Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-13 / 294. szám

Monna Vanna helyet kapott A Miskolci fiemzeti Színház Maeterlinck-hemuíaíója után Hogy az előadás végén felcsat- tano, s nemcsak a tendereket, de az arcokat is kipirosító, igazi „Vastaps” valójában kinek, s minek szól, nehéz lenne eldön­teni. Maurice Maeteiiincknek, a legfranciább belgának, a kor, a szecessziós szazadtóluulo oiy ti­pikus alkatú és sorsú figurájá­nak, aai színpadi műveiben oly fortélyosan kevert legendát a valósággal, megélt, s nagy érzé­seket affektácioval, divatos de­kadenciát szintén divatos új-ro­mantikus fellengzőssel, hogy már kortársai is nemi gyanakvással figyeltek írói boszorkánykony­hája újabb es újabb produktu­maira tíaupunanntól és Strind- bergtöl Oscar Wilde-ig, Hoíf- maunsiaiing, D’Aiuiunz*o»g, nem vonhatván ki azonban magukat varázsos hatása alól; vagy a Kassáról iViis*vOlcía szerződött, invenciozus rendező „bemutatko- za>anak”, fölfedező és fölfedez- tcio bátorságának, hogy e vala­ha oly sikeres, „kitűnő, de szab- \ anyós francia színpadi müvet” életre keltette, valóban elisme­rést érdemlő igényességgel; vagy a játék együttesének, amely csüggesztő félsikerek után most a nézőtérről megújító bizalmat, hitet és biztatást nyert ezen az estén . . . Nos, Monna Vanna he­lyet kért, s kapott színházunk közönségének kevéssé kényezte­tett, szépért és jóért állító, érte oly hálás szívében. A tapsnak valójában már a dráma első szavainak el­hangzása előtt lel kéne csat­tannia ... Mert nyíltszíni tapsot érdemel Járt Hanák- nak, a kassai Állami Szín­ház díszlettervezőjének aszó legnemesebb értelmében látvá­nyos. mind az író stílusahoz- színeihez, a ..maeterl5 ck- kék” misztikumhoz, mind az itáliai reneszánszhoz a jól megválasztott „kevéssel"’ tu­dós-pontosán hűséges szín­padképe, amely jelzései hi­hető valódisága, s ereje mel­lett tág teret nyújt a néző kéozeletének, hogy egv kar­csú oszlopban, néhány félkör­ívben. 6 pár szabadon lebe- gő-szikrázó vékonv fémle­mezben a hatalomért versen­gő itáliai városok nompáiát. gazdagságát, szépségét vélje látni-.fölismerni, s a játék­nak. a színészek mozgásának, monológok és párbeszédek költői fel-fellobogásának. is Első pillanattól nyilvánvaló, hogy a rendező. Beke Sándor, a dráma időtállóbb, s egyúttal ma­ibb érvéhyü gondolati vonulatát hangsúlyozza; a szenvedő, éhe­ző. s elpusztításra ítélt pisai né­pért hozott áldozat, Monna Van­na vállalása nagyszerű hősiessé­gét. (Kissé tán túl is hangsú­lyozza: az éhezők, szenvedők só­hajai, nyögései a megafon jó­voltából mesebeli sárkányok, szörnyek bömbölésévé erősülnek az indítás sötétjében, s később is zavar a „nép hangjának” ez a didaktikus felerősítése a fino­mabb húrokon, hangokon játszó történésben.) Csakhogy Monna Vanna története nem Hóloferne* és Judith története, bár az írói ihletet tápláló párhuzam kétség írMon Ezt Maeterlinck el is mon­datja szereplőivel; Giovanna asz- ezony reneszánsz pátoszú válla­lása csak egyik fele az írói té­zisnek. Mit kezdjünk hőstettel és hőssel akkor, ha kiderül, hogy a félelmetes hírű zsoldoskamtár v. Prinziválle nem akar semmi mást. csak gvermek*»' -•»'»l • mekszerelmét viszontlátni, s a csakugyan egy szál köpenyben érkező hősnő asszonyi becsületé­nek megtiprása. testének meg- gyalázása. s ilyenformán városá­ért, népéért vállalt fenséges már- tíriuma elmarad, a dicsfény el­halványul homloka körül? Aki marad, immár áldozata höises vállalkozásának; a váratlan hely­zetben elbizonytalanodó fiatal nő. gyermekasszony, akit meg­hat az ellenségnek hitt férfi ra­jongása. s a gyermekkori közös emlék már-már szerelemmé lob- bantja benne a rokonszenvet, s am ugyaxiamvui*. iiuoege* von, a az akar maradni a másik férfi- noz, a ketsegneesett térjnez, hű­séges a csaiadjahoz, huseges a ncpehez, s mindenekelőtt onma- gauoz, eszmény emez. ninneuen marau, s gyeuneaes naivitása, valóságos leiKi tisztasága engem, hogy mggye: a „csodát ’, megőr­zőit asszonyi becsületét enuszik azok is mmd, akik elvárták tőle a martíriumot, akiknek szüksé­gük volt az o eiuuKasara. hogy azt megpocsaivan maguk is fei- eniCio bocsánatot ujtíijtsucb. ytuúit. ahogy naivitása e*«geui lim­ai azt is, nogy a gyuioit ellen­ség vezereuen, csaa mert ot tisztelte, uiegtvimeiie, venuéget lat, uuvozoi, s logau a nép. iNem iiisznea nem, nein anauidn nem mum. „iieiiui lenei-e igazság az, ameiy az emben méitenet tui- iiaia^ja.' ' — keiuez-,veiei^edik a kétség beesett ierj, s a tanúságra uiVuu ntp IS uan^iti ... a lonbl mar amauozas, ameiy ben a vesz­tes zuoima Vanna, am immár műidéin, önmag ai. is megvetve veszi magara az el nem Követen luaiUiunuas latszak-gionajcn, nogy a szegeimére meuaiian ms- iniu uuiuu, a telj enencoen azt a masmai, am ímnuen észérvét teireaobva, semmivel sem toruu- ve tartott vele, megmentse, tuCgia^ksa, immár u^uitan, cod*v önmagának, megalaztatasa egyet­len eicgteteieaenu Maeterlinck kimondatlan irracionalizmusát, költői szi- nekitel, nanguiaioakal öltöz­tetett polgári individualizmu­sai. ezt a Monna Vanna kö­pönyege aia rejtett paraoox szeiiemiseget nem hallgattat­ja el Ütíke sanuur sem. ti na a kérdést teltesszuk: szükség volt-e ennek a aratnának az eietrekeUetsere, bemutatására igenlésünk csak íenntartásos lenet. Amit a rendező, s az aitaia irányított, példásán lelkészült együttes jatéka nyújt, az az élmény régóta sóvárgott, s emiekezetes örö­münk marad. Egyben garan­cia is arra. hogy színhazunk uj rendezője más, méltóbb feladatokban is a mostani rangján álló megvalósítással szerez örömet a miskolci kö­zönségnek. Az. hogy e stati­kus jellemű alakokkal meg­írt. s az Ábrányi Emil fordí­tása jóvoltából a mai ízlés számára modorosán költői nyelvű tirádákkal tűzdelt dráma élvezhető, dinamikus történéssé ..lényegült át”, az az ő rendezői tehetségének, s leleményének érdeme. Gyöngyössy Katalin reme­kel a címszerepben; játéka mindenekelőtt egy jól értel­mezett és pontosan felépített, így és ezért hatásos alakítás élményével ragad meg. S az­tán színeivel, hősnőből za­vart, pironkodó kislánnyá, majd meg tigris-asszonnyá iényegülésének belülről fa­kadó igazával. S ha egyszer­egyszer őt is szavalásra kész­teti a költői képekkel tűzdelt körmondatok áradása, ezt já­tékának ereje feledteti ve­lünk. A játék szereplői közül talán Blaskó Péter birkózik meg egyedül, imponáló bizton­sággal építve föl dikcióját, a nehéz szöveggel; igaz. felada­ti Prinzivalle szerepében ke­vesebb erőfeszítést kíván, s fizikuma is megvan az ilyen­fajta igénybevételhez. Alakí­tása a gyermekkori emléket felidéző lírai találkozás jele­netének stilizált játékában emlékezetes élményünk. A férj. Guidó Colonna szerepé­ben Maszlay István elsősor­ban alkatát fizikai adottsá­Gyöngyössy Katalin és Maszlay István gait meghaladó feladattal küzdött. Vannak alakításának döbbenetes jó pillanatai (kü­lönösen a harmadik felvonás­ban). szövegmondásának min­den szót külön hangsúlyozó modora azonban zavar, s ta­lán fékeznie kellene olykor hangerőben megnyilvánuló indulatát, szenvedélyét is. Megismert tehetségének, s több és méltóbb feladatot ér­demlő képességének akkor is örülünk, ha ez az alakítása ígérete még csak a kibonta­kozásnak. Fehér Tibor színházi és élettapasztalata a pályán töl­tött évtizedek sok-sok alakí­tása immár felér egy kis színháztörténettel. Ez a mes­terség iránti feltétlen tiszte­lettel párosult tapasztalat, színház- és életismeret segíti őt abban, hogy képes újra és újra meglepetést okozni, el­térni a tőle megszokottól, a sablonostól; ha a dráma Marco Colonnáját nála „ró­maibb” alkatnak kívánnánk is, átéli s átadja játékában a lemondó aggkor rezignált bölcsességét épp úgy, mint a ti a megvetésétől szenvedő apa megrendítő fájdalmát. Trivulzio, a firenzei biztos szerepében Csapó János ki­sebb színészi feladatban nyújt meggyőzőt. Malus György, Hunyadkürti István, M. Szi­lágyi Lajos játéka nem ma­rad alatta az előadás színvo­nalának. Poós Éva jelmezei jók. iga­zodnak a maeterlincki drá­ma meseszerűségéhez, s az itáliai reneszánsz öltözködést divatjához; talán csak a vér. tezet illúziójának fölkeltésére hivatott plasztiküveg-darab- kák fityegése zavaró a sze­rény anyagiakat, s tervezői leleményességet egyaránt mu­tató kosztümökön. Selmeczi György funkcionális kísérő­zenéje példásan szolgálja dra­maturgiai feladatát. A néző pedig, aki emlékezetes színészi alakításokat, jó előadást laton, s tapsolt meg, távoztábau megidézte, s elsóhajtotta maga ban sok-sok t eménykedéssel, sa múló kétely kérdező hangsúlyá­val míg egyszpr a dráma utolsó szavait: „ . . . most kezdődik a szép? ...” PAPP LAJOS HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.35: Lakatos György népi zenekara látszik. — 13.59: Ezeregy dél­után. ;4.29: Dávid Gyula mű­veiből. — 15.00: Hírek. — 15.10:' Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Az élő népdal. — 15.25: Kedves rokonok. — 15.49: Eisler-dalok. — 16.00: Útközben. — 16.05: Szo­cialista brigádok akadémiája. — 16.35: Mozsár Imre nótákat éne­kel, Ráduly Árpád gordonkázik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Van új a nap alatt. — 17.20: Kedves le­mezeim. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Dé­vai Nagy Kamilla népdalokat énekel. Keszthelyi Pál furulyá­zik. — 19.35: A Szegedi Szimfo­nikus Zenekar hangversenye. — 221.30: Mikrolánc. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Japán a koromsöorés havában. — 22.30: Köszöntjük a 80 éves Adám Jenőt. — 23.00: Massenet operáiból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunkosok. Petőfi rádió: 12.00: Willi Bos- kovsky Johann Strauss-műveket vezényel. — 12.30: Hírek. — F2.33: Csengő, iskoláról, pedagó­gusokról. — 12.50: Erkel ope­ráiból. — 13.25: Kis magyar nép­rajz. — 13.30: Hírek. — 13.33: Kodály Zoltán gyermekmuzsi­kája. — 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Utazás az agy körül. — 18.30: Hírek. — 18.33: Az év legjobb tánczenei felvételei. — 19.08: Gencsi Sári operettdalokat énekel. — 19.25: Jó estét, gye­rekek! — 19.30: Kettesben. Dal­noki Jenő és Szilágyi János. — 20.30: Hírek. — 20.33: Slágermú­zeum. — 21.25: Az Osztrák Rá­dió szimfonikus zenekarának Gershwin-hangversenye. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. Egy kezdő költő romantikus históriája. — 23.00: Egy óra dzsessz. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. — 17.05: Embe­rek. utak. járművek — közle­kedési magazin. Tél a közleke­désben ... — 17.15: • Énekegyüt­tesek műsorából. — 17.25: Nap­jaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporteredmények. — 17.40; Slágerkoktél. — 18.40: Bor­sodi Tükör — a stúdió krónika- műsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárás jelentés, műsorismertetés. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Régi idők rock-zenéje Másfél helyár! Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Az utolsó találkozás i Mb. szí. szovjet film Kezdés: f-3 órakor Péntek 13. (Latabár-show) Magyar film Kezdés: hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Amerikai anzix Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Bankrablás Szí. amerikai film Kezdés: f4, f6, f8 órakor PETŐFI Az előkelő alvilág 16 éven felülieknek! Mb. szí. olasz film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Talpuk alatt fütyül a szél! Szí magyar film Kezdés: 3, 5, 7 órakor TÁNCSICS Üdülők Felemelt helyár! Szí. francia film Kezdés: f4. f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Amerikai anzix Magyar film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA-ADY A cél kivá<asztása I—II. Másfél he’vár! Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor PERECES A cél kiválasztása I—II. Másfél hely ár Szöviet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Péntek 13. (Latabar-show) Magvar fűm Kezdés: 6 órakor SZIRMA Péntek 13. (Latabár-show) Magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális program­jából. — 8.27: Schumann: Kreis- lerianna zongora. — 9.00: Utazás az agy körül. — 9.30: Auber és Adam operáiból. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Ze­nekari muzsika. — 11.34: A Pic- wick Klub. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Ismael saját dalaiból éne­kel. — 8.20: Japán a korom­söprés havában. — 8.30: Hírek. — 8.33: Az élő népdal. — 8.43: Másodvetés. Tóth Benedek írása. — 8.53: Jolantha. Részletek. — 9.30: Hírek. — 9.33: Derűre is derű. Egy kezdő költő roman­tikus históriája. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látó­szög. Ifjúsági jegyzet. Televízió, u műsor: 8 59: Mű­sorismertetés. «— 9.00: Tévétorna. *— 9.05—12^05 iskolatévé. Világos vám o o A város kivilágításának gondjai merültek fel a reggeli szerkesztőségi értekezleten. Itt is sötét van, ott sincs égő, magyarázta a szóvivő, mire mi valamennyien rosszallóan és nagy egyetértéssel bólogattunk. Azaz csak az öregebb munkatársak bólogattak, mert a fiatalok cinkos mosollyal néztek egymásra. Idő kellett (ebből is látszik, hogy telnek az évek), amíg megértettem: a sötétség — per­sze bizonyos korban —, nem is olyan rossz dolog. Sőt. egyenesen kívánatos. Én ugyan az ápoló és eltakaró homály kedvéért soha nem ütöttem le villanykörtét, de bevallom, több­ször eszembe jutott. ez a klasszikus megol­dás. Mikor aztán arról volt szó, hogy ki is tár­ja fel Miskolc sötéten hagyott foltjait, ja­vasoltam. hogy csak megfontolt öreg újság­író foglalkozzon a témával, mert a fiatalok elfogultak e kérdésben. Néhány órával aztán rájöttem, hogy nem is olyan fontos a sötét. Fényes délelőtt a Petőfi utcán szembe jött velem két tizen­éves, s tekintet nélkül a tűző napfényre, s rám. a családapán. — aki egyszersmind a járókelőket is képviseltem — csókolóztak. Ügy is mondhatnám, hogy időveszteség nél­kül csókolóztak. Tudniillik nem álltak meg, mint én egykoron, hanem szaporán, s ter­mészetesen egyszerre léptek. Két lépés, egy Körülbelül ebben V, i kevésbé haladtam, IjLvány. Elsősorban a csók, két lépi- ■■ ■■/ c az ütembe,i ft. mert leng' rjJ: gyerekei« v'Jluá . Ahogy vissza ' Jók, engem legtöbbször zavart valami c . -a a dologban. Leginkább természetesen a körülöttem nyüzsgő emberi­ség, de zavart olykor a fényes nappal is, és zavart az is, hogy mindig éppen akkor kel­lett valamit Cipelnem, amikor ... Diákko­romban az iskolatáskára kellett vigyázni, később a kezembe adott hosszú puska, vagy gépfegyver volt alkalmatlan (ha egyébként volt alkalom), aztán meg ... Lám, most is a régi magyar irodalom szöveggyűjteményének vaskos kötetét cipelem. Persze nincs is más dolgom. Mindenesetre irigylem ezeket a gye­rekeket, akik nyilván semmit nem tudnak Credulusról és Júliáról, a Szép magyar ko­médiáról, de valamivel mégis többet tudnak nálunk. Azzal együtt természetesen, hogy megszegik az utca-illemet. Nem tudok rá­juk haragudni, csak mintha túlságosan ne­héz lenne ez a nagy könyv a kezemben. Szinte húzza a vállam. Persze lehet, hogy nem is a könyv, hanem az évek. Azt hiszem, egyre több cikket írok ezután a világos vá­rosért. A fiatalokat ez iegyse zavarja, az öregeknek meg kedvére tehetek vele. Gy­T Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy azokat az élelmiszereket, melyeket romlásveszély nélküi jól tárolhatnak lakásukon, már ezen a héten szíveskedjenek megvásárolni vásárolhatnak, mint az ünnepek előtti csúcsforgalomban Azért ajánljuk ezt, mert most kellemesebb körülmények között MISKOLCI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAINAK VEZETŐI /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents