táppénzt nem kaphat. A többlet 2 forint? Megköszönöm, hogy lap­jukban korábban már helyet adtak panaszomnak. Hogy most újra tollat ragadtam, a ..Más pirul” című cikknek köszönhetik. Ugyanis a „Drá­ga szállítás, kiszállítás nélkül” címmel, július 7-én megjelent panaszom miatt a MÁV-nál eddig senki sem „pirult”, bár a 30 nap türelmi idő már ré­gen lejárt. Panaszomra azonban nem is reagáltak. Október közepén tartunk, s a MÁV mélyen hallgat. Va­jon miért? Pál Istvánné, Kazincbarcika, Hámán Kató u. 15. II 1. * A MAV-tól — ha késve is — megérkezett az alábbi válasz: ..A fuvarozással kapcsolatban kiállí­tott és rendelkezésünkre álló fu­varokmány alapján megállapítot­tuk, hogy a feladott 2 darab bő­rönd hivatalosan mérlegelt súlya 23 kiló volt. Kazincbarcika—Ba­la tonszép lak-Felső személydíj­szabási kilométermutató szerinti távolsága 325 km. A Magyar Vas­úti Személy-, Poggyász- és Ex- presszáru Díjszabás n. része alapján a fenti súly és kilomé­tertávolság után felszámítható fuvardíj 62 forint. Budapest Déli pályaudvar és Budapest Keleti pályaudvar között az expressz- árunak közúti kocsival történő átfuvarozásáért felszámított díj 12 forint. Az Állami Biztosító megbízásából a biztosítási díj 4 forint. A fizetendő díj összesen 78 forint. Ezzel szemben a pénz­tár téves kilométer-kópzés alap­ján (325 km helyett 334 km) 80 forintot szedett be. Az eltérés­ként mutatkozó többletet (2 fo­rint) a vasút köteles a jogosult­nak visszatéríteni. Házhoz fuva­rozási díj nem került felszámí­tásra. Balatonszéplak-Felsőn a MÁV házhoz fuvarozást nem vé­gez. Azokat az állomásokat, ahonnan a vasút az expresszárut házhoz fuvarozza, díjszabás so­rolja fel, és erről az utazóközön­séget hirdetmény útján tájékoz­tatjuk.” Ijedt hangon telefonáltak a minap a szerkesztőségünk­be a Báthory utcából. Most értesültek arról, hogy a TI- GÄZ is áttér a kéthavonkén­ti díjbeszedésre. Ez pedig — különösen most, a téli hóna­pok előtt! — nagyon „zseb­be vágóan” érinti mindazo­kat, akik lakásukat gázzal fűtik. Nem csekélységről van szó, hiszen akad, akinek a gázfűtés havonta 800—1000 forintjába kerül. Az ijede­lem tehát nem oktalan. A kéthavi gázszámla egy ösz- szegben történő fizetése sok családnál problémát jelent­het. Vajon elképzelhető, hogy ez igaz? Hogy minden előké­szítés, az érdekeltek meg­hallgatása nélkül döntöttek így a gázszolgáltatók? —kér­dezte a telefonáló. A válasz: elképzelhető. A TIGÁZ-nál ugyanis — ér­deklődésünkre — elmondot­ták : a hír igaz. Központi uta­sításra térnek át a téli idő­szakban is (nyáron eddig is kéthavi gázdíjat szedtek) a kéthavonkénti inkasszálásra. Ez a rendelkezés nemcsak Miskolcot érinti; az , ország valamennyi nagyvárosában bevezetik ezt a módszert. (Ugyanúgy, ahogy áttértek a kéthavonkénti díjbeszedésre az áramszolgáltatók is.) A rendelkezés végrehajtása no­vemberben válik aktuálissá, addig a lapokban hirdetés, útján értesítik a lakosságot: De külön értesítést kap min­den fogyasztó arról is, hogy melyik hónapban válik ese­dékessé nála a gázszámla ki- egyenlítése. * A válaszhoz csupán néhány észrevétel, javaslat kívánkozik: X. Miért nem készítették fel erre jóval korábban és alaposabban a gázfogyasztókat? Hiszen nálunk a lakosságot ennél sokkal ke­vésbé érintő „újításokat” is idejekorán közlik. 2. Miért nem kérték ki a véleményüket, holott netán jobb ötle­tet is adhattak volna? ) 3. Például azt, hogy tegyenek különbséget a központi fíiteses lakásokkal rendelkező és a gázfűtéses lakásokkal rendelkező gáz- fogyasztók közölt. A központi fütéses lakásokban ugyanis átalány­díj van. A havi 30—35 forintos átalánydíjat két-, esetleg háromha­vonta fizetni nemigen okozhat gondot. De a gázkon vektoros laká­sok fűtési díját egyszerre fizetni — nem majális. 4. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer arra, hogy „eiőtaka- rékosságra neveljék” a fogyasztókat. S az sem biztos, hogy erre a szolgáltatóipar a hivatott! Lassú munkához idő kell... ci gyermekünket odáig? (Vagy esetleg arra a napra fogadjunk pótmamát?) No, szóval ezzel majd csak leszünk valahogy, ha jobbat nem tud a munkahelyünk ki­találni. Háborgásomat azon­ban más váltotta ki. Az ugyanis, hogy augusztus 1-én szültem meg a második gyer­mekemet, a hónap közepén benyújtottam az összes szük­séges okmányt a szülési sza­badság igénybevételére, a megyei tanács illetményhiva­talához, ahol közölték: majd október 3-án — júliusig visz- szamenöleg — fogom kézhez kapni a pénzemet. Szeptewbd*" végén érdek­lődtem ä megyei kórház munkaügyi osztályán, ahol felvilágosítottak: november 20-án lejár a szülési szabad­ságom, ámde október 3-án még mindig nem kapom meg az erre az időre megillető összeget. Ismét az illetmény­hivatalhoz fordultam: mikor számíthatok a pénzemre? Vá­lasz: majd november 3-án! Nahát, ezt találom felhá­borítónak. Nyárom szültem, s télen kapom meg az állam által garantált pénzemet. Igaz, akkor egyösszegben. Csakhogy nekem időközben is szükségem lett volna a pénzre. (Mi lenne velem, ha netán lányanya lennék?!) A bérszámfejtéshez nem értek, de igen bonyolult munka lehet, ha két és fél­három hónap alatt tudnak csak a végére jutni. Vagy ne­tán igaz a kifacsart közmon­dás: lassú munkához idő kell? * Pál Istvánné most már leg­feljebb arra kíváncsi: miért került a postán sokkal ke­vesebbe — összesen 22 forint­ba — a fuvarköltség a visz- szaúton? Hiszen a távolság nem változott. A posta nyil­ván ugyancsak vasúton szál­lított. S ráadásul a csomag­ját házhoz vitték! 56 forint­tal olcsóbban. A ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. III. em. 305. szoba Telefonszáma: 18-221 Hetek óta háborgók. Sőt! Hónapok óta most már. Egészségügyi intézményben dolgozom, több mint tíz éve. Jelenleg — korábbi gyer­mekgondozási szabadságomat megszakítva — szülési sza­badságon vagyok. Abba már beletörődtem, hogy minden hó 3-án — há esik, ha fűj — fogjam a gyerekeket, s men­jek a gyes-t felvenni, ha azt akarom, hogy ne a hónap kö­zepén kerüljön a kezembe. (Postán keresztül úgy érke­zik!) Velem együtt nagyon sok egészségügyi dolgozó kis­mama így oldja meg járan­dóságának felvételét. Előre fázunk a téltől; hogyan ci- báljuk egyik kicsi, másik pi­Kanyarodik a Trabant... de most már tilos! Szabó Istvánné (Pusztai László felvétele) Miskolc, Futó u. 43. szaw Elnézést a türelmetlen hangnemért Női cipót vittem javíttatni szeptember 27-én a Győri ka­pui szolgáltatóházba, a ci­pészszövetkezet boltjába. Egy hétre vállalták a munkát. A megjelölt napon érte is men­tem, de közölték, hogy saj­nos, még nincsen kész. Más­nap délben ismét elmentem: Rosszkor, mert ebédidő volt. Mivel tíz perc híja volt az ebédidő végének, gondoltam, megvárom. Közben többen is összegyűltünk, az ebédidő már rég letelt, amikor végre be­engedtek bennünket az üzlet­be. Persze szóvá tettük a vá­rakozást, ezért aztán éppen, hogy ki nem löktek bennün- / két la helyiségből. Amikor rám került a sor, már szóhoz sem juthattam. Még a vég­zett munka miatti reklamálá­somat sem vették figyelembe. Gondolom, nem helyénvaló az ilyen „kiszolgálás” egy szolgáltató részéről. H. Lászlóné Miskolc, Gyula u. 18. II/3. # A szövetkezeti bolt vezető­je elnézést kér a történtekért. Ö nem tud az esetről, hosz- szú időn át betegszabadságon volt, akkor is. Egyébként a szakmájukban közismert a munkaerőhiány, s betegség vagy szabadság esetén nem tudják pótolni a hiányzókat. Az akkor ott dolgozó a saját munkája mellett még a fel­vételt, a kiadást, az admi­nisztrációs munkát is végez. te, s nyilván türelmetlen volt ezért. A tíz perc késés is áru­átvétel miatt adódott, s elfe­ledte kitenni az erről tájé­koztató táblát az ajtóra. Igaz, ezek nem szolgálnak mentségként. Csupán magya­rázat a meg nem felelő hang­nemre, amiért ismételten el­nézést kérnek. Kerek ez a zsemle?! Bizony, ez nem kerek! Guta­ütött szegényke, s vásárlója is majdnem így járt! Elérhetetlen vágyaink közé tar­tozik, hogy illatos, ropogós, for­májára kerek péksüteményt vá­sároljunk? Sajnos, sikerélmény­nyel nem rendelkezünk ezen a téren. Legfeljebb azt tudjuk, hogy miért helyettesítheti a zsemle és a kifli a rágógumit. Az elárusítóhelyekre a miskol­ci sütőipar — a jó helykihaszná­lás és a higiénikus szállítás ér­dekében — a péksüteményeket hatalmas nylonzsákokban szállít­ja. A raktárakban kis helyen és tisztán várja az áru a pultok feltöltését. De a friss, ropogós péksütemény a nylonzsákokban — egymást agyonnyomva — el­veszti alakját és ízét. Meggyőződésem, hogy a pékek még nem felejtették el a finom zsemle és kifli receptjét. Csak a szállítás és a raktározás miatt veszti el áhított alakját és ízét. Nem lehetne másképp! Cs. László, Mfrkolc, Tú&eAhonved a*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents