Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-18 / 246. szám

Tonnákat emel és mosolyog S Kék bél tarlós acél Elkezdték 1970-ben, tizen­hármán. A megalakuló szo­cialista brigád akkor válasz­totta a Kék Acél nevet. — Akkor tízmillió-hat­százezer forint volt az első­évi forgalmunk. Dicsértek is erte.. . 1975-ben a 106-os számú vas-szakbolt majd negyven- négymilliós forgalmat ért el. — Most tizenketten va­gyunk. Egy gyerek ugyanis katona. A megalakulás óta egy brigád tag ment el, egy jött. A többi alapító tag... — Ugyanannyian, ugyan­olyan nagyságú boltban a forgalom négyszeres. Még ha változtak is az árak, nem lehet könnyű munka? EZ EGY JÓ ÜZLET Olasz József brigád- és boltvezetővel végigjártuk a boltot. Jártunk a raktárban, ahová kikopott lépcső vezet, de nem jártunk végig a rak­tárakon : — A város különböző pontjain még hat raktárunk van. Egyetlen vevő néhány forintos vásárlása esetén is átmegyünk és kiadjuk az árut. Ekkora eladótérben el lehet képzelni, hogy mit je­lent az, ha áru érkezik. Be­jön naponta ezerötszáz-ezer- hatszóz vevő. Amig kiszol­gáljuk őket, tonnákat eme­lünk ... — Hányféle cikket kell is­mernie az eladónak? — Vagy háromezret. — Mi tartja össze a bri­gádot? — Talán az, hogy mind egykorúak, fiatalok voltunk, hogy a magunk vállalkozásá­nak tekintettük azt, hogy ez jó üzlet legyen ... FILLÉRES HIÁNYCIKKEK Kérdeztem a brigád tag­jait. Érdekes játék volt: né­hány választ idézek. Min­denki azt mondta el, amiről legszívesebben beszélne: — A filléres hiánycikkek­ről. Nincs rosszabb, mint üres kézzel küldeni el a vá­sárlót ... — A víz- és gázszerelvé­nyekről. Ezeké a ma és a jövő... — A pvc-csövekről. Egye­nest a gyárból hozzuk... — Arról, hogy a vállalat kiváló brigádja akarunk Un­Ha áru érkezik... ni. Bronz-, ezü#t- és arany­jelvényünk m.ár van ... Ki miről beszélne legszí­vesebben? Egy termelési ér­tekezlet anyaga kitelt volna a válaszokból: bár itt sem beszélgetni, sem értekezni nincs idő. A raktár mögötti parányi öltözőben és ..étte­remben'’ a faliújság előtt jöt­tem rá: a kedves vevő el­(Ágotha Tibor felvételei) vehet az eladótól akár egy órát is, de ők tíz perceket sem vehetnek el napközben egymástól. ESTE NYOLCIG IS A tizenkét eladó közül hatan érettségiztek, ketten már munka közben. Jelenleg hárman járnak szakközépis­kolába, egy dolgozó eladói tanfolyamra. Ketten pártta­gok, öten KISZ-tagok. Eb­ben az évben 120 óra társa­dalmi munkát vállaltak, jól­lehet nemegyszer úgy érke­zik az áru, hogy este nyolcig kell ottmaradniuk. Nyolcán a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat kiváló dol­gozói, ketten a belkereske­delem kiváló dolgozói. írhatnám tovább, hogy vol­tak kirándulni, moziban ... — Ne ezt írja! Nem ez a legfontosabb. Ha mi kérhe­tünk valamit, akkor arról ír­jon, hogy ennek a városnak a gyors változása a kereske­delem változása is. Megvál­tozik a vásárlói igény. Ma a gáz- és vízvezeték-szerelvé­nyek a legkeresettebbek ... Én, mint üzletvezető látom, el kellene jutni odáig, hogy az építőipar és a kereskede­lem partner legyen. Bármi­lyen szinten, hogy mi itt Miskolcon tudjuk. időben tudjuk, hogy az építőipar egy-egy lakótelepeken mi­lyen szerelvényeket épít be. És akkor a kereskedelem időben beszerzi az alkatré­szeket. Filléres áruk hiánya miatt teljes szerelvényeket kell súlyos pénzekért kicse­rélni. A tömítőgumi hiány­cikk. A lakásokban csepeg a csap. A víz drágább hiány­cikk nekünk... És írjon a csavarokról, hogy kereskedői rossz érzés nincset mondani a vevőnek... — Én a brigádról akartam írni... — írjon erről is, és örömet szerez a brigádnak...! BARTHA GÁBOR A TÜZÉP-TELEPEKEN KÉSZLETEN LEVŐ körüreges, PG jelű tödémgerendákat 1976. OKTÓBER 1-TÖL 25százalékos árengedménnyel értékesítjük. A PB-gerenda alkalmazható kéttámaszú gerendaként EB-jelű födémbéléstesttel összeépítve, vagy pallóként egymás mellé helyezve. Az épületek alul-felül sík födéméinek célszerű, gazdaságos kialakítását biztosítja. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP VÁLLALAT MISKOLC Heléna még mindig szép Dr. Rapcsányi László, a rádió népszerű riportere, mű­sorvezetője tart előadást ma este. 6 órától, a Múzeumi Hétfők rendezvénysorozatá­ban. A múzeumi és műem­lékvédelmi hónap alkalmá­ból — a Herman Ottó Mú­zeum előadótermében — el­hangzó előadás címe: Heléna még mindig szép (Trója a mitológiában és a valóság­ban). 1 odrászszalon, fényképészet A Borsod megyei Tanács tervei között szerepel, hogy a szolgáltatásfejlesztési alap terhére 16 munkahelyes fod­rászszalont, valamint fény­képészműtermet létesítenek Sárospatakon. Az előbbit a Borsod megyei Fodrász Szö­vetkezet, az utóbbit a Bor­sod megyei Fényképész Szö­vetkezet építteti. Mindkét beruházáshoz támogatást nyújt a város tanácsa is. A munkálatokat — az építő­ipari kapacitástól függően — a jövő év elején kezdik meg. Városi ianácsíayok fogadóórái 197«. október 18. Bumbera László, Költő u. 23., 17 órától; Csíkos József. 100. sz. Szakmunkásképző Intézet, tég­lagyár, KISZ-klub, 17 órától; László Vilmosné, Daru u. 23., 17 órától; liáski Sándor, Palóczy u. 19., 10 órától; Szegedy Gyula, Wesselényi u 43., 16 órától. 1976. október 19. Dr. Xglai Tibor, Kemény Je­nöné, Keszthetyi Zoltán és Sári László, Forgács utcai általános iskola, 18 órától. 1976. október 20. Felvinczy Ernő, Szeles utcai általános iskola, 17 órától. Törvény született Míg ülésezik az országgyűlés, azokon a napokon a főváros életében nincs ennél nagyobb esemény. Az utca embere nem tudhatja, hány hónapba és hány munkaórába kerül, míg a törvény sokoldalú, precíz tervezete elkészül, nem is tartozik a közvéleményre a jogászok, a különböző bizottságok munkája. De mindenki megadja a tiszteletet a ritka eseménynek: a múlt hét két napján a Parlament felé fordulva hosszasan ácsorgott a Kossuth téren a mindig rohanó pesti ember. Törvény nem születik minden nap; érthető, ha az ország- gyűlés őszi ülésszakának két napját az egész ország nagy fi. gyelemmel kísérte. Olvasta a híradásokat, látta, halloua a kulturális miniszter expozéját, a képviselők hozzászólásait. Arról, hogy művelődéstörténetünk alakulásának, a felszaba­dulás utáni esztendőknek, majfl az utóbbi tíz év fejlődésének, egyenes következményeként érkezett el az az idő. amikor az MSZMP KB 1974. évi közművelődési határozatát állami in­tézkedéssé lehetett és kellett emelni. Ami fontos az üléste­remben elhangzott, arról minden érdeklődő ember értesült, és képviselőinek szavait saját gondolataival azonosíthatta. Emlékezhetett rá. hogy népművelés helyett jó ideje a közmű­velődés fogalmat használjuk. Tudomásul vehette a miniszteri megállapítást, hogy nem egyszerűen a szóhasználat változott, hanem a mindennapi gyakorlat, és az ülésező parlamenttel együtt elemezhette: mit is rejt magában a közművelődés fogalma? A közösség nagyobb műveltségét, az anyagiak mellett a szebb, teljesebb életet — felelte Benjámin László, amikor megkérdezték, mit ért a közművelődés fogalmán. Az ország- gyűlésen elhangzott, hogy minőségi változást értünk alatta; az élet megköveteli, hogy ne passzív befogadó legyen az em­ber, hanem jogának, lehetőségének és feladatának érezze a művelődést. Felszólalásában Gyurkó László így fogalmazott: már jól élünk, de még nem élünk szépen. Mikor a törvényt előterjesztette, a kulturális miniszter azt mondta: kézzelfog­ható okok kényszerítettek bennünket a közművelődés fogal­mának újragondolására, és ezek között az elsőként említette, • hogy meg kell tanulnunk az anyagi javakkal értelmesen él­ni. Hallottam olyan megfogalmazást, hogy a kultúra nem desszert a leves és a hús után. hanem életforma, és hallot­tam; hogy nincs hibásabb felfogás, mint ami a közművelő­dést a népművelési intézmények munkájára egyszerűsíti lé. Nem gondolva rá, hogy a műveltség igényének az emberi élet egészére ki kell terjednie, és olyan szintre keli emelked­nie, amely a gyermekkorban kézbe vett könyvet az idős em­berrel áem téteti le. Az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta, az őszi ülésszakot bezártak, a törvény életbe lépett. Az em­berek pedig megkérdezik, hogy mi változik mindezzel a hét­köznapok során? Nem is gondolnak rá, hogy kérdésük már Magában is egyféle válasz. A figyelem irányult a törvénnyel az életnek erre a nagyon fontos területére, ha beszélünk róla, ha foglalkoztat bennünket. Hogy mindez általánosság? Lehet, de foglalkoztatja az egyes embert is. és kénytelen vele, fog­lalkozni mindenki, akinek eddig is dolga lett volna, legfel­jebb talált fontosabbat. A népművelők mellett törődnie leéli a közművelődés ügyével minden munkáltatónak, minden ok­tatási intézménynek, minden tanácsnak, állami és társadalmi szervnek. Mindenkinek, akinek az emberhez köze van. Hogy ez még mindig általánosság? Konkrétabb érvet nem is kap­hattunk volna. Amire törvény van. arra nálunk nem lehet vállat vonni. (makai) Színe és Elmélkedés az oszlopról Simeon, a remete egy osz­lop tetejére vonult vissza el­mélkedni. Néhány Lányi ut­cai lakos magáról az osz­lopról bölcselkedik hozzánk eljuttatott panaszában. Ilye­neket gondolnak: a gyalog­járda közepére nem célsze­rű villanyoszlopot állítani, ha elviszik onnan, jól teszik, de még jobban tették volna, ha mindjárt odahelyezik, ahová most viszik. Logikus okfejtés, és az is kiderül belőle, hogy nem csupán az oszlopról, hanem arról a képességről is szó van, melyet Simeon az osz­lop tetején gyakorolt: a bob csességről. Hogy még ponto­sabb legyek: a bölcs előre­látásról. Mit kellett volna előre lát­ni, és kinek? Azt, hogy ha egy lakótelep forgalmas útszaka­szán a szűk, alig 2 méter széles járdát megosztják a Higanygőzlámpák betonoszlo paival, akkor kényelmetlen lesz a közlekedés. Az embe­rek pedig nem szeretik a ké­nyelmetlenséget, és vagy úgy védekeznek ellene, hogy — testi épségüket kockára vet­ve — lekanyarodnak az út­testre, vagy ügy. hogy köve­telik az oszlopok áthelyezé­sét. Kinek kellett volna mind­ezt — jó előre — megsac- colni? A panaszosok szerint az ÉMÁSZ szakembereinek, hiszen ők mondták meg a munkásoknak, hová tegyék az oszlopokat. Ez téves állítás! — tilta­koztak az ÉMÁSZ illetékesei. A higanygőzlámpákat úgy helyezték el, hogy megfelel­jenek a szigorú műszaki elő­írásoknak és a tervnek is. A tervnek, melyet — a terü­let „bejárása” után — szen­tesített a beruházó képvise­lője, azaz a városi tanács III. kerületi hivatalának mű­szaki osztálya. (Az ÉMÁSZ állításának hitelességéről meggyőződhettem a tervdo­kumentáció megtekintésével.) A munkálatok befejezése után. a műszaki átadáson az említett tanácsi hivatal kép­viselője — több más szak­emberrel és a környékbeli­ekkel egyetértésben — úgy találta, hogy az oszlopok akadályozzák a gyalogos- közlekedést. Ezért pótmunka­ként megrendelték az áthe­lyezésüket. Az ÉMÁSZ anya­gilag nem károsodik, hiszen a körülbelül 15 ezer forint pótmunkadíj a tanács szám­láját terheli. Mégsem örülnek a módosításnak, mivel a dol­gos kezekre, gépekre máshol is nagy szükség lenne. Hasonló módon vannak el­helyezve az utca teljes hosz­szában az oszlopok, ám má­sutt a föld alatt húzódó köz­művek, vagy a kerítések aka- dályoanák az áthelyezést. De nincs is rá szükség — hal­lottam a tanács egyik mű­szaki dolgozójától —, hiszen a legforgalmasabb és ráadá­sul útkereszteződésbe tor- - icolló szakasz miatt panasz­kodtak a lakók is. Az igaz, Hogy így az oszlopsor olyan lesz, mint az ökör ... járás, de mit lehet tenni? Ezzel le is zárhatnám a Lányi utcai ügyet, de valami még kikívánkozik belőlem. A Kilián-észak közvilágítását tetemes költséggé! korszerű­sítette a tanács. A régi fény­csöves világítást higanygőz- lámpákkal cserélték ki. Amíg ez meg nem történt, szünte­lenül panaszkodtak a lakóte­lepen élők: hasra lehet esni, olyan sötét van a környéken. Am alig gyulladtak ki a hi­ganygőzlámpák, máris befu­tottak az újabb panaszok; micsoda eljárás, hogy bevi­lágítanak az ablakukba?! Szóval nekünk, városlakók­nak is érdemes lenne egy kicsit magunkba szállni és elmélkedni —, ha nem is egy oszlop tetején — igényeink megalapozottságáról. (bekes) f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents