Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Igényesség, minőség, színvonal A közművelődési törvény előtt (Folytatás az 1. oldalról.) megyénk 365 településén mintegy 800 ezer ember él, közülük 297 ezren laknak a nyolc városban. A túlnyomó többség otthona kisebb-nagyobb településeken van, amelyek közül 198-ban ezernél, 103-ban 500-nál alacsonyabb a lélckszám. Ugyanakkor itt van Miskolc, az ország második legnagyobb városa, az utóbbi negyedszázadban két szocialista város épült a megyében, és régi, nagy hírű települések kapták vissza városi rangjukat. A kép a közművelődés szempontjából is sokszínű; a kis községeket és a nagyvárost nem lehet közös nevezőre hozni. Csak a lényeg tekintetében nincs különbség. Miskolc művelődési intézményekkel való ellátottságát itt a városban jobban ismerjük, tudjuk, hogy mi hiányzik, és gyakran számba szedjük, mit jelent a színház, a zenekar jelenléte, milyen irodalmi életünk, mennyire ismerik képzőművészeink munkásságát a megye határain túl is. A kis településekről már kevesebbet tudunk, és azokon kívül, akiknek ez a munkájuk, jóval ritkábban mérjük fel, van-e a megye távoli falvaiban klub, művelődési ház, és tulajdonképpen mit is használnak ezek. Most sok minden szóba került. Valamennyi hozzászólást bajos lenne idézni, de a több órás beszélgetésből kiderült, hogy ha az eredmények nem is, a gondok-bajok egyformák. Az apró-kpzséges választókerületek képviselői elmondták, hogy nagyon sok helyen nincs a munkáját értő szakember, hiányoznak a megfelelő intézmények is. Elmondták, hogy véleményük szerint a közművelődés tudatot, embert formáló nehez munkájában a pedagógusok mellett a műszaki és agrár értelmiségre is jobban kellene számítani, és beszéltek a termelőszövetkezetek dolgozóinak művelődési lehetőségeiről. Itt is elhangzott, hogy bár az utóbbi időben, örvendetesen nőtt a téeszekben dolgozó fiatalok száma (27 százalék), közülük sokan éppúgy nem rendelkeznek a nyolc osztályos végzettséggel, mint a megye lakosságának olyan nagy része. Ami pedig a varosokat illeti; az új lakótelepeken késnek a szükséges művelődési intézmények (még akkor is, ha a lakások es a kommunális létesítmények előrébb valók), es úgy tűnik, meglevő lehetősegeinket (Miskolc és a Nehézipari Műszaki Egyetem évtizedes egymás mellett élése) sem tudjuk eléggé kihasználni. A közművelődési törvénynyel az 1974-es párthatározat válik állami intézkedéssé. Ahogy Cseterki Lajos hozzászólásában elmondta, ez azt jelenti, hogy olyan cél felé közeledünk, amikor a könyvet a 8. általános elvégzése után sem lehet a sarokba dobni. Ha ezt az egyetlen igazságot végiggondoljuk, és hozzávesszük, hogy a megyének es a városnak milyen kicsi a „kiművelt emberfőit" megtartó ereje, a közművelődés általánosnak tűnő fogalmát azonnal konkrét föladatokkal helyettesíthetjük be. A közművelődés nem a törvénnyel születik, a születendő törvény foglal magába egy folyamatot, amelynek a lövőben még határozottabban, mint eddig, az ország legnagyobb ipari megyéjében a munkásság művelődését és az ifjúság nevelését kell elsősorban szolgálnia. A keretek megvannak, a tartalommal szemben támasztott követelményeket igényesség, minőség, színvonal címszavakban foglalhatnánk össze (makai) Megjyiaiinazták a szerencsi úttöríkei Ünnepi csapatgyűlést tartott a szerencsi általános iskola 5387. sz. Hunyadi János Úttörőcsapata. Az iskola a MÉH Nyersanyaghasznooítö Tröszt 1975—76. évi országos iskolai hulladékgyűjtési versenyében második lett. A szerencsi iskolások versenymozgalma már országszerte példa; több helyütt átvették módszereiket. Hosz- szú évek óta hagyományosan jól szerepelnek a hasznos- anyaggyűjtésben. A MÉH Tröszt és a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének kitüntető oklevelét, valamint a tröszt 12 ezer forintos pénzjutalmát Molnár László, a MÉH Tröszt vezérigazgatója adta át az úttörő-csapattanács titkárának. Réti András igazgató- helyettest 3 ezer forint pénzjutalomban részesítették. Béljeggyűjtés A Posta-vezérigazgatóságtól kapott előrejelzés szerint október első felében kerül forgalomba az ITALIA ’7tí elnevezésű, a milánói nemzetközi bélyegkiállitást köszöntő magyar filatelisla kiadvány, amely 5 forintos szelvényes bélyegeket tartalmaz. Az értékjelzés nélküli szelvényen a kiállítás emblémája szerepel; az 5 forintos címlet bal oldalán múlt századbeli klasszikus toszkánai bélyeg képe, mellette a jelentős filatelisla eseményre utaló rajz látható. ★ Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogvan lehet a bélyegeket felhasználni iskolában és iskolán kívül, a pedagógia segédeszközeként. Hazánkban kedvezményesen jutnak hozzá az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök tagjai valamennyi bélyegújdonsághoz. Egyre több pedagógus nemcsak maga is filatelista, hanem a különböző tárgyak oktatásában is felhasználja a bélyegeket, a Magyar Posta pedig a legkülönbözőbb motívumbélyegek kiadásával támogatja az iskolai és az ifjúsági filatelista mozgalom népszerűsítését, amelyhez a Magyar tJt- törők Szövetsége is minden segítséget megad. Az egyik legnépszerűbb motivumíerület újdonsága lesz a 40 és GO filléres, 1, 2, 3, 4 és 5 forintos bélyegeket tartalmazó, madarakat ábrázoló sorozat. Minden egyes bélyegen a madarak magyar és latin neve is szerepel. ..Bélyeg a tantárgy-pedagógiában” címmel pályázatot hirdetnek pedagógusok részére, s filatelista ifjúsági parlamentet is rendeznek a fővárosban, a jövő évi áprilisi országos ifjúsági bélyeg- kiállítással egyidőben pedig sor kerül a IV. országos filatelista szakkörvezetői tanácskozásra is. V. Gy. STOP! EGY PERCRE! A Borsod megyei Autóklub új szolgáltatásai Autósok, motorosok rorata A Győri kapui műszaki bázisállomásról sokféle hir keringett a városban. Mi az igazság? — kérdeztük dr. Lenárt Józseftől, a Magyar Autóklub Borsod megyei elnökétől. — A műszaki bázisállomást, amely korábban a VI- MELUX II-os számú szervize volt, azzal a céllal vásároltuk meg, hogy a megye klubtagsága is élvezze azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Budapesten és több vidéki városban már régóta igénybe vehet. A műszaki bázisállomást ma még a nem klubtagok is használják; kapacitásának mintegy 90 százalékát kötik le a klubtagok. (Nyilvánvaló, hogy az évi 20 ezer órás kapacitást teljes mértékben ki kell használni). A megye klubtagságának számát figyelembe véve, várható, hogy a klubtagok 1977. január. 1-től igénybe veszik a műszaki bázisállomás teljes kapacitását. — Hallottunk arról. hogy kialakultak a szolgáltatások árai is . . . — A Magyar Autóklub műszaki bázisállomásainak árrendszere eddig nem volt egységes. Most az egész országban bevezetik az egységes árrendszert, amely természetesen ránk is vonatkozik. A közeljövőben erről részletesen tájékoztatjuk a hírközlő szerveket. Elöljáróban csak annyit, hogy araink természetszerűen olcsóbbak mint más szervizeké. — Várhat-e újabb szolgáltatásokat is a klubtagság? — Örömmel számolhatunk be arról, hogy a három sárga angyalunk mellé egy új segélyszolgálati gépjárművel kaptunk. Bevezetjük az úgynevezett indítási szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a nap bármely időszakában telefonon bárki hívhatja a segély- szolgálatot, amely mondjuk indítási nehézségek esetén; azonnal a helyszínre siet és segítséget nyújt a szakképzetlen autósnak. Klubtagjainktól ezért a szolgáltatásért minimális árat kérünk, a nem klubtagok természetesen többet fizetnek. A Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezete a közeli napokban mentökocsit is kap. (A megyében eddig mindösz- sze két ilyen gépjármű üzemelt, az egyik az ÄFIT. a másik a Volán tulajdonában). S ha már az újdonságokról beszélünk, hadd számoljak be arról is, hogy fejlesztjük szakmai szolgáltatásainkat. A közeljövőben gép- járműtípusonként szakmai előadássorozatokat indítunk a Magyar Autóklub miskolci helyiségében az őszi és téli üzemeltetés legfontosabb tennivalóiról. Meggyőződésem, hogy kedvező visszhangot váltanak ki ezek a rendkívül komoly változások, s a Magyar Autóklub tekintése, híre tovább nő Borsod megyében is. Ny. I. & Túl a hetven éven a két barát, Berki Lajos és Ádám Károly a hordókat szépítgeti a bornak. rr Őszi séta, nosztalgiával Szüret-lesen az Avason — Tudja, valamikor az Avas Gyöngye olyan híres bor Volt, hogy a Hegyaljára is innen vittek belőle ... — Az én legénykoromban ilyenkor nótáktól volt hangos az Avas... Az volt a szép... — Azért volt az olyan szép. mert még a menyecskék derekát is elkapták. Igaz? A mesélő öreg hang, a vidáman kötekedő fiatal, a jószívvel Kínált tavalyi bor, s a présből csorduló must sajátos hangulattá olvad össze. — Én már nem élem meg, de meghal a hegy. Nézze: itt a nagyavasi Lajos soron egy valóságos betonerőd épül. Minek az ilyen ide? A szőlőket kisajátítják. Másokat meg nem művelnek. Mutatok én magának olyan kertet, ahol duplán leláncolták a kaput, de nem nyitották ki tavasz óta ... Bátortalanul mondtam; szép idefent. — Nem miskolci akkor maga.. Nótától volt hangos ez a hegy ... — Megengedi, hogy fényképezzünk? — Itt nem. Itt én csak napszámban dolgozom szombat óta. Ha a gazda itt lenne és megengedné... — Mennyi a napszám? — Kinek mennyi.. . Minek fontos az? A bort úgy adjál-; hozzá. Kóstolják meg, hogy ne rám haragudjanak. Nem iszunk itt a borból. Harag sincs az elmaradt riportból. de később másutt elmondják, hogy egy jó munkás 200—250 forintot is elkér. No meg a hozzávalót. — Soknak van itt kertje, aki semmit se ért hozzá. A régiek legtöbben összeállnak. Egyik segíti a másikat, lendít rajta valamennyit... — Alig látni idefent embert. — Sokan itt is hagyták a kertjüket a kisajátítás - miatt. És hétköznap van... A bor manapság nem éri annyira meg... Gyerekcsapat jön velünk szembe. Kirándulók. Tízévesek. — Gyerekek! Mi terem itt az Avason? Sorolták: — Fa, bokor . .. — Bogyó és fű is terem . . . A kiránduló gyerekek miskolciak voltak. Ók már nem fognak mesélni a régi Avasról. ■ ■ — Ez, amit itt körös-körül lát. valamikor Miskolc lelke volt. Ahogy dudált a gyár, megindultak a munkások ide. Volt egy nagy rét. Vittük a pokrócot. Jött a család ... Salgó Ignác bácsi, már alig innen a nyolcvanon, botjával mutogatta, hol állt a régi vendéglő. — Szekér székért ért ilyenkor itt. Ma? Nézze: vastagon a fák alatt a gyümölcs. Itt rohad el. pedig valamikor de megettük volna ... Szekér zörög el mellettünk. Fátyolként kíséri a sűrű mustszag. — Milyen a szüret? — Volt már jobb. Közepes. Tizenhét fokos a furmint, de szedni kell, mert rothad... Hudák József siet a szekér után. Bertalan János viszont kioktat: — Hagyni kellene. Hátha lesz egy kis jó idő ... Bertalan János nem gazda itt. Vendég. Villány környékéről üdül Tapolcán, s megkereste az idegenben még híres hegyet. Festékszag keveredik a must édes szagába. A pincebejárat előtt sok-sok hordó. Az abroncsokat festik. — összeálltunk. Szomszédok. Itt csináljuk meg ... Ádám Károly bácsi, a régi szőlősgazda. magyarázza: — Megérzi a bor, ahol szívesen várják ... — Bátyámnak van még szőlője? — Már nincs. Kisajátították, de felhoz a szívem a cimborával. Károly bácsi hetvenegy, a cimbora. Béki Lajos hetvennégy. — Milyen az idei szőlő? — Bor lesz belőle ... — A tanácstól? Katona János nyugdíjas villamosvezető leteszi a dióverő botot s kaput nyit. Mondjuk: fényképeznénk. Mutatja a kertet: — Utoljára szüretelek diót itten. Idén már csak bériem, ha lehet, bérelném még tovább. Minden fa emlék itt nekem, látja van olyan, aminek a termését már meg se kóstolom. — Ezt kisajátítják, de egy másik kert...? — Kaptam nyolcvanháromezer forintot de úgy vagyok vele. mint aki nagyon szereti az elpusztult kutyáját. Rá se tud gondolni az újra. Ezt a kis rossz diót leverem . .. Végigsimít a fán. mintha búcsúzna. Aztán megmutatja még az igénvtel^n kis házat. Búcsúzunk. TőIp éc mára az Avastól is. Utolér a hans. A. dióverő bot csattog a fán. s valamelyik soron eav magányos szekér zöröa BARTHA GÁBOR # Talán utoljára termett a diófa. Apró. de kedves a termés. (Agotha Tibor felvételei)
