Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
Szállítási rekord A Lenin Kohászati Művekben a napokban elkészült jelentés szerint novemberben szállítási csúcseredmény szü- .etett a kohászat legfiatalabb ?gységében. a nemesacél-hengerműben. A középsori brigádok kiemelkedő munkájának köszönhető, hogy a hónap folyamán 16 293 tonna hengereltáru hagyta el a sort, ami 53 tonnával több az eddigi legjobb eredménynél. Palackmosás hazai mosószerrel Üj, importot helyettesítő mosószert próbáltak ki tegnap Bőcsött, a Borsodi Sörgyárban. Az üres palackok mosására korábban egy ,tőkés importból származó alapanyagból készülő oldatot használtak, s ezt helyettesítik a budapesti Egyesült Vegyiművek gyártotta termékkel. A bemutató — amelyen részt vettek az Országos Söripari Tröszt vállalatainak képviselői — sikeres volt. s Bőcsött mar ezzel az új mosószerrel történik a palackok mosása. Rövidesen az ország valamennyi sörgyárában bevezetik az importot helyettesítő mosószert. Az igazgató titkárnője Stop helyett tilalom-X- Az újszülöttek birodalmában (Herényi Jelv.) Indulattat? jóindulattal! Keserves hangú levelet kaptam a JUSTICIA sportegyesület úszóedzöjétől. Így kezdődik: „Miért maiad el az edzés? — tették fel a kérdést tanítványaim és nem tudtam nekik őszintén válaszolni, mert bennem is csak a kérdés vibrált, hogy miért?” A panasz háttere: novemberben nem este 6-kor, hanem 8-kor zárták be az Augusztus 20. strandfürdőt. Ez nagyon kedvezett a JUSTICIA apró sportolóinak, akik — ha dél- utánosok az iskolában — csak este fél 6 tájban tudnak lemenni az uszodába edzésre! A meghosszabbított nyitvatartási idő december elsejével megváltozott. Pontosabban, visszaváltozott. Azóta ismét este 6-kor zárják az Augusztus 20. fürdőt. Miért? — kérdezi az edző, és ugyanezt kérdeztük mi is a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat vezetőségétől. A következő választ kaptuk: a november próbaidőnek számított. Arra voltak kiváncsiak, hogy van-e valóban igény az esti fürdőzésre. Egy hónap alatt összesen 98 jegyet adtak el, azaz 500 forint bevételre tettek szert a meghosszabbított nyitvatartási idő eredményeképpen. Ez a szám önmagában is ékesen bizonyítja, hogy nem érdemes két órával később zárni. Azért sem, mert a fürdő legalább egy pénztárost, úszómestert és kabinost kénytelen ott-tartani — túlórában. A fürdő dolgozóinak többsége családanya, és ők nem szívesen vállalják a pluszmunkát, akkor sem, ha túlórapénzt kapnak érte. Ráadásul a vállalat túlórakerete is kimerült. Arra pedig nincs pénze, hogy részmunkaidőben nyugdíjasokat, vagy másokat foglalkoztasson az esti órákban. Ügy tűnik tehát, hogy mindenkinek igaza van. Igaza van a sportegyesület edzőjének, aki arra hivatkozik, hogy kis tanítványait megfosztották az edzési lehetőségtől. És igaza van a vállalatnak is, hiszen senki se kívánhatja tőle, hogy olyan áldozatokat vállaljon, melyekre nem képes. Ezzel azonban nem térhetünk napirendre a történtek fölött. Egyrészt azért nem, mert a vízmű vállalat számítása egy kicsit sántít. Igaz ugyan, hogy csak 98 „civil” vendég volt egy hónap alatt, ám az esti órákban nemcsak ők tartózkodtak az uszodában, hanem a sportolók is. Természetesen kedvezményes belépődíjat fizetett az egyesület (koponyánként 1,10-et), de így sem 500 forint, hanem valamivel több volt a bevétel! Különben is hibás álláspont kizárólag az anyagiakat nézni, itt másról, többről van szó. Nevezetesen arról, hogy társadalmi érdek az edzett, erős fiatalság nevelése. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy gyerekeink sportoljanak, ússzanak. Miskolcon szép tervek vannak arra, hogy a következő években tanmedencéket, fedett uszodákat építsenek. De addig is. amíg ezek tető alá kerülnek, minden létesítményt a lehető legjobban ki kell használni. Más kérdés, hogy az úszóélet fellendítésének anyagi terheit nem háríthatjuk rá egy vállalatra. Amikor e sorokat papírra vetjük, már készülnek a megyei nyomdában azok a plakátok, melyek az Augusztus 20. fürdő meghosszabbított nyitvatartási idejét hirdetik. (A plakátokat nem a vízmű vállalat rendelte meg!). Felmerül a kérdés: vajon elegendő propagandát kapott-e az esti fürdőzés, sportolás? Indulattal, vádaskodással nem megyünk semmire. A vízmű vállalat vezetői között sok olyan van, aki évtizedek óta lelkes aktivistája a helybeli úszóéletnek. Nyilvánvaló, hogy megértik ázoknak a „békáknak” a panaszát, akikből ha bajnok nem is, de edzett, erős fiatal válhat. Ügy véljük, hogy jóindulattal, az érdekek összehangolásával lehet és kell is segíteni a bajon! (békés) Előadás a Paksi Atoraerimíri! A Paksi Atomerőmű építésének és üzemeltetésének műszaki kérdéseiről tartottak előadást tegnap délután az ÉMÁSZ Dózsa György úti székházában. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci csoportjának vendégeit az atomerőmű vezetői tájékoztatták a legfontosabb tudnivalókról. A tudósok szerint a neandervölgyi ősembernek akkora agya volt, mint ma. nekünk. De a tudósok szerint még ma is messze vagyunk agyunk teljes kapacitásának kihasználásától. Ha tehát bennünk, egyénenként több van, mint amennyit mutatunk. akkor többünkben még több szunnyadó tartalék nyugszik. így hát, elvileg, többen vagyunk, mintamenynyit a népszámlálási, foglalkozási statisztikák mutatnak. Nyilván nem kell ilyen messziről indulni ahhoz, hogy a Minisztertanács múlt heti ülésén hozott határozatot értelmezni tudjuk. A lényeg: 1977. január 1-től a létszámstop, azaz a létszám- zárlat helyett létszámnövelési tilalom lép életbe. Sok volt az íróasztal A csaknem egy évvel ezelőtti stop a kényszerhelyzet szülötte volt. Nem lehetett nemet mondani az alkalmazotti létszám növekedésére! Adminisztratív intézkedés kellett, kategorikus nemre volt szükség, mert sok fizikai munkahely maradt betöltetlen, s aggasztóan nőtt az íróasztalok száma. (Egy rosszmájú megjegyzés szerint „átkos magyar betegség” az, mely, szerint a többletfeladatok csak többletlétszámmal oldhatók meg ...). A mór, azaz a stoprendelet, megtette kötelességét... A túl merev, s túl bürokratikus rendelet a jövő dinamikusabb gazdálkodási feltételei között már gátolt volna. (Igaz. így is volt kiskapu... A főhatóságok kereken kétezer esetben adtak felmentést a kérelmezőknek.) Az új rendelet szerint a cég, a létszámkereten belül, szabadon gazdálkodhat; azaz nem okozhat gondot az igazgató titkárnőjének (mondjuk szülés miatti) távolléte. Tehát: a vállalatoknál január 1-től nem stop van. hanem létszámnövelési tilalom. A keretet az 1976. december 31-i állapot adja. Mpsként bírálják el a minisztériumok, az országos hatáskörű irányító szervek, a tanácsok — tehát az igazgatási szervek —, valamint a vállalatokat irányító szervezetek — trösztök, egyesülések — létszámgazdálkodását. Ezeknek a szervezeteknek a létszámát — a kormány- határozat szerint — az 1975. év végi állapothoz képest a tervidőszak végéig öt százalékkal csökkenteni kell. (A rendelet kedvezményeket kínál a végrehajtás élenjáróinak.) Ok: a hatékony són Egyetlen szóval válaszolva. az intézkedésnek egyetlen oka van: a hatékonyság. A felelet közgazdasági ihletett- ségű. Egy felmérés szerint ma Magyarországon száz munkásra 32 alkalmazott jut. Ez a viszonyszám önmagában semmit sem mond, hiszen egy magasan szervezett és gépesített gazdaság ennél brutálisabb arányt is indokolttá tesz. Tény viszont az, hogy az utóbbi esztendőkben az iparban hét százalékkal gyarapodott a fehérköpenyesek, száma,.. Csak tájékoztatásképpen: a munkások és alkalmazottak aránya az élelmiszeriparban 55 százalék, a villamosenergia-ipar- ban 46. a vegyiparban 42, a könnyűiparban 22, a bányászatban 26 százalék. A hatékonyság növelésének szorító kényszerét jelezze még néhány, fellengzősnek tűnő, de nagyon is karakteres adat. Magyarországon az összes foglalkoztatott egynegyede dolgozik a mezőgazdaságban, 43 százaléka az iparban, 31 százaléka az úgynevezett tercier agazatban (szolgáltatás, oktatás, egészségügy, igazgatás). Az 1970- es hazai adatokat vessük össze az 1968-as amerikai adatokkal! Tehát: mezőgazdaság 5 százalék, ipar: 31 százalék, szolgáltatás es egyéb: 64 százalék. A számok világosán jelzik, hogy egy gazdaságilag és technikailag fejlettebb országban a produktív dolgozók aránya az összes foglalkoztatott számához képest csökken. Két okból is: egyrészt az automatizálás, kemizálás, szóval a technikai fejlődés révén kevesebb ember képes produkálni mindazokat a javakat. amelyek szükségesek. Másrészt. a nem termelő ágazat, az infrastruktúra, létszámigénye fokozottan nő __ Nem ellene, hanem érte Az új rendelkezések. amelyek a felesleges adminisztrációt, s annak személyi, tárgyi apparátusát vannak hivatva visszaszorítani, nem valakik ellen irányulnak. Józan megfontolásból, gazdaságilag megokolt következtetésekből születtek. A szellemiek és a fizikaiak aránya a tervidőszak végére az előbbiek javára tolódik eb Ez szükségszerű, s a haladással, a tudományos- technikai forradalommal együtt járó jelenség. Mindennek nem mond ellent az a törekvés, amely az adminisztrációs létszám felesleges növekedését van hivatva visszaszorítani. Ebben a rendelkezésben is. csakúgy, mint a gazdálkodásunk hatékonyságát fokozó egyéb intézkedésekben, az a központi akarat öltött testet, amely a realitásokra alapozva igyekszik a lépésre, az előrelépésre ösztönözni. R. I. Hírünk az országban kallósán lapokban, folyóiratokban „Az ötödik ötéves tervben mintegy 6000 új óvodai hely létesült Borsodban — ebből több mint 2000 Miskolcon. Üj óvodát kap Miskolcon az összekötő-városrész és a Vörösmarty utca”. MÉGIS ÓVODAI GONDOK A bevezető idézet a Népszava múlt keddi számából való. S bár a cim teljes mértékben fedi a valóságot, számunkra az alcím igazsága is érvényes: Miskolcon továbbra iá gondokkal küzdenek. Mert bár a városban a megyei 113 százalékos kihasználtsággal szemben 117.4 százalékos az óvodák kihasználtsága. „Miskolc városában azonban a fejlesztések ellenére sem emelkedhet a (korosztályból felvehetők) 78 százalékos aránya: a növekvő gyermeklctszám miatt”. A gond ugyan végeredményben serkentő, de amíg a további fejlesztés alapjait közerőből nem vethetjük meg. marad a pótmegoldás, hogy az óvodákba fel nem vett gyermekek közül minél többen bekerüljenek az iskolára előkészítő tanfolyamokra. OKOS GONDOSKODÁS A Nők Lapja 49. számában szintén a gyermekekről, a róluk való célszerű gondoskodás lehetőségeiről olvasható tanulságos összeállítás. A hetilapnap beküldött levelek között található egy miskolci keltezésű, okos írás, itteni fiatalasszonytól, aki a gyermekgondozási időszakot sem tölti tétlenül. „Én . . . amellett vagyok, hogy ha az anyának még van fölös ideje, akkor járuljon hozzá a család megélhetéséhez. Három gyermekem van, kettő már iskolába jár. A két nagy már mindenben segítségemre van, a kistestvérüket is ellátják, úgy, hogy marad még időm. És ha ezt ügyesen használom ki, néhány száz forintot megkeresek. A férjem kis keresetű, meg kell fognom a forintokat. Nem a divat miatt, hanem mert a tavalyit kinőtték, egyszerre két télikabátot kell vennem a két kamasz lányomnak. A tavaly vett csizmájuk pedig csak egy telet bírt ki”. USZODALECKÉ Érdemes a közel; szomszédtól is tanulni. A Magyar Hírlap december 4-i száma Ózdról kínálja a tanulni- valót. Figyelmeztető adattal kezdi: az általános iskolásoknak mindössze 10 százaléka tud úszni. „Vajon miért? A fiatalok közömbösek, nem érdeklődnek az úszás iránt? Sokkal valószinübo. hogy a helyileg illetékes állami és gazdasági szervek felelősek a jelenlegi helyzetért . . . Sürgős feladat, hogy keressük a gyors és lehetséges megoldásokat”. S milyen megoldást találtak az illetékesek az ózdi járásban? „Lehetőségeinket felmérve elhatároztuk tíz tanmedence felépítését. Ezek egyenként két- három község általános iskolásainak úszásoktatását oldják meg ... A tervek és költségvetések elkészültek, az építendő uszodák helyét kijelöltük. Kivitelezői szerződést kötöttünk a Sajó—-Hangony-völgyi Víztársulással . . . Vállalták, hogy önköltségi áron 1977. május 30-ig megépítik a tíz tanmedencét — darabonként 120 ezer forintért! A . . . medencék esősorban az általános iskolák I—III. osztályos tanulódnak úszásoktatására lesznek alkalmasak, de a KISZ-fia- talóknak is szívesen szervezünk úszótanfolyamokat . . . Az üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek és a lakosság is felajánlotta támogatását, így a társadalmi összefogásnak újabb szép példa bontakozhatnak ki.” összeállította: BEREC2 JÖZaEF Véradás • •• rr jovore A Magyar Vöröskereszt Miskolc városi Vezetősége ma délután fél 3-kor tartja — Szászfái Lajosné titkár elnökletével — soron következő ülését. A vezetőség tagjai tájékoztatót hallgatnak meg a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának előkészületeiről, az ebből adódó helyi feladatokról, majd az 1977. évi véradási tervet tárgyalják meg és fogadják el. A adóközösség közgyűlése Csütörtökön délután fél kettőtől a Centrum Áruház melletti „Dózsa” pártszervezetben közgyűlést tart a KIOSZ megyei adóközössége. A beszámolót Gotthardt Janos adóközösségi titkár terjeszti elő, maid újraválasztják a kivető és felszólamlási bizottságot.