Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-12 / 241. szám

>(e Az első látásra zseblámpának tűnnek, valójában azonban a cukorbetegek életét könnyítik meg ezek az ügyes kis szer­kezetek. Az inzulin-injekció fájdalommentes „belövésére” szolgálnak a Svédországból importált műszerek. A miskolci orvosi műszerboltban körülbelül 1300 féle cikket hoznak for­galomba. Napjainkban sokat adnak el az üzemi — és vidéki — körzeti orvosi rendelőkben jól hasznosítható életmentő ké­szülékekből, a miskolci kismamák pedig nagy előszeretettel vásárolják az Olaszországból importált cumikat. Gazdag a választék laboratóriumi felszerelésekből, többek között mik­roszkópokból is. (Agotha Tibor felvételei) fSí rünk az országban Tallózás lapokban, .folyóiratokban Védett törökmogyoró cs fekete nvár Ifjú kereskedők parlamentje A Miskolci Élelmiszer- kiskereskeúelnii Vállalat mintegy ezer, 30 éven aluli dolgozója képviseletében, 110 küldött vett részt a tegnap .megtartott ifjúsági parla­menten. A vállalat eredmé­nyeit, az ifjúsági törvény ^végrehajtását,' valamint a fiatalokkal való foglalkozást Mátyás Lajos igazgató vá­zolta beszámolójában. Az ezt követő tartalmas vitában 20 fiatal mondta el véleményét, javaslatait, majd megválasz­tották azt a 9 küldöttet, aki a megyei parlamenten kép­viseli társaikat. Végül Má­tyás Lajos öt 30 éven aluli fiatalnak nyújtott át kima­gasló munkája elismerése­ként kiváló dolgozó kitünte­tést, hatan pedig pénzjutal­mat kaptak. Nyílt napok Nyílt nabok kezdődtek teg­nap a nyíregyházi mezőgaz­dasági főiskolán. Az ország minden részéből mintegy 120 szakember érkezett ez alka­lomból. Nyíregyházára, hogy megismerje az ottani agrár­felsőoktatási intézmény ok­tató-nevelő és tudományos munkáját. Az országos sajtó Borsodra irányított reflektoraiból az elmúlt héten kevés pásztáz­ta a megye székhelyét, vi­szont a közeli városokból be­gyűjtött tanulságok igen­csak- megszívlelésre érdeme­sek Miskolcon is. Azért a közvetlen miskolci témák sem mellékesek. PÉLDA A KÖRNYEZET- VÉDELEMRE A Népszava okótber 5-i száma egy nemzetközi ese­mény kapcsán fordította a közfigyelmet városunkra. A múlt héten 19 ország szak­emberei és kutatói Magyar- országon vitatták meg az építőipar nagyüzemesí lésének környezeti hatásait, a véde­kezés feladatait és módszere­it. S a tanácskozás résztve­vői Miskolcra és környéké­re látogattak el — jó példák tanulmányozására. „A szeminárium szervezésével megbízott Építéstudományi Inté­zet sokat tett az építőipar kör­nyezeti ártalmai csökkentése ér­dekében. Ennek egyik gyakorla­ti eredménye, hogy a Hejőcsabai Cementgyárban a porszennyező- dést — nagy teljesítményű por­leválasztók segítségével — jóval a még megengedett felső határ alá szorították. A cementgyárat — a lázbérci víztisztító mű, a sajópiispöki automatikus vízmi­nőség-vizsgáló állomás ... és má­sok mellett — tanulmányi ki­rándulás keretében meglátó"!1 •- ták.” A STRUCCOK SZEMSZÖGÉBŐL A fenti címmel az Élet és Irodalom legutóbbi, októ­ber 9-i száma küzdi értéke­lést Színház rovatában a Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó bemutatójáról, a Struccok estélye című Bukov can-darabró!. A kritika szer zője, Szekrény essy Júlia a küvetkezőkben összegzi a miskolci társulat teljesítmé nyét­„Jurka László rendezése go*, dós, aprólékos, és világosan ér telmezett előadásban állítja elénk a drámát. A humor, a joviaji- tás és a komolyság kényes egyensúlyát vég-g sikerül meg­őriznie. A színészek . . . vissza­fogott játékukkal emlékezteinek ^rra, hogy tisztességes, ámde ^ndkívül szerény kaliberű em­berekről szól a dráma.” A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG VÁROSA A Pártélet októberi szá­ma négyoldalas cikkben mu­tatja be a legfiatalabb szoci­alista városunkban, Lenim- városban működő MSZBT- tagcsoportok sokoldalú tevé­kenységét : „A magyar és a szovjet nép közötti barátság konkrét politi­kai, gazdasági és személyes kap­csolatokon keresztül, sajátos formában nyilvánul meg Lenin- városban . . . Leninváros jelene és jövője alapvetően a Szovjet­unióval egyre erősödő és dinami­kusan fejlődő kapcsolatokra épül. Ez igen kedvező lehetősé­get és feltételt teremtett a barát­sági munka folyamatos vitelé­hez.” Jellemző példaként említi a cikk, hogy az itteni beru­házásokon dolgozó szovjet szakemberek és a Szovjetunió­ban végzett magyar ösztöndí­jasok megalakították a ma­gyar—szovjet barátsági klu­bot, amely új formával gaz­dagította a barátság ápolá­sát. „Az MSZBT-tagcsoportok let- tajöttével és aktív közreműkö­désével jelentős mértékben fel­lendült, tervszerűbbé és folya­matosabbá vált ... a magyar— szovjet barátság ápolásával kap- e=ola1 os tevékenység.” FIGYELMEZTETŐ BALESETEK Az Ózdi Kohászati Üze­mekben az idén bekövetke­zett halálos balesetek okait és tanulságait elemzi a Nép­szar a október 9-i, vasárnapi számának 4. oldalán megje­lent cikk. Az írás következ­tetései valamennyi nagy­üzemünkre érvényesek: A műszaki intézkedéseknek a felvilágosítás, az oktatá-s tökéle- 'esítésével kell párosulnia . . . Mert a könnyű és a súlyos bal­esetek többsége mögött egyaránt tetten érhető a tudatlanság, a fegyelmezetlenség, a könnyel­műség. Veszélvhelyzetben az érthetetlen fejetlenség ... A munkavédelmet soha nem sza­bad, nem lehet befejezettnek 'ekinteni. Akármilyen jó, lelki- ’smeretes, szabályos egészében, 'hogy hézag támad raiía, ahogy elnézik a kisebb szabálytalansá­got, megtűrik az előírások meg­szegését, baj, nagy baj történ­het.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF A Vas megyei Tanács me­gyei jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánította a kőszegi Árpád tér 13. szám alatti belterületi ingatlanon lévő törökmogyorófát és kör­nyezetét, valamint a Gór köz­ség határában, a Répce men­tén levő 1.4 hektáros park­területet és a rajta levő két fekete nyárfát. A törökmogyoró Kisázsiá- ban, a Balkánon és a Vas­kapu környékén is őshonos fafaj. Hazánkban ma már csak a parkokban található néhány darab. A kőszegi 85 centiméteres átmérőjével és 22 méteres magasságával a harmadik a sorban. Górban, a Góry család ál­tal kialakított, jelenleg elha­nyagolt parkterületen a fák nagy részét már kivágták. E területen azonban még két 34 méter magas, 1,78, illetve 1,86 méter átmérőjű fekete nyár található. Két rendkívül lenyeges megállapítást tartalmaz a kollégium elé terjesztett elemző tanulmány. Az egyik: a vagyon elleni bűncselek­mények elkövetői nem -ke­nyérre, hanem borra valót lopnak. (Igaz, a jogi nyelve­zet ezt sokkal árnyaltabban, finomabban, jogilag kifogás­talanul fogalmazza meg!). A másik: az elkövetők túlnyomó többségének mű­veltsége alacsony színvona­lú, több mint 6 százalékuk analfabéta, 83 százalékuk is­kolai végzettsége az 1—8 ál­talános osztály között van. mindössze 8—9 százalékuk érettségizett, s az egyetemet vagy főiskolát végzettek ará- nva nem éri el az 1 száza­lékot sem. (Az utóbbiak — eav kivétellel — a társadal­mi tulajdont károsították meg!). Fplpannyi kár A vizsgált időszakban ösz- szesen 937 bűntettes ellen szü­letett jogerős ítélet vagyon KISl-litkárok értekezlete A KISZ Miskolc városi Bizottsága a közvetlen irá­nyítása alá tartozó alapszer­vezetek titkárai számára szerda délután 2 órától ér­tekezletet tart a, városi párt- bizottság III. emeleti nagy­termében. A résztvevők tá­jékoztatót hallgatnak meg a titkárok számára szervezett előadások tapasztalatairól, majd a KISZ városi tömeg­sporttevékenységéről. Ezt kö­vetően a Közúti Építő Válla­lat, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgyára és a MÉSZÖV KlSZ-alap- szervezeteinek titkárai szá­molnak be munkájukról. A tanácskozás csoportos fog­lalkozással fejeződik be. elleni bűncselekmény miatt. 8.7 százalékkal volt magasabb a számuk, mint 1971 második felében. Közülük 463-an a társadalmi tulajdon, 474-en pedig a személyi tulajdon sé­relmére követték el cselek­ményüket. S itt a statisztika figyelmet érdemlő irányzatot mutat. A személyek javait károsítok száma — 1971-hez képest — 43 százalékkal ma­gasabb volt, ugyanakkor a társadalmi tulajdon elleni bűnelkövetőké 8,3 százalékkal csökkent. Messzemenő következtetést ebből természetesen még nem lenne helyes levonni. Tény azonban, hogy jelentős mér­tékű a csökkenés azoknak az elítélteknek a számában, akik a saját munkahelyükön kö­vették el a társadalmi tulaj­dont sértő bűntettüket. És még egy adat: 1971 második felében Borsodban 2 646 766 forint volt a társadalmi tu­lajdont sértő bűncselekmé­nyekkel okozott kér. 1975 azonos időszakában a bíróság Szűcs József mohácsi hely­történetkutató három évtize­de járja fáradhatatlanul a mohácsi csatateret. A hiva­tásos régészek Szűcs legna­gyobb érdemének azt tekin­tik, hogy ő vezette annak idején az első két felfede­zett csatatéri tömegsír nyo­mára Papp Lászlót, az azóta elhunyt kiváló régészt. Szűcs József, aki „civil­ben” karbantartó munkás, most egy talán még jelentő­sebb csatatéri titok nyomá­ban van. Néhány hónaopal ezelőtt — mint erről a sajtó is megemlékezett — a mo­hácsi amatőr helytörténészek bejelentették a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak, hogy a majsi határban középkori település maradványaira bukkantak. Szűcs József — Kiss Béla mohácsi honisme­reti szakkörvezető és Lencz Jakab majsi traktoros társa­ságában — a falu feltétele­zett helyén falmaradványo­kat, emberi csontokat, vala­mint a falu korára utaló kö­zépkori érmét lelt. Mindezek alapján, meg abból a tény­ből kiindulva, hogy a nely egyező természeti1 környezet­ben van azzal, amit Broria- rícs István, a csata szemta­Szovjet specialisták azt vizs- ílták a Szovjetunió távol-kele- i területein, hogy vulkánokból 'lövellő anyagok okozhatnak-e lkot. A kapott eredmények legcáfolják azt a helyenkén lterjedt nézetet, hogy a mini ‘gy 120 millió tonnányi szerves ínyag, amelyet a vulkánok é\*ente a hamuval együtt az at­moszférába lövellnek, jelentős részben policiklikus. aromás szénhidrogén-vegy öleteket tar­talmaz, azok pedig a legvesze­— bizonyíthatóan! — össze­sen 1 258 754 forint károkozás miatt állapított meg büntető- íogi felelősséget, A rekordpr házaspár A tanácskozó testület elé terjesztett tanulmány külön részletezte a bűnszövetségben elkövetett vagyon elleni bűn­tetteket.. A vizsgált időszak­ban 13 esetben állapították, meg a bűnszövetséget. Ezek tagjai csaknem kivétel nélkül iskolázatlan, vagy kevés isko­lával rendelkező, primitív gondolkodású, többnyire fog­lalkozás nélküli egyének vol­tak, akik alkoholista életvite­lük miatt tyúklopásokra, autófosztogatásokra, áruházi lopásokra szövetkeztek. Több­ségük alkalomszerűen ala­kult, általában ketten-hár- man voltak, egy-két hónapon át „működtek”, s 8—10 bűn- cselekményt követtek el. A rekordot egy miskolci há­zaspár tartotta: majdnem két éven keresztül ügyködtek. Miskolcon és a fővárosban autókat, áruházakat foszto­gattak. Tizenöt bűntettükkel csaknem 50 ezer forintos kárt okoztak. (Folytatjuk) RADVÁNYI ÉVA nú-krónikása Földvár falu helyzetéről leírt, azt a me­rész következtetést vonták le, hogy a régóta keresett és a csata lefolyása szem­pontjából döntő helyszín: e, az elpusztult Földvár rom­jaira bukkantak. Mielőtt a szakemberek ál­lást foglaltak volna a felté­telezés ügyében, újabb érde­kes lelet került Szűcsék oir- tökába. A másodvetés alá történő szántás idején Szűcs József és Kiss Béla figye­lemmel kvniék, mit vet ki a föld nz eke n\omán. Nos. a Borza-patak kanyarulata, valamint a Brodarics króni­kájában szereplő domb kö­zelében nagy mennyiségben találtak földkohóban készült török ágyúgolyó-maradvá­nyokat, továbbá abból a korból származó lópatkókat. Az újabb leletről is jelentést tettek a múzeumnak. Ha a szakértői vizsgálat megerősíti a feltételezést, hogy valóban török golyóbi­sokról van szó, akkor a kato­nai jellegű lelet alátámaszt­ja azt a vélelmet, hogy sike­rült rábukkanni a török ágyúk 'felállítási helyéül le­írt Földvár falura. Cs. B. Élelmesebb rákkeltők kőre tar- toznak. A kutatók megállapították« hogy a Szovjetunió távol-keleti vulkanikus vidékeinek levegő­dében sokkal kevesebb a kar- cerogén anyag, mint más ipari­lag fejlett, sűrűn lakott terüle­teken. A Szovjetunió Földrajzi Tár­sasága elé terjesztett jelentés végkövetkeztetése szerint a rák­keltő anyagok főként az embe­ri tevékenység produktumai. Ebet - ebbel Az indiai maharadzsák gepárddal vadásztak, a magyar urak agarásztak. Divat volt ezenkívül a solymászat és — kuriózumként — volt, ahol a kormoránnak nevezett vízi szárnyassal fogatták meg a halat. Az állatokkal való vadászatnak gazdag története van, mégsem túlzók, ha kijelentem: teljesen új módszerrel találkozhatunk rövi­desen Miskolcon. Elhatározták ugyanis, hogy idomított dán dogok­kal fogatják össze a kóbor kutyákat. Természetesen nem úri pasz- szióból, hanem azért, mert nem tudnak jobbat kitalálni. A gazdátlanul kóborló ebek sorsával többször foglalkoztunk la­punkban. Volt olvasó, aki meg is sokallta a publikációkat és így kérdezett: „Nincs nagyobb probléma Miskolcon?” Természetesen van. De az is lehetetlen állapot, hogy az ország második városában éjszakánként kóbor ebek falkái vonítsanak a holdra és csont-bőrré soványodva keresgéljenek a kukákban. . Kutyaszerető emberek laknak ebben a városban. (1.976-ban csak­nem í) ezer ebet tartottak nyilván!) Nem is velük van baj. hiszen a kutyája után rendesen adózó, azt rendszeresen oltató tulajdono­sok gondját viselik a jószágnak. Vannak azonban, akik sokallják az adót, vagy a szanálások során lebontott házakból nem viszik magukkal az állatot, inkább kicsapják az utcára. A gazdátlan ku­tya elöbb-utóbb megbetegszik és elpusztul. Allatszeretetről tehát az ilyen tulajdonosok hiába is prédikálnak. Mielőtt azonban elpusztul, fertőző betegségeket terjeszthet és elgondolni is borzalmas, mi len­ne, ha felütné a fejét a veszettség a város kutyafalkái között. Fegyverrel csak a külterületeken lehet irtani az elvadult ebe­ket. Arra pedig nincs vállalkozó, hogy bent a városban szabad kő zel fogják össze a kutyákat. A régi sintérszerszám, a dróthurt használata tilos, mérget sem lehet alkalmazni. így jutott arra gondolatra a városi tanács mezőgazdasági osztálya, hogy az állí lag Budapesten már sikerrel alkalmazott módszert átvegye, és 1 taníttasson két dán dogot a kóbor kutyák összefogására. A dán a nagy termetű fajta, így kiválóan alkalmas rá, hogy fogva tartsa kóbor kutyát, amíg odaérnek az állategészségügy emberei. Hátborzongatónak ígérkezik a ,,vadászat”, de eddig senki se tudott jobbat kitalálni. Mert jobb csak az lenne, ha a gazdák vr lóban gazdái lennének kutyájuknak! Költségvetési tétel lesz tehát a dán dogok vásárlása, nemkülör ben az idomításuk. A nagy termetű vadászokat pedig városi alkal mazottaknak tekinthetjük. Attól tartok, hogy mégsem lesz sok szurkolójuk, még azok kö rében sem, akik tudják, hogy közérdekből vicsorognak . . . B. D. Földvár romjai? Ágyúgolyót szánt az eke Nem okoznak rákot A bűnözi nem kenyérre— borra valót Inpnak! ÍJlesezik a menyei bírásán biiiiteíő költeni urna Ma — idén második alkalommal — ült össze a Miskolci Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma, hogy megvitassa: ho­gyan érvényesülnek megyénk bíróságainak ítélkezési gya­korlatában szocialista jogpolitikánk elvei, mennyire egysé­ges bennük a jogértelmezés, jogalkalmazás. A tanácskozó testület ezúttal a vagyon elleni bűncselekmények miatt in­dított perek tapasztalatait elemezte, az 1975 második félévé­ben jogerőssé vált ítéletek tükrében. A megyei bíróság he­lyettes elnöke, a kollégium vezetője, dr. Szolyák Ferenc ösz- szegezle a témakörben folytatott vizsgálat eredményét. Vita­indítójában felhívta a figyelmet: megyénkben, sajnos, növe- ! kedett a vagyon elleni bűncselekmények száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents