Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

Megérdemelné, hogy felfedezzük r Idézet a Borsod Tourist egyik ismertető füzetéből: „Még pár lépés és lent va­gyunk a völgy aljában elte­rülő Hámor községben. A csi­nos, virágos és rendezett la­kótelep több látnivalót is nyújt. A templom mellett eme­letes régi épület található: a régi vasművek hivataiháza, rajta öntöttvas emléktáblával. Az üzemek megszűnése után iskola költözött ide, ma pedig igen érdekes Kohászati Mú­zeumot találunk az öreg faiak kőzett.” A városi kék autóbusz útja keresztülvisz a községen, mégis kevesen szállnak le vazok is többnyiré helybeli­ek), az utasok nagy részének Lillafüred a célja. Pedig a fenti kis idézetből is kitűnik, hogy érdemes Hámorba men­ni. A múzeum egyik legszebb darabja az embernagyságú olvasztár szobra . .. Közhely már (annyi szó esik róla), hogy nem ismerjük egy­mást. Az viszont már szomo­rú, arcpirító, hogy nem is tö­rődünk egymással. Mindenki rohan, s „nem érünk rá” él­ni! Percenként surlódunk, sőt összc-összekoccanunk velünk együtt rohangáló embertársa­inkkal Ügy, ahogyan azt a szerdán este bemutatott tévé­filmben láttuk. Rohan velünk a BŰSZ — mintegy szimboli­kusan is —, s néha el-cltűnik, mert kidől mellőlünk egv-egy utas. Infarktus, fekély, rák . . Zsombok Timár György története konkrét volt és egyszeri. De mert jó törté­net — többet is mond ön­magánál. A buszon minden­ki „csak” utas. Ám az uta­zás céljánál mindenki egyed- dé, személyiséggé lényegül; arca, kontúrja markánsab­ban kirajzolódik; neve lesz, szokásai, gondjai, szerepe, egyszeri és felcserélhetetlen, jóvátehetetlen és pótolhatat­lan élete. Mert mindenkiből csak egy van, de ezt csak akkor vesszük észre — a legtöbbször —, amikor már nincs köztünk. Mennyi köz­hely, s milyen nehéz erről a témáról újat mondani! De kell-e újat mondani, s le- het-e elégszer újramondani? Zsombok Timár György Vetélkedő Nem akarom újból felfe­dezni Hámort, s nem a Ko­hászati Múzeumot. holott megérdemelné. Látogatottsága nem vetekszik a város amúgy Is kevés múzeumáéval. Most, a múzeumi hónapban talán többen keresik fel, hogy meg­ismerkedjenek Miskolc fő iparágának, a kohászatnak a fejlődésével, a nyersvas- és acélgyártás, a hengerlés, il- ietve a kovácsolás történeté­vel, amit itt részletesen vé­gigkövethetünk. A Fazola Henrik egri la­katosmester ómassai vasüze­mében készített tárgyak az 1770-es évekbe röpítenek vissza. Láthatjuk az ős-, illet­Fazola-korabeli, kovácsolt vasból készített dísz (Solymos László felvételei) Villantó Érdekességek a nagyvilágból Barkácsolóknak: Edward Czysch könnyen előállítható elektromos kapásjelzöt készí­tett. A kapásjelző egy darab laposelemmel működik. Az elem hosszabbik nyelvéhez szilárdan, a rövidebb ^'elv­hez lazán rögzítette a körte foglalatának pólusait. A rög­zítés könnyen biztosítható beíottes gumikarikával. A gu­miszálat a rövidebb nyelv és az egyik pólus közé erősít­jük. Kapáskor a damil meg­feszül. a gumikarika a körte pólusát az elem rövidebb nyelvéhez rántja, s a lámpa kigyullad. Tanácsunk: nem árt a régi módszerrel figyelni azért.-*■ Harcban a pézsmákkal. A horgászvizek partjain egyre több a pézsmapatkány. Egyes helyeken annyira elszaporod­tak, hogy a nádállományt is veszélyeztetik. Az NSZK-ban most szervezett hadjárat fo­lyik a rágcsálók ellen. Eddig majd’ tízezer pézsmapatkányt ejtettek el.-X­Tudja-e hogy ... ? Írország­ban tilos az élő csalihallal való horgászás ... A Szovjet­unió távol-keleti térségében. Teplosesk környékén idén 57 millió keta-lazacot keltettek és helyeztek ki a horgász­vizekbe ... 1976 és 1980 kö­zött 800 millió svájci frankot fordítanak a Züric'ni-tó part­ján levő szennyvíztisztító te­lepek építésére ... Újabb ex­pedíciót szerveztek a loch- riess-i szörny ' felkutatására. A szörnyet nem találták, de bőségesen fogtak lazacpt... ve újkohó kicsinyített mását és a Lenin Kohászati Művek ősét, amit 1868-ban kezdtek építeni és két év múlva már csapolhattak. Azt hiszem, múzeumoknál ritkaság, hogy a bemutatott tárgyakkal játszani lehessen. Nos. itt lehet, igaz, üvegfal mögül, s ez a játék komoly: működő makettek mutatják az LKM nagykohójában leját­szódó folyamatokat. Miniatűr vasúti kocsik szállítják az ércet, a kokszot, s ugyanolyan kicsi csillék az alapanyagot a liliputi kohóba. S végül szí­nes csövek érzékeltetik a fo­lyékony vas útját. A kémiai folyamatokat szintén színes működő modell mutatja be. Szakközépiskolásoknak tart­hatnának itt órát, szemlélete­sen ismerkedve a vasgyártás­sal, s a gyártmányokkal. De nemcsak nekik, hanem min­den arrajárónak (miskolciak­nak is!) bátran ajánlhattuk e mesés környezetben fekvő múzeumot. I. S. A napokban mind több és több vállalat fiataljai ren­deznek vetélkedőt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére. A Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat miskolci igazgatóságának - öt, öttagú csapata „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel mér­te össze tudását, öt kérdés- csoportra kellett a verseny­zőknek válaszolniuk, melyek­ben a szovjet pártkongresszu­sok határozatai, azok végre­hajtása, a Szovjetunió sze­repe a nemzetközi életben, gazdasági, politikai és kultu­rális térnék szerepel tele. A versenyt az Avas csa­pata nyerte meg, és értékes könyvjutalomban részesült. Jól szerepeltek az MHSZ tartalékosainak versenyén is a vállalat dolgozói. Az Avas­szálloda háromtagú csapata — Galambos István, Szajki István és Asztalos Károly — a kereskedelmi vállalatok se­lejtezőjén túljutva, bekerült a megyei jubileumi döntőre, melyet november 4-én ren­deznek Miskolcon. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utcai személykapunál) az Autóközlekedési Tanintézetnél hívatásos rrm w if M női es férfi gépjárművezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: • legalább 8 általános iskolai végzettség, • büntetlen előélet, • nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor, V szakmával nem rendelkezés. Jelentkezés 1977. november 2-án vagy 10-én 7 órakor, a vállalat ebédlőhelyiségében. A 78-AS BUSZ ÚTVONALA, KIS KITÉRŐVEL története egyenesvonalú, át­tekinthető, mentes minden divatos „csavarástól”, trükk- től. Reggel dolgozni viszi a tömeget a 78-as (és más) busz, délben haza. Mindig tömötten, hogy csak kemény közelharc árán lehessen fel­férni rá. S, mert tömött a busz — meg sem áll a dü- hödten hadonászó megállók­ban —, hát mindenki inge­rült. Miért nincs több busz, mi­ért nem kulturáltabbak a közlekedési feltételeink, mi­ért nem vagyunk kulturál­tabbak? ... S itt nem csu­pán a buszról van szó! Fe­gyelmezetlenek vagyunk. Munkában, közlekedésben, magánéletünkben. Ha min­denki „ketyegne”, kapcso­lódnának a fogaskerekek, akkor nem pusztulna olyan hamar és fölöslegesen any- nyi anyag, ember, hit, aka­rás. „A tervet hozni kell’ — mondja a történet szenvedő hőse, a munkavezető (Tómű­nek Nándor póztalan, szép alakítása). De miért mindig kapkodva, káromkodva? Mi­ért kell megszakadni a mun­kában? Miért népbetegség az infarktus? Miért mindig az pusztul el, aki „húz”? „Objektívek” az akadályok? Ezt cáfolja a történet! Mert a veszélyhelyzetben (amikor megtudják, hogy a férfi életveszélyben van) a busz utasainak egy része! valóban azt teszi, amit kell, és megteszi azt, amit kell. Áttörik — képletesen is — a sorompót. Nem rajtuk mú­lik, hogy már késő, előbb — még délelőtt, az üzemben — kellett volna cselekedni, ész­revenni, hogy egy ember a teljesítő-tűrőképessége hatá­rán van. Még egyetlen moz­zanatra hívnánk fel a fi­gyelmet. A buszon szinte mindenki zúgolódik a kény­szerű kitérő miatt, mert „le­késik” valahonnan. Csupán az a brigád kíséri immár utolsó útjára a tí^jba jutott embert, amelyről már előbb megtudtuk, hogy közösség. Horváth Tibor rendezése jól fogta össze a történetet, a szereplőgárdát, amelynek méltatására már nincs is te­rünk. Dicséretül csupán annyit, hogy a felvillantott karaktereket, s magát a fil­met sokáig nem tudjuk majd elfelejteni. (horpácsi)-M- A szépségért sok mindent el kell viselni. ín nyeri koz met i ka Szépészeli újdonságok Bőrfiatalító szója • Arcradír A Hotel Duna Intercontinen­talban a közelmúltban az ötö­dik kozmetikus-kongresszust nyithatta meg a Fodrász és Kozmetikus Egyesület elnöke, Remis Sándorné. Az immár hagyományos szakmai tapasz­talatcserén szűkebb pátriánk­ból is huszonötén hallgatták tégig az előadásokat, s nézhet­ték meg a gyakorlati bemuta­tókat. Havasi Lászlónét, az or­szágos szakbizottság tagját, a .szakmafejlesztő bizottság elnö­két kértük fel, tájékoztassa la­punk olvasóit a szépészet új­donságairól. — A kongresszuson el­hangzottak igazolják, hogy a szakma fontos állomásához érkezett. Munkakörünk előbb- utóbb kiterjed az egész test ápolására, szépítésére. Igaz, azt a találó szót, hogy kar­bantartás, már lefoglalta ma­gának az ipar, de voltakép­pen erről van szó. E célra munkára foghatnánk a ter­mészet erőit: a vizeket, a nö­vényeket, a fényt, a hőt, a gimnasztikát, a masszázst, az elektromos kezeléseket és a diétát. Kiváló szakemberek adtak tájékoztatást a kondi­cionáló testkultúrás kozmeti­kákról. Dr. Csermely Miklós főorvos például A fizikoterá­pia szerepe a kozmetikában címmel tartolt előadást. Dr. Beér Ildikó, a bőrklinika ad­junktusa az elektromos és a hatóanyagkezelés kombiná­ciójáról beszélt; az iontofo- rézisről. E módszer legfőbb erénye, hogy segítségével a kozmetikusok olyan vitami­nokat is be tudnak juttatni a bőrbe, ami kézi kezeléssel lehetetlen volna. Számos koz­metikus ismertette a termé­szetes anyagok, köztük a nö­vényi kivonatok kozmetikai alkalmazásának lehetőségeit. Vályi Gabriella a szójáét, amely az öregedő bőr fiata­lítására szolgál. „Feltámadt” az aloe, amelyet már évszá­zadokkal előbb is használtak a nők szépítészetére. Üj el­járást is láthattunk, az úgy­nevezett arcradírt. A hámlás- ban levő szaruréteget eltávo­lítja, s így megkönnyíti a hatóanyagok felszívódását. — Eddig csak olyan művele­tekről hallottunk, amelyeket Szakavatott kezek végezhetnek. A kongresszuson elhangzott-e olyan tanács, ami a nőknek (férfiaknak) házi használatra szolgál? — Igen, mégpedig olyasmi, amit minden nő és férfi meg­tehet. Egyetlen fillérjükbe sem kerül, sőt spórolhatnak vele. Az alkohol és a niko­tin bőrre gyakorolt hatására gondolok, amiről szó volt ez alkalommal is. Sajnos, ma­napság a nők versenyt füs­tölnek a férfiakkal, s az sem megy ritkaságszámba, hogy a pohár fenekére néznek. Az nő, aki a szépségéért, az egészségéért valamit is ten­ni akar, a minimum, hogy ne -dohányozzék és ne igyék. Mindkettő károsítja az ideg- rendszert. s ez legjobban az arcon látszik meg. Megvál­tozik a bőr színe, a nikotin­tól szürkévé válik, hamarabb fárad, és petyhüdt lesz. Az alkohol még a vonásokat is megváltoztatja. Nincs az a kozmetikai szer, amivel eze­ket palástolni lehet... O. E. A HÁMORI KOHÁSZ MÚZEUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents