Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

belföld VÉDETTÉ NYILVÁNÍ­TOTTAK. A Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága további területeket, a természetben előforduló rit­ka virágokat, egyes fákat, facsoportokat, s erdőrészeket helyezett védelem alá. Kö­zülük egyes területeket, mint például a madárrezervátu­mokat, nem látogathatja a közönség, a többi viszont nyitva áll az érdeklődők előtt. Egyebek között védett­séget kapott Zalamerenye község határában egy 4000 négyzetméteres terület, a rajta levő szelídgesztenye- fákkal. A faóriás unokáinak védelmét a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lát­ja el. GORSIUMI LELETEK. Huszon­nyolcezer tárggyal, lelettel, ipar- történeti alkotással gyarapodott 1976-ban a székesfehérvári I. Ist_ ván király Múzeum. Az új szer­zemények többsége a gorsiumi ásatások során került a felszínre. A képzőművészeti gyűjtemény Domanovszky Endre hagyatéká­val, az ipartörténeti pedig a sere- gélyesi kincslelettel, 442 darabból álló főúri „ezüstnemű”-vel gaz­dagodott. A néprajzi gyűjte­ménybe szőlőművelő eszközök, népi bútorok, csákvári kerámiák kerültek többek között. A leg­újabb kori gyűjtemény polgári szobaberendezéssel és asztalos­műhellyel gyarapodott. KÜLFÖLDRŐL UTAZÓK. A MÁV Vezérigazgatósága ér­tesíti az utazóközönséget, hogy az NDK-ban dolgozó magyar munkavállalók za­vartalan visszautazásához ja­nuár 2-án, vasárnap és 3-án, hétfőn a Nyugati pályaud­varról 22.25-kor mentesítő gyorsvonatot indítanak Drez­dába. ANYANYELVMŰVELŐ NEMZETISÉGIEK. A ma­gyarországi délszlávok, néme­tek, románok, szlovákok az utóbbi időben fokozottabban érdeklődnek nemzetiségi dala­ik, táncaik, viseletűk, szoká­saik — népi hagyományaik iránt. A Kulturális Miniszté­rium nemzetiségi osztálya éppen ezeknek az igényeknek a kielégítését segíti elő a kö­vetkező esztendőben. Jövőre különös gondot fordítanak az anyanyelvművelő klubtevé­kenység fejlesztésére, széles körben alkalmazzák ezek ta­pasztalatait, bevált módsze­reit, s megismertetésükre pá­lyázatot hirdetnek. CSAK FIATALOKNAK! Mintegy 350 millió forinttal támogatják a központi ifjúsá­gi alapból az V. ötéves terv esztendeiben felépülő 46 je­lentős ifjúsági és sportléte­sítmény létrehozását. Az or­szág különböző vidékein, a legszebb kirándulóhelyeken már dolgoznak az ifjúsági be­ruházások kivitelezésén, és sole helyen a fiatalok ezrei­nek társadalmi munkáját is igénybe veszik. ITTAS VEZETÉS, HALÁL. Ittasan vezette motorkerék­párját Koncz József szirma- besenyői lakos, aki utasával, Bárczi János edelényi lakos­sal ment Szirmabesenyőről Sajóvámos felé. A büntetett előéletű Koncz József, aki­nek abban az időben jogo­sítványa sem volt, egy te- hergéokocsit akart megelőz­ni. Részint ittassága miatt, részint pedig azért, mert a KRESZ előírásait nem tartotta be, motorkerékDárjá. val felborult, utasa, Bárczi János az elszenvedett sérülés következtében meghalt. A Miskolci Járásbíróság Koncz Józsefet kétévi szabadság- vesztésre ítélte. A gépjár­művezetéstől pedig öt évre eltiltotta. Az ítélet ellen Koncz Jó­zsef és védője fellebbezett. apróhirdetés Egy db. hízott sertés, 160 kg-os eladó. Miskolc-Szirma II. kér., Simon Ferenc u. 2. Japánban élő koreai fiatalok egy csoportja tüntetett a dél- koreai rezsim képviselete előtt a fasiszta rendszer törvényte­len letartóztatásai ellen. Hajnal mindig éjjel járt Kés és lopott pénz o zsebben A mogyorósbányái „szódavíz -kát története A gazda nem örült a népszerűségnek Ordas Ferenc, 35 éves ti- szalúci és Hajnal József, 20 éves erdőbényei lakos régi ismerősök. 