Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

A kezekről tudják: hol vannak és melyik kié. De a lábak!___ Üttörő júdósok valódi Jöldharca. (Szabó István felvétele) Röplabda Nemzetközi torna a Kubikb Mit érez az ejtőernyős? Szovjet orvosok 1970-ben kezdték el kutatni a lélektani terhelés kihatásait az ember fizikai és fiziológiai képessé­geire. Mint rendkívül bonyolult állapotot, az ejtőernyősök ugrással kapcsolatos reakcióit vizsgálták, különböző fázisok­ban. . A megfigyelések érdekes eredményekhez vezettek. Kiderült, hogy az ejtőernyős legfőbb terhelése nem fizikai jellegű, tehát nem az elrugaszkodás, az ernyő kinyílásakor érezhető rántás, a földet érés huppanása az igazi terhelés, hanem sok­kal inkább azok a lelki szorongások, amelyek az ugrást meg­előzik. így magától az ugrástól való félelem, az ernyő ki­nyílása feletti aggodalom, félelem a rántódástól és a földet érés ütésétől. A szorgos műszeres mérések jelentős eltéréseket mutatnak ki gyakorlott és kezdő ugrók pszichikai állapota között. Kez­dőknél az ugrás előtti pulzusszám 26, a lélegzetvétel száma 32 százalékkal emelkedett. Emellett átlag 70 dekás súlyvesz­teséget is megfigyeltek. A műszerek kimutatták, hogy a szívverés a leggyorsabb az ugrást megelőző három percben egészen az ernyőt kioldó kötél megrántásáig. Az ernyő kinyílása után a szívverés száma körülbelül 35-tel csökken, majd a földet érés előtt 300 méterret újra emelkedni kezd és a tetőpontját á lehuppúnás- kor éri el. Egy és más a lepráról A szó szoros értelmében betévedtünk” egy nemzetkö­zi röplabdatornára, melyet a hét végén a Kubik tornater­mében bonyolítottak le. A vasárnap délelőtti cselgáncs­versenyre igyekezve, kollé­gámmal a jüdós munkacsar­nok bejáratától balra levő, s a tornaterembe nyíló ajtón keresztül éles sípszavakat és labdapuffogást hallottunk. Kíváncsi emberek lévén, be­néztünk a jól ismert helyi­ségbe, s ott a háló két olda­lán éppen ténykedő két csa­paton kívül még további ötöt pillantottunk meg, néhány szakvezetővel és versenybíró­val együtt. Kérdezősködé- sünk alapján aztán kiderült, hogy a városi szövetség ren­dezte meg ott első ízben a Felszabadulási Bükk Kuba elnevezésű nemzetközi, tor­nát, négy ifjúsági és három serdülő leánycsapat részvéte­lével, melyek között a TJ Lucsenec és a TJ Hnusta együttese is szerepelt... Kár, hogy a meghívottakon és természetesen a rendező­kön kívül erről a kétnapos sporteseményről senki sem A stadion jegesre fagyott, csúszós gyepszőnyegét tejfel- szerű ködréteg borította teg­nap délután, amikor a XIII. csoport MNK-fináléjára ki­botorkált a két együttes, a vendéglátó DVTK és az Ede- lényi Bányász csapata. Mon­danunk sem kell, hogy já­tékról szinte szó sem lehe­tett. s_ a 22 labdarúgó és a játékvezetők csak azért tar­tózkodtak 90 percig a pá­lyán, hogy — befejeződjön végre ebben az évben a se­lejtező! Az ..angliai klímában” el­telt játékidőben azért négy gólról mégis értesültek azok a kevesek, akik kimerészked­tek a diósgyőri létesítmény­be. Mi például úgy. hogy a Az alapításának 75. évfor­dulóját ünneplő Vasgyári Kórház jubileumi rendez­vénysorozatának összeállítói gondoltak a sportoló orvosok­ra is. December 28-án, ked­den délután 4 órától a Mis­kolc városi Sportcsarnokban kispályás labdarúgó villám, tornát rendeznek. Ezen a há­zigazdák mellett a kassai test­vérkórház. valamint az ózdi kórház orvosai és a miskolci újságíróválogatott lépnek pá­lyára. Először az újságírók tudott, mert ebben a téli „uborkaszezonban” a sportot kedvelők közül bizonyára so­kan megnézték volna a mér­kőzéseket. Mert azt a néhá­nyat, amit mi is láttunk; igazán érdemes volt megte­kinteni. Színvonalas, szinte NB-s szintű küzdelmet lát­tunk. Az ifjúsági torna eredményei: TJ Lucsenec—MVSC 37:28. TJ Hnusta—MVSC 39:29, MVSC— Nyíregyházi VSC 33:32. TJ Lu­csenec—Nyíregyházi VSC 30:19, TJ Lucsenec—TJ Hnusta 32:28, TJ Hnusta—Nyíregyházi VSC 43:10. Végeredmény: 1. TJ Lu- csenyec, 2. TJ Hnusta. 3. MVSC, 4. Nyíregyházi VSC. A legjobb ütőjátékos: Jana Jureova (TJ Hnusta), a legjobb mezőnyjáté­kos: Ana Kuvikova. a legered­ményesebb edző: Jan Beranek (TJ Lucsenec). A versenybíróság különdíját Pocsai Ildikó (MVSC) kapta. A serdülők eredményei: MVSC —M. Spartacus 51:11. Kazincbar­cikai VSE—M. Spartacus 30:10, MVSC—KVSE 34:20. Ez utóbbi eredményt a versenybíróság óvás miatt (jogosulatlan játékos sze­repeltetése) megsemmisítette, s a két pontot a KVSE javára iga­zolta. Végeredmény: 1. KVSE. 2. MVSC, 3. M. Spartacus. A leg­jobb ütőjátékos: Perecsi Jolán (KVSE). M. Gy. két kapu mögé egy-egy fab- daszedő gyereket állítottunk, egy pedig az összekötő, hír­hozó szerepkört töltötte be közöttük. Azt biztosan ki le­hetett deríteni, hogy a diós­győri hálózörgető Borostyán és a befejezés előtt 6 perc­cel Görgei volt. aki ezzel ki­egyenlítette az edelényiek 2:l-es vezetését. A vendégek két góllövöjének nevét — va- _ lószínűleg Takács és Molnár lábáról került a kapuba a labda — azonban még az edelényiek sem tudták biz­tosan. Azt viszont mindenki nagyon határozottan leszö­gezte. hogy nálunk a decem­ber 22. semmi szín alatt sem alkalmas labdarúgó-mérkőzés rendezésére! játszanak a kassai orvosok­kal, majd a miskolci és ózdi orvosok csapnak össze. Ezt követően az ózdi és a mis­kolci kórház női kézilabda­csapatai mérik össze tudásu­kat, majd először a harma­dik helyért játszanak a kis­pályán vesztes csapatok, vé­gül pedig a győztesek talál­kozóját rendezik meg. A nyertesnek felajánlott kupát dr. Ditrói Sándor kórház- igazgató r-"orvos adja majd át Serdülő ökölvívók országos bajnoksága A serdülő'ökölvívók négy­napos országos bajnokságá­nak küzdelmeit Kecskemé­ten bonyolították le. A két korcsoportban 48 egyesület 168 öklözője lépett szorítóba, s vívott nagv harcokat a baj­noki címért és helyezésekért. A borsodiak szempontjából az I. korcsoport (1960-as születésűek) viadala hozott jó eredményt, mert a papír- súlyban az ózdi Kálmán Miklós, a nagyközépsúlybap pedig a Borsodi Bányász versenyzője, Csépányi István nyert országos bajnoki cí­met. Magos (Ózdi Kohász) ezüstérmes lett középsúlyban. 4P Úszás Az ÓKSE tizenkettedik al­kalommal rendezte meg egy­kori mesteredzője tiszteletére a Fiedler Ottó emlékver­senyt. Az újjávarázsolt uszö- dában öt megye több mint 100 versenyzője lépett a két nap során rajtkőre, s közöt­tük volt a két miskolci szak­osztály több úszója is. Az MVSC versenyzői közül a legeredményesebben Csik Éva szerepelt, aki megnyerte a 100 m-es pillangó- és a 100 m-es hátúszás verseny­számát, míg a 100 m-es gyors- és a 200 m-es vegyes­úszásban második helyen végzett. A női versenyszámokban bronzérmet szerzett Riba Dalma. a Miskolci Postás úszója 100 m gyorson, és Pál Ildikó, az MVSC színeiben, a 100 m-es gyermek hátúszás­ban. A férfiak mezőnyében Fű­zőid (M. Postás) két ver­senyszámban is ezüstérmes lett: 100 m gyors- és 100 m pillangóúszásban végzett a második helyen. Gonda (M. Postás) ugyancsak második helyen végzett a tOO m-es mellúszásban, míg Szentkúti (MVSC) itt' harmadik lett. A pontversenyt az Egri Dó­zsa nyerte 167 ponttal, Vníg az MVSC a harmadik (78 "ont), a Miskolci Postás pe­dig az ötödik (45) helyen végzett. A lepra első szimptómája. hogy a ‘bőrön fehér foltok jelennek meg, majd kialakulnak kis gu­mószerű, mogyoró nagyságú kép­ződmények, az úgynevezett gö- bös lepraképződmények, s az érintett testrész furcsa módon érzéketlenné válik. A lepra kezdeti szakaszában rendkívül nehéz a diagnosztizá­lás. Sok leprás betegnél — téve­sen — szifiliszt vagy más egyéb fertőző betegséget állapítottak meg. Hosszú időn ál a leprát örökölhető betegségnek tartották, rpa azonban már tudjuk, hogy fertőzés útján terjed, kórokozója az úgynevezett Hansen-bacillus. Többfajta leprabetegséget isme­rünk. Az idegeket megtámadó lepra nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a bőrön színtelen fol­tok jelennek meg, hanem a pá­ciens egyes testrészei teljesen ér­zéketlenné válnak, bőre kiszá­rad, körmei leesnek, izmai el­halnak. A lepra egy másik faj­tája elváltozásokat idéz elő a csontrendszerben, a kéz és a láb ujjai leesnek, az arc deformáló­dik. És végül, meg kell említe­nünk a belső szerveket megtá­madó leprát, amely a különböző nemes szerveket és mirigyeket roncsolja. A göbös lepraképződ­mények belsejében változó szá­mú Hansen-bacillus található. Ha ezek a képződmények az arcon keletkeznek, kialakul az úgyne­vezett „facies leonina”, amely on­nan nyerte nevét, hogy a lep­rás daganatok következtében a beteg feje valóságos oroszlánfejjc változik. Tehát lényegében az arc elefántiázisáról beszélhetünk. A beteg állandóan lázas, vérsze­gény, és nagy fáradságról pa­naszkodik. A lepra — különösen az ókor­ban és a középkorban — valósá­gos istencsapása volt. A leprá- sokról már olvashatunk a bibliá­ban és az i. e. 2000. évből szár­mazó egyiptomi papiruszteker­cseken is. Afrika és Amerika egyes országaiban, valamint Ázsia és Óceánia néhány államá­ban még ma is sok a leprás. A betegség elsősorban a nyomor­ban és szennyben élő néger tör­zseket sújtja. Számos szakértő szerint a lep­ra rendkívül súlyos és gyógyít­hatatlan betegség. Ha valakiről megállapították, hogy leprás, a „kezelés” egyetlen módja a tel­jes elszigetelés, a bőr gondos megtisztítása, rendkívül szigorú higiéniai szabályok egészséges táplálkozás (tej, hús, friss zöld­ségféle) előírása. A világon több lepratelep mű­ködik, amelyekben elkülönítik a betegeket olyannyira, hogy nem áll fenn a betegség elterjedésé­nek veszélye. A lepratelep kiala­kítja a maga sajátos életét, a leprások közösen termelik meg a táplálkozásukhoz szükséges zöld­séget és gyümölcsöt. Arra is volt már példa, hogy a lepra­telep lakói összeházasodlak. Az idegeket megtámadó leprá­val 30 évig is elélhet a beteg, a csonkító vagy belső részeket megtámadó lepra azonban 5—10 éven belül megöli áldozatát. Nap. .iáinkban jó eredménnyel alkal­maznak — orális vagy intravé­nás adagolásban — szulfonamid készítményeket. Több hévvel és tűzzel Jenny Lind, a svéd pacsir­ta első stockholmi fellépte előtt, a főpróbán a színház igazgatója így szólt: — Művésznő, az éneke valóban csodálatos. De a hol­napi premieren feltétlenül még több hévvel, még több tűzzel és érzéssel kell éne­kelnie. Volt már szerelmes életében? Akkor tudja, mire gondolok. — Hogyne — válaszolt szárazon az énekesnő —, de higgye el igazgató úr, közben soha nem énekeltem... Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt tájékoztatója a sertéshizlaló nagyüzemek és kistermelők számára Felhívjuk partnereink figyelmét, hogy december 31-ig megkötésre és 1977. I. negyedévében átadásra kerülő süldöszerződésekre a 31 forintos szerződé­ses átvételi áron felül még a 3 Ft kg időszaki felárat is fizetjük. 1977. január 1. után a 31 forintos süldőszerződéses alapár érvényben marad. A sertéshizlaló nagyüzemek és kistermelők szíves figyelmébe ajánljuk, hogy még december 31-ig lehet süldő és malac bérhizlalás)’ szerződést is kötni. SERTÉSHIZLALÓK! 1977. január 1-től a 100—125 kg súlyú hús- és húsjellegű sertésekért — az érvényes időszaki és több éves felárakkal együtt — kilogrammonként leg­kevesebb 27 forintot fizetünk. 1977. január 1. után 31 Ft,/kg-os áron készpénzért eladunk kiváló minőségű, hizlalásra alkalmas SÜLDŐT minden vásárolni szándékozó egyéni állattartónak, kistermelőnek, szakcso­portnak, állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek. Süldőt azok is vá­sárolhatnak, akik saját részükre kívánják azokat meghizlalni. Kérjük, már most jelentse be igényét a helyi szervezőknél, felvásárlóinknál vagy kirendeltségeinken, ahol további felvilágosítással is szolgálnak. Várjuk szíves érdeklődését AZ ÁLLATFORGALMJ ÉS HÚSIPARI TRÖSZT VÁLLALATAI ÉS MEGBÍZOTTAI „LubdaherpsőMNK-finálé OVIK—Edelényi Bányász 11 (1:1) Orvosok, újságírók Jubileumi torna a sportcsarnokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents