Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

a miskolciaké a szó ■■BMaaaMHBBHaaHBmHHREiaraHHHnaHaBHaBannanBBnaaaB Negyed ezer nyugdíjas találkozója Mint minden évben, az idén, november 13-án dél­után is megrendezte nyug­díjasai találkozóját a Volán 3. sz. Vállalat. Fehér asztal mellett ünnepélyessé tette a hangulatot a kultúrműsor, ízlett a disznótoros vacsora, majd a citerazenekar szóra­koztatta a csaknem 250 nyug­díjast. Alulírott egyikük ebből az alkalomból a következőket írta a rendezőknek: „Megll- letödve vettük szives értesí­tésüket, meghívásukat a ta­lálkozóra. Kézhezvételekor különös szorongás fogott el bennünket, hiszen ez bizo­nyítéka annak, hogy nem feledtek el bennünket, és nagyon őszintén mondom — ezt a gyakori találkozásaink is igazolják —, hogy sokat vagyunk gondolatban is együtt. Örömmel tölt el ben­nünket az a tudat is, hogy egykori vállalatunk jelenleg is kiethelkedö munkát vé­gez. sok kiváló brigádja, dol­gozója van. Ezúton mondok köszönetét volt munkatársa­im és a magam nevében is a vállalat vezetőségének, Veszélyes „játék” * A Bajcsy-Zsilinszky út 54. számú ház előtti világítótest oszlopán levő — a vezetéket elzáró — ajtó le van esve, s a gyerekeket csábítja a kikandikáló színes fémhuzal. Talán mondani sem kell, milyen veszélyt rejt ez magában. Külön­ben nem először látok ilyet, vagy olvasok ilyesmiről. Az ÉMÁSZ-nak biztonságosabb megoldást kellene találnia a hu­zalok elzárására — tette szóvá Gy. Sz. miskolci olvasónk. Gyorsan Elhanyagolt intézkedtek temető hevesebbet költünk majd gyógyszerre Orvos, bete«, patikus egyaránt jói jár Tavaly a borsodi gyógyszertárakban több mint 10 millió receptet váltottuk be. Jövőre várhatóan az egymilliót sem lógja elérni a patikákban hagyott vények száma. A nagy változás oka nem a betegek hirtelen gyógyulásában keresen­dő. hanem a ..túlzott adminisztráció" (lat.: administrativus maximus) nevű kór sikeresnek ígérkező gyógykezelésében. Dr. Nádler Viktorral, a me­gyei gyógyszertári központ igazgató-főgyógyszerészével beszélgettünk' az egészség­ügyi miniszter új rendeleté­ről, amelyet a Magyar Köz­löny legutóbbi számában tet­tek közzé. Teljés áron megveszik Az elmúlt 25 évben a tár­sadalombiztosítás keretében évről évre dinamikusan nö­vekedett a gyógyszerfelhasz­nálás: forint értékben a nö­vekedés elérte az évi 10—-12 százalékot —, az orvosi vé­nyek száma pedig évente több mint 170 millió. A la­kosságot jelenleg a kiváltott gyógyszerek fogyasztói árá­nak 15 százaléka terheli, ami évente mintegy 600 millió forintot jelent. Ugyanakkor mintegy 400 millió forintért teljes áron, társadalombizto­sítási kedvezmény nélkül vá­sárol — orvosi rendelvény nélkül is kapható — gyógy­szert, hogy ne kelljen vára­koznia a rendelőkben. 32,5 millió munkaóra A körzeti orvosok forgal­mának 20—25 százalékát a gyógyszert kérők adják. A számítások szerint az évi 170 millió vény felírása a járó­betegellátásban dolgozó csak­nem 10 ezer orvos munka­idejéből több mint 2,5 millió órát vesz igénybe. Több száz dolgozó munkaidejét kell arra fordítani a gyógyszertárak­ban, hogy a 15 százalékos té­rítés összegét kiszámítsák,' majd minden vényt teljes fogyasztói áron számlázza­nak a társadalombiztosítás illetékeseinek. Az új rendelet értelmében —, melyet már részletesen ismertettünk lapunkban — attól függetlenül, hogy a be­teg receptre, vagy recept nél­kül kapja-e a gyógyszert, a térítési díj a ma érvényes fogyasztói ár 13 százaléka lesz. Gazdasági számítások szerint, január 1-től 90 mil­lió forinttal csökken a lakos­ság gyógyszerkiadása. Ez az egy számadat is jól mutatja, hogy az új rendelet nemcsak az orvosok, a gyógyszerészek adminisztratív terheit, s a betegek felesleges fáradozá­sát csökkentette, hanem to­vább szélesítette a társada­lombiztosítási kedvezmények körét. Leltároznak, átárazzák 1977. január 1-től tehát módosul a gyógyszerek fel­írásának rendje, és megszű­nik a gyógyszervények eddi­gi utalványjellege. Az átál­lásra két szakaszban kerül sor: a patikák egy része de­cember 29-én, 30-án, 31-én leltározik, a másik fele pedig január első három munka­napján árazza át a készítmé­nyeket. A folyamatos gyógy­szerellátás természetesen ezekben a napokban is biz­tosítva lesz. a patikusok azonban kérik a lakosság megértő türelmét, hiszen ez a munka is a betegek érde­két szolgálja. szakszervezeti bizottságának, s nem utolsósorban az „Aka­rat" szocialista brigádnak. Ez az ismétlődő rendezvény nagyon jó érzéssel tölt el mindnyájunkat, és így nem­csak gondolatban, hanem személyesen is lehetőségünk van találkozni régi jó mun­katársainkkal. Még egyszer köszönjük meghívásukat, és a további munkájukhoz na­gyon jó egészséget, sok si­kert kívánok valamennyi nyugdíjas társam nevében.” Rózsahegyi Kálmán Miskolc — A környékünkön uralkodó tűrhetetlen állapot késztetett arra. hogy panasszal éljek — állított be szerkesztőségünkbe Caál Bé­la. Miskolc, Denke J. u, 12. az. alatti Iákos. Elmondotta, hogy minden nap elkíséri két unoká­ját — egy elsőst és egy harma­dikost — a Vörösmarty utcai Ahatános Iskolába. Környéke építésének á megkezdése óta napról napra nőtt a sár, s most már szinte megközelíthetetienné vált az Iskola. Naponta kétszáz (!) gyermek jár ide, á helyzet azon­ban — különösen tiiosi. áz esős idő beálltával — úgyszólván el­viselhetetlen. véleménye szerint mintegy négyszázan a temető te löl próbálják megközelíteni ez. is kólát. A sírokon keresztülgázolt.­Különleges kézi hímzésű menyasszony i ruhák érkeztek! Hagyományos menyasszonyi ruhái» már 370 Ft-tól kölcsönözhetők. a Jelmezkészitő és Kölcsönző Vállalat miskolci boltjában Miskolc, ?solcai kapu 12. szám Mint társadalmi ellenőr az AGROKONZUM 152. sz. bolt­jában jártam, s azt tapasztal­tam, hogy a göngyölegraktár teteje nincs befedve. Ennek az lehet a következménye, hogy sok áru tönkremegy. Észleletemről tájékoztattam a vállalat vezetőségét, s na­gyon hamar intézkedtek. El­lenőrző munkám során nem mindig tapasztalok ilyen gyors reagálást, éppen ezért ezúton mondok érte köszö­netét. Vida Kálmán társadalmi ellenőr csop. vez. tönkreteszik azokat, amiért a gyereket egyáltalán nem lehet hibáztatni, hiszen valamilyen úton-módon az iskolába kell jut­niuk. Amikor az. építkezést meg­kezdték, gondolni kellett volna arra is, hogy a gyerekek jár­ható útvonalon közlekedhessenek, A hiányt most, utólag is lehet pótolni, s kell is — de sürgősen 1 Az idén is. mint minden esz­tendőben, halottak napján fel­kerestük szüléink, hozzátartozó­ink sírját a vasgyári temetőben. Valamikor rendezett, szépen karban tartolt temető volt, az utóbbi években azonban egyre elhanyagollabbá vált. Jelenleg a világítás egyenlő a semmivel; sötétedéskor már css^k botladoz­ni tehet annál a fénynél, amely a távolból bevilágítva nyújt egy kis támpontot. Az utak sárosak, gondozatlanok, a sok-sok elszá­radt — félretett — kOszorúhegy- be szinte lépten-nyomon belebot­lik az arra járó. Nekem mindez csak most tűnt fel. hiszen évti­zedek óta nem lakom Miskol­con, így ritkán jutok cl ide. A hozzátartozóim, ismerőseim azon­ban. akik gyakran járnak a te­metőbe a sírokat rendben tartani, már korábban is sokat panasz­kodtak az itteni állapotok miatt. A sírok egyébként a hozzátar­tozók szemetéről, gondoskodá­sáról tanúskodnak. A kegyelet megköveteli, hogy az rictékesek is gondoskodjanak a teme'ő út­jainak karbantartásáról, s az egész terület tisztaságáról. Murányi Tibor Bánréve ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON: 18-221 Az éjszakai uorá^t gyakorolták Repülőterünkön háromna­pos táborozással befejezték ez évi gyakorlataikat váro­sunk kezelő ejtőernyősei. Ezt megelőzően nyolc oktatójuk több megye oktatóival együtt Békéscsabán egy héten át az éjszakai ugrást gyakorolta: 600-tól 2000 méterig külön­böző magasságokból több tu­catszor ereszkedtek a földre. Az idei utolsó miskolci tá­borozáson a legbátrabbak sportjának 60 újonc művelő­je vett részt: közülük 30-an itteniek, 12-en leninvárosiak voltak, s — az MHSZ me­gyei vezetőségei együttmű­ködése alapján — 13 nyír­egyházi és öt szolnoki fiatal is itt hajtotta végre a gya­korlatait. A jól sikerült táborozást a téli hónapokban .elméleti foglalkozás követi. Ma délelőtt 9 órától a vá­rosi pártbizottság vb-termé- bén ülést tartott a Miskolc városi Úttörőelnökség. A tes­tület tagjai szóbeli tájékoz­tatót hallgattak meg az út­törőparlamentek tapasztala­tairól. majd jelentés hang­Most van itt az ideje az őszi talaj művelésnek és a vele egybekapcsolt szerves­és műtrágyázásnak. Miből mennyit? Szervestrágyából kétévente 100 négyzetméterenként 6 mázsát, foszfor-műtrágyából 100 négyzetméterenként 10 kilogrammot, kálisóból 6 ki­logrammot szórjunk ki; amennyiben zöldtrágyázást hajtunk végre, illetve gyo- mos a felásandó terület, a zöld növény könnyebb bom­lásához 20—25 kg pétisónak az egyharmad részét. Ameny- nyiben a talaj zöldnövény- mentes, a nitrogéntrágyat ősszel ne alkalmazzuk. A szu- perfoszl'át és a káli műtrá­gyát minden alkalommal ősz­szel kell alkalmazni és az őszi talajmunka során oda vigyük le, ahol el fog he­lyezkedni a beültetendő nö­vény gyökérzete. Ilyenkor 8 szőlő és a fák alól össze kel) gereblyézni a lehullott lom­bot is. és a jövő évi fertőzés elkerülése céljából be kell a talajba juttatni. Amennyiben ezt nem tesszük, úgy feltét­lenül szükséges a leveleket 2 százalékos Novendával meg­permetezni. Lehet folytatni az őszi gyü­mölcsfaritkítási munkát, de most már az őszibaracknál és az almás termésűeknél is végezhető. A ritkítással egy- időben le kell szedni a fák- . t'ól a moníliás gyümölcsöket, i mert ha a fán hagyjuk Őket, I a jövő évre úgy odaragad­zott el a KISZ KB Intéző Bizottsága 1073. január 3H határozatának és ajánlásá­nak végrehajtásáról. Javas­latot tárgyaltak meg a ..Sportolj velünk pajtás!” versenysorozat, valamint a kulturális szemle megrende­zéséről. nak a hajtáshoz, hogy azt onnan már nem lehet le­szedni, és megfertőzik azt a hajtásrészt, amely a beleg gyümölcs fölött van. Termé­szetesen le kell szedni az el­romlott és a vesszőre ragadt szőlőfürtöket is; utána a le­hullott levelekkel együtt ka­páljuk. vagy ássuk be őket. A varos területén működő gyümöleslalerakatok kinyi­tottak. Ajánlatos, hogy a ker­tekben elsősorban nyári éré­sű gyümölcsöket termeljünk és telepítésre is ezeket sze­rezzük be. Petrezselyem , az erkélyen A petrezselymet szinte nél­külözni sem tudjuk a napi főzésnél. Ha az erkélyen 3— 4 db. 15—2(1 cm hosszúságú, műanyagból készült dobozt — a müanyagboltókban kap­hatók — helyezünk el (az aljukra 2—3 lyukat vágjunk, hogy a víz lecsorogjon raj­tuk). vagy tejeszacskóból ké­szült tartókat állítunk sorba, s ezekbe a virágüzletekben beszerezhető kerti földet te­szünk, és ebbe néhány szem petrezselyemmagot vetünk, megfelelő locsolás mellett, biztosítani tudjuk magunk­nak a szükséges zöldet, De lehet ugyanígy otthon ter­meszteni metélő (snidling) hagymát is, ami szintén ió, ha van a háznál és nem kell a piacra menni érte. SZOLNOKI JENŐ oki. mezőgazdasági mérnök Ember fait emberhez közelebb Vitatkoztunk. Ki-ki a maga személyes élmé­nyeivel érvelt, védte vagy támadta a sajtóban ílt-ott megjelent, a rádióban és televíziót n el­hangzott, a (alul, a betakarítási csipkedő asz­falt-ízű vicceket. Elmeséltem, ahogyan most mesélem; ahogyan nékem egy autóbusz vezetője mesélte; — Huszonnégy éve Miskolcon dolgozom és falun lakom. Azóta járok naponta a vá­ros és a falu között. Naponta többször is. Van utas, altit cizóta hordok, van, akit diák­ként vittem régen, s most az ö diák-gyere­keit viszem, Az út manapság, a mai ko­csikkal annyi, vagy alig több, mintha Lil­lafüredtől kellene csúcsforgalomban elmen­ni a Tiszaiig. Valamikor vasárnaponként megtelt fiatalokkal a busz. Ki-ki fölt városi nézni. A város volt a fény. a falu a sötét­ség. az elmaradottság. En nem tudom, ki emlékszik a hajdani aktatáskákra, amik­ben a tízórai volt? Ma sportszatyrot hord az idősebbje is. Es most. ha vasárnap jö­vünk, idős emberekkel telik meg a busz Jönnek nagy teli pakkokkal a családhoz mennek üres bugyorral haza. Hajdan, aki jött, vásárolni jött. Most hoz. Adni. vagy éppen eladni. A fiatal meg a városból in­dul el. Üres csomaggal haza. Azt mondhat­nám. hogy ugyanannyi ember megy. csak a forgalom iránya más■ — Valamikor öltözködésből meg lehetett volna ismerni az idegent. Ma a falusi kul- í úrház előtt azt se tudja, hogy helybeli le­gényeket, vagy vendégségbe jött egyetemis­tákat lát-e az ember. Nem azért mondom, mert a közlekedésben dolgozom, de manap­ság minden közelebb van egymáshoz. A közlekedés gyorsul, elfogy a távolság. Gesz- telyen és Miskolcon, a belvárosban ugyan­arról a filmről vitatkoznak. Tudom, hiszen én hallom is ezeket a vitákat. Nemcsak az út rövídebb: az ember van közelebb az em­berhez vele. — Gondolkoztam én már azon is. hogy milyenek lesznek az utasok tíz év múlva1 Már most járják a városiak a környéket házat keresnek ... ők lesznek az utasaim? Az új falusiak? Mert ilyen is lesz... Az aszfalthoz szokott ember is szívesen fel­ássa a kertjét. És ha terem majd egysze> az almafája. akkor talán azt is elképzel’ hogy milyen lehet almát szedni kétszáz hol­don. hogy miért kell akkor oda a diák... vitatkoztunk. Antii autóbuszvezető ismerősöm mondott, érv volt a vitában: így lát az, ak naponta jár be falut és várost. Biztos vágyót benne, hogy ő nem nevetett volna Ízetlen vic­ceken. Es egyszer majd senki sem nevet. Leg­feljebb esőd Ukozlk. hogy milyen ostobaságokon nevetett egykor az. ember. BARTHA GABOR Szinte megközelíthetetlen iskola Kprtpszkedőknek aján Ijuk rr Őszi munkák II városi líllöÉííÉsíg lse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents