Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Igényesség, minőség, színvonal A közművelődési törvény előtt (Folytatás az 1. oldalról.) megyénk 365 településén mintegy 800 ezer ember él, közü­lük 297 ezren laknak a nyolc városban. A túlnyomó többség otthona kisebb-nagyobb településeken van, amelyek közül 198-ban ezernél, 103-ban 500-nál alacsonyabb a lélckszám. Ugyanakkor itt van Miskolc, az ország második legnagyobb városa, az utóbbi negyedszázadban két szocialista város épült a megyében, és régi, nagy hírű települések kapták vissza vá­rosi rangjukat. A kép a közművelődés szempontjából is sok­színű; a kis községeket és a nagyvárost nem lehet közös ne­vezőre hozni. Csak a lényeg tekintetében nincs különbség. Miskolc művelődési intéz­ményekkel való ellátottságát itt a városban jobban is­merjük, tudjuk, hogy mi hi­ányzik, és gyakran számba szedjük, mit jelent a színház, a zenekar jelenléte, milyen irodalmi életünk, mennyire ismerik képzőművészeink munkásságát a megye hatá­rain túl is. A kis települé­sekről már kevesebbet tu­dunk, és azokon kívül, akik­nek ez a munkájuk, jóval ritkábban mérjük fel, van-e a megye távoli falvaiban klub, művelődési ház, és tu­lajdonképpen mit is használ­nak ezek. Most sok minden szóba került. Valamennyi hozzászólást bajos lenne idézni, de a több órás beszélgetésből kiderült, hogy ha az eredmények nem is, a gondok-bajok egy­formák. Az apró-kpzséges vá­lasztókerületek képviselői el­mondták, hogy nagyon sok helyen nincs a munkáját értő szakember, hiányoznak a megfelelő intézmények is. Elmondták, hogy véleményük szerint a közművelődés tu­datot, embert formáló nehez munkájában a pedagógusok mellett a műszaki és agrár értelmiségre is jobban kelle­ne számítani, és beszéltek a termelőszövetkezetek dolgo­zóinak művelődési lehetősé­geiről. Itt is elhangzott, hogy bár az utóbbi időben, örven­detesen nőtt a téeszekben dolgozó fiatalok száma (27 százalék), közülük sokan éppúgy nem rendelkeznek a nyolc osztályos végzettséggel, mint a megye lakosságának olyan nagy része. Ami pedig a varosokat illeti; az új lakótelepeken késnek a szükséges művelődési in­tézmények (még akkor is, ha a lakások es a kommunális létesítmé­nyek előrébb valók), es úgy tűnik, meglevő lehetősegein­ket (Miskolc és a Nehézipari Műszaki Egyetem évtizedes egymás mellett élése) sem tudjuk eléggé kihasználni. A közművelődési törvény­nyel az 1974-es párthatáro­zat válik állami intézkedés­sé. Ahogy Cseterki Lajos hoz­zászólásában elmondta, ez azt jelenti, hogy olyan cél felé közeledünk, amikor a könyvet a 8. általános el­végzése után sem lehet a sa­rokba dobni. Ha ezt az egyetlen igazságot végiggon­doljuk, és hozzávesszük, hogy a megyének es a városnak milyen kicsi a „kiművelt em­berfőit" megtartó ereje, a közművelődés általánosnak tűnő fogalmát azonnal konk­rét föladatokkal helyettesít­hetjük be. A közművelődés nem a törvénnyel születik, a szüle­tendő törvény foglal magába egy folyamatot, amelynek a lövőben még határozottab­ban, mint eddig, az ország legnagyobb ipari megyéjében a munkásság művelődését és az ifjúság nevelését kell elsősorban szolgálnia. A keretek megvannak, a tar­talommal szemben támasztott követelményeket igényesség, minőség, színvonal címsza­vakban foglalhatnánk össze (makai) Megjyiaiinazták a szerencsi úttöríkei Ünnepi csapatgyűlést tar­tott a szerencsi általános is­kola 5387. sz. Hunyadi János Úttörőcsapata. Az iskola a MÉH Nyersanyaghasznooítö Tröszt 1975—76. évi országos iskolai hulladékgyűjtési ver­senyében második lett. A szerencsi iskolások ver­senymozgalma már ország­szerte példa; több helyütt átvették módszereiket. Hosz- szú évek óta hagyományosan jól szerepelnek a hasznos- anyaggyűjtésben. A MÉH Tröszt és a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének kitüntető okle­velét, valamint a tröszt 12 ezer forintos pénzjutalmát Molnár László, a MÉH Tröszt vezérigazgatója adta át az úttörő-csapattanács titkárá­nak. Réti András igazgató- helyettest 3 ezer forint pénz­jutalomban részesítették. Béljeggyűjtés A Posta-vezérigazgatóságtól ka­pott előrejelzés szerint október első felében kerül forgalomba az ITALIA ’7tí elnevezésű, a milá­nói nemzetközi bélyegkiállitást köszöntő magyar filatelisla ki­advány, amely 5 forintos szel­vényes bélyegeket tartalmaz. Az értékjelzés nélküli szelvényen a kiállítás emblémája szerepel; az 5 forintos címlet bal oldalán múlt századbeli klasszikus toszkánai bélyeg képe, mellette a jelentős filatelisla eseményre utaló rajz látható. ★ Világszerte egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak arra, hogvan lehet a bélyegeket felhasználni iskolában és iskolán kívül, a pe­dagógia segédeszközeként. Ha­zánkban kedvezményesen jutnak hozzá az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök tagjai valamennyi bé­lyegújdonsághoz. Egyre több pe­dagógus nemcsak maga is fila­telista, hanem a különböző tár­gyak oktatásában is felhasználja a bélyegeket, a Magyar Posta pedig a legkülönbözőbb motí­vumbélyegek kiadásával támo­gatja az iskolai és az ifjúsági filatelista mozgalom népszerűsí­tését, amelyhez a Magyar tJt- törők Szövetsége is minden se­gítséget megad. Az egyik leg­népszerűbb motivumíerület új­donsága lesz a 40 és GO filléres, 1, 2, 3, 4 és 5 forintos bélyege­ket tartalmazó, madarakat áb­rázoló sorozat. Minden egyes bélyegen a madarak magyar és latin neve is szerepel. ..Bélyeg a tantárgy-pedagógiában” cím­mel pályázatot hirdetnek peda­gógusok részére, s filatelista if­júsági parlamentet is rendez­nek a fővárosban, a jövő évi áprilisi országos ifjúsági bélyeg- kiállítással egyidőben pedig sor kerül a IV. országos filatelista szakkörvezetői tanácskozásra is. V. Gy. STOP! EGY PERCRE! A Borsod megyei Autóklub új szolgáltatásai Autósok, motorosok rorata A Győri kapui műszaki bázis­állomásról sokféle hir kerin­gett a városban. Mi az igaz­ság? — kérdeztük dr. Lenárt Józseftől, a Magyar Autóklub Borsod megyei elnökétől. — A műszaki bázisállo­mást, amely korábban a VI- MELUX II-os számú szervi­ze volt, azzal a céllal vásá­roltuk meg, hogy a megye klubtagsága is élvezze azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Budapesten és több vidéki városban már régóta igénybe vehet. A műszaki bázisállo­mást ma még a nem klubta­gok is használják; kapacitá­sának mintegy 90 százalékát kötik le a klubtagok. (Nyil­vánvaló, hogy az évi 20 ezer órás kapacitást teljes mér­tékben ki kell használni). A megye klubtagságának szá­mát figyelembe véve, várha­tó, hogy a klubtagok 1977. január. 1-től igénybe veszik a műszaki bázisállomás tel­jes kapacitását. — Hallottunk arról. hogy kialakultak a szolgáltatások árai is . . . — A Magyar Autóklub mű­szaki bázisállomásainak ár­rendszere eddig nem volt egységes. Most az egész or­szágban bevezetik az egysé­ges árrendszert, amely ter­mészetesen ránk is vonatko­zik. A közeljövőben erről részletesen tájékoztatjuk a hírközlő szerveket. Elöljáró­ban csak annyit, hogy araink természetszerűen olcsóbbak mint más szervizeké. — Várhat-e újabb szolgálta­tásokat is a klubtagság? — Örömmel számolhatunk be arról, hogy a három sár­ga angyalunk mellé egy új segélyszolgálati gépjárművel kaptunk. Bevezetjük az úgy­nevezett indítási szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a nap bármely időszakában telefo­non bárki hívhatja a segély- szolgálatot, amely mondjuk indítási nehézségek esetén; azonnal a helyszínre siet és segítséget nyújt a szakkép­zetlen autósnak. Klubtagja­inktól ezért a szolgáltatásért minimális árat kérünk, a nem klubtagok természete­sen többet fizetnek. A Ma­gyar Autóklub Borsod me­gyei Szervezete a közeli na­pokban mentökocsit is kap. (A megyében eddig mindösz- sze két ilyen gépjármű üze­melt, az egyik az ÄFIT. a másik a Volán tulajdoná­ban). S ha már az újdonsá­gokról beszélünk, hadd szá­moljak be arról is, hogy fej­lesztjük szakmai szolgáltatá­sainkat. A közeljövőben gép- járműtípusonként szakmai előadássorozatokat indítunk a Magyar Autóklub miskolci helyiségében az őszi és téli üzemeltetés legfontosabb ten­nivalóiról. Meggyőződésem, hogy kedvező visszhangot váltanak ki ezek a rendkívül komoly változások, s a Ma­gyar Autóklub tekintése, hí­re tovább nő Borsod megyé­ben is. Ny. I. & Túl a hetven éven a két barát, Berki Lajos és Ádám Károly a hordókat szépítgeti a bornak. rr Őszi séta, nosztalgiával Szüret-lesen az Avason — Tudja, valamikor az Avas Gyöngye olyan híres bor Volt, hogy a Hegyaljára is innen vittek belőle ... — Az én legénykoromban ilyenkor nótáktól volt han­gos az Avas... Az volt a szép... — Azért volt az olyan szép. mert még a menyecskék de­rekát is elkapták. Igaz? A mesélő öreg hang, a vi­dáman kötekedő fiatal, a jó­szívvel Kínált tavalyi bor, s a présből csorduló must sa­játos hangulattá olvad össze. — Én már nem élem meg, de meghal a hegy. Nézze: itt a nagyavasi Lajos soron egy valóságos betonerőd épül. Minek az ilyen ide? A szőlő­ket kisajátítják. Másokat meg nem művelnek. Mutatok én magának olyan kertet, ahol duplán leláncolták a kaput, de nem nyitották ki tavasz óta ... Bátortalanul mondtam; szép idefent. — Nem miskolci akkor maga.. Nótától volt hangos ez a hegy ... — Megengedi, hogy fény­képezzünk? — Itt nem. Itt én csak nap­számban dolgozom szombat óta. Ha a gazda itt lenne és megengedné... — Mennyi a napszám? — Kinek mennyi.. . Minek fontos az? A bort úgy adjál-; hozzá. Kóstolják meg, hogy ne rám haragudjanak. Nem iszunk itt a borból. Harag sincs az elmaradt ri­portból. de később másutt el­mondják, hogy egy jó mun­kás 200—250 forintot is el­kér. No meg a hozzávalót. — Soknak van itt kertje, aki semmit se ért hozzá. A régiek legtöbben összeállnak. Egyik segíti a másikat, len­dít rajta valamennyit... — Alig látni idefent em­bert. — Sokan itt is hagyták a kertjüket a kisajátítás - miatt. És hétköznap van... A bor manapság nem éri annyira meg... Gyerekcsapat jön velünk szembe. Kirándulók. Tízéve­sek. — Gyerekek! Mi terem itt az Avason? Sorolták: — Fa, bokor . .. — Bogyó és fű is terem . . . A kiránduló gyerekek mis­kolciak voltak. Ók már nem fognak mesélni a régi Avas­ról. ■ ■ — Ez, amit itt körös-körül lát. valamikor Miskolc lelke volt. Ahogy dudált a gyár, megindultak a munkások ide. Volt egy nagy rét. Vittük a pokrócot. Jött a család ... Salgó Ignác bácsi, már alig innen a nyolcvanon, botjával mutogatta, hol állt a régi vendéglő. — Szekér székért ért ilyen­kor itt. Ma? Nézze: vastagon a fák alatt a gyümölcs. Itt rohad el. pedig valamikor de megettük volna ... Szekér zörög el mellettünk. Fátyolként kíséri a sűrű mustszag. — Milyen a szüret? — Volt már jobb. Köze­pes. Tizenhét fokos a fur­mint, de szedni kell, mert rothad... Hudák József siet a szekér után. Bertalan János viszont kioktat: — Hagyni kellene. Hátha lesz egy kis jó idő ... Bertalan János nem gazda itt. Vendég. Villány környé­kéről üdül Tapolcán, s meg­kereste az idegenben még híres hegyet. Festékszag keveredik a must édes szagába. A pince­bejárat előtt sok-sok hordó. Az abroncsokat festik. — összeálltunk. Szomszé­dok. Itt csináljuk meg ... Ádám Károly bácsi, a ré­gi szőlősgazda. magyarázza: — Megérzi a bor, ahol szívesen várják ... — Bátyámnak van még szőlője? — Már nincs. Kisajátítot­ták, de felhoz a szívem a cimborával. Károly bácsi hetvenegy, a cimbora. Béki Lajos hetven­négy. — Milyen az idei szőlő? — Bor lesz belőle ... — A tanácstól? Katona János nyugdíjas villamosvezető leteszi a dió­verő botot s kaput nyit. Mondjuk: fényképeznénk. Mutatja a kertet: — Utoljára szüretelek diót itten. Idén már csak bériem, ha lehet, bérelném még to­vább. Minden fa emlék itt nekem, látja van olyan, ami­nek a termését már meg se kóstolom. — Ezt kisajátítják, de egy másik kert...? — Kaptam nyolcvanhárom­ezer forintot de úgy vagyok vele. mint aki nagyon szereti az elpusztult kutyáját. Rá se tud gondolni az újra. Ezt a kis rossz diót leverem . .. Végigsimít a fán. mintha búcsúzna. Aztán megmutatja még az igénvtel^n kis házat. Búcsúzunk. TőIp éc mára az Avastól is. Utolér a hans. A. dióverő bot csattog a fán. s valamelyik soron eav magá­nyos szekér zöröa BARTHA GÁBOR # Talán utoljára termett a diófa. Apró. de kedves a termés. (Agotha Tibor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents