Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

Frissebb módszerekkel Tanító múzeum A közvetlenül érdekelteken kívül kevesen teszik meg, hogy egy-egy nagy rendezvény, vagy müsorsorozat befejeztével ismét előveszik a nagy gonddal összeállított programfüzetet, s felmérik, hogy mennyit, s miként teljesítettek a — mindig szép r- tervekből. Információink többsége sajnos „lesz” jel- legü; jövőt néző. S ha készül is mérleg valamely nagy „neki­rugaszkodás” után, az jobbára statisztikaközpontú vagy túl általános. A Herman Ottó Múzeum vezetői és munkatársai (mind­azok, akikkel az intézmény­ben beszélgettem) óvtak at­tól, hogy a múzeumi hóna­pot a statisztikák tükrében elevenítsem fel. Ez nem je­lenti azt, hogy szégyellni kellene az idei október láto­gatottsági mutatóit. Azt hi­szem. nyugodtan kijelenthet­jük: a miskolci emberek az utóbbi időben visszaszoktak a múzeumba. Tudják, hogy megújult a Papszer utcai ré­gi épület, hogy új és újjá­született kiállításokkal várja az intézmény a látogatókat. Tudják, hogy mikor és .mi látható a múzeum képtárá­ban (már kevesebben té­vesztik össze ezt a kiállítási központot a Galériával), is­merik a Vármúzeum gyűjte­ményét, s a vár melletti em­lékszobákat. Mindez jól látható a mú­zeumi hónap — s általában egy-egy nap — statisztikájá­ból. Méltatlanul kevés... A múzeum vezetői tehát — dicséretes módon — nem a csoportos és egyéni láto­gatások növekedő számáról beszélnek, hanem arról, hogy mennyi gondot okoz az in­tézmény közművelődési tevé­kenysége. Nem azért, mert a múzeumnak ezzel a funk­ciójával nem értenek egyet. fKorábban ilyen nézetek is voltak.) Sokkal inkább azért, mert az erőfeszítések ellené­re is vérszegény, kicsit mondvacsinált tevékenység ez. — Méltatlanul kevés em­ber jött el a múzeumi hó­nap folyamán előadásainkra — mondja az egyik fiatal szakember —. pedig olyan kitűnő előadókat hívtunk, mint Lázár István vagy Rap- csányi László. Idősebbek lel­Ózdon, dicséretes a gömör- szőlös—kelemért múzeumba- rátok társasága, valamint a tokaji és a szerencsi kör. Szocialista brigádok, iskolák A múzeumban némi büsz­keséggel mondják, jiogy a DIGÉP szocialista brigádjai novemberben rendszeresen látogatták a kiállításokat. Elég sok a múzeumban tar­tott történelem-, illetve mű­vészettörténet-óra is. Sajnos, csak az intézményhez legki­sebb távolságra levő iskolák engedhetik meg maguknak, hogy viszonylag lendszereseh tartsanak múzeumi órákat. De nincs még kidolgozva ezeknek a foglalkozásoknak sem a tanterve, sem a mód­szertana. Erről nem beszéltek a mu­zeológusok, de nyilvánvaló: minden közművelődésre for­dított percnek és órának a tudományos munka vallja kárát. A tényeket persze csak mi élezzük ennyire ki: nem nehéz bizonyítani, hogy a muzeológusok mennyire szívesen tartanak órákat, elő­adásokat az intézményen be­lül és kívül. Ennek ellenére — más megyékhez hasonló­an — alkalmazni kellene (akár valamelyik oktatási in­tézmény terhére) legalább két múzeumpedagógust, akik­nek elsődleges tevékenysége volna a múzeumba látogató diákok és felnőttek szaksze­rű kalauzolása, ha úgy tet­szik, tanítása. * A múzeumi és műemlék- védelmi hónap kisformátumú programfüzete már a többi dokumentum közé került, nem sokszor fogják fella­pozni. A múzeumi hónapban támadt észrevételekre, ötle­tekre azonban még sokszor vissz« kell térni. (gyarmati) öreg hazak (Lenkey Zoltán rajza) Kutatóközpont a Kereszturv-házban A Zalaegerszegi városi Ta­nács restauráltatta a Keresz- túry-család, Keresztúry De­zső irodalomtörténész egyko­ri zalaegerszeg-jánkahegyi lakóházát. A felújítás után, a jövő év tavaszán adják át az épületet funkciójának: a vá­rosi tanács Irodalmi és Tár­sadalomtudományi Kutató- központot rendez be az épü­letben. Itt helyezik el a me­gyéből elszármazott tudósok, művészek, iparművészek iro­dalmi és kortörténeti doku­mentumhagyatékát. Ezenkí­vül alkotási lehetőséget te­remtenek az épületben peda­gógus-íróknak, kutatóknak. Az épület is hagyatékként került a város tulajdonába. A zalaegerszegi születésű Keresztúry Dezső akadémi­kus, Zalaegerszeg díszpolgára adományozta a városnak. A Corvina művészeti kiadványai A Corvina Kiadó legújabb nagyszabású vállalkozása: hat kötetre tervezett sorozat keretében kívánja bemutatni a Szépművészeti Múzeum rendkívül gazdag rajzgyújte- ményét. A sorozat első kötete Gerszi Teréz munkája, A né­metalföldi rajzművészet két évszázada. A reprezentatív albumot a XV—XVII. szá­zadra legjellemzőbb 64 szí­nes reprodukció és a más múzeumokban őrzött analóg művek képei illusztrálják. Fontos, hézagpótló kiad­vány Henry de Morant Az iparművészet története című műve: az 1912-ben megjelent Az Iparművészet könyve óta ez az első átfogó kötet a tárgykörben. Az NDK-beii Schwerin új lakótelepétől alig néhány ki­lométerre található az évszá­zados mecklenburgi paraszt­házairól híres Muess falu. Muess nemrég felújított sza­badtéri múzeumában az idei első látogatókat friss süte­ménnyel, ropogós fekete ke­nyérrel fogadták. A falumúzeum munkatár­sai sütötték ezeket, hogy be­mutassák; a száz évvel el­Három kiadvánnyal gazda­godott a Corvina Művészet és Elmélet sorozata. Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának szerkesztésében készült a Kritikák és képek, mely az elmúlt harminc év magyar képzőművészetének alkotásaival foglalkozó írá­sokból ad válogatást, gazdag színes és fekete—fehér kép­anyaggal. öt évszázad művészettör­téneti írásaiból állította ösz- sze kötetét Marosi Ernő mű­vészettörténész ; Emlék már­ványból vagy homokkőből címmel. Nagy érdeklődésre tarthat számot Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos Csontváry-em- lékkönyve. előtt rakott kemence még ma is használható. Schwerin- Muess legújabb látnivalói — egy 18. századból származó pásztorkunyhó, amelyből egy­re kevesebb található a kör­nyéken, és egy 18. századból származó falusi kovácsmű­hely. A műhelyt Stoveből költöztették ót Muessbe. Ezek az épületek kiegészítik a már korábban helyreállított ta­nyát. SZERDA Kossuth rádió: 12.&(l: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — li.óo: Táncosaiéi aüíuúi. — i«i.20: Dela Lakatos Sándor népi zene­kara játszi*. — 14.00: Ezeregy délután... — 14.30: kengyel mű­vészé* operaieivéleieiooi. — ló.üt>: Hire*. — 13.10: messziről— messzire. — 15.30: Pete seeger énekel. — 16.00: Útközben. — ló.u: Az élő n^puai. — lu.zu: Ze­nekari muzsika. — 17.00: Híre*. — 17.07: Az egészségügy íront­jain. — 17.29: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája nangdtói- nak. — 18.25: új könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — iy.15: Gon­dolat. — 20.00: Népdalest. — 20.48: Olvasólámpa. — 21-05: Hí­rek. — 21.08: Kis magyar nép­rajz. — 21.13: Verdi: Nabucco. Négyfelvonásos opera. — Köz­ben 22.00: Hírek. — 22.15: Spori- nirek. — 22.20: Nem haditudósító­ként Vietnamban. — 24.00: Hírek. — 0.10: ihász Gábor tancdalaiból. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió; 12.00: Jacobi Vik­tor operetijeiDői. — 12.,>u: Híre*. — 12.33: Dvorzsák kamarazenéjé­ből. — 13.301: Hírek. — 13.33: A Gyermekráüio uj zenei felvételei­ből. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig . . . — 17.00: Az If­júsági Rádió órája. — 18.00: Pénz­hamisítók. — 18.10: Vidám sanzo­nok. — 18.30: Hírek. — 18.33: Köz­vetítés az FC Magdeburg—Vide­oton UEFA Kupa labdarúgó-mér­kőzés II. félidejéről. — 19.20: Mi­ről vallanak a hanglemezkataló­gusok? — 19.44: Nótacsokor. — 19.55: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Harminc perc rock. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Diákkönyvtár hang­szalagon. — 21.32: Zenés portré Löte Attiláról. — 22.23: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éne­kel. — 22.30: Hírek. — 22.33: Né­pi zenekarok felvételeiből. — 23.00: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Tv-híradó. — 20.00: Tévéstúdió- avatás. — 21.30: Telesport. — 22.10: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.33: Mű­sorismertetés. — 18.35: A Magyar Televízió Szabadegyeteme. — 19.30: Tv-híradó. — 20.01: Csilla­gok változása. Tévéfilm. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Németh László. A hódmezővásárhelyi évek. Miskolci Nemzeti Színház: (7): Dohányon vett kapitány. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon. — Herman Ottó» Emlékház (10— 18) : Herman Ottó élete és mun­kássága. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Her­man Ottó Múzeum Képtára (10— 18): A XX. század magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlék- szoba. — Déryné-ház (9—19): Dé­ryné Széppataki Róza- és Lévay J ózsef-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Indul az űrhajó Szí. szovjet film Kezdés: f4 órakor Az utazás Mb. szí. olasz film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH A három testőr I. Szí. angol film Kezdés: f3, hnö, 7 órakor SAG VARI Fehér farkasok Mű, szí. NDK film Kezdés: 7 órakor SZIRMA Ne sírj tele szájjal! Francia film Kezdés: f7 órakor A muessi skanzen kesedve mesélnek a nyolc­tíz évvel ezelőtti időszakról, mikor hétfőről hétfőre egy­begyűltek a baráti kör tag­jai. s így mindig volt kik­nek beszámolni a legújabb kutatási eredményekről. Nem valószínű, hogy azóta pasz- szivabb lett a közönség. In* Ezerfokos acélhasábok Kovácsok a tanműhelyben Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Ered­mények. gondok, tervek a Bor­sodi Vegyi Kombinátban. Hol tart a TVK Polipropilén Gyárá­nak építkezése? — 17.15: Népze­ne — fiataloknak. — 17.25: Női dolgok, női gondok. Az érem két oldala ... — 17.35: Sanzonok és hangszerszólók. — 17.55: A me­gye sportéletéből ... — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió króni-. kamúsora. — 18.15: Előadó: a szerző! — 18.25: Hírösszefoglaló. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Harsan a kürtszó! — 8.57: A Magyar Rádió és Televí­zió Szimfonikus Zenekarának felvételeiből. — 10.00: Hm^k — 10.05: iskolarádió. — 10.20: Régi híres énekesek műsorából. — 11.00: Mesterek. — 11.15: Bronis­lav Huberman hegedül. — 11.40: Magányos utazás. kább arról van szó, hogy meg keli keresni, találni azo­kat a frissebb módszereket — kommunikációs formákat —. melyek az új igényeknek megfelelnek. Múzeum mozi Dr. Szabadfalvi József igazgató megvalósítható ál­mának látszik az úgyneve­zett ..múzeum-mozi”. Két- ségtelem, hogy az audiovizuá­lis eszközöket a múzeumi is­meretterjesztésben is fel kell használni. (Milyen hasznos lenne, ha például a múzeum — majdan kialakítandó — előadótermében bemutatnák az eddigi miskolci fesztivá­lok díjnyertes néprajzi, illet­ve művészettörténeti film­jeit.) Megtudtuk, hogy a megye- székhellyel szemben több borsodi, abaúji településün­kön jól működnek a múze­umbaráti körök. Ezek első­sorban honismereti tevékeny­séget fejtenek ki, munkájuk azonban egyre sokrétűbb. Jól működik a baráti kör Tizennyolc, tizennyolc és ti­zenöt. Ennyien tanulnak ko­vácsok a 100. számú „Pataki IstVüii” ipari SzaAmüjUv(tyÁt‘i/z.o In.ézet három évfolyamán. Ez a létszám mindössze együar- matia a szükségesnek. A két nagyüzem — a DIGeP és az Llvöl — igénye jóval lóbü, mim ahány an évente végeznek, és ez az igény évről évre nö. A gyárak, az iskola és a Pá­lyaválasztási Intézet — úgy tű­nik — mindent meglesznek a kovács szakma iránti érdeklő­dés felkeltése érdekében, de mint a számok mutatják, nem sok eredménnyel. A fiatalokat — és nem utolsósorban a szü­lőket — elriasztja a nehéz, c„'.szségtclen fizikai munka... Valóban olyan nehéz? Paláncsik Gyula, az intézet tanműhelyének vezetője: — Téves elképzelés él a kí­vülállókban. Sokak előtt, ha azt hallják, hogy kovács, a vassal birkózó, hatalmas ka­lapácsot forgató munkás je­lenik meg. Ma már egyálta­lán nem ez a jellemző. Kor­szerű. az emberi fizikai mun­kát nagy mértékben meg­könnyítő gépekkel vannak felszerelve a gyárak, ezeknek a gépeknek a kiszolgálására, kezelésére képzőnk szakem­bereket. Akik egy kicsit is belekóstoltak ennek a mun­kának a szépségébe, azok rendszerint kitartanak mel­lette, mert örömet adó, cso­dálatos dolog az, amikor az emberi kéz apró mozdulatára tonnányi acéltömegek valtoz. tátják az alakjukat. Sajnos, az általános iskolai tanárok nagy része szinte semmit sem tud erről a szakmáról. így aztán nem csoda hogy ke­vesen jönnek hozzánk, és ők sem okvetlenül tanaraik, osz­tályfőnökük javaslatára. Oláh Péter harmadéves ko­vácstanuló : — Először öntőnek akartam jelentkezni, aztán egyszer a tévében a kovácsokról láttam egy filmet, és annyira meg. tetszett a dolog, hogy úgy döntöttem, én is kovács le­szek. Négyes tanuló vagyok, havi 740 forint a tanulmányi ösztöndíjam. Ötszáz forintot kapok a DIGÉP-től, ide szer­ződtem három évre. Hogy utána mi lesz? Ha itt rnegta. lálom a számításomat, akkor maradok. ha nem, akkor hazamegyek Hajdúböször­ménybe — persze kovácsnak Ezerfokos kis acélhasábo­kat kovácsolnak a tanmű­helyben a másod- és harmad­évesek. Esztergakéseket ké­szítenek. egy fogja, egy for­málja. egy pedig — ha kell — az izzó szénen hevíti. Sa­ját iskolájuk és más intéze. tek forgácsoló tanulói adják meg majd a kések végső for­máját. aztán pedig a munka­darabból szerszám lesz. Szarka Miklós 11 éve sza­badult lel. két eve szakokta­tó a 100-asban. Szinte — de talán nem is kell ide a „szín. te” — rajongással beszél a szakmájáról: — Becsüllek a gyárban, és azt hiszem, van mit átadnom a fiataloknak. Esti tagozaton elvégeztem a gépipari techni­kumot, de soha meg nem fordult a tejemben, hogy ott­hagyjam a kovácsolást. Most három féléves műszaki-peda­gógiai iskolára járok az egye­temre; kell a tanulás] hogy még jobban taníthassak. Nem értem, hogy miért ez a félsz a szakmánktól, illetve sej­tem: arról lehet szó. hogy nem ismerik eléggé. A kovácstánulók első- és másodévben három nap .gya­korlati és három nap elméle­ti foglalkozáson vesznek részt, harmadévben négy nap gya­korlati és két nap elméleti oktatást kapnak. A tanmű­helyben vagy a gyárban a legkülönbözőbb munkadara­bokon tanulják a kézi. de fő. leg a gépi kovácsolás forté­lyait. Napi hat óra a munka, idejük, ebben benne van a reggeli és tizenegy órától a — kötelező — üzemi torna. Egy kezdő kovács órabére — általában — 13 forint. (szabados) Televízió, l. műsor: 14.30: Min­denki Iskolája. — 15.40: Ahol mindenki felfedez ... — 17.13 * Műsorismertetés. — 17.U: — 17.20: Soha jobb kor! —17.55: Unokáink is látni fogják ... — 18.45: Szénen, jól magyarul . . . — in.io: Esti mese. — 19.20: időseb­bek is elkezdhetik ... — 19,30: Peiófi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Brnói Rádió népi zene­kara játszik. - 8.20: Nem hadi­tudósítóként Vietnamban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum.— n.30: Hírek. - 9.33: Vidám köny­vespolc. — 10.01: A zene hullám­hosszán. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. Halasztható ügyben helyi beszélgetéseit Miskolcon 18-7 óra között kezdeményezze, mert ebben az időszakban a helyi beszélgetés díja MEGKEZDETT 6 PERCENKÉNT 1 FORINT MAGTtAR PC6TA

Next

/
Thumbnails
Contents