Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
« Járkál a járóbeteg # Az aláírás pillanata (Solymos felv.) A fiatalok nemcsak kérnek Szerződé as úf acélműért Bosszantó a várakozás akkor is, ha makkegészséges az ember, és mondjuk mozijegyért áll sorba. De mennyivel keservesebb bebocsátásra várni egy orvosi szoba előtt, sajgó foggal, lázasan, esetleg azzal az izgalommal, amit a még pontosan fel nem derített betegség okoz. A iá- róbeteg sokszor valóban járó, azaz járkáló beteggé válik a rendelő folyosóján, vagy azért, mert ülőhely sem jut neki, vagy azért, mert így próbálja levezetni feszültségét. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban -allgatta meg az egészség- ügyi osztály je’entését a jábeteg-ellátás helyzetéről. A vitathatatlan fejlődést jelző megállapítások mellett dr. Fövényi Mihály városi főorvos a t-áir''Ti feltételek hiányos voltára is ráirányította a testület figvelmét. fontos szakasz kezdetét jelenti az LKM fiataljai, KÍSZ-tag'sága számára: a bizonyítás időszakáét. A két szerződés ünnepélyes aláírása után dr. Szep- pelfeld Sándor vezérigazgató mondott pohárköszöntőt. — Az ifjúság — mondotta egyebek között — minden válla- lalat jövendő generációja. Ezért tulajdonít a gyárv~- zetés nagy fontosságot az ifjúsági törvény megvalósulását segítő együttműködési szerződésnek és ezért fogadja örömmel a fiatalok védnökségvállalását. (Folytatás az 1. oldalról) Elmondotta Porkoláb László, hogy nemcsak várnak (és kapnak) a gyártól, hanem adnak is a fiatalok. Utalt arra a mintegy 400, az Alkotó ifjúság pályázatra benyújtott munkára, amelyekkel a fiatalok a gyárnak is segítettek. Kiveszik részüket a tanulásból: évente 1500 fiatal iratkozik be a politikai oktatás valamelyik tanfolyamára, s ugyanannyian tanulnak az állami oktatási intézményekben, járnak szakmai továbbképző tanfolyamokra. Az ifjúsági szervezethez tartozó fiatalok a két év alatt 100 ezer (!) óra társadalmi munkával járultak hozzá a gyár, a város szépítéséhez, a jobb eredmények eléréséhez. Jelentős demonstráció lesz az a kommunista szombat is, amely a több műszak miatt egy hétre elnyúlik, s amelynek legerősebb napja október 8-a lesz. A fiatalokhoz csatlakozó idősebbekkel együtt mintegy hétezren dolgoznak majd a gyárban ezen a napon a közösségért. az új acélműért. Senkinek sem lehet közömbös, hogy elkészül-e időre vagy sem az új acélmű. Éppen ezért vállaltak az LKM fiataljai — akiktől jó két évtizeddel ezelőtt a védnökségvállalási rendszer országos hódító útjára indult — védnökséget' a fontos beruházás felett. A csaknem öt évre munkát adó vállalás alapokmányának hitelesítése, a gyár és a KISZ-szervezet vezetőjének kézjegyével való ellátása Az új tanterv A csanyiki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolában ma kezdődött, s pénteken fejeződik be a járási-városi mű. voi'íiésügyi osztályvezetők részvételével tartott továbbképző tanfolyam. A megyei tanács művelődésügyi osztálya szervezi a tanfolyamok amelynek résztvevői a jövő év szeptember 1-én életbe Mpő új tanterwel kapcsolatos feladatokról hallanak. A KISZ megyei és városi bizottsága, illetve a városi pártbizottság nevében, megbízásából Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára köszöntötte a szerződések aláiróit. Részt vettek az ünnepélyes szerződésáláírási aktuson a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, a KISZ- bizottság vezetői és munkatársai. Részese . volt az ünnepi eseménynek Török László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára és Rábai István, a városi pártbizottság osztályvezetője is. (nyikes) robogott a lépcsőkön. A szófoszlányokból kivehettük, hogy az ellenvéleményeket túldübörögte védőbeszéde: — A sziklákról jöttek értitek? És ti még rendszabályokról papoltok? Pipogya banda! Választ nem várva dübör- gött le, és osztogatta nekünk utasításait, ami ellen nem volt apelláta: — A magyar a frauval a klubba, a polskik az étterembe, úgy látom, hálózsák mindenkinél, akinek párna kell, az emeleten a folyosó' végén jobbra az utolsó szobában, a chatarral én beszélek. Gute Nacht! Mars aludni! Hát ez katonás. A klubban ugyan csak egy kiszu- perált vaságy van, az étteremben néhány asztal székkel, és sok kiló por. Mi ez, kisértetház? Tavaly még egészen más volt itt minden. Másnap reggel a Kamzik huszonnyolc éves vezetője adta meg a magyarázatot: — A menedékház csak részlegesen üzemel. Csupán előre bejelentett hegymászókat fogadunk az idén, jövőre pedig lebontják az épületet. Elavultak a vezetékek, repedeznek a csövek, mállanak a falak, a felújítás pedig hatalmas pénzbe kerülne. Fölöttünk csúszik a hegyoldal, sziklák, kövek görögnek lefelé, egyszóval veszélyes. Pedig kár az épületért. Szép helyen van ... Zergék . .. Két csoportban ereszkednek le a szédítő maOreg rendelők Miskolcon két rendelőintézet működik teljes szervezeti egységben a báziskórházzal. A Semmelweis Rendelőintézet a hozzá tartozó miskolciakon kívül tizennégy, a vasgyári pedig három község lakóit is ellátja. Az ellátandó lakosok száma az előbbinél 140, az utóbbinál 100 ezerre te.-ető. Hihetetlenül nagy számok ezek, pedig nem íj fedik pontosan a tényeket, hiszen a Vasgyári Rendelőintézetnek a feladata a nagyüzemi dolgozók ellátása is — függetlenül a lakóhelyüktől. %k Az LKM gyógyfürdő-részlege régi, de még mindig jó szolgálatot tesz. Ma már képzett szakember, dr. Marton Györgyné gyógytornász foglalkozik a betegekkel. gasból. A népesebb csapat a lassúbb, óvatosabb. Köztük apró fekete bárányok. Ideiek. A szülők ébersége kétszeres, míg a kis gidák önfeledten ugrándoznak. Ismerkednek a hófoltokkal, ilyet még nem láttak, nem éreztek. Anyjuktól ellesett mozdulattal kapják fel fejüket, figyelnek a gyanús neszekre, de rögtön tovább játszanak. És a délceg bakok, a sziklák urai! Karikába hajló fejdíszüket büszkén tartva állnak a sziklaperem legszélére. Ez legnagyobb mulatságuk. Hátukon az erős, hideg tátrai szél bele-belekap tél eleji bundájukba, de észre sem veszik. A vezér figyelmeztető füttyentésére mind a heten a mélybe zúdulnak. Akrobaták, bűvészek és hazárdőrök. Nyolc-tíz métereket repülnek a levegőben szikláról sziklára, sokszor csak egy pillanatra dobbantva egy laposabb kövön, és újabb szédítő repülés után landolnak egy meredek sziklapárkányon. Nézni is hajmeresztő. Ket- tőt-hármat szusszantanak, majd lejjebb lépegetve, a vizek mellett növő gyér fűből csipegetnek. Napról-napra többet, hiszen még néhány hét, és mindent hó takar. Alóla pedig keserves mesterség élelmet szerezni. (Folytatjuk) SOLYMOS LÁSZLÓ A Semmelweis rendelő 1954-ben, a vasgyári pedig 1962-ben épült, a jelenleginél összehasonlíthatatlanul kisebb beteglétszámra méretezve. A jelentés így fogalmaz: „A 15—20 évvel ezelőtt, sem üres rendelőintézetek a lakosság gyarapodását és a szakrendelés-bővülést nem bírták el.” A túlzsúfoltság mellett bizonyítja ezt a megállapítást az is, hogy például a vasgyári rendelőben helyenként már a folyosókból is „elloptak” gyógyítás céljára, a szociális létesítmények hiányos voltát pedig joggal panaszolják az egészségügyi dolgozók. Gyógyító munka — lakásokban A III. kerületben valamit enyhít a helyzeten, hogy a régi tüdőgondozó épületét is a járóbeteg-gondozás szolgálatába állítják. Régi hiányt pótol a Kiss tábornok utcai fogászati rendelő is. Am nemcsak a város egészségügyében kulcsszerepet játszó két nagy rendelőt jellemzi a zsúfoltság, korszerűtlenség. Az új Lakótelepeken — a más rendeltetésű közintézményekhez hasonlóan — késve készülnek el a -körzeti orvosi rendelők. Diósgyőrben végre átadták az új rendelőt, további tíz azonban még mindig lakásokban működik. A Martintelepen három orvosi körzet betegei zsúfolódnak egy rendelőben! Hámorban már átadták, Szirmán pedig építik az új orvosi rendelőt. Gyógytorna, fürdő' Nagy teret szentelt, a jelentés. a mozgásszervi betegek ellátásának, a reuma- szakrendeléseknek. Nem véletlenül ! A mozgásszervi megbetegedések száma ugyanis emelkedő tendenciát mutat. Ezzel szemben mindösz- sze ß óra szakrendelés-t, szűkös körülmények között dolgozó fizikoterápiát tudott eddig felvonultatni a város egészségügye; nem volt helye a gyógytornának, és a fürdőkezelésre is minimális lehetőség kínálkozott. Talán nem is helyes múlt időben beszélni e problémákról, hiszen mindössze az jogosít fel erre bennünket, ho-gy a vasgyári rendelőben sikerül végre gyógytornatermet kialakítani, az LKM öreg gyógyfürdőjét nedág — felügyelet mellett! — az eddiginél több beteg használhatja. Tegyük hozzá: ez a gyári fürdő jóindulattal sem nevezhető korszerűnek. Még egy biztató hír: tornatermet alakítanak ki a Semmelweis rendelőben is, ha felszabadulnak a gyer- miekideggondozó helyiségei. Belső átszervezéssel, kisebb fejlesztésekkel még lehet javítani a helyzeten, ám a rendelőintézetek nagyobb arányú bővítése elkerülhetetlenül szükségessé válig, legkésőbb a 80-as években. (békés) Ma nyílik, pénteken zárul XV. ipari r • szeminárium Ma nyílik a XV. ipari szeminárium és pénteken zárul. A színhely: a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. Dr. Simon Sándor, az NME rektora nyitja meg a tanácskozást. Az „A” szekcióban szovjet, NDK, nyugatnémet, magyar előadók nyitják az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet előadásainak sorát. A „B” szekció munkája október 7-én kezdődik; ebben nyugatnémet és magyar előadók beszélnek az energia- gazdálkodásról és a tüzeléstechnikáról. A DH várospolitikai Barangolás a Tátrában Sziklák virtuóz urai Kamzik. Hegyi menedékház. Magyarul zergét jelent. Itt így nevezik: Chata Kamzik. A szlovák Tátra egyik legszebb pontján támaszkodik a hegyoldalhoz, majd 1300 méter magasan. Este fél nyolcra érünk oda. Minden kihalt körülötte. Egy szem égő ontja a fényt az előtte elterülő domboldalra. A felső út hegyomlás miatt lezárva, így lentről, a vízesések felől érünk fel. Hosszas dörömbölés után hegymászóruhás lengyel nyit ajtót: — A chatar (menedékház- vezető) odaát van a Bilikován, jó két óra múlva ér visz- sza. Várják meg, ha akarják. Mit tehettünk? A szurdokban vaksötét van, lámpánk nincs, tovább menni életveszélyes. A legközelebbi menedékház négy kilométer. Negyvenkilós zsákjaink mellé ülünk a kancellárián — iroda — és bóbiskolunk. Fél óra múlva újabb dörömbölés. Végre megjött a chatar? Örömünk korai. Fiatal lengyel alpinistákra sötétedett a sziklán, ők is itt akarnak éjjelre megszállni. Már nyolcán szunyókálunk, várjuk a chatart. Dübörög az ajtó; energikus, csupa mosoly német hegymászó ér haza feleségével. A lengyelekkel eatütt német alpinista csoporv lakik most a Kam- zikban, hozzájuk tartoznak ők is. Saját szakállukra másztak még egyet lefekvés előtt. Persze, őket meleg szoba várja. Kevert nyelven ecseteltük nekik sanyarú helyzetünket, mire Hans fel-