Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Szovjet utasellátó szakemberek Borsodban Szovjet vendégekkel foly­tatnak tapasztalatcserét teg­nap óta az Utasellátó Válla­lat Borsod—Heves megyei igazgatóságának dolgozói. A Szovjetunió Utasellátó Válla­latának étszolgálati igazgató- helyettese és több vezető munkatársa magyarországi tapasztalatszerző látogatása során most az észak-magyar­országi utasellátó vendéglátó helyeivel; konyhai és cukrá­szati technológiájával, mód­szereivel ismerkedik. + Libikóka (Ágotha felv.) Robinson-játszótér Átalakul a tapolcai park A Miskolc városi Tanács megrendelése falapján a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem táj- és kertépítészeti tanszé­kének kél munkatársa, Csóti László és Perjés András el­készítették a tapolcai park­restauráció részletes tervét. A munkák kivitelezője a Miskolci Kertészeti Vállalat. Az átalakítás egész Tapol­cát érinti. Pihenőkertet, na­pozó-gyepfelületet, felnőtt torna- és játékteret alakíta­nak ki. Lesz Robinson-ját- szótér (nevezhetnénk grund- nak is). A távlati terv alap­ján a tó környékét egészen az erdő aljáig játszótérré bő­vítik, de erdei sétautat, tuli­pánbemutatót, csoportos pi­henőket, árusítópavilonokat is kialakítanak. A munkála­tokat több lépcsőben végzik, szem előtt tartják Tapolca jelentős üdülő- és turistafor­galmát. Első lépésként már tavasszal kialakitottták az autóbuszmegálló környékét, ezekben a hetekben pedjg az Anna-szálló és a Termálfür­dő közölfi, illetve környéki szakaszon dolgoznak. Kivág­ják a kiöregedett és a sétá­lók számára veszélyes fákat, majd helyükre újakat ül­tetnek. A főközlekedési utar- kat aszfaltozzák, az eddigi, salakkal leszórt sétányokat pedig műkővel burkolják. Csak kíméletesen...! Hétalvóknak való Imádom, a fo­gyasztók lapjának, a Nagyítónak az arutesztjeit. Precí­zek és korrektek. Amellett olyan ap­róságokra is fel­hívják a figyelmet, amelyek legfeljebb a használati tárgy alaposabb haszná­lata után derülnek ki. Szóval, szere­tem, hogy igyek­szik megóvni a bóvlitól. Egyik legutóbbi számukban például az ébresztőórákról készítettek tesztet. Mint hétalvó, nagy érdeklődéssel mé­lyültem el a MOM, a Digítor, a Midi- matic, a Vityaz és a Victoria rejtel­meiben. Igaz, for­májukat kissé gya­nakodva tanulmá­nyoztam, miután a cikk szerzőt figyel­meztettek: az éb­resztőórák közölt néhány ízléstelen, olykor egyenesen gicesés „formater­vezett” is talál­ható, de hát ezt kinek-kinek az íz­lésére bízzák. No de végül is nem a forma. ha­nem a tartalom a lényeg, tehát a minőségről árul­kodó jegyeket ele­mezgettem jobba- dára. A 320 forin­tos Dtgttorról ér­dekes módon ma­gam is megdllapí-' tottam ugyanazt amit a teszt élők: hogy ugyanis az ára magas, külö­nösen ahhoz ké­pest. hogy peckes rugós, hogy átla­iitp-rtf' gos pontossága plusz—mínusz 6 perc nap, hogy éb­resztés! pontossága plusz—mínusz 8 perc ébresztés, és hogy a hangjelzése még éppen csal hogy megfelel. Nyolc másik órát tanulmányoztam végig, mig végre rábukkantam, mi kell nekem. A Vi- tyáz előcsengetős. Az kell nekem. Ez az a bizonyos kis kedves, amelyik kíméletesen éb­reszt. Előbb ko- lompütésekkel fi­gyelmeztet, aztán vár vagy 25 per­cet, s csak azután csenget, folyama­tosan, 20—25 má­sodpercen keresz­tül. Mondanom sem kell, megvettem. És most megpró­bálom továbbfej­leszteni, kolompját áthangoltalni hár­fazengésre, csen­gőjét zümmögökó- rusra, aztán vi­szem egy idomár­hoz. Tanítsa meg simogatni is! Anél­kül az istennek sem tudok feléb­redni. R. É. Vadak ellen A Veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézetben új szert állítottak elő a vadkár csökkentésére. A Nevibes ne­vű szer segítségével, olyan ízeket alakítanak ki a fák kérgén, vagy a mezőgazdasá­gi növények külső héján, amelyeket dz állatok nem kedvelnek. A kutatások ki­indulási pontja a természét adta tapasztalat volt, amely szerint az állatok válogatnak az ízek között. Amíg például az alma-, s a körtefa kérge a vadak kedvence, addig a boróka és a diófa kérgének íze nem kedvükre való. Az új vegyület előállításá­nál elsősorban a nem kedvelt ízeket próbálták szintetikus úton kialakítani. A tapaszta­lat rendkívül kedvező, a jól permetezhető Nevibesből — a sikeres kísérleteket követő­en — a NEVIKI kísérleti üzeme most háromtonnányit állított elő, amelyet még a tél beállta előtt eljuttat az erdő. gazdaságokhoz. Az új ter­mékkel várhatóan csökkente­ni lehet, az évente súlyos milliókat jelentő vadkárt. Végezlek a szürettel Tokaj-Hegyalján A tokaj-hegyaljai borvidé­ken, ahol országosan is a leg­későbben kezdik és fejezik be a szüretet, véget ért az idei termés betakarítása. Bár a kedvezőtlen időjárás a ter­més egy részét ..elvitte", a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombináí, saját termésével együtt, mintegy negyedmillió hektoliter mus­tot tárol az erjesztő pincék­ben. A szüret befejeztével a sátoraljaújhelyi, a mádi és más pincészetekben megkez­dődött a korábban szüretelt mustok első fejtése. Öreg házak9 öregedő lakosság Hit tudunk Az ÉSZAKTERV vizsgálata alapján, az elmúlt napokban bemutattuk Miskolc belváro­sának közlekedési viszonyait, közintézményéit, bolthálóza­tát. Szóltunk arról is, hogy az általános iskolák és óvo­dák zsúfoltak. Ennek az az egyik magyarázata — derí­tette fel a vizsgálat —>, hogy az új lakótelepek gyermek­intézményei nem • tudják ki­elégíteni az igényeket. Szó ami szó, a belvárosi lakosság átlagos, életkora nem indo­kolja "Áz itt levő gyermekin­tézmények zsúfoltságát, hi­szen a belvárosban élők 24,5 százaléka hatvan éven fe­lüli. Sok az elavult lakás összesen 17 ezren élnek a belváros 5668 lakásában. (Nem számítva a most épülő belvárosi lakótelepet!) Több­ségük eléggé mostoha lakás­körülmények között, hiszen a vizsgálat megállapítása szerint 148 otthon van jó ál­lapotban, 374 kapta a „meg­felelő” minősítést, a többi el­avult. Aki sokallja az elavult épületek arányát, vegye a fá­radságot, és nézzen be egy­két udvarba, akár a Széchenyi úton. Sok porta mélyén föld­szintes viskókat talál majd. Furcsa ellentmondás, hogy ezek a nagyvárosi miliőbe egyáltalán nem illő házikók mindössze kőbajításnyira van­nak a kirakatszemeket villog­tató, örökké nyüzsgő főutcá­tól, melynek forgalma a bu­dapesti Rákóczi útéval veteH- szik. A nyüzsgésre is magyará­zatot ad a vizsgálat: jóllehet 17 ezer ember lakik a körül­belül 150 hektáron elterülő belvárosban, a nappali né­pesség 35 ezer (több ezer a diák és a belvárosban dol­gozó ember), ha pedig az át­utazókat, a vásárlás vagy ügyintézés céljából itt-tartóz- kodókat is figyelembe vesz- szük, akkor azt mondhatjuk, hogy a nap bizonyos óráiban egyszerre 60—70 ezer ember van a centrumban. Bevándorlók, albérlők Kikből verbuválódik a bel. város lakossága? 32 százalé­kuk törzsokös miskolci, a többiek „bevándorlók” és 24 százalékuk mindössze öt éve lakik itt. A vidékről beván­dorlók egyébként legköny- nyebben azokban a belvárosi lakásokban találnak otthon­ra, melyeknek komfortja — és ezzel együtt értéke is — lényegesen kisebb, mint a la­kótelepieké. A belvárosban egyébként sok a magántulaj­donban levő ingatlan, melyet adni-venni lehet. A belváros az albérlők negyede is. Fog­lalkozásukat tekintve a bel­városiak 32,7 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik. Patinás utcák Számba vették az ÉSZAK­TERV szakemberei azt is, mennyi a védett műemlék a centrumban. De nemcsak a műemlék épületeket kell becsben tartani a rekonstruk­ciós tervek készítőinek, ha­nem azokat az utcákat, utca­részeket is, melyek a város­képet tekintve jelentősek- Sok más mellett ilyen a pa­tinás Rákóczi utca, a To­ronyalja utca és a Palóczy utca északi oldala. BÉKÉS DEZSŐ iiiiiiMiniimiimiiiiiiiiiiiiiieiiiimiiHHiiiiiiimtiimiiiiiiiiiiimitiitt E HETI KÉRDÉSÜNK: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii fan-e elegendő' csokitélapó? • Ezen a héten megjelen­tek a boltok kirakataiban a csokimikulások, csokicsizmák, a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének ter­mékei. Lesz-e elegendő belő­jük? — kérdeztük Kovács Györgyöt, a gyáregység veze­tőjét. — A szokottnál egy kicsit későbben, éppen a napokban fejeztük be a Télapóra, kará. csonyra, újévre szánt üreges csokiíigurák gyártását. A ké­sés oka: a nyári hónapokban komoly létszámgondjaink vol­tak. A belkereskedelemmel az idén 036 tonnára kötöttünk szerződést, ami a tavalyinál 34 tonnával több. A termelés 3.3 százalékos növekedése el­marad a korábbi évek 10—15 százalékos dinamikájától, ám a gyáregység tartalékai el­fogytak. A helyzeten csak az 1977-ben kezdődő rekonstruk­ció segít; ennek időszakában nem növelhetjük, utána azon­ban a vevők igényei szerint fokozzuk a termelést. — Nem bővült az idén a figurák választéka sem. sőt, néhány cikk gyártását — pél­dául a 3 és 8 dkg-os télapóét — megszüntettük. A többi termékből viszont, kihasznál­va a na«”obb sorozatú gyár­tás előnyeit, gazdaságosabba^ gyártottunk. — Nagy gondot fordítunk a csomagolás korszerűsítésére. Most a 6 és 10 dkg-os télapók kerültek szebb, új köntösben a boltokba. . — Köztudott, hogy Ma­gyarországon egyedül mi gyártunk üreges csokifigurát, amely külföldön is nagyon kapós. Csakúgy, mint a ko­rábbi években, az idén Is a belföldi piac ellátását tekin­tettük elsődlegesnek. Emiatt az előző évinél szerényebb exportkötések jöttek létre. Ny. I. yielcorológiai rongy-híradó „Kapcsoljuk a Meteorológiai Intézetet. . . A várható időjárás... A sokévi átlagnál hidegebb, a sokévi átlagnál melegebb...” Egy évig tusakodtunk azzal, hogy valami­képpen pontosan érjük el a sokévi átlagot. Volt sok víz és sok aszály, volt a szokásos­nál hidegebb és melegebb, csak éppen a szo­kásosból nem jutott semmi sem ... Rakosgatom a hét híreit. A KPhC a vár­ható hóeséssel számolva már megszervezte a hóeltakaritó gépek szemléjét. Megnyugtató a hír: az idén sem lesznek ízetlenek az utak, van kellő mennyiségű só, és a sószóró gépek állaga lényegesen jobb a vendéglői sószórók állapotánál. Más dolog az, hogy november közepe van és a Duna—Tisza közén nyílik a „gólyahír”, az Alföld közepén egyes helye­ken nyit az ibolya. A késő őszi gólyahírböl nem lesz demográfiai hullám, legfeljebb né­hány teli váza, amikor is végre méltó elis­meréshez jut ez az igénytelen kicsi virág. Az in meteorológiai jelentésem a világ legmeteorológiatbb állomásáról, pontosabban az 1-es villamos Győri kapui megállójából való. Azt, hogy az időjárással volt pár baj, példázza az alábbi párbaj. „A várható időjárás: az évszaknál mele­gebb idő.. Hajnalban a villamosmegállóban egy csupa prém, báj, tisztes árú. vadonatúj téli­kabát virít. A hölgy szemmel láthatóan elé­gedett és büszke. Nem sokkal a kabát mellett, egy, a má­sikénál semmivel sem csúnyácskább hölgyön átmenetikabát-költemény. A hölgy vacog és este idegrohammal megy haza, mondván a férjnek: — Nincs egy rongyom, amit fölve­gyek ... Kora délután néhány villamosmegállóval arrább egy csinos asszonyka izzad, \zenved egy csupa baj télikabátban. Szemmel látha­tóan szégyelli magát a prémek alatt, szé­gyenkezve arrább is vonul egy csupa sikkes átmeneti kabáttól. Este felháborodottan közli majd a családdal: — Nincs egy rongyom, amit fölvegyek. Meteorológiai jelentésem különben pon­tos. Rongy idő volt az idén... (bartha) Ha majd tél lesz Homok és őrjárat (Folytatás az 1. oldalról) öt centiméternél vastagabb hóréteg esetén gépjárműre szerelt hóekével tavolítják el a havat. A hó elszállításához rendelkezésre áll 4 db bil­lenős Csepel, 1 db IFA bil­lenős tehergépkocsi, valamint 1 db pótkocsis traktor. Abban az esetben, ha a köztisztasági vállalat saját erőből nem tudja megoldani' a rá háruló feladatokat, a rendkívüli hó­munkások alkalmazásán kí­vül a Miskolci Mélyépítő Vállalat, a Miskolci Építő­ipari Vállalat, a Miskolci Fürdők és Csatornázási Vál­lalat és a Miskolci Kertészeti Vállalat munkáját is igénybe veszi. A „harmadik fokozat” al­kalmazására akkor kerülhet sor. ha rendkívüli havazás miatt a városi közlekedés az előbb felsorolt vállalatok be­vonásával sem zavartalan. Ekkor a Lenin Kohászati Művek, a DIGÉP, a cement­gyár és még több nagyválla­lat közreműködésére is szá­mítanak a köztisztaságiak. Gero Sándor, a köztiszta­sági vállalat beruházási mér­nöke elmondotta a tegnapi tanácskozáson, hogy a tavaly bevezetett őrjáratos szolgála­tot az idén kiterjesztik a pe­remterületekre is. A lakótele­pek — például az Avas-déli lépcsők — síktalanítása cél­jából homokkal telt tároló­edényeket helyeznek el. Az e(múlt években több jelzés érkezett, hogy a Sajó-híd környékén jegesedik az út. Ennek elhárítása érdekében a vállalat a KPM-hez hason­lóan homokat és sót szór ki. Szilasi Csaba, a városi ta­nács építési és* közlekedési osztályának főelőadója a gya­logjárdák takarításával kap­csolatos teendőkre hívta fel a figyelmet. Ez a kérdés az új lakótelepeken még ma sem oldódott meg. A tanács- rendelet szerint mind a ház- tulajdonosoknak. mind a ta­nácsi és szövetkezeti lakások házfelügyelőinek, mind a vál­lalatoknak saját maguknak kell gondoskodni az előttük levő járdák síktalanításáról. V. R.

Next

/
Thumbnails
Contents