Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

Napirenden: 0 Gvermekváros Csütörtökön tartja soron következő ülését a városi ta­nács művelődésügyi állandó bizottsága. Az egyik fontos napirendi pont a Gyermek- város működésének tapasz­talatairól szóló tájékoztató je. lentés megvitatása lesz. A felmérést végző ideiglenes bi­zottság négy pontból álló\ja- vaslattervezetet terjeszt a művelődésügyi bizottság elé. libben szorgalmazzák a Gyer­mekvárosban dolgozók bére. zésenek javítását; az ott mű­ködő pedagógusok munkájá­nak fokozottabb figyelembe- vételet a különböző kitünte­tések odaítélésénél; a cigány származású gyermekek ará­nyának felülvizsgálatát; s hogy a tanács nyújtson na­gyobb segítséget a tervezett uszoda felépítéséhez. Ismét a mésztelepi csomópontról Válasz egy válaszlevélre Oktober 2ö-en közöltük la­punkban — Veszélyes közle­kedési csomópont a Mészte­lepen címmel — Petrik Pé­ter miskolci lakos észrevéte­leit. A cikkre Papp András, a KPM miskolci Közút.i Igaz­gatóságának igazgatóhelyettes főmérnöke levélben vála­szolt. Kifogásolja, hogy ..A cikkben szereplő új ta- polgai út és mésztelepi út­csatlakozás tanácsi kezelés­ben van, ennek ellenére az újságcikk a kérdéses csomó­pontban kialakult baleseti veszélyhelyzetért az igazga­tóságot is felelőssé teszi.” Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket szeretnénk leszö­gezni : 1. Nem tettük felelőssé az igazgatóságot, csupán ismer­tettük azt a levelet, amely­nek írója közölte, hogy az igazgatóság figyelmét felhív­ta a közlekedési csomópont veszélyességére. 2. Ez ügyben az igazgató­ságot nem hibáztatjuk, s tud­juk azt is. mennyi erőfeszí­tést tesznek á balesetveszé­lyes gócok megszüntetéséért. 3. Amikor a balesetveszé­lyes csomópontra felhívtuk a figyelmet, nem azt kerestük, kihez tartozik az adott út­szakasz, hanem arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy mielőbb csökkenteni kell a balesetveszélyt. Papp András, igazgatóhe­lyettes főmérnök levelén kí­vül, máshonnan sajnos meg nem érkezett válasz cik­künkre. Arról viszont érte­sültünk. hogv az október 29-i cikkben említett veszélyes közlekedési csomópontban azóta egy újabb, igen súlyos kimenetelű közlekedési bal­eset történt... NYIKES IMRE (Ágotha felv.) Eszmecsere a városfejlesztésről az ÉSZAKTERV székházában Városfejlesztés itt és ott Az antikvárium belülről Fényképész kollégánkkal az antikváriumban jártunk. Az átadási határidő kissé csú­szik ... A jó könyvekkel zsú­folt. könyvespolcok helyett — mint ez felvételünkön is ki­vehető — csupán gazdátlan lapátokat, lógó kábeleket, és szemetet láttunk. A kivitele, zőnek. az egyik budapesti szövetkezetnek, úgy látszik, nem sürgős. Pedig nekünk, miskolciaknak már nagyon hosszúnak tűnik az idő. ami a böngészde bezárása óta el­telt. Az átalakított antikvá­rium egyébként szép lesz, ha elkészül. Mozaikcsempével ki­rakott mennyezete sajátos Előállás a leírási vlzesiarlaügró! A létrósi vizesbarlang rég­óta kutatási témája a bar. langászoknak és hidrológu- soknak. Ezért tarthat érdek­lődésre számot a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság, illetve a Magyar Hidrológiai Társulat helyi csoportjainak ma délután 4 órakor, az MTESZ miskolci székházábap kezdődő ren­dezvénye. Előadás hangzik el a létrási vizesbarlangban vég­zett hordalékmozgatási vizs­gálatokról, illetve ezt köve­tően a nagy kutató. Mészá­ros Károly hagyatékáról. hangulatot kölcsönöz. A régi könyvek házának megnyitá. si határidejét nem tudjuk ... (Herényi felvétele) Erős visszhangot keltett az Üj' Tükör legutóbbi számá­ban megjelent irodalmi ri­port a sokszögeszterga mis­kolci feltalálójának és mű­szaki egyetemi segítőtársai- na szívós harcáról. A Ma­gyar Nemzet most vasárna­pi számának Útközben rova­ta teljes egészében ennek az írásnak a hatását tükrözi. A „FAIDÖNGETÖ” „ . . , tán nem hiú remény, megsokszorozni a fölháborodók táborát. Még inkább azokét, aki­ket talán kivet a minden-mhul- egy közömbösségből a miskolci ügy hőseinek lángja, lobogása.” Bizonnyal segít a jó ügy­nek a cikk agitatív érvelése: „az állam bizalmából eddig majd másfél millió forintot köl­töttek arra, hogy a miskolci mester találmányából valóság legyen. Aztán: az egyetem ko­nok faldöngetői időközben nem­csak egvetemi tananvaggá fej­lesztették a sokszögesztergát, hanem családját is fölépítették. Továbbá: hazánkban és négy je­lentős nyugati ipari államban máris szabadalmat kapott a gép, és világcégek érdeklődnek irán­Faléc Kétnapos kirándulást ren­dezett a HCM szakszervezeti nőbizottsága. A 4ö nődolgozó a festői színekben pompázó Bükkön át utazott Egerbe. A város történelmi nevezetes­ségeinek megtekintése után fürdés következett, majd Pa- ' rád fürdő érintésével Salgó­tarjánba utaztak. A prog­ramban szerepelt Balassa, gyarmat és Vác megtekinté­se is. Hazafelé pedig a vác- rátóti botanikus kertben és Gyöngyös nevezetességeiben gyönyörködhettek a hejő- csabaiak palóctúrójának részt, vevői. az építész szemével November 12-én, pénteken 14 órakor Miskolcon, a Tech­nika Házában klubdélutánt tart a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi csoportja. Dr. Horváth Béla, városunk főépítésze tart elő­adást Miskolc fejlődése az építész szemével nézve cím­mel. A klubdélutánon min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. Külön fejezetet érdemel a méltató szándékú meditáció­ban a feltaláló fő küzdőtár­sa, Gribovszki László tan­székvezető egyetemi tanár. A szívvel, ésszel egyaránt re­mekül érvelő cikkíró. Csatár Imre így jellemzi: „Még sosem találkoztam Gri­bovszki professzorral. Fájlalom. Nézem a fényképen bizakodó mosolyát. Olvasom vallomását. És úgy hiszem, ismerem. Meg­járni járatlan utakat is? Végig- verekedni minden jó harcot? Hitet, lázadó nyugtalanságot plántálni a diákokba? Igen, csak ez adhat igazi megnyugvást, fe­leletet a kétségekre. Nemcsak a sokszögeszterga dolgában.” LENINVÁROS BIZONYÍT A Népszava ünnepi, no­vember 7-i számában két tel­jes oldalas összeállítást kö­zöl, „Sokoldalú magyar— szovjet együttműködés” sza­lagcímmel. S ennek első cik­ke viseli a fenti címet. Az írás az új olefinművet mu­tatja be szemléié lesett. — A körülmények úgy hozták, hogy bár Vologda küldöttségeként érkeztünk, mindhárman cserepoveciek vagyunk — mondta Alekszej Alekszejevics Tyitov, a Vo­logdai városi Pártbizottság első titkára, a delegáció ve­zetője. Magyarázatként hoz­záfűzte, hogy Vologda megye legjelentősebb ipari központ­ja Cserepovec. ott működik az a fémkombinát, mely ter­melését tekintve a negyedik helyen áll a Szovjetunió ha­sonló vállalatai között. Nem kevesebben, mint 36 ezren dolgoznak ebben az üzemben és — mint nevetve hozzáfűz­te — nemcsak acélt, hanem kádert is 'gyártanak” itt. A megye számos párt- és álla­mi vezetője néhány évvel ez­előtt még a fémkombinátban, vagy Cserepovecben dolgo­zott. A kettőt egyébként alig­„A hatalmas lenínvárosi vegyi üzemben, a Tiszai Vegyikombi- nátban körülbelül hatezer ember dolgozik. Ebben az új üzemben, a jó másfél esztendeje működő olefingyárban összesen kétszáz- harminc. A tulajdonképpeni üze­meltető létszám mindössze száz . . . És az olefinmű adja a TVK termelésének csaknem negyven százalékát. Az egy fö^e jutó termelés tízmillió forintok­ban mérhető.” Ezek az arányok jól érzé­keltetik az új borsodi ipari óriás magasfokú automati­záltságát, termelékenységét és gazdaságosságát. „Lcninváros bizonyított. Az olefingyár termelési, gazdaságos­sági mutatói ma minden nem­zetközi összehasonlítást kiállnak. A szakemberek pedig már az integráció további elmélyítésének lehetőségeit tanulmányozzák. Hi­szen kézzelfogható eredmények igazolják, hogy az együttműkö­dés a magyar vegyipar — és nemcsak a vegyipar — számára új távlatokat nyitott.’* összeállítottá: UEUKCZ JÓZSEF alig lehet elválasztani egy­mástól, hiszen a fémkombi­nát lakást, bölcsődét, óvodát, iskolát épít az ott dolgozók családjának, sőt még ellátá­sukról is gondoskodik. A «yáróriás lakótelepe — Saját. boltjaik vannak? — A boltok, szolgáltató egysegeit mellett szovhoza is van a fémkombinátnak, mely­nek az a feladata, hogy el­lássa élelmiszerrel a mun­kásokat. Ennek köszönhető, hogy a vállalat dolgozói kö­rülbelül 50 százalékkal ol­csóbban jutnak hozzá az élelmiszerekhez, mint a vá­ros többi lakója. Tejet pél­dául teljesen ingyen kapnak a kohászok — hangzott a vá­lasz. Beszélgetésünk során kide­rült még az is, hogy — mint Miskolcon, — a város hőerő­műve is a fémkombinátban működik. Kaoacitása azonban jóval nagyobb, mint a mi­énk, hiszen a lakások 95 szá­zaléka távfűtésű. Nemcsak ennek köszönhe­tő, hogy Cserepovec levegője tiszta, és a gyáróriás közvet­len közelében is háborítatlan a természei. — Szigorú törvényeket hoz­tunk a levegő és a vizek tisz­taságának védelmében. Ma már csak úgy lehet ipart fej­leszteni, hogy a termelő be- ruh ázásokkal egv;Ut elké­szüljenek a levegő, és víz­tisztító berendezések is — magyarázták vendégeink. De mindjárt vissza is kérdeztek és — nincs mit szén;teni ra i- ta — megütközéssel hallot­ták, hogy sok éve teljésen derítetlenül ömlik a Sajóba illetve a Tiszába a váró- minden szennye. A vendéglá­tók azonban azt már ho"-,á tehették. ho°v végre éo>"l r város szennyvíztisztító telepe A körnvezetvédelem után ön''éot adódott a rokon ‘^ma: a természetvédelem, a turiz­mus. az üdülőterületek fej lesztése. Őrzik a város patináját Vologda környékén sok az erdő, és vadban is igen gaz­dag ez a vidék. (Nem vélet­len, hogy a város címerében is szarvas látható.) A vadá­szok még medvével is talál­kozhatnak. Vologda és Cse­repovec egész környéke vé­dett terület, s a fémkombi­nát segít abban is, hogy tár­sasüdülők, gyermektáborok létesüljenek. — Bár mindannyian csere­poveciek vagyunk, nagyon szeretjük a mi öreg Volog- dánkat is — szőtték tovább a beszélgetés fonalat vendé­geink. Elmondták, hogy a 600 éves város tele van az orosz építészet remekeivel. A városfejlesztők nagy di­lemmája. hogyan egyeztessék össze a gyors ütemű lakóház- építést a műemlékek védel­mével, a város jellegzetes ar­culatának megőrzésével. Ed­dig — úgy érzik — sikerült eleget tenni ennek is, annak is. A belvárost viszonylag érintetlenül hagyták, és a külső területeken hoztak lét­re lakótelepeket. Mosolyogva egyeztek bele, hogy félreteszik az ilyenkor kötelező udvariasságot, és valódi benyomásaikat mond­ják el Miskolcról, az itteni városfejlesztési munkáról. Mi telszelt nálunk? Jurij Pavlovics Cvetkov, Vologda városi Tanácsának elnöknelyettese építészmér­nök, és mielőtt az államigaz- gatasba került, sok évig szakmájában dolgozott. Tőle hallottuk: — Különösen az új típusú házgyári epuleteK arcai tea- túrája nyerte meg a tetszé­sünket. Légiesen könnyűek az üvegfalú erkélyek. Ilye­neket nálunk is szívesen lát­nánk. A belvárosuk megle­hetősen zsúfoltnak tűnt, de mint hallottuk, most van so­ron az úthálózat fejlesztése. Jártunk a Centrum Áruház­ban és igep szépnek, prakti­kusnak találtuk. Megnyerte tetszésünket ezenkívül szá­mos egyedi tervezésű épjiet is. Hogy csak néhányat em­lítsek: a Júnó-szálló, a Sport- csarnok, és nem utolsósor­ban a Megyei Könyvtár, Szorgalmasan jegyezgettünk, de szeretnénk, ha tapaszta­latszerzés céljából találkoz­nának a jövőben' tervezőmér­nökeink is. Amikor a Júnó-szállót em­lítette Cvetkov elv társ, köz­beszólt a delegáció vezetője: — Mondjuk el azt is, hogv a Vologdába tervezett szállodában szeretnénk egy olyan enteriőrt kialakítani» mely Miskolcot idézi. i (oekcsj Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Gazdag programmal várták' Vologda! vendégeinket a varos vezetői, de azért jutott idő rá, hogy véleményt cseréljenek a \árosépítés ezernyi kérdéséről tanácsi vezetőkkel, tervezők­kel. Szívesen válaszollak azokra a kérdésekre is, melyeket a Déli Hírlap munkatársa tett fel nekik szeretett megyéjük­ről, városukról, és a Miskolcon szerzett bcnyomásokrói. Első­ként arra kértünk magyarázatot, hogy miért esett olyan Sok szó a látogatás során a Vologda közelében elterülő Csere­povec városról. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents