Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

\ Hallgass, vagy mondj okosabbat! Mire kíváncsiak a szocialista hrigáívezetök? A kupolákat le kell bontani Majd ha lágy... Mikor lesz gőz a gőzfürdőben? Másfél évvel ezelőtt heví­tette utoljára a felüdülni vá­gyókat a gőzfürdő gőze. Ak­kor aztán teljes gőzzel hoz­záláttak a régi kémény le­robbantásához. beállították az új kazánt, és a nyolcvan- éves ház vendégei joggal bízhattak abban, hogy kará­csonyra újra működik majd a gőzfürdő és a forrólég. Am — ahogy az a beruházásoknál lenni szokott — a határidő közeledtével az építők fél­gőzzel végezték a munkát, majd pedig abbahagyták és más fontos kötelezettségeik­re való hivatkozással levo­nultak a csatatérre emlékez­tető területről. Delneki Miklós, a Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csa­tornázási Vállalat fürdőosz­tályának vezetője maga is a gőz gyakori látogatói közé tartozott: — Naponta általában 200 —300 vendég kereste fel a gőzt és a forróléget. A meg­növekedett forgalom tette szükségessé, hogy a belső át­alakítási munkálatokat elvé­gezzük. Öreg volt a kazán, azt is ki kellett cserélni. Az új kazánt néhány hónap alatt sikerült felállítani, de a munka abba is maradt. A Miskolci Építőipari Vállalat­tal kötöttünk szerződést, de a cég 1976 májusában félbe­hagyta a munkát. Tudjuk, hogy kicsi a vállalat kapaci­tása az igényekhez képest, és a Szabadságban dolgozó két építőmesteri brigádra máshol (Kerényi László felvételei) A meder.céből a víz, a falról a vakolat hiányzik.» is szükség van. Megpróbál­tunk más kivitelezőt keresni — nem sikerült. A 31-ks szá­mú Állami Építőipari Válla­latnak például elküldtük -a teljes tervdokume'htációt, ám ők még azt a fáradságot sem vették, hogy válaszoljanak. Úgy hisszük, hogy az ilyen jellegű munka elvégzésére a Miskolci Építőipari Vállalat a legalkalmasabb. Talán ki­csit profánul hangzik, de most már csak abban bí­zunk. hogy kemény lesz az idei tél, és a vállalat rájön arra, hogy a fagy miatt a más munkahelyeken felsza­badult építők a Szabadság­ban újjáépíthetik az oly sok miskolcinak hiányzó gőzfür­dőt. Érdemes elmondani; a mostani átalakítási munká­kat úgy terveztettük meg, hogy később újabb uszodá­val bővíthessük a létesít­ményt. Ennyit mondott el az osz­tályvezető gőzfürdő-ügyben. Információinkat a Miskolci Építőipari Vállalat is meg­erősítette. Körülbelül nyolc­hónapi, jól szervezett mun­kára van szükség ahhoz, hogy újra legyen gőz Miskolc egyetlen gőzfürdőjében. Re­méljük, nem túlzott opti­mizmus, ha azt reméljük, hogy jövő karácsonyra újra lesz Miskolcnak gőzfürdő­ié... E. Ä. Már az első szünetben ki­alakultak a csoportok. Hár- man-négyen sodródtak egv- mellé, szót váltani a hal­lottakról. Inkább amolyan egyeztetésféle volt a beszél­getés, véleménycsere, ki mit mond ... — Olyasmi ez, mint ami­kor azt mondják a vágtázó- nak: ,.No fiam. ahhoz, hogy jó időt fuss 100 méteren, tel­jes lendülettel kell startol­nod. Azután már nincs egyéb tennivalód, mint fo­kozni az iramot" ... Szocialista brigádvezetők tanácskozásán nem ritka az ilyesfajta hasonlat, amelyre persze rögvest akad. aki rá­kérdez: de hát miként is fo­kozhatja a teljes lendületét az említett sorinter? — Az már az edző dolga, hogy elmagyarázza. A spor­tolónak csak meg kell je­gyeznie, hogy mire is ügyel­jen . .. Egy esztergályos brigád ve­zetője adta a találó választ. Sokan jelentkeztek felszó­lalásra a szünet után, s va­lamennyien igyekeztek tömö­ren megfogalmazni mondan­dójukat. Sok szocialista bri­gádvezető hallgatta, feszes figyelemmel, mit is monda­nak a szót kérők. Elvégre most nemcsak arról kellett dönteniük, mivel járuljanak az éves terv jó eredménnyel való befejezéséhez, hanem arról is, mit tudnak a brigá­dok hozzátenni az ötödik öt­éves terv céljainak elérésé­,hez. Mindaddig moccanatlan volt a figyelem, míg egy-egy társuk — szorosan a témá­nál maradva — részletezte a képviselt brigád vagy brigá­dok eredményét, elképzelését a továbbiakra. Mocorgás csak olyankor kezdődött, ha valaki • „szósszal" hígította a lénye­gét. — Ne rabold az időnket, te! — mormolták félhangon a sorokból, amikor a felszólaló már harmadik perce a szo­cialista brigádok jelentőségé­ről beszélt — úgy nagy ál­talánosságban. Mellettem nagy tenyerű, idősebb férfi Toppantott egyet az ujjain, amikor — talán a tizedik hozzászóló — azzal kezdte: „Elvtársak, mint tudjuk, a lét határozza meg a tudatot.. — A lényegre, pajtás! Ezt mi már tudjuk. Hallgass, vagy mondj okosabbat! A második szünetben ma­gyarázta meg háborgásának okát: — Az ördög érti, miért hi­szik némelyek még mindig, hogy egy ilyen tanácskozáson arra lennénk kíváncsiak; mit is tanult meg filozófiából a felszólaló. — Ennél már csak az szebb, amikor valaki vendég­ként érkezik valahonnan, az­tán arról beszél, hogy miért kell becsülettel dolgoznunk — kapcsolódtak a társalgásba többen is. A szüríét végéig nem sok idő áiit rendelkezésle, ám a néhány perc alatt is össze­foglalták közösen: mire is volnának kíváncsiak a szo­cialista brigádvezetők az ilyen tanácskozásokon. — Elsősorban és legkivált arra, hogy a gyáron, a váro­son, a megyén és az orszá­gon belül hogyan is csinál­ják mások a dolgukat a ro­konszakmákban . . . — Én el tudnám képzelni azt is, hogy meghívjunk ilyen­kor egy-egy olyan szocialista brigádvezetöt. aki elmondaná, hogy ők mit tettek vagy tesznek az eredményesebb munkáért. Hogyan szervezik meg a brigádmunkát, milyen az együttműködés az anyag­ellátókkal és a minőségellen­őrökkel, mit csinálnak, ha üzemzavar adódik, hogVan tudják magukhoz kötni a fia­tal szakmunkásokat. Szóval — nem valami elméletieskedést, hanem nagyon is részletes, nagyon is kézzelfogható és nálunk is használható mód­szerekről szeretnénk hallani. — Valami olyasmit, ami a tapasztalatok alaoján magya­rázza meg: miként is fokoz­hatja a teljes lendülettel vett iramát az a bizonyos sprin­ter. (radványi) Idegenvezetők lesznek A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal idegenve­zetői tanfolyamot hirdetett a közelmúltban. A tegnap zá­rult. határidőig 110-en küld­ték be jelentkezésüket. Mi­után a tanfolyamot csak 60 résztvevővel rendezik meg, a jelentkezők december 10- én írásbeli, teszt-rendszerű felvételi vizsgán vesznek 'részt. December 13-án kez­dődik az önköltséges tanfo­lyam, amelynek foglalkozá­sait a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakközépisko­lában tartják. Emlék és megtartó erő Ajándékok: adunk és kapunk. Ki­mondatlan várunk és várnak tölünk. December: gyújt a gyerek, meglepni szülőt, gyűjt a nagymama, meglepni gyermekeket. Tolakvó, még novemberből maradt emlék: k#ra reggel indultunk két mik- robusszal. Volt, aki fázósan magába húzódott, volt, aki még egyszer átfu­totta a szövegét. Kődből indultunk, de Nyékládházán túl kiértünk a ködből, és akkor megszólalt valaki a kocsiban: — A legszebb érzés a várakozás ... — A legszebb mégis az emlék ... Hajdúszoboszlón a gondozottak kint, az épület előtt várták a miskolciak kul- túrcsoportját. Ök a közelmúltban volt öregek hetén jártak Miskolcon. Rend­szeres kapcsolat van a két szociális otthon között. Kis előadógárdák utaz­nak — évente többször is — egymás­hoz, s ugyanígy utaznak Debrecenbe, Nyíregyházára is. A szoboszlói szociális otthon orvos­igazgatója mondta: — Nem túlzás; különös, nagyon fon­tos érték nekünk a várakozás. A mie­ink most várták a miskolciak műso­rát. Várták az ismerősök látogatását, készültünk rá, hogy házigazdák le­gyünk. És ilyenkor kevesebb a beteg, kevesebb a „hol itt fáj, hol ott fáj’’ pa­nasz ... Kevesebb gyógyszer fogy. mert nem figyelünk annyira a megkopott szervezet panaszaira ... És elmondta, hiszen a maga tapasz­talataiból ugyanezt mondhatta, Szilvási Lajos, a misftolci intézet igazgatója is, hogy ugyanennyi öröm volt a készülő­dés, a tanulás, a tervezés. Aztán következett a műsor. Hetven­évesek műsora hetvenéveseknek, s jól­lehet, voltak közöttünk fiatalabbak, aki­ket hamarább tett intézetlakóvá a kór, a betegség, emlékeimben az idős kor­hoz kötöm az örömet. Tízéves gyere­kek sem izgulhatnak gazdagabban és szebben, hivatásos művészek sem fi­gyelik nagyobb izgalommal a taps ere­jét. Versek, jelenetek, citeraszólók, nép­dalok, operettrészletek. Sok nevetés, s a nevetés mögött bujkáló szomorúság, amikor a tréfák éle a siető világban az öregeket elfelejtő gyerekek ellen for­dult. Nem bántón, s nem élesen; böl­csen tűnődve inkább. Játszani a pillanat öröme, de a játék emlék is. Fiatalság, család, munka­hely ... Nem akarok meghatni senkit. A pe­dagógus fiatal tanársága buzgalmával rendezte, konferálta a számokat, lány­kori álmokra feledkeztetett az operett, falut idézett a népdal, a hangszer. Hi­hetetlenül gazdag ez a világ, s ezt cl kell mondani. Gazdag, mert azzá tesz- sziik, mert nővérek vigyázták közben a szereplőket, hogy az izgalom meg ne mártson, s rendezték el visszafelé lábu­kon a takarót. Gazdag az a világ, amely ezt adhatja. Tudom, hogy itt, Miskolcon, a városi szociális otthont, annak lakóit 267 szocialista brigád, üze­mi, vállalati kollektíva patronálja, hogy ezekben a brigádokban a karácsonyi megajándékozottak között számon tart­ják az időseket, hogy az LKM vagy a DIGÉP és számos más vállalat mai munkásai megkeresik a hajdani mun­kásokat. És azt is tudom, hogy ott bent, az otthonban is készülnek apró aján­dékok, hogy ugyanaz a várakozás él most, mint nemrégen az öregek hete előadásai előtt. Megtartó erő ez. Közismert szólás­sal; életet ad az éveknek. Ajándékot adunk és kapunk. Kimon­datlan várunk és várnak tőlünk. Ma sok helyütt fizetés volt. Az üzletek for­galma délutánra nő, egyre több lesz a karácsonyi mintás csomag, az otthon dugdosott meglepetés. Tolakszik bennem a hajdúszoboszlói előadás emléke, hiszen az sem volt nagy dolog, valamiféle rendkívüli tett. És ha most, jó néhányan, akik máékor elfelejtik, akár egy kedves levéllel, ap­ró figyelmességgel emlékeznének a ré­gi tanítóra, hajdani idős szakira, szom­szédra, az sem nagy dolog. Nem nagy, csak sokat érő. A legszebb érzés a várakozás? .4 leg­szebb mégis az emlék? Vannak embe­rek. akiknek a legnagyobb örömük az emlékekkel való találkozás. BARTHA GÁBOR Ipari szövetkezetek Szociálpolitikai középtávú terv Mintegy 12 ezren dolgoznak a KISZÖV irányítása alatt működő Borsod megyei ipari szövetkezetekben. Milyen szo­ciálpolitikai ellátásban része­sül a tagság az V. ötéves terv időszakában? A KISZÖV középtávú szo­ciálpolitikai fejlesztési terve általában minden területen dinamikus fejlődést jelöl meg. A kimondottan szociális ellá­tásra (ide sorolható egyebek között az üzemi étkeztetés, üdültetés, vagy például a se­gélyezés) , 1976—1980 között több mint 24 millió forint jut. Ez az összeg mintegy 5,5 mil­lió forinttal haladja meg az előző tervidőszakban hasonló célokra felhasznált pénzösz- szeget. Több mint 1 millió fo­rinttal nőtt (s teljes összege meghaladja a 2,3 millió forin­tot) a dolgozók lakáséoítésé- nek elősegítésére szánt pénz is. Vagy említhetjük például a gyermekintézmények létesí­tésének támogatását, hiszen ez is 1,6 millió forintnál na­gyobb tétéi a középtávú terv­ben. Ennek megfelelő arány­ban kerül mind több ipari szövetkezeti dolgozó "verme, ke is óvodába, bölcsődébe. Alaposan „megugrott” az üzemegészségügyi célokra for­dítható pénz összege is; amíg az előző tervidőszakban mint­egy félmillió forint állt ren­delkezésre, az idei évtől 1980-ig 1,3 millió. .Külön figyelmet érdemel, milyen nagy gondot fordíta­nak megyénk ipari szövetke­zetei a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására. A IV. ötéves terv munkavédelemre 11,6 millió forintot írt elő. a jelenlegi középtávú tervben pedig már 19,6 millió forint szerepel! Az egészségügyi és szociális létesítményekre for­dítható pénz összege 7 millió­ról 14,9 millió forintra nő. Ám több pénz jut (1.9 millió he­lvett 3.8 millió) közművelő­désre és a művelődéri intéz­mények fejlesztésére is. NY. I. A megbízhatóbb érdekében Miskolcon körülbelül 9000 lakás és intézmény van rákapcsolva a távfűtő hálózatra. A csővezetékben 850 köbméter forró víz kering, cs 93 hőközpont segítségével teremtenek hidraulikus egyensúlyt, azaz osztják el (gyenletcsen a forró vizet. November 17-én hozzáláttak a távfűtő rendszer beszabályozásához. Nem is könnyű a távfűtési szakemberek dolga, hiszen a 93 hőközpontból 23 kézi vezérlésű, ezeke; pedig egyenként kell beállítani, összehangolni a többivel. Matói új módszerrel folytatják a munkát: URH-összckötletést te­remtenek a Kőközpontok, főbb csatlakozási pontok között, s így hangolják össze az egész vonalon a vízmennyiséget és a hőt. Becslések szerint két napig tart a munka, de könnyen előfordul­hat, hogy valamilyen oknál fogva elhúzódik. Így kell tehát fogal­maznunk: a következő néhány napban számítani kell rá a belvá­rosban és másutt is, hogy akadozik a hőszolgáltatás. A múló kelle­metlenséget annak reményében vállaljuk, hogy egyenletesebbé, meg­bízhatóbbá válik a fűtés. P,finden lakásban biztosítják a minimá­lis 2í) fokot, de nem lesznek olyan otthonok sem, melyeket éjjel- nappal szellőztetni kell; lia enyhébbre fordul az idő. Azok számára, ak»k a rosszul fűtött lakásban fagyoskodtak. különösen bosszantó volt a nyitott ablakok látványa. Az sem közömbös persze, hogy mennyi pazarlódík cl a drága energiából — az utca íűté.sére! j. TK

Next

/
Thumbnails
Contents