Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
Téglagyári rekonstrukció Rövidesen befejeződik az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mát- raderecskei Téglagyárának rekonstrukciója és a vázke- rámiagyár építése. Az évente több mint 35 millió kisméretű téglának megfelelő Alfa II. típusú falazóblokkot előállító gyárhoz új, 600 négyzetméteres alapterületű üzemcsarnokot és 1900 négyzetméter alapterületű anyag- tárolót építettek. Növényvédelem Az Ady Endre Művelődési Házban november 35-én, csütörtökön este 6 órai Kezdettel előadást tartanak kertbarátoknak. A nyugalmi időszak növényvédelme címmel. Előadó: Koncz István növényvédelmi főfelügyelő.-X- Egy szippantás. (Kerényi felv.) I\em kockáztatunk... Könnyebb nemet mondani? — Szia, Öcsi! — A kiáltásban öröm volt, s jómagam a két gyermekkori játszótárs, későbbi iskolatárs találkozásának tanúja, kicsit unatkozva próbáltam eligazodni a nekik egész mondatokat jelentő félszavak, utalások rengetegében. Aztán váratlan izgalmassá lett a beszélgetés: — Én egy kis műszerész vagyok, csak ... — Én sajnos üzemvezető egy nagyvállalaton belül. Már harmadszor kérem, hogy tegyenek vissza technikusnak, engedjék azt az örömet, ha megoldok valamit... — Nálunk . .. — Nálunk viszont... Versenyt (útnak a sietős fejlődéssel Közös szakmájuk az elektronika; közös szerelem. Ekkor már túl voltak az újsá- golós izgalmakon, ekkor már megbeszélték, hogy melyikük milyen szakmai gonddal birkózik, ekkor már én is értettem, hogy okkal mondják: az üzemvezetőnek és a műszerésznek egyformán kevés lenne az, amit valamikor a technikumban megtanult. Negyvenhez közel mind a ketten, szakkönyveket bújnak a szabad szombatokon, versenyképesek akarnak maradni a sietős fejlődéssel. A műszerész és az üzemvezető. Műszaki emberek között voltam. Felírtam első állításként: „Ha ez így van. akkor nagyon jó ez a világ!” Ha 20 éves múlttal is izgalmas marad a mesterség, ha ezt újításaik sora bizonyítja, akkor a tétel igaz, A beszélgetés viszont elérkezett a személyes gondokig. A műszerész panaszolta: hónapokig kellett vitatkoznia, hogy megérdemelt prémiumát kifizessék. S indulatosan mondta: — Néhánv Daoírember miatt, akik azt se tudják, mi a yrn’mkám . . . Az üzemvezető mondta: — Háromszor kértem, hogy lehessek csak technikus, hogy ne száz ember között tegyek igazságot, hanem feleljek csak magamért... Két. a szakmáját őszintén szerető, a mi világunkért bármikor áldozni tudó, magát . képező, munkájára igényes ember panaszkodott. „Félsz ijicnt mondaniy Ez baj!...’’ Hallgattam az egyre szenvedélyesebb vitát. S felírtam a második tételt is: „Viszont a bennük bujkáló rossz érzés is igaz.” • Éleseden a vita. Ök is felírták a tételeiket. A műszerész azt. hogy a „főnökök” nem figyelnek eléggé oda. amit az embereik csinálnak. Hogy fontosabb a papír, mint a teljesítmény. Az üzemvezető azt. hogy igazságosnak lenni lehetetlen. — Tőlem senki se kérdezi meg. hány órát gondolkozom. mennyit olvasok ahhoz, hogy rendbehozzak egy gépet. Csak azt látják, hogy hány percig van a kezemben a csavarhúzó ... — Én kijövök az üzemből. Nem egyszer sétálok, mielőtt hazamegyek. És magamtól kérdezem, hogy nem voltam-e túl „langyos”, túl gyáva aznap. Most például jutalmat kapott a részleg. El kellett osztani. Szabály szerint jártam el. Elosztottam a pénzt, az előírásoknak megfelelően a műszakiak és a fizikaiak között, ötven forintot tévedtem. Ezért megrónak. A fizikai dolgozóknak jutó pénzt viszont nem osztottam tovább. Én nagyon jól tudom ugyan, hogy ki mennyit ér, de ha én osztok, akkor enyém a felelősség. Ha ők, akkor lehet belőle egyenlősdi. de én nem kockáztatok. nem kell vállalnom. hogy esetleg mégis tévedek. A mondat már támadott: — Félsz igent mondani? Hát ez a baj ... A rosszérzés oka: a rossz bcide«zettség Ök ezt így mondták: „langyosak” vagyunk. Nem kockáztatunk. Csak azt vállaljuk, amiben biztosak vagyunk, mert ha hiszünk is a másikban, nem mondunk rá igent. Nemet mondani köny- nyebb. Ám a telepvezető vissza, kérdezett: — Te talán kimondod-e az igent egy termelési tanácskozáson? Ugyanígy, ahogyan itt... — Nem ... — Akkor honnan tudjon a rosszérzéseidről, vagy az elképzeléseidről az, akinek 100—200—1000 embert kell ismernie? Te éppenúgy félsz igent mondani, neked is könnyebb nem szólni ... írhatnám a következő tételt: „A rosszérzés oka nem több, mint egy rossz beideg- zettség. egy káros szokás: a nem szólok, nem foglalok állást megtörése”. Nemet mon. dani könnyebb? Félek, igen. Még a legtisztességesebbeknek is. A két barát találkozását példának írtam, s ha rajtuk kívül más is magára ismerne, akkor már érdemes volt írni róluk. B. G. FM-MF Ünnepségek, klubok, vetélkedő A „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért” mozgalom koordinációs tanácsa holnap délután fél 3-tól a KISZ Miskolc városi Bizott- .ságán tartja soron következő ülését. A testület tagjai jelentést hallgatnak meg a város felszabadulásának évfordulóján rendezendő ünnepségek előkészítéséről, majd a városi klubmozgalom fejlesztésére fogadnak.el irányelveket. Ezt- követően értékelik az FM—MF mozgalom 1976. évi munkáját, s előkészítik az 1977. évi munkatervüket. Végül az 1976. december 3-án kezdődő és 1977. április 4-ig tartó FM— MF vetélkedő előkészítéséről tanácskoznak. A téma, amelyről most ki tudja hányadszor írunk, bizonyára közismert. A Majláth lakótelepről, pontosabban az ott elvégzett útkorrekcióról van szó. Arról a 350 méteres útszakaszról, amelyet — a régi rendkívül balesetveszélyes volta miatt — immáron több mint egy esztendeje építenek. A miértre először a Miskolci Beruházási Vállalatnál kerestünk választ. Andrássy Károly, a vállalat műszaki osztályának illetékes előadója: — Már 1974-ben, a Majláth lakótelepi építkezés kapcsán felvetődött az igény: a becsatlakozás, valamint a régi nyomvonal balesetveszélyes volta miatt az útszakasz korrekciójára van szükség. Meg is rendeltük a terveket az ÉSZAKTERV- től, s 1975 őszén megkezdődtek a munkálatok. Bizonyos tervmódosítások miatt kis késéssel bár, de 1976 júniusára átadásra elkészíttettük az útszakaszt a kivitelező Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat 4. számú főépítésvezetőségével. Ekkor derült csak ki, hogy nem épült meg az autóbuszmegálló. Mint kiderült: az eredeti tervek még valóban nem tartalmazták az autó- buszmegállót, ám erre érkezett egy korrekció. Valljuk meg őszintén: felületesen néztük meg a terveket, s kimaradt az autóbuszmegálló felülvizsgálata. Természetesen a hibát korrigáltatnunk kellett, s október közepére elkészült az immár autó- buszmegállóval kiegészített útszakasz. A műszaki átadáson azonban a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága megtagadta az átvételt... (Az őszinteség szép vonás, de elképesztő, hogy a beruházó vállalat, amelynek kötelessége egyebek között a tervek felülvizsgálata is, Van egv Hűnk is... — mondják a hűséges brigádban Orom, csomagban Nem éreztem, hogy örültek nekem. Ott, Szerencsen, a cukorgyár titkárságán, szezonban ritka az olyan vendég, aki nem a cukorfeldolgozási kampány állásáról, a répa minőségéről, a szállítás üteméről érdeklődik. Nos, mindezt megteszi az országos sajtó, a rádió, a televízió. Tudjuk: a cukorgyáriak helytállnak ... Hogy ez a helytállás milyen? — Ez? Ez olyan, mint mindig. Igaz: rólunk akkor szoktak írni, amikor a kampány van, de minden évben Télapó is van, karácsony, húsvét, gyermeknap is van. És amit mi gyártunk, az márka. Egy része külföldön is az... Meszlényi Istvánná, a gyár kétszeres aranykoszorús Béke brigádjának vezetője valamikor betanított munkásként kezdte: — Egy jó háziasszony az ünnepi ebédhez szép asztali csinál. A csokoládé, a desz- szert is ünnep. Mi valamikor díszdobozokat csináltunk, ma a csomagoláshoz gyártunk anyagokat. — Terítenek? — Most hajtogatva kapjuk a díszdobozokat. így szebb és olcsóbb, de ha egy vásárló kibont egy dobozt... — Akkor magukkal találkozik? — Elhiheti, hogy nem mindegy: hogyan '. .. — Évek? — Ne kérdezze! Van közöttünk olyan, aki a nyugdíjhoz áll közel. Lehoczkyné, Feketéné ... — Búcsúhangulat? — Miért lenne az? Ök segítenek ezután is, csak éppen a kilenc éve alakult brigád most meglevő tizenegy tagja velük teljes. Itt. mindnyájan alapító tagok vagyunk. Nos, a nyugdíjazások után a brigád csonka marad. — Van nekünk tiszteletbeli brigádtagunk is ... — Ö ki? — Balogh Miklós. Bekecsi. Tudja, az úgy volt, hogy ök nehezen éltek. Miklóst mi segítjük. Vagy 250-en járunk ide onnan. Mindenki azt mondta, hogy patronáljunk egy szerencsi iskolát, de hát az a kétszázötven fizetés Bekecsre megy haza. Azt mondtuk. hogy nekünk nem kell más iskola, csak ez. Innen a Miklós. Hatórás még, de úgy számolunk vele. mjnt jővén dő brigádtaggal... Miklós. mintha erezne hogy róla van szó. felénk néz a géptől, de hát ez a riport nem az ő riportja: — Megbeszéltük mi itt magunk között. Az ember oda menjen, ott segítsen, ahol legjobban örülnek neki Most csapatzászlót varrunk szabad időben az iskolának.. — És itt bent? Számok helyett sztori: — Nem nagy sztori. Vállaltunk itt a gyárban kommunista szombatokat. Tudja, a gyár a rekonstrukció óta úgy megy, hogy hiába dolgozna egy rész, ha nem dolgozik a többi. Na, nekünk lejárt a szabad szombatokból felajánlott kommunista műszakunk, de a többieknek nem ... — Mi történt? — Annyi gépre, amennyi aznap kellett, volt ember . . Cukorról írok és édességről. Körülöttem fólia, vágógépek és papírtekercsek. Az országban még tart a feldolgozási kampány, ők már hús- vétra dolgoznak: — Ha elgondolom, hogy mennyi örömet csomagolunk ... Hűség —• írtam címnek. í Tizenegy ember kilenc éve : dolgozik együtt: ez az egy- ) máshoz való hűség. Ha egy gyárnak — velük — egy megbízható jó brigádja van. akkor ez a gyárhoz való hűség. És Miklós? — Nézze, nekünk az éle- . "ünk változott a gyárral. Ennék az életnek ugyanúgy kell változni otthon ... — Bekecsen? — Miklósban, aki nehéz körülmények között nőtt. most tanul, s majd tagja lesz... A mondatot én fejezem be: a szerencsi cukor- és csokoládégyár Béke szocialista brigádjának. (bartha) I egyszerűen megfeledkezik egy tervmódosításról. Csala Kázmértól, az ÉSZAKTERV illetékes osztályvezetőjétől tudjuk, hogy a tervmódosítás — amely az autóbuszmegálló építésére vonatkozó dokumentációt is tartalmazta — mintegy másfél éve elkészült, s átkerült a beruházó és kivitelező vállalathoz. Ügy gondoljuk, e mulasztást nem lehet csak az őszinteséggel „leírni”, hiszen itt százezres nagyságrendű többletmunkát eredményezett a hanyagság. De menjünk tovább.) A KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának szakemberei tehát ismét megtagadták az átvételt. Szabó Tamás, az igazgatóság hatósági csoportjának előadója: — Minőségi bizonylat nélkül — amelyet a beruházási vállalatnak kellett volna jelen esetben a Miskolci Közúti Építő Vállalattal megcsináltatnia — nem vehetünk át egyetlen olyan utat. útszakaszt sem, amely az országos úthálózathoz kapcsolódik, vagy annak része. A Hegyalja utcában az ominózus szakasz az országos főútvonal-hálózat Eger—Lillafüred—Miskolc közötti szakaszának része. Emellett azonban még más hibákat is észleltünk. így a csapadéklefolyó rácsok, az aknafed- lapok több helyütt vagy három centiméterrel magasabban, vagy mélyebben vannak, mint az út szintje. Ugyanakkor az aszfaltút felületén is találtunk olyan hiányosságokat, amelyek eredményeként a csapadékos időben nagy területen állt a víz. Ha e hibákat korrigálják a kivitelezők, akkor — legnagyobb örömünkre — azonnal átvesz- szük az említett útszakaszt. (Ügy gondoljuk, a fentiekhez nem kell különösebb kommentár. Jogos az igazgatóság szigorúsága, hiszen ha most engednek, s elnézik a néhány centiméteres egyenetlenséget, úgy ki tudja, a jövőben hová vezetne ez. S az is köztudott, hogy az építőiparban a szigorú minőségi előírások betartása elengedhetetlen feltétel ...) De végül is mikor lesz új út? Utolsóként, de nem utolsósorban az ÉÁÉV főépítésvezetőjét, Tóth Jánost kerestük fel: — Vállalatunkra sok és jelentős munka hárul. Ezen belül építésvezetőségünkre kiemelten érvényes ez. Természetesen igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, de ilyen hibák sajnos becsúsznak. Ez minket érint a legkedvezőtlenebbül. hiszen amíg meg nem indul a forgalom az új útszakaszon, nem tudjuk befejezni a járdaépítést, a postai telefonkábelek lefektetését, valamint a Lillafüred felé vezető útszakaszon az autóbuszmegálló kialakítását. Bízunk benne, hogy az itt dolgozók rövid időn belül korrigálják a hiányosságokat. s mielőbb átadhatjuk az útszakaszt a forgalomnak. (Amire már csak azért is nagy szükség van. mert az említett szakaszon az utóbbi időben egy halálos és több. súlyos sérüléssel járó baleset történt. Ez a köz érdeke. De van egy másik oldal is. éspedig a vállalaté, amely ugyan kisebb, de bizonyára ennyi idő alatt több kilométer hosszúságú utat építhettek volna meg más helyütt... S ezért szükséges az itt szerzett tanulságokat, tapasztalatokat levonni, s a jövőben alkalmazni is ...) TÓTH ZOLTÁN Lehet egy buszmegállóval hevesebb f Epy Építés esztendős kálváriája
