Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-15 / 270. szám
Vonatot, villanyt itt láttam először... Szellemi szülőanyám Sárospatakról\ egy volt pataki diák Nem tudok úgy Sárospatakra menni, hogy Béres Ferenc nevével ne találkoznék. Az idén különösen így volt; a Rá- kóczi-évfordulú valamelyik eseménye kapcsán még többet figyeltünk a hegyaljai városra. Láttam is az ünnepségeken az énekest, de mindig másról volt szó. A múlt héten aztán Miskolcon győződtem meg róla. hogy mindig ugyanarról van szó; a régi pataki diák legszemélyesebb magánügye a mai Sárospatak. — Sokan vagyunk, akik nagyon szeretjük Patakot — mondta. — Legjobban talán Pécsi Sándorral tudtam beszélgetni róla, együtt voltunk itt fiatalok, és haláláig jó barátok. Ö szívvel, igaz szívvel kötődött ide, én megpróbáltam tettekkel is. — A sárospataki galériával kapcsolatban hallhatjuk a legtöbbször a nevét. .. — Tíz évvel ezelőtt még ritkább volt, mint ma, hogy sok ezer embernek egy valaki adni akarjon, hogy a magántulajdon így szolgálja a közönséget. Elhiteti, hogy nem a nevem emlegetése végett alapítottam a galériát. 1983. március 17-én nyitottuk, 1970-ben díszpolgárává fogadott érte a város. Ez volt a hasznom belőle a szónak abban az értelmében, hogy még jobban otthon lehetek itt. Mint tiszteletbeli tanácstag részt vehetek a tanácsüléseken, közöm lehet Patak jövöjéhez is. — Mikor volt palaki diák, hogy olyan szorosak a szálak, amelyek ide kötik? — Igen régen, 1934-től 1942-ig. De semmit sem számít az idő, ha arra gondolok, hogy honnan jöttem. Gagy- batorból, a „sötét Abaújból”; ahogy mondják. Anyám után ez a szülőhelyem. Másodszor Világ és Nyelv Képviselők javaslata Különösen gazdag tartalommal jelent meg a Világ es Nyelv című folyóirat új száma. Beszámol a „Level az országgyűlés tagjaihoz” című korábbi felhívás nyomán kibontakozott törvényhozói kezdeményezésről; arról, hogy 140 képviselő aláírásával igen jelentős javaslatot adtak át dr. Ortutay Gyulának, a parlament kulturális bizottsága elnökének. A lapban közölt javaslat azzal az ajánlással fordul a testülethez: hozzon létre ideiglenes albizottságot, képviselők és nyelvészek bevonásával az idegennyelv-okta- tás és a nemzetközi kaocso- latok nyelvi problémáinak megvizsgálására, s egy erről szóló jelentés elkészítésére. Az aláírók közül öt tekintélyes képviselő külön is hozzászólt a témához, Ortutay Gyula nagyon érdekes állás- foglalásával az élen. Kiemelkedő írása a folyóiratnak Deme László, tanszékvezető nyelvészprofesz- szor ..Anyanyelv és másodnyelv” című cikke; és az az interjú, amelyet az ENSZ- társaságok Világszövetségének magyar elnöke, dr. Simái Mihály professzor adott a nvelvi problémák megoldásának i“het őségéiről és távlatairól. akkor születtem, amikor Sárospatakot, a szellemi szülőanyámat megismertem. Nehogy azt higgye, hogy ezek csak nagy szavak. Vonatot, villanyt itt láttam először, amit tudok, mindent meghatározóan itt vésődött belém. Még az éneklés vágya, kedve is. Olyan zárt etnikai területen születtem, ahol anyámtól megtanulhattam a nép dalait. De diákéveimből az énekórára emlékszem talán a legszívesebben, és az élményre, amely az itt töltött időben a múlt értékeit felfedeztette velem. A Bodrog, a vidék, Patak minden köve történelem. Ezt őrzöm, igyekszem továbbadni a mai fiataloknak, a jövőnek, — Ott volt a nyár elején a Rákóczi-évforduló alkalmából rendezett nemzetközi történészkonferencián is ... — Amióta ismét város, Sárospatakon akkor is nagyon sok minden történt, ha jó része nem látszik; a közművesítéssel a földbe mentek a milliók. Ha nagy ünnepség van, a sok vendég egy részét csak kollégiumban tudják elhelyezni; nagyon sajnáltam, hogy a mai pataki diákok nem voltak ott a konferencia idején. Hiába tanuljuk könyvből a régmúltat, ha hiányzik az élmény; legmélyebb meggyőződésem szerint a régi nagy hazafiak példája neveli szocialista haza- fiságra is" az ifjúságot. Ha nemcsak pénzeinken a portréjuk, de a tudatunkban is ott van a példájuk. — Ezért vállalt szerepet a Czine Mihály irodalomtörténész bevezetőjére épülő, egész estét betöltő emlékmüsorban? — Kevesen tudják, hogy szobi-ásznak, festőnek készültem. Szabad óráimat ma is faragással töltöm. Emlékszem, másodikos gimnazista voltam, amikor Patak ihletésére Rákóczí-szobrot készítettem. Régi korok diákjainak dalai, a népdalok, virágénekek léptek a szobrászkodás helyébe, és én úgy szeretek énekelni, mint élni. Nem ismerem a drukkot; ha a közönség szemébe nézhetek, nem vagyok fáradt. Hogyne járnám az országot, ha a tárogató, a duda, a furulya hangját mindenhol szívesen fogadják, és úgy értik a legkisebb faluban, mint mi valamikor Patakon, és ezek a fiatalok itt. A miskolci Központi Leánykollégium lakói ajándékba kapták a műsort a Hazafias Népfronttól abból az alkalomból, hogy elnyerték a KISZ KB vörös zászlóját. Béres Ferenc vietnami út után jött ide, és társaival Pácintól Tokajig, Krasznok- vajdától Tiszaladányon keresztül Bogácsig Borsod- Abaúj-Zerriplénbe indult tovább. (makai)-X- Jelenet (Feledy Gyula rajza) Sándor György műsora „Én 1 an aß vagyok” — állítja magáról Sándor György „humoralista”. Hogy mennyire nem az, arról szerda du. 4 órakor, a Vasas Művelődési Központban kezdődő műsora minden bizonnyal meggyőzi az érdeklődőket. Számítóközpont az iskolában Iskolai számítóközpont létesítéséről írtak aló megállapodást az Oktatási Minisztérium és a Zala megyei Tanács képviselői. A 60 millió forintos beruházást igénylő, középkategóriába tartozó számítóközpontot a zalaegerszegi Csány László Közgazdasá- sági Szakközépiskola mellé telepítik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az iskola bevezesse a számitógépek kezeléséhez értő szakemberek képzését Zala, és a szomszédos Vas, Veszprém és Somogy megye részére. Szocialista társadalom, szocialista munka Ezzel a címmel bibliográfiát állított össze és adott ki háromszáz példányban a Tolna megyei könyvtár. A TIT által szervezett, a szocialista életmód kérdéseit tárgyaló előadássorozathoz kisegítőként csaknem százötven könyvet ajánlanak a szekszárdi könyvtárosok. Ezeknek a műveknek bármelyikét könnyen megtalálják és kiválaszthatják az olvasók a könyvtárban, mert a címek végén a könyvek helyét is jelezték a füzetben. J Szombat este Szórakoztatni nagyon nehéz, de hálás feladat. Szeretünk nevetni, s ha valaki szellemesen figuráz ki minket, hát kinevetjük magunkat is! Ugyanakkor sokkal nehezebb a szórakoztató műfajokról kritikát írni. Ezt nemcsak e sorok írója állítja, de Vitányi Iván is (lásd a Szórakozásról komolyan c. cikkét az Élet és Irodalom október 30-i számában!). Nö nem azért, mert a humoristák kedvelt céltáblája a kritikus, hanem mert (s ebben is csak egyet érthetünk Vitányi Ivánnal) a szórakoztató műfajokban sokkal ritkább az igazán jó produkció, mint a „komolyabbakban”. Tanúsítja ezt a drámatörténet is: tíz kitűnő tragédiára esik egy jó vígjáték. Lehet, hogy ez azért van, mert az életben is több a szomorú, mint a vidám dolog? Bizony így van, s éppen ezért jobban is szomjú- hozzuk a felszabadító, üdítő nevetést. Meg is becsüljük azt, aki megnevettet? Tény. hogy a kritika is kicsit félvállról kezeli a könnyű műfajt, keveset és nem is min. dig érdemben bírál. Ezzel magyarázható a „szakma” érzékenysége, amely ugyanakkor nem mindig indokolt A kritikus is szeret nevetni — még a kritikusokon is .. Mondjuk ezt azért, mert b szombat este látott Fehér Klára-shau) egyik 'legkeserűbb, legszellemesebb epizódja éppen ez volt (A csodálatos skatulya), amelyben a buta és sportszerűtlen eszközökkel dolgozó kritikust, s ennek révén a kritikátlan megalkuvást figurázta ki. Inke László és Szemes Mari játéka mindenképpen az est fénypontja volt. Jól szórakoztunk a többi Abszolút Fehér történeten is. Fehér Klárát nem kell bemutatni az olvasónak, a színház- és tv-nézőnek. Rövid és hosszabb történetei (pl. a Magyar Nemzet hasábjain), mik. rorealista megfigyelései szó- rakoztatóak és mindig elgondolkodtatóak. Lényegüket tekintve egyszerre írói és újságírói teljesítmények, s itt a két jelző valóban nem ér. tékmérő, minőségjelző! Különös adottság ez, amellyel valóban mostohán bánik a kritika (ti. agyonhallgatja, mert tényleg nem tudja „beskatulyázni”). Nem csupán arra a ténymegállapításra gondolunk itt, miszerint „mindenkivel mindig történik valami”, mert — önmagában — ez a közhely se sokat érne (nem is igaz!) hanem Fehér Klára kitűnő szemére, amellyel meglátja a jelenségeket magukat is, mögöttes tartalmukat is s ezeket szellemesen azonnal formába is tudja önteni. Nos ez. a gyors reakcióképesség vall az igazi újságíróra, a gondosság, igényesség, szer- le esztőképesség az íróra. S még valami: az a derűs fölény és megértő szándék, amellyel az embereket, je. lenségeket figyeli. Történetei így lesznek humorosak, anélkül, hogy mindenáron poénra vadásznának. (Nincs szomorúbb és fárasztóbb, mint műsor látni az erőlködést, hogy meg akarnak nevettetni. Ez teszi sokszor ízetlenné a „hivatásos humoristákat”.) Egy szó mint száz: kitűnő ötlet volt á tévétől 80 per. cet ..átengedni” Fehér Klárának! Voltak persze kevésbé sikerült pillanatait is (pl. a szórakozott professzor untig ismert kliséje; a Kicsoda —micsoda stb.), de üresjáratai nem. Tejút c. írása: „nyomozása” a tej után pl. minden alkoholizmus elleni prédikációnál hatásosabb! De említhetjük a liftkulcs körüli bonyodalmakat — a bürokrácia és az ostobaság packázásainak ezt a kitűnő mini-szatíráját —, az Űj ruha és a Vita címűt is. A háromtételes szórakoztatás fő tétele volt Fehér Klára és az járt jól, aki utána el is zárta a készüléket. A Szombat esti fejtörőben ugyanis az volt a rejtvény, hogy ekkorka mondanivalóra miért szánt 20 percet a tévé? Ez az avítt vénlegényes nőgyűlölet legfeljebb Viktória királynő idején (XIX. sz.!) volt honos a ködös Albionban is. A Majomparádé c. tv-jele- net pedig nem azért volt rossz, amivel a szerző (Apostol András) mentegeti. A groteszk. az abszurd ma már mindennapos! Ez a jelenet viszont egyszerűen unalmas, kiagyalt. mesterkélt volt. Hiába — ezt még tanulni \ kell... így aztán úgy jár- -1 tünk, mintha a jó vacsora után nyers krumplit tálaltak volna csemegének ... (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.35: Tánczene. — 13.20: Híres alma materek. — 14.20: Édes anyanyelvűnk. — 14.25— 10.00: Fehérvári félfogadás. — Közben: 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 18.00: Népi zene. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Felvonul Fehérvár és kapcsoljuk Dunaújvárost. — 21.00: Hírek, idöjárásjelentés. — 21.05: A Benko dixieland-együttes hangversenye. Közvetítés Szé- kesieiiérvárról. — 22.00: Hírek, idöjárásjelentés. — 22.30: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Korda György énekel. — 12.33: Csengő. — 12.50: Kóruspódium. — 12.57: Mendelssohn muzsikájából. — 13.25: Kis magyar néprajz. — 13.33: Francia gyermekzene. — 14.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—17.00: Kívánságműsor Székesfehérvárról. — 17.00: Verbunkosok. — 17.20: Székesfehérvári vetélkedő. — 18.33: Zenés beszélgetés. — 19.10: Verdi: A trubadúr. Az opera közvetítése Csepelről. — közben: kb. 20.28: Versek. — Kb. 21.50: Népi zene. — 22.33: Derűre is derű. — 23.00: Daljátékokból. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Emberek, utak, jármüvek. Közlekedési magazin. Gyalogosok az országúton ... — 17.15: Énekegyüttesek műsorából. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló. időjárásjelentés, műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (7): a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka: Parasztbecsület és Glanni Scicchi. Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (12—20): Gink Károly —Keresztury Dezső: Tiszteletadós Bartóknak. — Szőnyi-terem (9—18): Ujyári Lajos festményei. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Cirkusz Chaplin filmje Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Szerelmesek románca i—II. Másfél helyér 1 Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3 és 6 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Lombhullás Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor i'AKLYA Az 5. hatalom Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI A kétarcú felderítő Mb. szovjet film Kezdés: fő és f7 órakor SZIKRA Szerelmesek románca I—n. Másfél helyár! Mb. szí. szovjet Kezdés: í4 és í7 órakor TÁNCSICS A nagy Caruso Szí. olasz Kezdés: f4 és f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Lombhullás Szovjet film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA-ADY Fehér farkasok Mb. szí. NDK film Kezdes: 7 órakor PERECES Olcsó regény 16 éven felülieknek! Mb. olasz film Kezdé6: 6 órakor HÁMOR Kísértet Lublón Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Kísértet Lublón Szí. magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.27: Zenekari muzsika. — 10.05—10.35: Iskolarádió. — 10.30: Tamássy Zdenkó; Vendégek. Vigopera. — 11.15: Kamarazene. — 11.40: Magányos utazás. 6. rész. Petőfi rádió: 8.05: Kórusok. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.20: An- titörzsgárda. — 9.33: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. Különleges kézi hímzésű menyasszony i ruhák érkeztek! Hagyományos menyasszonyi ruhák már 370 Ft-tól kölcsönözhetők a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat miskolci boltjában Miskolc, Zsolcai kapu 12. szám
