Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
s)c A budapesti légikikötő bővítésére nagy tervek készültek Harmincéves a polgári repülés A pilótát ma már a legkorszerűbb technika segíti Budaörstől Ferihegyig Az idősebbeknek talán mond valamit ez a név: MASZOV- LET. 1946. március 29-én alakult meg a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Részvény- társaság. Ennek a rövidítése volt a MASZOVLET, amelynek alapítólevele kimondja: „Az összes részvények 50 százaléka a magyar fél, 50 százaléka a szovjet fél tulajdona.” © A HÁBORÚ UTÁN A második világháború pusztításai következtében megsemmisült hazánk valameny- nyi repülőtere, egyetlen repülőgép és semmiféle kiszolgáló berendezés nem maradt épségben. A felszabadult országban megindult élet magával hozta a polgári repülés újjászületését is. A. szétrombolt hidak, a tönkrezúzott közutak országában létszükséglet volt, hogy a viszonylag rövid távolságok között is kialakuljon a légiközlekedés. A magyar belföldi légiforgalom pontosan 30 esztendővel ezelőtt nyitotta meg első járatait, a Budapest—Szombathely és a Budapest—Debrecen útvonalon. Ettől az időponttól számíthatjuk a magyar polgári légiforgalom kezdetét. © SZEGED, GYŐR ÉS MISKOLC 1946 novemberétől azután egyre sűrűsödnek a bejegyzésre méltó események a hazai légiközlekedés naptárában. Még 1946-ban Szegedet és Győr városát is bekapcsolják a légiforgalomba; 1947 tavaszán pedig már Miskolcon is landolhat a MASZOVLET PO—2-ese. A kezdeti időben egyébként a budaörsi repülőtér volt a gépek indító- és fogadóállomása. 1947-ben kezdték meg a Ferihegyi repülőtér építését. 1948-ban elkészült az első, 1500 méter hosszú beton kifutópálya és 1950. május 7-én. Kossá István közlekedés- és nnct~'»*vi miniszter felavathatta a korszerű légikitvotot. az uj repülőtérről az első menetrend szerinti gép Prágába indult, másnap, május 8-án reggel. Ezzel már azt is jeleztük, hogy Szombathely, Debrecen. Szeged, Győr, Miskolc, Pécs. Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár és Zalaegerszeg után már a határon túlra is indulhattak magyar gépek. 1947. június 9-én írták alá a magyar—csehszlovák légügyi egyezményt, és tíz nappal később elindult Budapestről Prágába az első külföldi, menetrendszerűen 'üzemelő járat LI—2-es típusú repülőgépe. A következő évben már Varsóba is indul MASZOV- LET-gép. Az első utasszállítók 250 perc alatt érték el a lengyel fővárost. Folyamatosan bővül ezután a légügyi egyezmények köre, elsősorban a szocialista államokkal kötött szerződések révén. Később kiépül a nyugat-európai légitársaságokkal is a megállapodások rendszere. Először 1952-ben a svájci SWISSAIR légitársasággal kötött szerződést a MASZOVLET, A Szovjetunió, az 1954. november 25-én Moszkvában aláírt államközi egyezmény alapján átadta a Magyar Népköztársaságnak a MASZOVLET 50 százalékos szovjet részesedését. Ugyanekkor 1954. november 25-én a magyar közlekedés- és postaügyi miniszter létrehozta a Magyar Légiközlekedési Vállalatot (MALÉV), amely ettől kezdve a MASZOVLET jogutódjaként működik. © BÁRMELY RÉSZÉBE A VILÁGNAK A magyar polgári légiforgalom rendkívül gyors, dinamikus fejlődését az alapozta meg, hogy az újjászületésnél, az újjáíejlesztésnéi olyan fejlett technikájú nagyhatalom bábáskodott és segített, amely már az ötvenes években az űrrepüléssel foglalkozott. A fejlett technikával rendelkező Szovjetuniónak köszönhet- jük tehát, hogy jól megalapozott vállalat került 1954- ben a MALÉV tulajdonába. Fővárosunknak ebben az időszakban 11 belföldi ipari és mezőgazdasági gócponttal volt légi összeköttetése és az akkori viszonyok között kielégítő volt a külfölddel kialakított légikapcsolata is. öt külföldi várossal (Prága, Varsó, Bukarest. Belgrad, Velence) volt hazánknak légi összeköttetése. Ugyanezen időszakban hét külföldi repülőjárat gépeit fogadta Budaörs. Ferihegy megnyitása (1950) után növekedett a nemzetközi forgalmunk. A MALÉV menetrendszerűen közlekedő gépeivel 1954-től leszállás nélkül lehetett eljutni Bécsbe, Prágába, Var-sóba, Bukarestbe. Szófiába. Csatlakozó járatokkal pedig a budapesti utas is utazhatott a világ bármelyik részébe. • ÉVENTE HATMILLIÓ UTAS Amennyire szükségszerű volt a háború után a hazai polgári légiközlekedés, olyannyira természetes volt, hogy a vasúti és közúti közlekedés rohamos fejlődése mellett már indokolatlan lett a vidéki repülőterek korszerűsítése, a belföldi forgalom fenntartása. A Budapest— Miskolc-járatot törölte először a MALÉV — ez 1963-ban történt — és 1969-ben szállt fel utoljára menetrend szerinti magyar repülőgép a Ferihegyről belföldi úticéllal. 1969 után lezárult a magyar polgári légiközlekedés hősi korszaka, akkor már megje- jelentek a korszerű, légcsavar nélküli TU—134-esek; 1973 óta pedig már TU—154- es repülőgépek is vannak a MALÉV tulajdonában. A magyar légiközlekedés fejlődési üteme a következő esztendőkben tovább gyorsul: 1977-től állami nagyberuházásként korszerűsítik Ferihegyet. A fejlesztési terv szerint az új repülőtér 18 épü- letközell, 6 épülettől távolabbi és 12 tartalék gépállóhely- lyel rendelkezik majd. 1990-ig olyan repülőtér születik Ferihegyen, amely évente hatmillió utast képes fogadni és kiszolgálni. Tovább korszerűsödik a géppark és már nincs messze az az idő. amikor a legendás gázturbinás, légcsa- yaros IL—18-as is a közlekedési múzeumba kerülhet. E. A. Politikai könyvnapok Kevesen vagyunk? Politikai könyvnapok kezdődnek Miskolcon. Ma délután 3 órakor, a BÁÉV selyemréti munkásszállójában Molnár Lajosnak, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitója után Bujdos László, a városi párt-vb tagja, a 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója mond ünnepi beszédet. Ez alkalomból politikai könyvkiállítás nyílik a munkásszállóban, mely november 17-ig tekinthető meg. Több park Őszintén remélem, hogy az új metró jobb lesz. mint a metróépítőknek sugárzott hétfői rádiókabaré... A keszonok hősei igazán jobbat érdemeltek volna. De nem a kabaréról akarok írni, hanem az egyik tréfa kapcsán feltett kérdésre próbálok megválaszolni. Az újságíró-humorista feladta a leckét: sok az ember, vagy kevés? A tréfát félretéve, már régen játsszuk ezt a játékot. Az SZTK-ban sok a beteg; tehát sok az ember. De kevés az orvos. Tehát kevés az ember. Viszont az orvosegyetemen hatszoros a túljelentkezés. Sok az ember... Sok? Vagy kevés? Ezt a várost kétszázezren lakjuk, s az ezredfordulóra talán negyedmillióan leszünk. Az ország lakosainak száma tetézi a 10,5 milliót, de leszünk-e annyian kétezerben, hogy a ma betöltetlen munkahelyek minegyikére legyen jelentkező? Pillanatnyilag csak a fővárosban háromezer élelmiszereladó hiányzik. Borsodban száznál több a gazdátlan orvosi állás. A betöltetlen miskolci munkahelyek száma meghaladja az ezret. Kevés az ember? ( Változatlan vagjj csökkenő létszámmal a borsodi, miskolci üzemek ez év első felében több mint tíz százalékkal produkáltak többet, mint a múlt év első hat hónapjában. És szigorú a létszám-stop fékje is. ám ennek ellenére a szervezési szakemberek esküsznek rá, hogy az idei, mégoly magas termelési érték mintegy egyötöddel kevesebb létszámmal is elA Miskolci Kertészeti Vállalat 1970-ben 14,7 millió, tavaly 29,1 millió forintot költött parképítésre. Az 1980-ra tervezett parképítési munka értéke már 47,6 millió forint! A tervidőszakban az egy miskolci lakosra jutó közhasználatú gondozott parkterület 9-ről 10,9 négyzetméterre nő. Konténerben gyűlik a szemét A Miskolci Köztisztasági Vállalat egyre nagyobb arányban alkalmazza a szemétgyűjtő konténereket. A vállalat tervei szerint 1975 és 1980 között Miskolcon — a konténerpark bővítése révén — 74.8 százalékról 87.6 százalékra nő a pormentes szemétgyűjtésbe bevont laérhető lett volna ... És műszakváltáskor, préselődve a zsúfolt autóbuszon, az a jámbor utas véleménye, hogy sokan vagyunk. Erre gondol a vasút, a bolt, az önkiszolgáló étterem pénztára előtt várakozva is. Sok az ember? Egyszer egy magas szintű gazdasági tanácskozáson azt mondta valaki: a következő években — a látszat ellenére — nem a munkaerő jlesz a legszűkebb forrás. S különben is; a lakosság számát, a munkára fogható emberek számát adottnak kell vennünk. Ez van, illetve ennyien vagyunk. Másként és frappánsabban ez úgy is megfogalmazható; nem az ember kevés, hanem az elosztás rossz. Ennek kimondásával egyidő- ben cáfolni illik az „egy élet — egy munkahely”, vagy még inkább az „egy élet — egy szakma” mutatós, romantikus, de a mai és főleg a holnapi világban korszerűtlen elméletét. Nem a mindig röpülésre kész vándormadarakat akarjuk hes- senteni, sem kedvét szegni nem szeretnénk a törzsgárdistáknak. De a szükségszerű, a társadalmilag ésszerű, munkaerőátcsoportosításnak nem szabad, nem lehet gátat vetni. Az a fiatal, aki ma esztergályosnak tanul, korántsem biztos, hogy esztergályosként megy nyugdíjba. Azaz lehet, hogy a szakma elnevezése megmarad, de gépe, szerszáma s az a szervezési séma, amelyben dolgozik, s még a műhely képe is annyira megváltozik, hogy csak nevében idézi a régi. a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésekor tapasztalt állapotot. Más kérdés, hogy az infrastruktúra, a nem termelő ágazat, most már elodázhatatlánul nagyobb mértékű fejlesztése embereket kíván; mégpedig az üzemekből és a hivatalokból... Mert nem az ember kevés, hanem az elosztás rossz. Hogy egy közhasznú, példával éljünk: azt -minden valamire való futballtréner tudja, hogy a korszerű foci a mindenkori létszámfölényen alapul. Azaz nem lebzselhet hátul a bekk. ha csapata szöglethez készül, hanem fölfut a támadáshoz. De a csatár is fusson vissza, védekezzen, ha hátul több lábra, több emberre van szükség. kások aránya. B. X. A jobb levegő érdekében... F üstzászló Az avasi kilátóból lepillantva, a sűrű kéményerdő tűnik elsőként a Miskolcra látogató vendégek szemébe. A városunkról megjelenő kiadványokból sem hiányoznak soha a füstzászlók. Ipari centrumról lévén szó, a füst már szinte címerünkké vált... Akna és síp A környezetvédelmi törvény kapcsán az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium nemrégiben módosította a kéményseprőipar működését meghatározó jogszabályokat, amelyek még nem vették figvelembe az energiastruktúra átalakulását, a gáztüzelés elterjedésével kapcsolatos újabb szakmai feladatokat. Január 1-től a levegőtisztítás hatékonyabbá tételére az eddigi gyakorlattól eltérően, háromhavonként legalább egy ízben, alaposan ki kell tisztítani mind a lakóépületek kéményeit, mind pedig a központi és az üzemi kéményeket. A lakóházak köblényeinek tisztításakor is gondoskodni kell a jövőben a koromgyűjtőakna és a füstsíp megtisztításáról. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kéményseprőipari vállalatok a jövő év elejétől a tevékenységi körükben nem kötelező munkákat is elvégezzenek. Itt elsősorban a kémény javításokra és a tüzelőberendezések tisztítására, samottozására gondoltak —, de hatáskörük kiterjed a jövőben a tüzelőberendezések szabályozására, lakó- és középületeknél a légszennyező anyagok mérésére is. íj rendelet — Az új rendelet lehetővé tette számunkra a gázkémé- nyek vizsgálatát és karbantartását is. Megjegyzendő, hogy a korábbi rendelet csak a hagyományos tüzelési eljárásokkal foglalkozott, ami időközben korszerűtlenné vált — hallom dr. Majoros Balázstól, a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalat igazgatójától. — A hat évvel ezelőtti rendelet például mé° nem vette figyelembe a gázégéstermék elvén működő berendezéseknél a kéménykorró- ziót. Az új rendelet kidolgo- gozásában vállalatunk vezető szerepet játszott. A gázosítási program elsőkén! megyénket érintette — különö- .sen a földgáztüzelésre való átállás következtében jelent kező oroblémák csapódtak ki elsőként, nálunk. kéményseprők, mérnökök — Számunkra a rendeletmódosítás azt is jelenti, hogy figyelembe véve a jelenlegi technikai felkészültségünket, képesek leszünk a tüzelőberendezések jelentős részének ellenőrzésére. Örömmel mondhatjuk, hogy megfelelő technikai apparátus áll rendelkezésünkre az új tisztítási módszerrel, összefüggő emulziómérések végzésére is — hallom Viszokai Tibor főmérnöktől. — A rendelet egyértelműbbé tette a tüzeléstechnikai és kéményseprőipari vállalatok tevékenységének bővítését. Reméljük, hogy a gyárak és gyárjelle- gű vállalatok a módosítás hatályba lépésétől fokozottan figyelembe veszik a környezetvédelmi törvény idevonatkozó pontjait. A Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál már eddig is rendszeresek voltak a továbbképzések. Tavasszal a szakmunkások, ősszel pedig a közéDszintű vezetők részére tartanak továbbképzéseket Fonyódon, a Kéményseprőipari Fejlesztési Társulás szervezésében. Városunkban már jelenleg is végeznek műszeres vizsgálatokat a vállalat d/’ozói. Több vegyész- és kohómérnök, valamint technikusgárda biztosítja a rendéletmodosítás betartását. V. R,
