Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

Vt /if*** 'V.-.F [■* % \qv Ü A műjégpálya alapkőletétele (CIKK A 3. OLDALON) * POLITIKAI NAPILAP « IX, ÉVFOLYAM, 241. SZÁM t jínil.gn CII I CR 1977. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK HRH.OÜ lIlLtH Magyar küldött felszólalása az ENSZ közgyűlésén A közgyűlés 3. számú bi­zottságában ,,Az önrendelke­zés és az emberi jogok ösz- szeíüggése” című napirendi pont vitájában felszólalt Ge- réb Sándorné, a magyar kül­döttség tagja. Rámutatott, hogy egyes tőkés országok a népelnyomó kormányoknak nyújtott politikai, katonai, gazdasági segítséggel késlel­tetik a gyarmati rendszer maradványainak végleges fel­számolását, a népek önren­delkezési jogának érvényesí­tését. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgal­maknak joguk van minden szükséges eszközzel — a fegyveres harcot is beleértve — küzdeni igazságos célju­kért. Eoy elmaradt vita helyett A Corvina Kiadó társadal­mi, politikai és népszerű-tu­dományos munkákat tartal­mazó sorozatának, a „Corvi- na-könyvek”-nek első kötete „Egy elmaradt vita helyett” címmel jelent meg. A könyv egy elmaradt televíziós vita helyett született meg, amely 1973-ban Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Alain Peyrefitte aka­démikus, az Union Democra- tique Pour La République nevű gaulle-ista párt akkori főtitkára között hangzott vol­na el. Miután a francia fél visszalépett a vitától, Jacques de Bonis francia újságíró in­terjút készített Aczél György- gyel, olyan kérdésekre keres­ve választ, amelyek a nyu­gat-európai közönséget Ma­gyarországgal, a szocializmus építésének hazai eredményei­vel és kérdéseivel kapcsolat­ban elsősorban foglalkoztat­juk. Ma is: kellemes ősz Ma is kellemes ősz lesz, napsütéssel. A nappali hő­mérséklet 15—22, az esti 9— 14 fok között alakul. Párizsban cs Washingtonban is az cn_ybiilcs a téma Belgrádban a többség Helsinki folytatását kívánja — A belgrádi tanácskozás lezárult első szakasza azt bi­zonyítja, hogy a résztvevők túlnyomó többsége azon az úton kíván továbbhaladni, amelynek irányát Helsinki­ben határozták meg — mon­dotta Voroncov szovjet dcle- gáeióvezetö a TASZSZ tudó­sítójának Bclgrádban. — Ti­to Párizsban az enyhülésről tárgyal. — Carter Washing­tonban a SALT—2 megköté­sének lehetőségéről nyilatko­zott. Voroncov kitért az emberi jogok problémájára is, és hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió nem keres kibúvót ez elől a kérdés elől, de nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ez a záróokmány fiz elvének csak egyike, ép­pen ezért nem szabad kira­gadni a többi közül. Ez a nyilatkozat kétségtelenül „he­lyére teszi” ezt a sokat vi­tatott kérdést, ugyanis a nyu­gati küldöttek egy része — elsősorban az amerikaiak — a „szólásszabadságra” szűkí­tik le az emberi jogokat, gondosan megfeledkezve ar­ról, hogy akinek létét háború fenye­geti, akinek nincs mit en­nie, nincs hol lehajtania a fejét, az elsősorban ezek­nek biztosítását tekinti „emberi jognak”, mert ezek hiányában keveset ér szá­mára, hogy véleményt mondhat e világ dolgairól. És ezeknek biztosításában Nyugaton még n— . egy kor­mány adós. Carter ma sajtóértekezletet tart — közölték Washington­ban és — feltehetően — töb­bet mond arról, amit tegnap röviden megerősített: lénye­ges haladás történt a SALT— 2 megkötése felé. Voroncov belgrádi kijelentésével már foglalkoztunk, nos a SALT— 2 megkötése minden bizony­nyal az enyhülés, abban az „emberi jogok” biztosítósá­nak talán legfontosabb alap­ja: a nukleáris pusztítás elleni védekezés mégis a legfon­tosabb emberi jog, Helsinki szellemét ez szolgálja első­sorban, az atomhalál után már nehéz bármiről „sza­badon” vitatkozni. Persze az USA-t a Szovjet­unióval való megegyezésre a gazdasági gondok is sarkall­ják: Carternak, „sikert” kell aratnia belpolitikájában, mert a különböző csoportok kü­lönböző, de elsősorban belső — gazdasági nehézségek mi­att — egyöntetűen fordultak ellene és népszerűsége — mi-t a leg­utóbbi közvéleménykutatás mutatta — erősen csök­kent. Párizsban ugyancsak az enyhülés a téma. Tito Belg- rádból, az európai enyhülés konferenciájának városából érkezve — stílszerűen — en­nek szenteli idejét elsősor­ban és az atlanti politika ár­nyékában saját útjait kere­ső Franciaország számára — különösen a Földközi-tenge­ren — az enyhülés létfontos­ságú, ebbe belejátszik a kö­zel-keleti kérdés olyan meg­oldása is, amely nemcsak az USA szájíze szerint készül­ne. Végső fokon persze ez is az európai biztonság, az enyhülés kérdése, mond- hatnók Franciaország ele­mi „emberi joga”, ha létezni akar. MÁTÉ IVÁN Tito (balról) és Giscard d’Estaing azon a vacsorán, amelyet a francia államfő adott vendége tiszteletére. • Kevesebben, de többel és jobban Rekerieh nép a kohászaiban Ur. Steppelteid Sándor sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott tegnap dr. Szeppelfcld Sán­dor, a Lenin Kohászati Mű­vek vezérigazgatója. A hír­közlő szervek képviselői ar­ról tájékozódhattak: hogyan zárta a harmadik negyedévet a diósgyőri nagyüzem, s hogy hol tart az új acélmű építése. A vezérigazgató, a tőkés piaci értékesítési gondok és az acél világpiaci árának ..nyomottsága” ellenére is, büszkeséggel számolt be ar­ról, hogy a tizennyolcezres kohász- kollektíva az utóbbi há­rom hónapban rekordokat ért el. A nagyolvasztó eddigi csúcsteljesítménye egy ne­gyedév alatt 169 ezer tonna volt. Július, augusztus és szeptember hónapban 172 300 tonna vasat csapoltak a há­rom kohóból. Az acélmű ed­digi háromhavi rekordja 245 800 tonna volt. Az új re­kord: 251 700 tonna acél. A csepeli felhívás nyomán kibontakozó munkaverseny lendítő ereje lemérhető a számokon is. A nagyolvasztó kollektí­vája az éves terven felül tíz­ezer tonna nyersvas gyártá­sát vállalta. Az eddigi több­let meghaladja a 12 ezer ton­nát. Az acélgyártási terv időarányos részét a martiná­szok több mint 9000 tonná­val tetézték. A gerendasorról az első három negyedévben 5500 tonna fazonáru került le. az eredeti programon fe­lül. A kiszállítási feladatoknak is eleget tett a gyár, azzal a szépséghibával, hogy a tőkés exportterv — a ren­deléshiány, illetve az alacsony árak következtében későbbre halasztott értékesítés miatt — csak mintegy 85 százalékban teljesült, viszont előbbrehoz­ták a hazai partnerek és a szocialista országok igényei­nek kielégítését. Összességében — mondotta a vezérigazgató — az első három negyedév célkitűzé­sei teljesültek. A csökkenő létszám mel­lett is (jelenleg 18 200 dolgo­zója van az LKM-nek) töb­bet és jobban dolgozott a kohászát kollektívája. (Folytatás a 3. oldalon) Váltósnak u díjak is... W Uj ügyeleti Az orvosi ügyeletek általá­nos szabályozásáról a közel­múltban jelent meg a 4 1977. sz. egészségügyi miniszteri rendelet, s ami: a végrehaj­tási utasítása. Ez a munka­időn túli ügyeleti és készen­léti rendszert szabályozza, amely 1978. január 1-én lép érvénybe. A végrehajtásban Borsod megye és Miskolc város könnyű helyzetben van. Az elmúlt évben ugyanis me­gyénkben ülésezett az or­szággyűlés egészségügyi és szociális bizottsága, s ezt kö­vetően az egészségügyi mi­niszter Borsod megyét jelöl­te ki a kísérletre. Így már az idén több helyütt az új ügyeleti rend szerint dolgoz­tak munkaidőn túl az orvo­sok. Dr. Szabó Istvántól, a Bor­sod megyei Tanács egészség­ügyi osztályának vezető fő­orvosától megtudtuk, hogy a kísérleti rendszert — köz­ponti körzeti ügyele.t formá­jában — tavaly Sajószentpé- teren, Szerencsen, Encsen és Szikszón vezették be. Vala­mennyi helyen állami gép­kocsival rendelkeztek az ügyeletes orvosok, s átlag­ban 8—9 körzet jutott a mindennapi és hétvégi ügye­letekre. Ennek mintájára — természetesen a tapasztala­tokat felhasználva — októ­ber 1-től az encsi járásban gönci központtal, az edelényi járásban rudabányai és ede­lényi központtal, a miskolci járásban pedig szirmabese- nyői és felsőzsolcai központ­tal alakítottak ki körzeti köz­ponti ügyeleteket. Az új ügyeleti rend másik formája az összevont hétvégi ügyelet. Ennek mintáját két helyütt, a mezőcsáti járásban és a putnoki körzetben ala­kították ki egv éve. Lénye­ge, hogy szombaton déltől hétfő reggelig egy helyen — s nem váltogatva, mint ko­rábban — tartanak ügyele­tet, amelyet a körzethez tar­tozó községekben felszerelt A jUm utak is zsúfoltak Közlekedés ill és üti Mint arról már hírt ad­tunk, tegnap Miskolcra ér­kezett a Finn Balesefmcgclö- zési Szervezet Pcntti Peko- nen kormánytanácsos vezette háromtagú delegációja. A küldöttség vezetőjét, aki a Finn KPM Közúti Közle­kedési főosztályvezetője, va­lamint Jarkko R a/ikonent, illetve Kalervo HómatU el­kísérte tapasztálatszerző út­jára Körösi György nyugal­mazott rendőr vezérőrnagy, az OKBT aielnöke. Vendégeirs- ket a megyei rendőr-főkapi­tányságon annak vezetője, dr, Koleszár István rendőr vezérőrnagy tájékoztatta me­gyénk útjainak forgalmáról, a közlekedésbiztonságot szol­gáló intézkedésekről, a meg­előzés fontosságáról: — Megyénkben 800 ezren, Miskolcon 203 ezren élnek, úthálózatunk hossza pedig eléri a hatezer kilométert- A nagy lelekszám, és az utak kiterjedése hatalmas felada­tot ró a foi-galmat irányító szervekre. A népgazdasági szállítás zöme a közutakon zajlik, így nem mindegy, meddig kell torlódás, esetleg karambol miatt egy-egy fon­tosabb szállítmánynak tétle­nül vesztegelnie. A megelő­zésben nagy a szerepe az OKBT irányítása alá tartozó Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsnak. Száz vállalat es intézmény képviselője tagja testületünknek. Az elnökség évente négyszer ülésezik, ak­kor vitatjuk meg a városi­járási értekezleten elhang­zott javaslatokat. Időnként beszámoltatjuk a nagyobb közlekedési vállalátok és a sok szállítójárművet foglal­koztató üzemek vezetőit: mit tettek a balesetek meg­előzése érdekében. Idősza­kokra előre elkészített mun­kaprogram alapján dolgo­zunk, és munkánkról megha­tározott időben az országos elnökség előtt is számot kell adnunk. A feladat hatalmas, hiszen az elmúlt két év alatt tízezerrel nőtt Borsodban a gépjárművek száma, és a 80 ezerből 62 ezer gépkocsi, motorkerékpár magántulaj­donban van. A megnöveke­dett gépjárműforgalommal együtt jár a balesetek szá­mának emelkedése, de sze­rencsére kisebb ütemben. Így is évente 80—100 halá­los közlekedési baleset törté­nik megyénkben. (Folytatás a 6'. oldalon) rend segélykérő telefonon tudjak értesíteni az ide tartozók. Az orvos egy-egy beteg ellátása után ugyanezen a telefonon érdeklődik, nem jött-e újabb bejelentés esetleg ép­pen arról a területről, ahol akkor jár. Ahol a közleke­dés, illetve az útviszonyok lehetővé teszik, ott ezt az ügyeleti rendszert alakítják ki. így egyebek között Sá­toraljaújhelyen, Sárospata­kon, Mezőkövesden, Szend- rőn, Tállyán. Néhány helyen egyelőre ez a rendszer még nem járható, így marad a régebbi módszer, amely sze­rint az egyik hétvégén az egyik, a másikon a másik községben tartanak ügyele­tet. Fokozatosan felszámol­ják majd ezeket, s áttérnek a már említett, a rendelet­ben előírt ügyeleti formára. Jövő év január 1-re a bor­sodi körzetek háromnegyed részén állandó központi ügyeletet alakítalak ki. (Folytatás a 3. oidalowf

Next

/
Thumbnails
Contents