1975-ben együtt elkövetett lopásért ítélték el őket: Ordast 1200 forint pénz. büntetésre, Hajnalt pedig, mint visszaesőt, félévi sza­badságvesztésre. A nyáron megint összeta­lálkoztak és Hajnal kezdemé­nyezésére sorozatos betörése, két követtek el. Először az áfész görömbölyi vegyesbolt­ján feszítettek fel több laka­tot, ahol pénz után kutattak, eredménytelenül. Innen nem vittek el semmit, csak egy- egy üdítőitalt fogyasztottak, de a rongálással 700 forint kárt okoztak. Másnap Sajó- ecsegen, ugyancsak az áfész egy épületben levő ital- és fűszerboltját törték fel, és a napi bevételt keresték. Az italboltban 400 forint apró­pénzt találtak és elemeitek több üveg pálinkát, a fűszer­boltban pedig törtek-zúztak, s a két helyen összesen mint-_ egy három és félezer forint kárt okoztak. Július 24-én már úgyszól­ván semmi pénzük nem volt, amikor Sajókápolnán próbál­tak szerencsét. Itt is az ital­boltot törték fel, éjszaka. Míg Ordas a terepet figyelte. Haj­nal 1600 forint aprópénzt ta­lált. Ezenkívül egy csomó italt is összeszedett és a bolt­vezető személyes holmiját is magához vette. Itt mintegy háromezer forint kárt okoz­tak. A lopott pénzzel Mis­kolcra jöttek. Az Augusztus f 20. strandon vagy 300 forin­tot elköltötték, a többin meg- osztoztak. Hajnal ezután ha- j zautazott. Az esti órákban az , utcán kóborló fáradt, részeg - Ordast a rendőrség igazoltat­ta, akinél csuoa anróoénzben — 30 darab fém 10 forintost. 46 darab ötforintost és 103 da­Hasis, kokain, heroin Az amerikai vámosok ebben az évben a feketepiacon 631 millió dollárt érő kábítószert foglaltak le: az elkobzott „áruk” között 200 tonna hasis és marihuána, 512 kilogramm kokain és 122 kiló he­roin volt. A vizsgálatok során 21 090 személyt vettek őrizetbe. Becslések szerint még így is csak a „forgalomba került” kábító­szer 10—25 százalékát sikerült el­kobozni. rab egy forintost — 639 fo­rintot, és két lopott kést ta­láltak. Hajnal lakásán ugyan­csak előkerültek a sajókápol- nai boltvezető holmijai, a tol. vaj azonban kereket oldott, s csak októberben került fog­ságba. 5 ^ * A Miskolci Járásbfróság jogtalan behatolással vissza­esőként elkövetett lopás bűn­tettéért Ordas Ferencet más­fél évi börtönre ítélte és há­rom évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. Hajnal Józsefre háromévi szigorított börtönt szabott ki és négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte a bí­róság a vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül té­rítsék meg a miskolci áfész- nek az okozott 5600 forint, ezenkívül Hainal József egye­dül további 990 forint kárt. MÓRI ANNA F'-.rcsa história körülmé­nyeit igyekeznek felderíteni a tatai természetbúvárok. A Komárom megyei kis hegyi település, Mogyorós- bánya egyik portáján kutat ásatott a ház ‘ulajdonosa. Ügy 12—15 méteres mély­ségben, a vízadó réteget el­érve, nem kis meglepetés érte a kútásókat: édesvíz helyett gyöngyöző, pezsgő „szódavíz” bugyogott fel a földből. Az újdonsült szén­savas forrásnak csakhamar híre ment a faluban, s mi­után a kút vizét a többség jó ízűnek tartotta, sokan kértek égy-egy korsóra va­lót a kút gazdájától. Külö­nösen a gyomorbántalmak- kal baj lódók itták szívesen a természet adta „szódát”, s elmondásuk szerint a víz enyhítette panaszaikat. Az országos nyilvántartás­ban nem szereplő szénsavas víz híre csak nemrégiben jutott néhány megyei szak­ember tudomására, noha a kutat tíz évvel ezelőtt ás­ták. A természetbúvárokat tüzetesebb vizsgálódásra késztette, hogy Mogyorósbá­nya és környékének geoló­giai felépítése nem olyan, ami szabad szénsavat tar­talmazó víz előfordulására utalna. Továbbá az, hogy a gyomorpanaszokat jótéko­nyan befolyásoló víz vala­milyen, gyógyhatású forrás létezésének lehetőségét ve­tette fel. Baranya megyében, Siklós külterületén Simon Mihály 26 éves villanyszerelő, pécsi la­kos személygépkocsijával egy tehergépkocsinak ütközött. A baleset következtében Simon Mihály olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt. Uta­A helyszínen azonban kel­lemetlen meglepetés érte a kutatókat: kiderült, hogy a mogyorósbányai „csodaku­tat” betemették. Részben, mert közművesítettek a fa­lut, részben, mert a kút gazdája nem vette szívesen „szódavizének” növekvő nép­szerűségét. Pillanatnyilag tehát nem lehet eldönteni, hogy mi­lyen mértékben volt szénsa­vas, illetve gyógynatasú a betemetett kút vize. Dr. Vígh Vilmos, táti körzeti orvos megerősítette a mogyorósbá­nyai szénsavas kút létezésé­nek tényét. Mint elmondot­ta, maga is megízleite a vi­zet, s megállapította, hogy sok szabad szénsavat tartal­maz. A vízből egészségügyi vizsgálatra mintát is küldött a KÖJÁL-hoz, de az elemzés csak a víz biogén összetevői­re szorítkozott. Így ezzel csak annyit állapíthattak meg, hogy a víz coli-mentes, iha­tó. Az egyéb, esetleges gyógy- hatást igazoló vegyi összete­vőkre elemzés nem készült. Az elgondolkoztató ügyet nem zárták le a természet- búvárok. Vállalkozót keres­nek, hogy lefúrhassanak a betemetett kút helyén a víz­adó rétegig. Néhány deci vízmintából ugyanis el le­hetne dönteni, hogy egy il­lúzióval szegényebbek, vagy — a dunántúli szénsavas kúttal — gazdagabbak let­tünk-e? RAB ERZSÉBET sát, Mészáros Sándor 37 éves csoportvezető pécsi lakost sú­lyos sérüléssel szállították kórházba. A vizsgálat eddigi adatai szerint Simon Mihály nem adta meg az elsőbbséget a tehergépkocsinak. * Az M7-es autópályán Ká. polnásnyék térségében Dáné Gyula 22 éves gépkocsiveze­tő, budapesti lakos személy- gépkocsival előzés közben megcsúszott, és a leállósáv­ban álló tehergépkocsinak üt­között. A baleset következté­ben Dáné Gyula és két uta­sa, Hrozelvszky Ferencné 67 éves eltartott és Radics Ár- pádné 77 éves eltartott bu­dapesti lakosok olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen meghaltak. A te­hergépkocsi vezetője és utasa könnyű sérülést szenvedett. A baleset okának vizsgálatát a rendőrség szakértő bevonásá­val megkezdte. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETETT: Lengyel Sándornak és Szabó Ilonának Edina Ilona; Hegedűs Jánosnak és Balázs Máriának Krisztián János; Erdei-Nagy Nándornak és Kúszó Editnek Andrea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Varga László és Lénárt Piros­ka Erzsébet: Bene László és Sán­dor Edit Éva; Pándi Lajos és Ferenczi Zsuzsanna; Sebő Csaba Lajos és Sitkéi Mária Klára. MEGHALT: Seregély György; Bakos Ist- vánné (Lakatos Ilona); Lengyel Pálné (Nagy Klára); Ficsor Ist­ván; Radácsi Béla; Paray István Imre. Mai kommentárunk: Pótolhatatlanok Amint reggelenként jövök az egyre lassúbb járatú autóbuszokon (mi lesz, ha még jobban havazik?) akarva-akaratlanul elkapok egy- egy mondatfoszlányt. Középkorú férfiú így panaszkodik (vagy in­kább dicsekszik) : még egyetlen nap szabadságot sem vettem ki erre az évre. Bizony, szívesen otthon maradtam volna a két ün­nep között, de hát, s tanácstalanul széttárja a kezét. Ami annyit jelent, hogy vállalatánál pótolhatatlan. Otthon maradna, mert neki is van csaiádja, gyerekei, talán unokája is, akit szívesen szánkáz- tatna, de nem teheti, mert mi lesz akkor a cégnél? Ma reggel egy kedves asszony mesélte a barátnőjének: most jöttünk haza Szoboszlóról, mondhatom, igazán remek volt; képzeld, az uram legalább tíz év óta nem volt szabadságon. Vagyis ismét felködlött előttem egy újabb pótolhatatlan ember képe. És még azt mondják, hogy korunknak nincsenek hősei. Pedig dehogy nincsenek. Igaz ugyan, hogy most senki nem rántja magá­val a vár fokáról a támadó ellenséget, mint Dugovics Titusz, senki nem veti magát a géppuskafészekre, mint Matroszov, de azért meg­annyi férfi és hős áll helyt a posztján. Igaz ugyan, hogy némely rosszmájú kollegák azt híresztelik, hogy X, vagy Y csak azért nem megy el szabadságra, mert egyszerre kiderülne, hogy nála nélkül is ugyanolyan jól (esetleg jobban) mennek a dolgok, sőt esetleg távollétében meg is fúrnák. Kétségtelen, hogy a hősi, az önfeláldozó pózban már nem lehetne tetszelegni, ha idejében kivennék ezek az áldozatkész emberek a szabadságukat. Vagyis életüknek egy lénye­ges elemétől fosztanák meg magukat: nem lehetne nap mint nap említeni a társadalomért, vagy a kisebb közösségért hozott áldoza­tokat, nem lehetne fonogatni a mártírság töviskoszorúját. Ha még azt is hozzátesszük, hogy ezek az emberek — hogy is mondjam csak — nem a termelés szférájában tevékenykednek, akkor egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy „áldozatuk” bizony felesleges. Egyébként arra sem ártana néhány szót vesztegetni, hogy milyen a munka- szervezés azoknál a cégeknél, ahol esetleg éveken át nem mehet el szabadságra valaki. A szabadság (az évi rendes szabadság, s amit még kaphatunk) elidegeníthetetlen állampolgári jogunk; élni kell vele, hogy őrizzük egészségünket, hogy regenerálódjunk, hogy tisztább fejjel, gyorsab­ban és jobban tudjunk dolgozni, ha visszatérünk. Mert ennek az országnak nem mártírokra van szüksége, hanem jó kedvű, egész­séges emberekre. De, most látom, hogy még nekem is van erre az évre jó né­hány nap szabadságom. De hisz* — bár senki sem mondta, úgy érzem — magam is pótolhatatlan vagyok. Például ki írta volna meg ma reggel ezt a kommentárt? Vagy enélkül is megjelenhetne a lap? Az ügyben csak az utókor fog dönteni. (GYARMATI) Halálos balesetek □ ELI HÍRLAP - a Magyar Szocialista MunKaspan Miskolc városi Bizottságának politikai napilapja — Főszerkesztő. CSALA LÁSZLÓ Szerkesztőség: 1527 Miskolc. Bajcsy-Zslllnszky u. 15 Postacím: S50i Miskolc Pl 3» leleíonközpont: 36-132 16-672. 85-380 Titkán sáa 18-223 bel. es- várospolitika 18-225 kultúrpolitika 18-226; sportrovat 18-222 levelezés 18-221 - Kiadja „ Borsod megye La ti­ldádé Vállalat j527 Miskolc Batcsy-ZstUnszky u 15 Postacím 3501 Miskolc Pl 178 - Felelős madö: VERES MIHÁLY Telefon 36-131 - Hirdetésfelvétel: S52S Miskolc Széchenyi u 15—17 Telefon 16-213 - Terjeszti s Magyar Posta Kaphat* a hírlapárusok­nál Előfizethető • helvi oostahlvataloknál Előfizetési dH egy hőnanra 20 Ft. - Indes 25 051 - Kőszült « Borsod megyei Nyom ialnar* vállalatnál - Felelőt vezető- SZEMES ISTVÁN —ISSN 0133 — 0209 Kinél mi a jó? „A Fiat üzletmenete nem lendülhet tel, ha Olaszország nem funkcionál” — mondta neinrégioen a nyugatnémet Die Zeit című lap munka­társának a világhírű autó­gyár, ugyancsak világhírű „tulaja” : Agnelli. Éppen ezért az országot „jól kell kormá­nyozni” — tette még hozzá. — De vajon mikor jó neki a kormányzás? — Nos nyil­ván akkor, ha prosperál a luxemburgi IFI-International nemzetközi beruházási társa­ság (a részvények 30 száza­léka az övé), amelynek van vagyona Franciaországban és az USA-ban is. Miután azon­ban egyelőre — szerinte — nem kormányozzák „jól” Itá­liát, és a kommunisták erő­sek „az Agnelli-vagy on 20 százaléka mindenesetre nem Olaszországban van” — is­merte be „szerényen”. — El­végre ha „baj van”, abból a húsz százalékból is meg le­het élni „valahol”. M. I. MOSZKVA. 1977. január 1-én lesz tizenkét éve an­nak, hogy palesztin hazafiak maroknyi csoportja megin­dította a fegyveres harcot a földjéről elűzött és hazájától megfosztott hárommilliós pa­lesztin arab nép jogainak helyreállításáért — írja a TASZSZ hírmagyarázója. A palesztin probléma — hala­déktalan megoldást követelő fontos politikai ügy. Lco- nyid Brezsnyev, az SZKI* KB főtitkára a párt XXV. kongresszusán hangsúlyozla, hogy a Közel-Keleten mind­addig fenn fog állni a há­ború veszélye, amíg a föld­jükről elűzött palesztinok százezrei meg vannak foszt­va törvényes jogaiktól, s el­keserítő körülmények között élnek. MAPUTO. A rhodésiai ha­tóságok terrorja elől mene­külve 27 ezer zimbabwei la­kos vándorolt Mozambikba. A maputói kormány négy ha­talmas menekülttáborba he­lyezte el őket. Mozambikban mindent megtesznek, hogy a zimbabwei menekültek szá­mára biztosítsák az alapvető életfeltételeket, és bekapcsol­ják őket az ország gazdasági és társadalmi életébe. Az ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az Únicef pedig egy­millió dollár összegű segélyt juttatott nekik. NEW YORK. Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár szoká­sos újévi üzenetében azzal a felhívással fordult a világ valamennyi államához és népéhez, hogy minden erő­feszítésükkel a nemzetközi béke és biztonság további megszilárdításán legyenek. Waldheim hangsúlyozla a még meglevő tűzfészkek — köztük a dél-afrikai feszült­ségforrás — felszámolásának szükségességét. A közel-kele­ti helyzetet érintve síkra- szállt a konfliktus béketár­gyalások útján történő át­fogó rendezéséért. A főtit­kár kiállt egy új, igazságos nemzetközi gazdasági rend­szer megteremtéséért, amely megfelelne a fejlődő orszá­gok társadalmi és gazdasági haladása érdekeinek. LISSZABON. A Piario Po­pular című portugál napilap értesülése szerint Oscar Car­doso, a salazari fasiszta tit­kosrendőrség, a Pide egyko­ri felügyelője vezeti az Afri­ka déli részein tevékenykedő portugál zsoldosokat. Az 1974. április 25-i forradalmi for­dulat idején az ügynök az Pide-nek, a portugál gyar­matokkal foglalkozó osztálya élén állt. Április után rend­őri felügyelet alá helyezték és feltételesen szabadlábon hagyták. A közelmúltban meg­szökött Portugáliából, és Af­rika déli részén „telepedett le”. A Pide felszámolásával foglalkozó bizottság elfogató parancsot adott ki ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents